„Szerinted jó apa leszek?” – metoo-sztori, szellemnagyi és lelkizés Breier Ádám első regényében

„Szerinted jó apa leszek?” – metoo-sztori, szellemnagyi és lelkizés Breier Ádám első regényében

„Bűntudatom van egy nő miatt” – áll nagy betűkkel Breier Ádám debütáló kötetének fülszövegében. A történet első ránézésre egy nem mindennapi metoo-sztorinak tűnik, de mutatjuk, szerintünk miről szól valójában a Lefkovicsék gyászolnak rendezőjének könyve. 

Bakó Sára | 2025. augusztus 29. |

Idén tavasszal kapott szárnyra a hír, hogy sikeres első nagyjátékfilmje, a Lefkovicsék gyászolnak után Breier Ádám regényírásra adta a fejét. Korábban több cikkünkben is írtunk már arról, hogy általában jóval többet olvasunk a nők belső világáról, míg az ellenkező nem még mindig inkább az érzelmek elfojtásáról híres. Ezúttal azonban megnyugodhatunk: a Hetvenegy farkas (itt mutattunk részletet) főhőse igazi érzelmes férfi – néha talán túlságosan is.

Breier Ádám
Hetvenegy farkas
21. Század, 2025, 271 oldal
-

Farkasként támadó bűntudat

Stern Gábor harmincas egyetemi oktató, aki rajongásig szeretett párjával éppen első gyerekük érkezésére készül, amikor váratlanul rettenetes lelkiismeretfurdalás kezdi gyötörni egy homályos múltbeli esemény miatt. Régi fotói között kutakodva ugyanis talál egyet, amely felidézi egy részeg este töredezett emlékeit. Hirtelen bevillan a fejében, hogy a képen a kocsma falát támasztó lány aznap dühösen kiabálva dobta ki őt a lakásából, de semmi más nem jut eszébe – vélhetően az elfogyasztott alkoholmennyiségnek köszönhetően.

Amikor a munkahelyén szexuális zaklatás miatt kirúgnak egy professzort, főszereplőnk egyre biztosabb benne, hogy hasonló bűnt követett el ő is.

Erősen kérdéses, hogy a kissé elveszett és kedvesen naiv férfi önmarcangolása mennyire szolgálja a metoo-ügyek komolyan vételét, hiszen – valljuk be – a probléma itt kissé légből kapottnak érződik. Arról nem is beszélve, hogy később kiderül, egész más forgatókönyv zajlott le a valóságban, mint Gábor gondolataiban. De talán nem is ez a lényeg. A regény végére világossá válik, hogy a történtek felfejtése – és a vezeklés – iránti kétségbeesett vágyat valójában az apaságtól való félelem táplálja. „Azt képzeltem, hogy egy szülő már tudja a válaszokat a kérdéseire. Én pedig úgy éreztem, hogy még a kérdéseimben sem vagyok biztos” – vallja be a főhős.

Szabad szájú szellemnagyi

Szerencsére az elbeszélőnek másutt is akadnak elintézetlen dolgai, hogy tiszta lappal köszönthesse az új jövevényt, így jóval izgalmasabb szálak is vannak ebben a kötetben, mint a múltbeli tett utáni nyomozás. Ilyen például az imádott nagymama sikertelen újratemetése: a koporsó nyomtalanul eltűnik, hogy aztán az éles nyelvű Mendel Blanka szívesen látott szellemként térjen vissza unokája konyhájába.

Ez a csipetnyi varázslat jól illeszkedik a szövegben megjelenő utalásokhoz, Gábor szakterülete ugyanis a latin-amerikai irodalom, ami tele van hasonló mágikus elemekkel.

Olyan klasszikusokat sző bele a történetbe a szerző, mint a Száz év magány vagy éppen a nemrég elhunyt Mario Vargas Llosa Julia néni és a tollnok című könyve, de egy különleges „regény a regényben”-játékot is kapunk, hiszen a főhős egy argentin krimit fordít, melynek cselekményébe időnként bepillantást enged.

„Miért olyan fontos a zsidóknak a család?”

Breier Ádám maga is zsidó származású, a valláshoz tartozó hagyományokból pedig mind a film, mind a regény megalkotása során táplálkozott, újabb izgalmas vetületet adva a sztorihoz. A Lefkovicsék gyászolnak egy ambivalens szülő-gyerek kapcsolatot tár a néző elé, melyben a feszültség egyik fő okozója, hogy Iván (Szabó Kimmel Tamás) ortodox zsidóként szigorú szertartást követve búcsúztatná el elhunyt édesanyját, míg apjának (Bezerédi Zoltán) egész más elképzelései vannak. Bár a Hetvenegy farkas főszereplője ateistának vallja magát, mégis a rabbihoz jár tanácsért, és pészahra nagy családi vacsorát szervez, hátha sikerül megoldani a felgyülemlett konfliktusokat.

Vitákból ugyanis nincs hiány, és látszólag nem oldja meg őket a közös evés.

Végül nem marad más, mint a csoportos terápia, ami az egyik legjobb epizód a könyvben: Gábor öccse, Simon – a véres farkasokat festő meg nem értett művész – szidja a bátyját, a nővérük elkésik, az anyjuk védekezik és mártírkodik, a bölcs apa pedig inkább meg sem jelenik.

Vígjáték vagy dráma?

Nem titok, hogy eredetileg a Hetvenegy farkas is filmnek készült, amit le sem tagadhatna a szöveg, hiszen tele van a fentebb említetthez hasonló, sziporkázó jelenetekkel, és a helyszínek is nagyon élnek. Főhősünk legjobb barátja, Zoli jóvoltából betekintést nyerünk például a híres Alterego melegbárba, az „ökumenikus egyetemi olvasztótégelyként működő”, Tátott Száj elnevezésű kocsmát pedig szinte látjuk magunk előtt.

Ami a karaktereket illeti, néha kissé túl vannak húzva, de kifejezetten jól állnak a könyvnek ezek a humorba hajló részek.

Gábor barátnőjének testvére, Marcsi házassága kész tragikomédia egy meglehetősen bizarr szerelmi háromszöggel megfűszerezve, de a főszereplő monológját olvasva is gyakran húzzuk mosolyra a szánkat. Az utolsó oldalakhoz érve a borítón ígért „megbánás regényéből” inkább egy szeretetteljes, jól végződő, kedves történet lesz egy férfiről, akitől nem áll távol a lelkizés, és aki végre nyugodt szívvel lehet apa.

Fotó: 21. Század Kiadó

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Az apaság előtt helyreállítani a múlt bűneit – Olvass bele Breier Ádám debütkötetébe! 

Breier Ádám első regényében az apaság előtt álló főszereplő egy lelki utazásra indul.

...

Kiből lesz jó apa? A Lefkovicsék gyászolnak rendezője könyvben mondja el

Apának lenni nem egyszerű, főleg akkor, ha arra nincs felkészülve az ember. 

...

Visszakapta fejét a duna-parti szobor – könyvek férfiaknak érzelmek kezeléséhez

Az „emelkedő vízszinttel" a szervezet arra mutat rá, hogy a probléma még komolyabb, mint hitték.

MARGÓ
...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Kiemeltek
...

„Nem mögötte, hanem mellette vagyok” – Bach Kata és Wunderlich József szövetsége a szülőségben [Ezt senki nem mondta!]

Hogyan döntöttek a családalapítás mellett, és miért kulcsszó az életükben a jelenlét? Podcast.

...

Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

1952-ben gyökeresen megváltozott Annie Ernaux élete, amikor az apja rátámadott az anyjára. A szégyen ennek állít emléket.

...

Fehér Renátó: Van szeretet, szolidaritás és menedék a mindenkori agresszió idején is

Fehér Renátó alkotói kisesszéjét közöljük.

Polc

A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

...

A diktatúra árnyékai között is lehet varázslatos a gyerekkor

...

Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja

...

Lesújtó számok: már csak 40 másodpercig tart a figyelmünk a digitális térben?

...
Olvass!
...

A rasszizmus még a szellemek között is utoléri a gyerekeket – Olvass bele A javítóintézet című díjazott regénybe!

Az 1950-es években egyetlen rossz mozdulatba került, hogy egy színesbőrű gyerek a javítóintézetbe kerüljön. Olvass bele!

...

A gyötrő emlékek elől egy gondtalan szigetvilág sem nyújthat menedéket – Olvass bele Barnás Ferenc regényébe!

Te képes lennél magad mögött tudni a múltat, ha elutaznál Magyarországról? Olvass bele Barnás Ferenc kötetébe.

...

Ezt a cozy fantasy-t imádja a BookTok-közösség: Olvass bele Sarah Beth Durst regényébe!

Mutatunk egy részletet egy BookTok-kedvencből.