A Deutsche Welle közben több ukrajnai vagy ukrán származású művészt is megszólaltatott: Katya Petrovszkaja kijevi születésű német író (akinek Talán Eszter című regénye 2015-ben magyarul is megjelent a Magvetőnél) úgy fogalmazott, hogy ezt a háborút senki nem nyerheti meg. A tárgyalásokkal már elkéstek, és szerinte teljes körű, hatékony szankciók elrendelésére lenne szükség. "A Nyugatnak meg kell húznia a nadrágszíjat, és le kell mondania az orosz olajról és gázról. Egy zsarnokkal van dolgunk, akinek pénzt fial a háború – ez az ő pénzforrása, ez az ő 'üzleti modellje'".

Andrej Kurkov (A halál és a pingvin című regénye 2004-ben jelent meg az Athenaeumnál) kulcsfontosságúnak nevezte az Európai Unió és a többi vezető nyugati ország reakcióját. Szerinte egy egyértelmű nyugati válaszlépés arra kényszerítené Putyin orosz elnököt, hogy leállítsa a hadműveleteket, vagy legalább "hosszabb szünetet" rendeljen el, mielőtt folytatná azokat. A művész- és írótársadalom szerinte kevésbé tudja befolyásolni a helyzetet, mint az történt az első vagy a második világháború alatt, mivel az írott és kimondott szó mára veszített súlyából.

"Ez viszont nem jelenti azt, hogy csendben kellene maradni"

- tette hozzá, és éppen emiatt tartotta fontosnak azt a nyílt levelet, amelyben orosz művészek tiltakoznak a háború ellen, vagy épp az Orosz PEN Központ nyilatkozatát. (Utóbbiban a PEN moszkvai szervezete úgy fogalmazott, hogy az orosz hatóságok döntéseinek túszának érzik magukat, és rendkívüli aggodalmukat fejezték ki "az ukrán területek egyes részeit elszakító politikával", valamint a szakadár régiók független államként való orosz elismerésével kapcsolatban.) Andrej Kurkov ugyanakkor hiányolta a világ többi vezető művészének kiállását: "Hol vannak a francia, német, amerikai művészek?" Szerinte a művészeknek kell felrázniuk a kormányzatokat, mert a politikusok nyilvánvalóan nem értik, mennyire veszélyes játszmákat űznek.

A külföldi írók közül már tegnap Ukrajna támogatására szólított fel a kelet-európai régió történéseire mindig érzékeny Sofi Oksanen. Ő egyebek között azt írta ki, hogy a beszámolókban olyan szavakat kellene használni, melyek

fedik a valóságot,

így ne hívjuk az oroszok Ukrajna elleni háborúját konfliktusnak vagy krízisnek. Az ukrajnai Donbasz régiót így orosz vezetésű erők vagy orosz megszálló erők tartják ellenőrzésük alatt, és szerinte helytelen a lázadó vagy szeparatista szó használata. Az eufemizmusok szerinte ugyanis csak az agresszor érdekeit szolgálják.

Vonnák Diána (Látlak című novelláskötete tavaly jelent meg a Jelenkornál), aki élt is Ukrajnában, mai Facebook-posztjában azt írta, hogy hónapok óta tart az ukrán helyzet eszkalálódása, és persze természetes, hogy a barátokban, ismerősökben ilyenkor sok kérdés megfogalmazódik, viszont aki nem tudja, milyen az idegőrlő bizonytalanságban élni, és milyen, amikor a helyzet eszkalálódik, gyakran érzéketlenül kérdez. Épp emiatt van néhány javaslata arra, hogyan ne kérdezzük a helyieket arról, hogy mi van Ukrajnában - érdemes például elkerülni a "mi lesz, mi várható?" vagy az "elmenekül a családod?" típusú kérdéseket. A teljes posztot itt lehet elolvasni.

A Nobel-díjas Olga Tokarczuk szintén szolidaritását fejezte ki az ukránokkal. Facebook-oldalán támogatásáról biztosította őket és azt írta, a szabad Ukrajna elleni támadás számára Európa elleni támadás. 

Putyinland és Oroszország nem egy és ugyanaz – ezt Borisz Akunyin orosz író mondta. A 444 cikke szerint Akunyin azt nyilatkozta, félti az ukránokat és azokat a „lecserélhető” oroszokat is, akik fölött egy mániákus rendelkezik, meg azokat is, akik most ünnepelnek, mert nem tudják, hogy becsapták őket. 2022. február 24-én félelmetes új korszak kezdődött, írta Akunyin, és nem tudni, hogy mennyi ideig fog tartani, és milyen áldozatokat követel.

A háború hatásaihoz hozzátartozik az is, hogy ma elmarad a Nemzeti Színház Tóték-előadása, hiszen azt a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház társulata adta volna elő. Erről Vidnyánszky Attila beszélt az Indexnek, aki elmondta, hogy a társulat minden férfi tagja megkapta a behívót. Később kiderült, hogy a beregszászi társulat végül átjutott a határon, így a Nemzeti Színházban március 1-jén előadják a Tótékat, február 26-án pedig az Egyfelvonásos komédiákkal vendégszerepelnek.