„Mind nomádok vagyunk ebben a szövegvilágban” – Laudáció Vonnák Diána Margó-díjához

Vonnák Diána
Látlak
Jelenkor, 2022, 220 oldal
-

Én itt, te hol?

„Mint a novemberi fagyban a birsalmának, olyan ráncos volt az arca, szinte látni lehetett a töpörödést, mint a természetfilmek felgyorsított videóiban. Aludttej-, fafüst- és disznószaga volt, az olcsó öblítő illatát talán csak én képzeltem hozzá még évekkel korábbról. Ahogyan a szája sarkát rágta, a tokája langyosan és lágyan rezgett, mint a kelt tészta. Megint azt gondolta, utoljára találkozunk.” (209.)

Ezek az Én itt vagyok, te hol vagy című novella kezdő sorai Vonnák Diána első kötetében. A folytatásban a perspektíva tágul és egy bekezdésen belül rálátunk a városhatárban álló cukorgyár tornyaira és a víztoronyra, és felidéződik a “rendszerváltás utáni reménytelenség” és az idősebb generáció világa. Tökéletes esszenciája a szerző prózájának és az egész Látlak kötetnek is. Mire idáig eljutunk, megjártuk Magyarországot, Skóciát, Ukrajnát, a Közel-Keletet és a Himaláját is. Talán. Hiszen a lokalitás,

a hol vagyok, vagy a honnan érkeztem és hová tartok a legbizonytalanabb pontok

ebben a kötetben. Folyamatosan úton vagyunk, és a kortárs magyar irodalom számára szokatlan vidékeken járunk. Mind nomádok vagyunk ebben a szövegvilágban. Akárcsak a könyv szereplői, akik mindenfelé utaznak a világban, de mire hazaérnek, idegenné válnak saját otthonukban. Legyen szó férfiról és nőről, külföldön dolgozó angoltanárról, béranyáról, vagy egy libanoni nőről és egy nigériai cselédről. Odüsszeusz soha nem érhet haza. Hogy ez a szemléletmód, ez a világra való nyitottság honnan ered, arra támpontot adhat Vonnák Diána önéletrajza is, de megfogadtam, hogy legyen ez egy olyan írás a szerzőről, amiben nem hangzik el az a szó, hogy… Beszéljünk inkább az irodalomról. Egy biztos pont szerencsére akad: mind a tizenhét novella kiváló példája a magyar rövidprózának. Valahogy így kell novellákat írni.

Vonnák Diána kapta a 2022-es Margó-díjat!
Vonnák Diána kapta a 2022-es Margó-díjat!

Látlak című könyvével Vonnák Diána nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. 

Tovább olvasok

„Amikor megérkeztünk, élt még, de a ház már nehéz volt az ételgőztől, gyűltek a rokonok, és enni ilyenkor is kell. Az öregasszony szinte elveszett a dunnák alatt az ágyban, ijesztőbb volt a fújtatásának a ritmusa, mint az óraketyegés éjjel egy üres szobában. Nézte a család, a belégzése pillanatában kicsit oldódott a félelem, aztán a csöndben újra minden idegszáluk kifeszült, míg várták a kilégzést, ami túl soká jött. Öntudatlanul vették együtt vele a levegőt, azonos ritmusban, mint a gyereküket rágást mímelve etető szülők.” (202–203)

Látlak. Mondja a cím, és világosan kijelöli, hogy a Vonnák-próza mindig egy én-te viszonyt feltételez, és

alapvető eleme a látás, a megfigyelés.

Te engemet, én tégedet. De ez nem egy heurisztikus felkiáltás, nem bújócska, és a szövegek sem lepleznek le semmit. Figyelnek. Látnak. Látok. A tengert, a hegyeket, mosolygó gyerekeket, forradalmár ukrán lányt, egy idős nénit, aki folyton beleeszik az ételembe, vagy éppenséggel az ajtón át nézik, ahogy az erkélyen állok, vagy fordítva, én próbálom éppen egy szamár tekintetét elkapni. És egyre több a kérdés. Mit jelent egyáltalán látni valakit? Honnan nézünk? És mit jelent ebben a távolság? Miért gondoljuk, ha látunk valakit vagy valamit, akkor az már megértéssel is jár? Épp a Közel menni című novella világít rá arra a paradoxonra, hiába vagy közel egy eseményhez, például egy forradalom közepén, akkor is kívülálló, idegen maradsz. A megértés nem a távolságról szól. Amióta olvastam a könyvet, nem tudom kiverni a fejemből, hogy a kötetcímet ne helyként is értelmezzem. Mintha egy útmenti fogadó lenne, amibe betérnek a vándorok. De vajon mit jelenthet a látásban lakni, létezni? Belakható-e egyáltalán ez az állapot? Ha a kötet Tandori-mottója felől nézem, akkor aligha jutok megnyugtató pontra, hiszen mindig egy kicsit elcsúszunk majd: „Ott leszek / hol nélkül. / Te is / mikor nélkül / Kettőnk közül / majdnem szemközt ülök le”. A novellák ezekre a „majdnem szemközti” pillanatokra nyitnak ablakot. És ez a megfigyelői képesség teszi igazán erőssé a leírásokat, ahogy például együtt vesszük a levegőt egy haldokló asszonnyal, és közben feltárulnak egy emberi közösség láthatatlan rítusai. Apropó levegővétel: „Belélegzem, amit kilélegeznek: a pállott alvást, a reggeli fokhagymás pirítóst, majonézes kukoricát, halászlevet, gyomorsavval a vodkát, a döglött csirke nyállal elegyített testét. A buzi szomszéd kifőzdéjéről beszélnek, kacagnak, visítva undorodnak, féltik magukat, a seggüket féltik, engem féltenek, felkavarodik köztük a levegő”. (26.) Kevés érzékletesebb példája van a közösség és a társadalom működésére, mind rákényszerülünk arra, hogy belélegezzük a gyűlöletet is. Én itt, te hol?

Bár most az első könyvet és a friss Margó-díjat jöttünk ünnepelni, és ugyan Vonnák Diána folyamatos mozgásban van - legutóbb épp New Yorkban bukkant fel-, de megemlíteném, hogy egy új könyvön is dolgozik, amiről a Margó más fórumain már volt szó. Vonnák Diána az utóbbi éveket rendszeresen Ukrajnában töltötte, és miközben meglelt egy új hazát, kitört a háború, hogy értelmetlenül eltörölje milliók otthonát. Belefonódott az ő élete is ebbe a rettenetes káoszba. Talán nem sértem meg azzal, ha felidézem, a zalai Margó Fesztivál egyik beszélgetése alkalmával elmesélte, jelenleg nehezen tud mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy kívülállóként – és a médiának köszönhetően – általában mindenki a bombázásokat és a halált látja, viszont úgy érzi,

neki a túlélőkről is mesélnie kellene.

Amikor a romok között élő emberek örülnek egy újabb napnak, vagy ahogy egyszerűen csak szeretik egymást, végső soron élnek. És ez a gondolat visszavezet bennünket a Látlak novelláihoz, hiszen ezek a történetek szerte a világból épp arról szólnak, ha már nincsen remény, akkor is megláthatjuk az embert és az életet.

Hol nélkül.

Mikor nélkül.

Majdnem szemközt.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Vonnák Diána: Meg akartam hekkelni ezt a felnőtt életet [E/3]

A felnőtt léttel kapcsolatos félelmeiről, a világ tágasságáról és választott szakmájáról, az antropológiáról is mesél az E/3 című sorozatunkban Vonnák Diána.

...

Vonnák Diána: Nem gondolok a szépirodalomra máshogy, mint az antropológusi munkámra

Vonnák Diána Látlak című kötete is felkerült a Libri irodalmi díjak rövidlistájára. Az író a jelölés kapcsán egy videóban beszélt arról, hogyan éli meg az antropológia és a szépirodalom kapcsolatát, és hogy milyen hatása van annak, ha valaki más országba költözik. 

...

Vonnák Diána: Ukrajnát ne az orosz agresszor nézőpontjából, hanem saját jogán értsük meg

Ukrajna történetét szovjet és orosz nézőpontból ismerjük, vagyis az agresszoréból. 2014 óta fontos változások történtek Ukrajnában, amit három hete megtámadott Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Ukrajna-szakértőt kérdeztük.

MARGÓ
...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Olvass!
...

A rasszizmus még a szellemek között is utoléri a gyerekeket – Olvass bele A javítóintézet című díjazott regénybe!

Az 1950-es években egyetlen rossz mozdulatba került, hogy egy színesbőrű gyerek a javítóintézetbe kerüljön. Olvass bele!

...

A gyötrő emlékek elől egy gondtalan szigetvilág sem nyújthat menedéket – Olvass bele Barnás Ferenc regényébe!

Te képes lennél magad mögött tudni a múltat, ha elutaznál Magyarországról? Olvass bele Barnás Ferenc kötetébe.

...

Ezt a cozy fantasy-t imádja a BookTok-közösség: Olvass bele Sarah Beth Durst regényébe!

Mutatunk egy részletet egy BookTok-kedvencből.

Hírek
...

A Péterfy házaspárt nem ereszti a lüktető Nápoly

...

Zadie Smith szembenéz az öregedéssel és a szorongással

...

Jim Morrison sikeresen lesíelt az Everest legnehezebb útvonalán

...

Kiszámolták, mi a leggyakoribb halálnem a Shakespeare-drámákban

...

Miért nem tud felnőni a harmincas generáció?

...

Ismeretlen tengeri krokodilfajt találtak Egyiptomban

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
Jön a Futurotheca nonfiction könyvfesztivál: építsd velünk a jövő könyvtárát!

Jön a Futurotheca nonfiction könyvfesztivál: építsd velünk a jövő könyvtárát!

A brit nyelv- és számzseni, a dán optimista klímapszichológus és a spanyol agysebész és karmester is velünk lesz.