"Ezt a háborút senki nem nyerheti meg"

"Ezt a háborút senki nem nyerheti meg"

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban elrendelte Ukrajna megtámadását, több városból is légicsapásokról, tüzérségi támadásokról érkeztek hírek. Az orosz hadsereg szerint a katonai repülőtereket és a légvédelmi létesítményeket támadták, de Kijevben több lakóépület is megsérült. Kora délutáni hírek szerint az orosz támadás kezdete óta 40 ukrán katona és 10 civil halt meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hadiállapotot vezetett be - derül ki a Telex folyamatosan frissülő összefoglalójából.

ro | 2022. február 24. |

A Deutsche Welle közben több ukrajnai vagy ukrán származású művészt is megszólaltatott: Katya Petrovszkaja kijevi születésű német író (akinek Talán Eszter című regénye 2015-ben magyarul is megjelent a Magvetőnél) úgy fogalmazott, hogy ezt a háborút senki nem nyerheti meg. A tárgyalásokkal már elkéstek, és szerinte teljes körű, hatékony szankciók elrendelésére lenne szükség. "A Nyugatnak meg kell húznia a nadrágszíjat, és le kell mondania az orosz olajról és gázról. Egy zsarnokkal van dolgunk, akinek pénzt fial a háború – ez az ő pénzforrása, ez az ő 'üzleti modellje'".

Andrej Kurkov (A halál és a pingvin című regénye 2004-ben jelent meg az Athenaeumnál) kulcsfontosságúnak nevezte az Európai Unió és a többi vezető nyugati ország reakcióját. Szerinte egy egyértelmű nyugati válaszlépés arra kényszerítené Putyin orosz elnököt, hogy leállítsa a hadműveleteket, vagy legalább "hosszabb szünetet" rendeljen el, mielőtt folytatná azokat. A művész- és írótársadalom szerinte kevésbé tudja befolyásolni a helyzetet, mint az történt az első vagy a második világháború alatt, mivel az írott és kimondott szó mára veszített súlyából.

"Ez viszont nem jelenti azt, hogy csendben kellene maradni"

- tette hozzá, és éppen emiatt tartotta fontosnak azt a nyílt levelet, amelyben orosz művészek tiltakoznak a háború ellen, vagy épp az Orosz PEN Központ nyilatkozatát. (Utóbbiban a PEN moszkvai szervezete úgy fogalmazott, hogy az orosz hatóságok döntéseinek túszának érzik magukat, és rendkívüli aggodalmukat fejezték ki "az ukrán területek egyes részeit elszakító politikával", valamint a szakadár régiók független államként való orosz elismerésével kapcsolatban.) Andrej Kurkov ugyanakkor hiányolta a világ többi vezető művészének kiállását: "Hol vannak a francia, német, amerikai művészek?" Szerinte a művészeknek kell felrázniuk a kormányzatokat, mert a politikusok nyilvánvalóan nem értik, mennyire veszélyes játszmákat űznek.

A külföldi írók közül már tegnap Ukrajna támogatására szólított fel a kelet-európai régió történéseire mindig érzékeny Sofi Oksanen. Ő egyebek között azt írta ki, hogy a beszámolókban olyan szavakat kellene használni, melyek

fedik a valóságot,

így ne hívjuk az oroszok Ukrajna elleni háborúját konfliktusnak vagy krízisnek. Az ukrajnai Donbasz régiót így orosz vezetésű erők vagy orosz megszálló erők tartják ellenőrzésük alatt, és szerinte helytelen a lázadó vagy szeparatista szó használata. Az eufemizmusok szerinte ugyanis csak az agresszor érdekeit szolgálják.

Vonnák Diána (Látlak című novelláskötete tavaly jelent meg a Jelenkornál), aki élt is Ukrajnában, mai Facebook-posztjában azt írta, hogy hónapok óta tart az ukrán helyzet eszkalálódása, és persze természetes, hogy a barátokban, ismerősökben ilyenkor sok kérdés megfogalmazódik, viszont aki nem tudja, milyen az idegőrlő bizonytalanságban élni, és milyen, amikor a helyzet eszkalálódik, gyakran érzéketlenül kérdez. Épp emiatt van néhány javaslata arra, hogyan ne kérdezzük a helyieket arról, hogy mi van Ukrajnában - érdemes például elkerülni a "mi lesz, mi várható?" vagy az "elmenekül a családod?" típusú kérdéseket. A teljes posztot itt lehet elolvasni.

A Nobel-díjas Olga Tokarczuk szintén szolidaritását fejezte ki az ukránokkal. Facebook-oldalán támogatásáról biztosította őket és azt írta, a szabad Ukrajna elleni támadás számára Európa elleni támadás. 

Putyinland és Oroszország nem egy és ugyanaz – ezt Borisz Akunyin orosz író mondta. A 444 cikke szerint Akunyin azt nyilatkozta, félti az ukránokat és azokat a „lecserélhető” oroszokat is, akik fölött egy mániákus rendelkezik, meg azokat is, akik most ünnepelnek, mert nem tudják, hogy becsapták őket. 2022. február 24-én félelmetes új korszak kezdődött, írta Akunyin, és nem tudni, hogy mennyi ideig fog tartani, és milyen áldozatokat követel.

A háború hatásaihoz hozzátartozik az is, hogy ma elmarad a Nemzeti Színház Tóték-előadása, hiszen azt a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház társulata adta volna elő. Erről Vidnyánszky Attila beszélt az Indexnek, aki elmondta, hogy a társulat minden férfi tagja megkapta a behívót. Később kiderült, hogy a beregszászi társulat végül átjutott a határon, így a Nemzeti Színházban március 1-jén előadják a Tótékat, február 26-án pedig az Egyfelvonásos komédiákkal vendégszerepelnek.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Al Ghaoui Hesnának a háborús tudósítói évei alatt soha nem a halál gondolata volt a legrémisztőbb

Al Ghaoui Hesna a Túl a plafonon podcast következő vendége. Olvass bele a Félj bátran című könyvébe!

...
Hírek

Putyinnak ajánlaná az új könyvét Ken Follett

Milyen tanulságokkal szolgálhat az első világháború napjaink politikusainak? A novemberben megjelenő Neverről árult el részleteket Ken Follett egy online sajtótájékoztatón.

...
Beleolvasó

Így lettek a lázadó orosz hekkerekből Putyin katonái

Az orosz hekkerek története az egykori Szovjetunió kamaszainak története - így kezdődik Danyiil Turovszkij könyve, amely visszamegy egészen kezdetekig, miközben részletesen bemutatja azt is, kik feszülnek egymásnak az orosz kibertérben.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Elhunyt Haumann Péter Kossuth-díjas színész

...
Hírek

Az első hindiből fordított regény kapta a Nemzetközi Booker-díjat 2022-ben

...
Alkotótárs

Mucha Dorka: Éreztem, hogy ebből nem lehet tingli-tangli történetet írni [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László lesz az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége 

...
Hírek

Vámos Miklós az egykori New York kávéházról: Minden áldott nap itt voltam

...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

...
Hírek

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

...
Hírek

Budapest környékén kószál egy medve

...
Szórakozás

A Top Gunon kívül is van repülős élet

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét