Az őszi Margón 67 program, 14 külföldi szerző, 4 zenei-irodalmi est vár rád. Ajánlottuk már a zenés eseményeket, az ismeretterjesztő könyvek bemutatóit pszichológiától gasztróig, és a külföldi szerzők első körét, illetve a magyar fellépők közül is a legfontosabbakat. Ezenkívül meghallgathatod a 2023-as Margó-díjas Visky András önálló estjét is a Müpában. Most pedig bemutatjuk a hétvége világirodalmi sztárjait.
Irene Solà világa
Irene Solà harmadik magyarul olvasható könyve, a Szemet adtam neked, s te a sötétségbe néztél a Pireneusok járatlan útjaira visz. Az idő viharai elragadták a férfiakat, így a Clavell-házat a nemzedékről nemzedékre itt maradó nők lakják. A hegyekben farkasvadászok, vadállatok, lázadó hadseregek és banditák portyáznak, a tűzhely mellett a nők ünnepre készülnek. A könyv egy karneváli kavalkád emlékezésről és felejtésről, valóságról és meséről, fényről és sötétségről szól, rengeteg színnel, vággyal és mágiával.
Solà első regénye, a Gátak arról szól, hogyan lehet visszatérni valahová, ahonnan egyszer elmentünk, felidézi a távoli helyeken töltött nyarak és az első szerelem emlékét, és megmutatja, milyen hatással van a mesélő az általa elmesélt történetek szereplőire. A magyarul 2021-ben megjelent Énekelek, s táncot jár a hegy (amely az év könyve lett nálunk) lírai szépségű történet a velünk élő múltról, a kis közösségeket mozgató hiedelmekről és babonákról és az időről, amely a hegyekben egészen másképp telik.
Irene Solà a fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője. Művei a Pireneusok gyönyörű, ám zárt világát mutatják be, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek és az állatok néha megszólalnak.
A szerzővel Ruff Orsolya beszélget, közreműködik Mészáros Blanka
Mikor, hol? Október 12. szombat, 17 óra, Nagyterem.
További infó ITT.
Hilde Susan Jaegtnes: Én alapítottam az Egyesült Államokat
Hogyan vált a St. Croix-i dán rabszolgakolónián született, félárva, de tehetséges szegény fiú korunk leghatalmasabb demokráciája létrejöttének egyik kulcsfigurájává? Alexander Hamilton George Washington jobbkeze és az Egyesült Államok első pénzügyminisztere lett. A periférián élő kívülállóból került a hatalom legbelső köreibe, felemelkedése egyúttal az Egyesült Államok megszületésének története is. Ebben a tényeken alapuló, ám elképzelt történetben Hamilton mellett szóhoz jut számtalan más szereplő is, aki a sorsát alakította. Elvek ütköznek vágyakkal, hűség és árulás váltja egymást, a konfliktusokat pedig háborúval és párbajjal oldják meg. Az Én alapítottam az Egyesült Államokat azonban mindenekelőtt a hatalom természetébe nyújt izgalmas és tanulságos betekintést. (Itt elolvashatsz a könyvből egy részletet.)
Hilde Susan Jægtnes 1973-ban született Pennsylvaniában, hétéves korában költözött Norvégiába. Eddig négy szépirodalmi műve jelent meg. Film- és televíziós forgatókönyveket is ír. 2017- ben a legjobb forgatókönyv kategóriában Amanda-díjra jelölték Az igazi törődés című játékfilmért.
A szerzővel Szeder Kata beszélget.
Mikor, hol? Október 12. szombat, 18 óra, Könyves Magazin Színpad.
További infó ITT.
Martyna Bunda: Ridegség és A két macska (kettős könyvbemutató)
Martyna Bunda Ridegség című, Észak-Lengyelországban játszódó regényében rövidebb anekdotikus fejezetek füzérén keresztül vezet minket a negyvenes évektől a hetvenes évek közepéig egy jellegzetes kelet-közép-európai történeten.
Az anya, Rozela egy kasubföldi faluban él, gazdálkodik, és egyedül neveli három lányát. Ebben a világban a férfiak meghalnak, eltűnnek vagy börtönbe kerülnek, de ha megjelennek a ház körül, abban sincs sok köszönet. A lányok – Gerta, Truda és Ilda – különböző egyéniségek, az egyik szigorú és megbízható, a másik bohém, a harmadik konok. Ők nem maradnak a faluban, a közeli kisvárosba vagy Gdańskba települnek át, de a fontosabb események alkalmából mindig hazatérnek.
A Ridegségben (amiből itt elolvashatsz egy részletet) mintha kétféle időszámítás lenne egymás mellett: a külső történelmi idő, amely a náci megszállástól a szovjetek bejövetelén keresztül a lengyel pártállami diktatúra hétköznapjaiig állítja újabb és újabb próbatételek elé a regény hőseit; de ott van a térség és a falu saját belső ideje is, egy sokkal archaikusabb, sőt a természet körforgásához kapcsolódó időtapasztalat.
Az Úr 1379. évében magányos szerzetes érkezik Kasubföldre, hogy az áthatolhatatlan rengeteg közepén karthauzi kolostort alapítson. Ez a darabka föld lesz a színtere a több mint hat évszázadot felölelő, lendületes és lebilincselő, A kék macska című regényfolyamnak, amelyben megrendítő emberi sorsok, nemzedékről nemzedékre ismétlődő mintázatok, múlt és jövő keresztezik egymást. Az embereket kezdettől fogva csendben figyelik a kék macskák, a történelmi katasztrófák és világégések utáni újrakezdés, a túlélés és folytonosság, a titokzatos egyensúly és rejtett harmónia megtestesítői. A kék macskából itt elolvashatsz egy részletet, itt Papp-Zakor Ilka a kötethez írt utószavát találod, itt pedig a regényről szóló kritikánkat.
Martyna Bunda mesterien építi fel és tartja fenn a feszültséget a mágikus és a tudományos gondolkodás, a testiség és a spiritualitás, a szent és a profán között.
Mikor, hol? Október 12. szombat, 19.30, Könyves Magazin Színpad.
További infó ITT.
Narine Abgarjan: A szín hallgatása
Narine Abgarjan A szín hallgatása című legújabb elbeszéléskötete két ciklust tartalmaz: az első a szerző korábbi, szintén a Typotex Kiadónál megjelent könyveiből (Égből hullott három alma, 2019; Élni tovább, 2022; Szimon, 2023) megismert varázslatos kaukázusi világba viszi el az olvasót, a második írásai pedig az írónő utazások alatt szerzett élményeiből táplálkoznak. A két ciklust a Csak a szív című hosszú elbeszélés köti össze.
A novellák kiszakítják az olvasót az időbe szorított hétköznapokból, és szűken rajzolt világaikon keresztül is a tágasság érzetét keltik. Áradó meséjű próza, örök érvényű mondanivaló, varázslatosan költői nyelv – ezek miatt rajongunk úgy Narine Abgarjan könyveiért.
Abgarjan (1971) orosz nyelven alkotó örmény író, az észak-örményországi Berdben nőtt fel. 2022 óta kétlaki életet él, Örményország és Németország között ingázik. A háború dúlta, vitatott státuszú Hegyi-Karabah tartományból származik, ami fontos szerepet játszik az általában önéletrajzi ihletettségű regényeiben, írásaira jelentős hatást gyakoroltak a gyermekként hallott történetek, népi hiedelmek és mondák, az örmény vidéki, világtól elzárt élet miliője.
A 2010-es évek derekától az orosz irodalmi közeg méltán elismert alakjává vált, felkerült a nagy presztízsű Nagy Könyv Irodalmi Díj hosszú listájára, elnyerte az Alekszandr Grin Irodalmi Díjat, 2016-ban pedig az Égből hullott három alma című regényéért Jasznaja Poljana-díjat kapott, amellyel a kortárs orosz nyelvű női irodalom olyan jeles képviselői közé került, mint a nagy történetmondóként számon tartott Marina Sztyepnova, Gyina Rubina és Ljudmila Ulickaja.
A szerzővel Ott Anna beszélget, közreműködik Majsai-Nyilas Tünde
Mikor, hol? Október 13. vasárnap, 16 óra, Könyves Magazin Színpad.
További infó ITT.
Silvester Lavrík: Az utolsó k.u.k. bárónő
Röviddel a háború után járunk, a szepességi helyőrséget egy forradalmi nemzeti bizottság irányítja a Vörös Hadsereg őrnagyának felügyelete alatt. Neki engedelmeskedik mindenki – az ott élő utolsó k. u. k. bárónőt, Czóbel Margitot kivéve. Az egykori ifjúkommunista Šlauko azt a feladatot kapja, hogy a nagyőri kastély „bérlőjeként” tartsa őt szemmel és jelentsen róla.
A bárónő átlát a szitán, Šlaukót mégis a bizalmába fogadja, beengedi a könyvtárába, a műtermébe, megosztja vele emlékeit, feljegyzéseit. Šlauko pedig a vele való beszélgetések nyomán szűkebb pátriájának, az országok és birodalmak közé beékelődött, kényüknek-kedvüknek kiszolgáltatott, valamikor jobb napokat látott, jobb sorsra érdemes Szepességnek és lakóinak a krónikásává válik. Erről szól Az utolsó k.u.k. bárónő, amiből itt elolvashatsz egy részletet, itt Ruff Orsolya a kötethez írt utószavát, itt pedig a regényről szóló kritikánkat találod.
Silvester Lavrík (1964) szlovák író, drámaíró, színházi rendező, rádiós szerkesztő, publicista. A szepességi Savnikban született, ma is ott él. Eperjesen diplomázott és tanított, majd Pozsonyban tanult színházi rendezést, dolgozott színházakban és rádióknál. Számos könyvet publikált. Az Irina és az ördög és a Vasárnapi sakkpartik Tisóval című regénye magyarul is megjelent.
A szerzővel Závada Pál beszélget
Mikor, hol? Október 13. vasárnap, 17.30, Könyves Magazin Színpad.
További infó ITT.
Ivana Bodrožić: Fiaink, lányaink
Lucija egy autóbaleset után mozgásképtelenül fekszik a kórházban. Szerelme, Dora/Dorian tulajdon testét ketrecnek érzi, amiből mindenáron szabadulnia kell. Lucija édesanyja megtanulta, hogy ebben a világban nincs helye saját vágyainak és választásainak.
A horvát írónő regénye e három elbeszélő egymásba fonódó történetén keresztül szól arról, mit jelent egy férfiközpontú társadalomban nőnek születni. Alapvető kérdése, hogy testünk és születési nemünk hogyan szorít minket korlátok közé, miként válhat börtönné, amelyet a családi, társadalmi előítéletek és a nemzedékeken átívelő traumák építenek az egyén identitása, esetleges mássága köré.
A szerző kivételes érzékenységgel, bátorsággal és költői erővel jeleníti meg ennek a tragikus érzelmi háromszögnek minden vonatkozását – beleérzésre, együttérzésre késztetve az olvasókat is. Itt elolvashatsz a kötetből egy részletet, itt pedig Bencsik Orsolya a Fiaink, lányainkhoz írt utószavát találod.
A szerzővel Orvos-Tóth Noémi beszélget
Mikor, hol? Október 13. vasárnap, 19 óra, Könyves Magazin Színpad.
További infó ITT.
