Szélhámosok, kulákok, a lovagnő meg a semmi – Magyar írók és költők a Margón I.

Az őszi Margón 67 program, 14 külföldi szerző, 4 zenei-irodalmi est vár rád. Ajánlottuk már a zenés eseményeket, az ismeretterjesztő könyvek bemutatóit pszichológiától gasztróig, és a külföldi szerzők első körét is. Ezenkívül meghallgathatod a 2023-as Margó-díjas Visky András önálló estjét is a Müpában.

Ménes Attila: Erdei vadak 

Ménes Attila új kötetében a szélhámos is ember. Lehet neki is hasfájása, életközepi válsága, nyugtalanító kérdései, szerelmi búja, szélsőséges vágyai, elképzelései az életről mint olyanról. A szélhámos is, akárcsak bárki más, szüntelenül szorong, ritkán önfeledt.

Szélhámosunk életének a műben elbeszélt szakaszában három nagy sorshullámzás figyelhető meg, amint ezek a vonalak párhuzamosan haladnak, esetleg keresztezik egymást vagy éppen fedésbe kerülnek, s ezzel interferenciát létrehozva egyre sebesebben haladnak a bizonytalan jövőbe. A krízishalmaz túlélésére a szélhámost a megalázkodás, az alakoskodás vagy éppen az agresszivitás szerepeiben láthatjuk fellépni, a végére kiderül, milyen sikerrel.

A fentiekből sejthető, hogy nem éppen békés, derűs, szelíd, lelki harmóniát sugárzó események sorát tárjuk az olvasó elé – azonban a látszat talán csal. A szerzővel Kiss Noémi és G. Horváth Boglárka beszélget.

Schillinger Gyöngyvér: Rohadjon meg az összes

Schillinger Gyöngyvér regényében (itt beleolvashatsz) minden benne van, ami az úgynevezett letehetetlen könyvekhez kell: jó karakterek, fordulatok, szex, sikkasztás, botrány. És ott van az is, amit az úgynevezett nagy írók tudnak: a hajszálpontos lélektan, a hiteles nyelv, az emberi sorsok megértése, és a szembenézés a világ romlásával. Sok jó magyar író van manapság, de az igen ritka, hogy egy elsőkönyves szerző egyszerre legyen művészileg kompromisszummentes és lebilincselően olvasmányos. A szerzővel Szolláth Dávid beszélget.

Tisza Kata: A semmi megszelídítése

Amikor már jó ideje járjuk a terápiás önismeret útját, és elváltunk mindenkitől, akitől kellett és lehetett – rájöttünk, hogy az apa sosem volt figyelme úgysem fog megérkezni, és az anya jelenléte sem, ahogyan az nekünk szükséges lett volna –, és úgy érezzük, a további terápiák se tudnak mit nyújtani, meg közben öregszünk is, s talán a gyermekeink is a maguk útját járják, akkor ott kinyílik a SEMMI.

Ez egy olyan köztes létállapot, ami a VALAMI után jön, de még nem mutatja az előttünk álló mindenséget, sőt úgy érezzük, minden annyira töredezett, hogy EGÉSZ talán már nem is lehet. Sosem volt ilyen nehéz felkelni reggel és másnap újra felkelni és harmadnap még egyszer, mert már nem látunk magunk előtt semmit. Ekkor van a legnagyobb szükség önmagunkra. A semmi mélységes űrjének a megszelídítésére, a betöltésére. Ez a folyamat inkább belülről, mintsem kívülről kínálja a kapaszkodókat, és a szereplők, akik mind a semmiben találják magukat, elindulnak önmaguk felé, egyszer csak. Tisza Katával Illés Andrea beszélget, közreműködik Lantos Zoltán hegedűművész.

Miklya Luzsányi Mónika: Ezerszer Júlia

A Szendrey Júlia életútját feldolgozó történelmi regény megkísérli átformálni a közgondolkodásban a Petőfi özvegyéről alkotott képet. Ehhez a szerző felhasználta az utóbbi évtizedek kutatásait, valamint korabeli forrásokból merít: Júlia naplóiból, levelezéséből, a korabeli lapok, határozatok részleteiből.

Szendrey Júlia valóban extravagáns nőnek számított a saját korában, de közel sem élt olyan vad életet, mint ahogy azt sok kortársa állította. Júlia „botrányos” második házassága bizonyos értelemben kényszerházasság volt, ráadásul a friss kutatások szerint Horváth Árpád lelkileg, fizikailag és szexuálisan is bántalmazta a nőt, aki a gyermekei érdekében maradt meg a házasságban.

A szerelem és a gyász mellett tehát a női szerepkonfliktusok, az abuzív házasság, vagy az imposztorszindróma is fellelhető a Szendrey Júlia-regényben, mely új oldaláról mutatja be ennek a jobb sorsra érdemes asszonynak az életét. A szerzővel Hansági Ágnes és Karafiáth Orsolya beszélget, közreműködik Szász Júlia.

Závada Pál: Pernye és fű

Az új Závada-regény szereplői dokumentumfilmet forgatnak három kuláknak minősített emberről, akiket gyújtogatás vádjával statáriális bíróság elé állítottak az ötvenes években. A rendező és az elbeszélő mellett a baráti kör is belefolyik a nyomozásba: keresik és megpróbálják szóra bírni az áldozatok családtagjait, a hajdani tanúkat, ügyészeket, bírókat és az esetekről tudósító sajtó munkatársait. A rendszerváltás előtti utolsó években járunk, ellenzéki megmozdulások, tüntetések zajlanak, a baráti körben pedig az élet: házassági válságokkal, válással, új szerelmek vágyaival, munkahelyi és megélhetési problémákkal, gyerekekkel. 

„A regény figurái fiktívek, története kitalált, a benne szereplő filmforgatás interjúi azonban valóságosak: Azokat Sipos András rendezővel készítettük Statárium című, 1989-ben bemutatott dokumentumfilmünkhöz.” Závada Pál rendületlenül tárja elénk a múlt elfeledett vagy elfeledni vágyott rémtetteit, és arra késztet minden olvasót, hogy emlékezzen és gondolkodjon. Az íróval Veiszer Alinda beszélget.

Kertész Erzsi: Öröklét

Bűnöző vagy áldozat? Mesteri manipulátor vagy az igazság magányos harcosa? A tárgyalására váró Fília a kirendelt pszichológusnak meséli el összecsapását a város egyik legbefolyásosabb üzletemberével, Illésházy Antallal. A sokszor hihetetlennek tűnő történet során rádöbbenünk, hogy a valóság megítélése viszonylagos, és a felszín alatt egy másik, jóval ősibb küzdelem is zajlik: az ember örök harca az idővel.

Kertész Erzsi második felnőtteknek szóló művében (olvass bele) a pszichológiai, sci-fi és bűnügyi regény elemeit vegyítve, kiváló érzékkel tartja bizonytalanságban az olvasót. A szerzővel Ruff Orsolya beszélget.

Kovács Krisztián: Ablakok az ébrenlétben

Elsősorban a barátságról szól Kovács Krisztián harmadik regénye (itt beleolvashatsz). De mint ahogy az igaz barátságokból sem csupán két ember kapcsolata rajzolódik ki, hanem annak az egész világnak a képe is, amiben nekik élni adatott, ez a kötet is az élet teljességéről szól, miközben szereplőinek egymáshoz fűződő viszonyát feltárja. 

Minden ismerős kissé, és mégis minden egészen kiszámíthatatlan módon működik. Fiatal fiúk találnak egymásra egy vidéki magyar kisvárosban valamikor a rendszerváltáson már túl, de a kétezres éveken még innen. Esendő vagy egészen szörnyű apák árnyékában, szeretetteli vagy legalábbis nem teljesen rideg anyák oltalmából előmerészkedve, csodálatos lányok igézetében, a hirtelen elveszített naivitáshoz mégis mindhalálig ragaszkodva. Sallai Ervin már felnőtt fejjel igyekszik felidézni az eseményeket, az alakokat, barátait, Botát, Kafkát meg Mancit és mindazt, ami velük történt vagy történhetett volna. Hiszen a legnagyobb rejtély az élet a maga hétköznapiságában, ahogy egyszerre tud elviselhetetlen és elviselhetetlenül gyönyörű is lenni. A szerzővel Ribánszky Ágota beszélget.

Siklósi Örs korai versei

Az AWS zenekarból is ismert Siklósi Örs több mint három éve nincs velünk. Számtalan verset hagyott maga után, ezekből készült egy kötet a Siklósi Örs Emlékalapítvány gondozásában Örs saját rajzaival és kézirataival olyan írásokból, amelyek nagyjából 16 és 22 éves kora között születtek.

Siklósi Örs sok minden volt: énekes, frontember, barát, férj, testvér, fiúgyermek. Már egészen korán elkezdte megfejteni a világot és a saját helyét benne, ennek nyoma a rengeteg kézzel írt vers is. Írt buszon, vonaton, órán, éjszakai merengések és hajnali hazautak közben életről, halálról, szerelemről, csalódásról.

Az eseményen Valuska László beszélget a könyv szerkesztőjével, Reisz-Varga Zsófival és Siklósi Mátéval (Örs bátyja, az alapítvány vezetője). Agócs Márton, Beke István, Szűcs Viktor, Varga Gergő és Veress Áron pedig eljátszik néhány dalt Örs életében elkezdett szólólemezéről, amelyet barátai és zenésztársai fejeznek be a közeljövőben.

Kemény István: Lovag Dulcinea

Kemény István verses regénnyel jelentkezett, a rendhagyó irodalmi mű a szerző életművének fontos állomása. A Lovag Dulcinea 2020-ban kezdődik: egy lány válik kóbor lovaggá, ahogy négy évszázaddal azelőtt Don Quijote; utóbbi azonban egy éppen racionálissá váló világban – az újkor elején – próbált lovagként élni, miközben gúny, röhögés és erőszak kísérte az útján. Lovag Dulcinea viszont akkor indul kóborolni, amikor az újkorról már sokszor kiderült, hogy irracionálisabb és borzalmasabb lett minden addiginál. Lovag Dulcinea az újkort követő világrendben él – ma –, amelyben megfordultak a szerepek: maga a társadalom válik egyre monomániásabbá, ideológiák, tudatmódosítók és technológiai eszközök rabjává, és amelyben egy kóbor lovag minden őrültségével együtt is a normalitást, a józan észt, a humort és az élet feltétlen szeretetét őrzi. A szerzővel Szegő János beszélget, közreműködik Lovas Rozi.

Mátyus Melinda: Inkább az enyém

„Különös testi szenzációk találták meg saját nyelvüket Mátyus Melinda sodró erejű prózájában. Nevelődési regénnyé összeálló elbeszélései egy mindeddig teljességgel ismeretlen nézőponttal teszik finomabbá világunk nyelvi érzékelését, jelesül a lelkésznő látásmódjával. Történetei csaknem észrevétlenül űznek ki az irodalomból, önmagunk felismerésének irányába. Mondjuk talán lelkésznőregénynek. Mondjuk talán irodalomtörténeti eseménynek” – írta a kötetről Visky András, aki a szerző beszélgetőtársa lesz.

Mátyus Melinda (1970) író, református lelkész. Szovátán született, Temesváron él. 2019 óta publikál. 2020-ban Látó-nívódíjat kapott.