Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

“Hát meg lehet békélni azzal, ha a fiatalok mennek el?” – gondolja magában Ginamanc Metakszija szeretett nevelt fia sírjánál, aki 17 évesen halt meg, amikor gránát csapódott a kertjükbe. A kérdés költői, Narine Abgarjan novelláskötete (olvass bele) mégsem egyszerűen az örmény-azeri háború és népirtás embertelenségeiről szól, hanem talán még inkább arról, hogyan lehet mindezek után, ahogy azt a címbe is kiemeli, élni tovább. Ez a hét könyve.

Sándor Anna | 2023. január 23. |
Narine Abgarjan
Élni tovább
Ford. Goretity József, Typotex, 2022, 196 oldal
-

Narine Abgarjan örmény származású orosz író, akinek Égből hullott három alma Marani krónikák és egyéb történetek című könyve 2019-ben jelent meg magyarul (cikkünket itt találod róla), és egy fiktív falu, Maran mindennapjain keresztül mesélt a 20. század megpróbáltatásairól: háborúról, éhínségről, népirtásról, elöregedő közösségekről – és ezek által az örmény hagyományokról, emberségről. Az Élni tovább ennek a regénynek tulajdonképpen a továbbgondolt párja, hiszen Abgarjan a kötetben közvetlenül felvállalja a családja és a saját élete örökségét: anyja a vitatott státuszú Hegyi-Karabahból származik, ő maga a háború dúlta, határközeli Berdben nőtt fel, a novellák helyszíne pedig most Berd és környéke.

Száz év magány és csodás események egy időn kívül rekedt örmény faluban
Tovább olvasok

A novelláskötetben ismerős Abgarjan világa és balladisztikus, költői nyelve (ismét Goretity József gyönyörű fordításában), ám íróként érettebben lép elénk, mint a regényben, például levetkőzte, hogy kissé túlírja a szöveget, és nagyszerű arányérzékkel építi a novelláit. A történetek ismét tele vannak ízekkel, illatokkal, látvánnyal, és alaposan megmozgatják az érzékszerveinket, de ez nem uralkodik el a jeleneteken, ahogyan az örmény hagyományok sem tolakodnak az előtérbe amolyan egzotikus, ismeretterjesztésre kész módon, hanem a regénynél sokkal szervesebben simulnak bele a szövegekbe. És ugyan élet és halál szoros kapcsolata fontos téma az Égből hullott három almában is, az Élni tovább egyértelműen ezt teszi a középpontba, amit már a cím alatt jelez: 

“Könyv azokról, akik túlélték a háborút. Meg azokról, akik nem.”

Abgarjan pedig kérlelhetetlenül nyíltan festi meg a halál arcait, de hasonlóan beszél az élet erejéről is, ami minden veszteségen és sebzettségen túl is utat talál és kivirágzik. 

Habár a virágai sokfélék. 

Az özvegy Arto azt a fiút neveli, akit a családjával együtt ő mentett ki a bombázásban felgyulladt ház pincéjéből. A fiúnak a forróságtól megégett a tüdeje, de így is kérdés, vajon melyiküknek van nagyobb szüksége a másikra. A két öregasszony, Jahizaveta és Tejmine nagy nevetéssel zárja a telefonbeszélgetést még úgy is, hogy egyikük házát az orvlövészek pécézték ki, a másikéhoz közel gránátok szoktak becsapódni. Vardanus és Mariam belekövülnek a gyászba: előbbi a másokat gyötrő viselkedésével elszigetelődik a közösségtől, utóbbi kényszeresen csodálatos háziasszony lesz, hogy lefoglalja magát. Misik keddenként gondosan összeválogat egy kis aszalt gyümölcsöt, apró csokit, és jóféle kávét is őröl, majd felsétál a közelben álló hacskarhoz, a sokévszázados, vén kőkereszthez, és otthagyja ajándékait a halott feleségének és kisfiának, akiket ugyanaz a bomba ölt meg. Maro az unokáival szalad át szomszédja és régi haragosa, Karapet házához, hogy az ágyúzás szét ne marcangolja az öreg holttestét. A pincében húzódnak meg, ahol Maro eltöpreng a halál kicsinyességén: “A halál nem a létezése ténye miatt rettenetes, hanem amiatt, mert gúnyolódva és élvezkedve elcsúfítja az emberi testet – úgy viselkedik, mint a méltatlan ellenség, aki meggyalázza legyőzött ellenfele holttestét”. (39.o.) Anyicska mindennap felkerekedik, és friss süteménnyel átmegy Atanesz házához, ahol segít neki ellátni a felnőtt fiát, Levont, aki egy bombatalálatot kapott buszból röpült ki, és ugyan túlélte, de megsérült az agya, ezért olyan lett, mint egy gyerek. Atanesz egyszer felvetette Anyicskának, hogy össze kéne házasodniuk, de a családját gyászoló asszony azt mondta, akkor kettejüknek együtt már annyi bánata lenne, amennyit nem bírnának el. De mindennap eljön, és “hozza az áldott bagardzs aranyló darabkáit. Levon minden alkalommal úgy eszi, mintha a napot kóstolgatná.” (29.o.)

Egy kis örmény faluban a háborús tragédiákat a hétköznapi örömök ellensúlyozzák
Egy kis örmény faluban a háborús tragédiákat a hétköznapi örömök ellensúlyozzák

Narine Abgarjan korábbi kötetéből, az Égből hullott három almából megismert falu földi másában, az azerbajdzsáni határ menti örmény faluban, Berdben élők közül szinte mindenki elveszítette valamelyik családtagját a háborúban. De még azokat a kivételesen szerencséseket is súlyos megpróbáltatások érték, akiket nem sújtott ekkora csapás. Mennyi fájdalmat képes elviselni az ember? Mennyi szenvedést bír ki összeroppanás nélkül? Lehetséges-e egyáltalán tovább élni a szörnyű tragédiák után, el lehet-e viselni a szeretteink elvesztését, lehet-e kezdeni valamit a testet-lelket nyomorító traumákkal? Olvass bele!

Tovább olvasok

A történeteit úgy fűzi egymás után Abgarjan, mintha gyönygysor lenne, vagy még inkább: szőttes, amiben egymásba szövődnek sorsok, és kirajzolódik belőlük egy egész közösség. A novellákat egy-egy személy vagy motívum köti össze. Lehet ilyen a hajnali madárcsicsergés, amire ketten is felfigyelnek, vagy a hajnalban tovazötyögő szemetesautó, ami felébreszti a rossz alvót. De gyakrabban a történetekben szereplő vagy megemlített emberek nézőpontjába lépünk át, ami meghitt belső ritmust ad a kötetnek: az egyik novellában Agapi a sétája közben lát egy öregasszonyt a cipésznél, a következőben már ugyanabban a suszterműhelyben járunk.

Ismét nagyon erőteljes az időtlenség érzése, hogy ugyan felfedezzük a 20. század konkrét lenyomatait, azért ez a világtól távoli, hegyvidéki élet még inkább archaikus, mint modern, ennek minden értékével és korlátjával együtt. Az pedig különös módon a berdi történetek univerzális oldalát erősíti, hogy eleinte sokszor nehéz eldönteni, férfi vagy nő-e az, akihez csatlakozunk a történetében, mert a neve itthon ismeretlen, örmény név – így aztán kezdettől az domborodik ki, ami igazából számít: hogy ember.

A történeteknek ugyanakkor hátborzongató aktualitást ad, hogy bár a hegyi-karabahi háború sem volt igazán régen (1988 februárjától 1994 májusáig tartott), ráadásul azóta újra meg újra kiújulnak a fegyveres konfliktusok a területen (legutóbb 2020-ban), magyar olvasóként a mi közvetlen valóságunkban is megjelent egy történelmi cezúra: az Égből hullott három almát még úgy olvashattuk, hogy a háborúk földrajzilag és időben is egyre távolabb kerültek tőlünk, az Élni tovább magyar megjelenésének idejére már jó ideje tartott az orosz invázió a szomszédos Ukrajnában. A novellákban megörökített háborús cselekmények közül nem egy pedig a napi hírekben köszön vissza: megerőszakolt, megkínzott és megcsonkított civilek, baltával agyonvert öregek, elégetett gyerekek, lebombázott otthonok, felfoghatatlanul gyorsan elveszített családtagok, szomszédok, barátok, ismerősök. “A férje mindennap kiment a határhoz, hogy fogadja a menekülteket.

Az emberek hosszú áradatban, elgyötörten, elveszetten érkeztek.

Néhányan, akik sehogy sem tudtak megbékélni az eseményekkel, még útközben eszüket vesztették, mások csak akkor, amikor már biztonságos helyre értek.” (23.o.) 

Az Élni tovább ugyanakkor nem hazudik a címével: megterhelő olvasni, de mégsem a borzalmak hangsúlyosak a könyvben, hanem a szépen felépített katarzisok. Sőt, megkockáztatható, hogy Abgarjan írja a legszebb zárómondatokat, amik sorra szíven döfik az olvasót. Mindezt úgy, hogy az író megismétli az Égből hullott három alma bravúrját, és a novelláskötet úgy életigenlő, hogy közben nem tiszteletlen a veszteségekkel szemben, nem csúszik át olcsó giccsbe, nem használja ki a tragédiát. Eltalálja a sorsok teljességének életszerű arányait: hogyan lehet tovább élni ennyi testi és lelki sérüléssel, hogyan hordozzák magukban a túlélők a halált, a holtak emlékét, miközben az élni tudásuk és akarásuk annyiféle formát ölt, ahányan vannak.

Az utolsó két szövegben az író belép Berdbe. Előbb egy nő történetét meséli el, aki hiába lett messze földön híres művész, a kislányként átélt háborús megrázkódtatások egy életre pánikbetegséggel sújtották. Ő Abgarjan húga, aki a félelmeit rajzolja le, hogy megbirkózzon a betegséggel. Hogy Abgarjannal a háború éveiben mi történt, közvetlenül nem tudjuk meg, csak a húga történetéből következtethetünk, és abból, hogy erről ír. Az utolsó oldalon Abgarjan a nagymamáját idézi, aki azt mondogatta:

“Az élet mindig legyőzi a halált.” 

Narine Abgarjan Simon című regénye 2023 folyamán jelenik meg a Typotex kiadónál.

Kapcsolódó cikkek
...
Könyvtavasz

Egy kis örmény faluban a háborús tragédiákat a hétköznapi örömök ellensúlyozzák

Narine Abgarjan korábbi kötetéből, az Égből hullott három almából megismert falu földi másában, az azerbajdzsáni határ menti örmény faluban, Berdben élők közül szinte mindenki elveszítette valamelyik családtagját a háborúban. Az új kötet novellafüzérében a túlélők törékeny és tünékeny világát veszélyeztető tragédiákat a finom leírásokkal megjelenített hétköznapi kis örömök ellensúlyozzák, a továbbélés mindennapi feladata pedig nem kérdéses, mert „az élet igazságosabb a halálnál”. Olvass bele!

...
Kritika

Száz év magány és csodás események egy időn kívül rekedt örmény faluban

...
Beleolvasó

Az idősek otthona felfedi az örmény népirtás borzalmait

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Nagy

5 könyv azoknak, akik a közösség szolgálatában állnak

...
Hírek

Neil Gaiman aukciója több mint 1 millió dollárt gyűjtött a képregényművészek megsegítésére

...
Beleolvasó

Susanne Abel egy anya eltitkolt emlékein át fejti fel a német nemzet szégyenét – Olvass bele!

...
Hírek

Fenyvesi Orsolya kapja idén a Sziveri-díjat

...
Hírek

Ferenc pápa önéletrajzában az őt ért kritikákra is reagál

...
Beleolvasó

Az Eurotrash provokatív stílusban bontja le az európai felsőbbrendűség mítoszait

...
Nagy

Így született Batman ellenlábasa ‒ 5 szemet gyönyörködtető képregény

...
Hírek

Krasznahorkai László a virtuozitásáért kapott díjat Spanyolországban

...
Hírek

Meghalt Bacsó Béla esztéta, egyetemi tanár

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Kétezer-négyszáznyolcvan nap

„A hét első felében késő estig dolgozott, hogy el tudjon jönni, holnaptól ki akarja kapcsolni a telefont” ‒ Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez az első rész.

...
Nagy

Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én

Kik, mit és hogyan írtak az újságokba a szabadságharc százéves évfordulóján?

...
Nagy

Szilágyi István a 20. század egyik legnagyobb regényét írta meg

Március 13-án elhunyt Szilágyi István, aki az elmúlt fél évszázad egyik legfontosabb prózaírója, Kő hull apadó kútba című regénye a magyar irodalom klasszikusa. 

...
Kritika

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

Egy vér című regényében Denene Millner azt vizsgálja, hogyan kötötték és kötik gúzsba még ma is a nőket a velük szemben támasztott elvárások. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Mintha bezárnának egy dobozba – beszélgetés a kortárs roma irodalomról

A Romakép Műhely a kortárs roma irodalomról tartott kerekasztal-beszélgetést. A Balogh Attiláról és Rafi Lajosról szóló filmek vetítése után Galyas Éva, Kele Fodor Ákos és Fehér Renátó beszélgettek. 

...
Nagy

Ferencvárosi születés és halál – Bősze, Fullajtár és Vágvölgyi B. Sántakutya-sztorijai

Egy zenetörténész, egy színésznő, egy főszerkesztő meg egy kerület. 117 vágány, két ceruzacsonk és pár korty Traubi. Bősze Ádám, Fullajtár Andrea és Vágvölgyi B. András voltak a Sántakutya – ferencvárosi sztorikoktél márciusi vendégei.

...

Ezt senki nem mondta – Tóth Krisztina: Nehezen tudtam visszatalálni a saját életembe

...

Podcast: Hová tűnt Ott Anna? Ezt senki nem mondta!

...

Oscar 2024: Barbie, Oppenheimer vagy egy nevető harmadik győz a csatában?

...

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

...

Kerber Balázs és Nemes Z. Márió: Mit kaphatnak a közösségtől a magányos odúlakók?

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

...

Mennyi bort ittak Kolumbusz matrózai egy nap alatt?

...

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

...

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

...