Keresés

Felfoghatatlan volt számomra, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát – mondta interjúnkban a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, akivel a háborúról, a női narratíva fontosságáról, és egy felfüggesztett filmprojektről is beszélgettünk.

Záró epizódjához érkezett a Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk. Utolsó vendégünk Pető Andrea történész, a 20. századi társadalomtörténet és a társadalmi nemek történetének nemzetközileg ismert kutatója. 

A 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége lesz az irodalmi Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics belarusz író, aki könyveiben mindig a valóságot próbálja rögzíteni, legyen szó akár a második világháborút megjárt orosz nőkről, az afganisztáni háború veteránjairól vagy a csernobili katasztrófa túlélőiről. De honnan indult Szvetlana Alekszijevics, ki volt a legnagyobb hatással a munkásságára, a nyolcvanas évek elején miért nem engedték kiadni a könyvét, és miért kényszerült emigrációba? Cikkünkből kiderül.

„Tragikus időkben nehéz az oroszoknak az orosz irodalomról beszélni” – Vlagyimir Szorokin és M. Nagy Miklós mégis erre tettek kísérletet tegnap este a Három Hollóban. A beszélgetés során az emigráns orosz írók tragédiája, az oroszok és az erőszak viszonya, valamint a szerző magyarul megjelent szövegei is előkerültek. Beszámolónk.

Megérkezett az első előzetese a Nyugaton a helyzet változatlan című filmnek, amely Erich Maria Remarque azonos című, háborúellenes klasszikusát dolgozza fel.

Magyarul beszélő katonák továbbítják az ukrán csapatok között az információkat Ukrajnában, így titkosítják az oroszok elől a kommunikációjukat. Nem ez az első eset, hogy egy ritka nyelvet titkos fegyverként használnak háborúban: az amerikaiak második világháborús győzelméhez a navahó indiánok “kódnyelve” járult hozzá, a magyarok és a magyar nyelv pedig az amerikai polgárháborúban is hasznosnak bizonyult. Könyvek hírek mellé.

Egy szimbolikus és szerteágazó történettel mesél a gyászról, a transzgenerációs traumákról, a szerelemről és a klímaváltozásról Elif Shafak új regénye, amely Ciprus történetének egyik legvéresebb időszakát dolgozza fel. Az eltűnt fák szigete a hét könyve, amelyben egy török és egy görög fiatal szeret egymásba egy tragikus történelmi pillanatban. 

Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Mindarról, ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől.