Szabó T. Anna: Ady tanított meg arra, mennyire változhatatlan a halál

Adyról, Kosztolányiról, Petőfiről, Szendrey Júliáról és Wohl Jankáról is mesélt Szabó T. Anna az Írókkal kötetlenül a Fiumeiben című sorozat első részében. A Nemzeti Örökség Intézete és a Magvető közös irodalmi sétáján híres írók sírhelyeit járta körbe Szegő Jánossal. A járvány miatt a sétát online formában tartották meg, így visszanézhető.

Forgách Kinga | 2021. április 13. |

Szabó T. Anna a séta elején elmondta, neki nagyon fontosak a temetők, főként a Kerepesi, ahova gyakran járt a férjével sírokat böngészni, sétálni. A költők szerinte minden kornak az irodalmi hálózatát alkotják, és ebben a temetőben is hasonlóképpen helyezkednek el a költők, „mint egy finom pókháló”. Így fel lehet fedezni, mennyi apró, titkos kapcsolat van köztük.

Ady Endre

Azt mesélte, Adyhoz ő a halálán át kötődik, mert a nagyapja dolgozószobájában ott volt Ady halotti maszkja, amit gyerekként mindig borzadva nézett. „Ady tanított meg arra, mennyire változhatatlan a halál.” A temetőben Ady egy nárcisz mezőben ül, amiről eszébe jutott, mennyire nárcisztikus ember volt, közben pedig nagyon finom és robosztus. A szobrot a síremlékére Csorba Géza készítette, aki személyesen is ismerte Adyt. Szabó T. Anna azt mondta, őt nagyon foglalkoztatja ez a szobor, amiben benne van a görög harmóniaigény, de a lázadás és a dac is.

A Petőfi-család sírja

Petőfi sírjánál Szendrey Júliát említette meg, akit ma már nem csak Petőfi feleségeként, özvegyeként ismerünk. A közelmúltban nagyon izgalmas dolgok derültek ki róla Szabó T. Anna szerint, Gyimesi Emesének köszönhetően ugyanis megjelentek a versei, és kiderült, hogy nagyon jó versei voltak.

Ahogy Szegő János arra rámutatott, ezt a sírt a hiány tartja össze, Petőfi Sándor eleven hiánya. Szülei, gyereke, felesége is ott nyugszik, ő azonban nem. Szabó T. Anna mesélt Petőfi édesapjáról, aki nem értette meg őt, aki vissza akarta tartani attól, hogy színész legyen; édesanyjáról, aki meghallgatta, megadta neki az anyai figyelmet; és fiáról, Zoltánról is, akinek tragikus sors jutott.  

Az élet és a halál a temetőkben szerinte szépen találkozik, mert az élő emberre emlékezünk ott. Petőfit nem tudták a halálos ágyán felmagasztalni, ezért lettek szobrai.  Azonban szerinte nem emlékszünk jól Petőfire, patetikus emlékezetünk van róla, ezért érdemes mindig újra és újra olvasni a verseit.

Szabó Lőrinc és családja

Szabó Lőrinc a legkitárulkozóbb költőnk volt Szabó T. Anna szerint, aki a sétán egy napozó gyíkcsaládot fedezett fel a költő sírján. Ezt azért tartotta varázslatosnak, mert Szabó Lőrincet megkérdezték egyszer, mi lenne legszívesebben, ha nem költő lenne, ő pedig azt válaszolta: gyík egy napsütötte kövön.

Szabó T. Anna szerint nagyon nőies a síremlék, erotikus felhangja van, ami Szabó Lőrinc költészetétben is fontos volt. Szerinte szerelmes típus volt, a költészete pedig fegyelmezett és izzó. Elmondta azt is, hogy az egész gyerekkora a Lóci-versek gyönyörűségében telt és ezekben a versekben talált rá Kisklárára, akivel lányként végre tudott azonosulni.

A mai költők közül szerinte Rakovszky Zsuzsára és rá hatott a leginkább Szabó Lőrinc. „Úgy érzem Szabó Lőrinc és Szabó Magda lánya vagyok irodalmilag” – mondta.

Karinthy Frigyes és családja

Ez egy olyan síremlék, ahol Karinthy mellett Böhm Arankára is emlékezünk, akit megöltek. Szabó T. Anna szerint Karinthyt mindenki szereti, a legkíváncsibb, legjátékosabb és legszomorúbb költő volt. Ez a síremlék Judik Etelnek is emléket állít, aki a spanyolnáthában vesztette életét. És Karinthy Mártonnak is, aki a család legfrissebb halottja. Szabó T. Anna felhívta a figyelmet Karinthy Gáborra is, aki Judik Etel fia és nagyszerű költő volt.

A sírnál felidézett egy anekdotát is, ami szerint Kosztolányi és Karinthy gyakran szétröhögték a temetéseket. Mint mondta, különös, hogy a nevetés és a sírás milyen közel van egymáshoz.

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni

Szegő János elmondta, ez a harmadik sírja Radnótinak. A tömegsír után rövid ideig a győri zsidótemetőben volt, 1946-ban temették ide. Szabó T. Anna ehhez hozzátette, Gyarmati Fanni nem is volt biztos benne, hogy Radnóti volt az, akit ide helyeztek.

Szerinte az egyik legméltóbb folytatója a belső ellenállás hagyományának Radnóti volt. Az iskolában tanultak mellett sokkal sötétebb tények voltak az életében. Hogy az utolsó pillanatban is verset tudott írni az fegyelmének, szakmai alázatának és emberi tisztaságának köszönhető.

Gyarmati Fanni szerinte nem csak múzsa és hitves volt mellette. Az ő házasságuk őszinteségre, nyíltságra épült, egymást segítő kapcsolat volt. Gyarmati Fanni maga is író volt, kiváló, okos ember, tanár. Szabó T. Anna Ferencz Győző Radnóti-életrajzát ajánlotta. „Be szoktam lázasodni, amikor ezt olvasom.”

Tandori Dezső és Tandori Ágnes

Ezt az emlékművet nemrég állították fel, az egyik legfrissebb a sírkertben. Szabó T. Anna hangsúlyozta, Tandori Ágnes nélkül nem létezett volna a Tandori-életmű, ők együtt éltek, együtt gondolkodtak.

Tandori gondolkodása szerinte egészen rendkívüli volt. Nagyon szerethető ember volt, az egész világhoz való hozzáállását a szeretet csöndessége, a megértés figyelme vezérelte.

Kosztolányi Dezső, Harmos Ilona és fiuk, Ádám

Kosztolányit egészen kicsi korától megszállottan érdekelte a halál. Szabó T. Anna szerint ideges, riadozó, túlérzékeny gyermek volt. Ebből született A szegény kisgyermek panaszai, amelynek sorait a síremléken is láthatjuk. Ő volt az örök gyerek költő, aki egész életében makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy nincsen túlvilág, bár a Hajnali részegségben egy nagy ismeretlen úr létezését kívánta.

„Kosztolányi egy ideálkép“ – mondta Szabó T. Anna.  A semmi volt a legfontosabb szava, közben az élet apróságai nagyon érdekeltek, ezért is volt jó prózaíró. Szabó T. Anna azt mondta, az ő legkedvesebb regénye a klasszikusok közül a Pacsirta.

Harmos Ilona nemcsak a felesége, életének tanúja és védelmezője volt, hanem író is, és ötleteket adott a férjének, például az Édes Anna alapötletét. Kosztolányi Ádámról is egyre többet tudunk, ahogy sok költő gyerekének, neki is tragikus sorsa volt.

József Attila sírja

Szabó T. Anna szerint József Attila mindenki költője és senkié mégis, olyan idegen köztünk, nem evilági minőség. „József Attila egy kő a szívünkön, amit soha nem tudunk megbocsátani magunknak.” József Attila szerinte azért fáj, mert mindannyiunk magányának ősképe, a kétségbeesett gyermek megtestesítője. „Amikor beleszerettem József Attilába, úgy ért, mint a villámcsapás.” 

Mint mondta, a kortársai nem ismerték fel a jelentőségét. Ez a sír a tágas terével és a rozsdás verssel azt üzeni, becsüljük meg a költőinket.

Wohl Janka és Stefánia

Szabó T. Anna szerint az irodalmi életben a költők, írók, kritikusok, szerkesztők, fordítók mellett fontos az irodalomszervezők világa is. A magyar irodalom létrejötte körül olyan asszonyok, nők bábáskodtak, akik irodalmi szalonokat tartottak fent. Ilyen volt Wohl Janka és Stefánia is, aki irodalomszervezők voltak, a szalonjukba rengetegen jártak.

Nagyon műveltek voltak mind a ketten, az édesapjuk nagyon jó nevelést adott nekik és nagyon korán kezdtek írni. Wohl Jankának tizenöt éves korában jelent meg a verseskötete és jó verseket írt, amik tele voltak rajongással. Arany János ettől nagyon meg is ijedt, megpróbálta lebeszélni a hazafias versekről, mondván, imádkozni kell a nőnek.

A Wohl-testvérek szerinte megelőzték korukat. Abban a korban, amikor Arany Juliskának félbe kellett hagyni a színészetet és Arany Jánosnak kellett ingeket varrnia, ők megteremtették az egzisztenciájukat, szabad nők voltak. Fordításból, irodalomból, lapszerkesztésből éltek, női újságokat szerkesztettek, illemtankönyvet írtak, rengeteget dolgoztak. Együtt éltek, nem mentek férjhez és nem szültek gyereket, az irodalomnak éltek.

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szabó T. Anna: A női erőről a fiúknak és lányoknak is olvasniuk kellene

Edith Eva Eger könyvét olvasva Szabó T. Anna fontos megállapításokat tett, és leírta, hogy szerinte miért fontos a női hang és a női történetek jelenléte az iskolai könyvekben.

...
Hírek

Szabó T. Anna a költészet varázsáról mesélt TED-előadásában

A kötél és a kő, avagy mire jó a vers? címmel izgalmas TED-előadást tartott a költészet varázsáról Szabó T. Anna. Mutatjuk a videót, és azt is, mik voltak a legfontosabb gondolatok, amik elhangzottak.

...
Kritika

Szabó T. Anna hősei megtörik a nők évszázados hallgatását

Szenvedély, önátadás, szégyen, szerelmi megsemmisülés, sóvárgás, eksztázis, öregedés, boszorkányság – ezek a kulcsszavai Szabó T. Anna új novelláskötetének, amelynek hősei legféltettebb titkaikat, legmélyebbre temetett vágyaikat és sérelmeiket mesélik el. A Szabadulógyakorlat a hét könyve.

...

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája[Az Austen-projekt]

...

A rendszer vesztesei: szolgálólányok és hívők [10 perc Könyves]

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!

Polc

A fiatalság nem elég a boldogsághoz, a szégyennel és a dühvel meg kell küzdeni

...

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

...

Marina Abramović átment a falon, mi pedig beleshetünk a fal mögé

...

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

...
Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

...
Nagy

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát