Álruhás rendőrök, prűd vámosok: Az Üvöltés bemutatta, miért rossz ötlet a cenzúra

Álruhás rendőrök, prűd vámosok: Az Üvöltés bemutatta, miért rossz ötlet a cenzúra

A hatóságok megpróbálták eltüntetni Allen Ginsberg versét, ehelyett viszont csak azt érték el, hogy ikonikus státuszba került. Az Üvöltés sztorija helyenként egy Charlie Chaplin-filmre hasonlít, és elég tanulságos ma és Magyarországon is.

sa | 2022. május 30. |

Ha elnézzük az elmúlt év kulturális vonatkozású amerikai híreit, feltűnően sok szól könyvek betiltásáról, sőt égetéséről. Az elmúlt években az Egyesült Államokban politikai és társadalmi szinten is nagy vita folyik arról, hogy mi kerüljön a tantervbe, mit láthat a gyerek és mit nem. Ennek részeként bukkan fel különböző hevességgel a könyvek cenzúrája is, aminek persze hazai vonatkozása is van, csak nálunk nem elégetik a veszélyesnek tartott könyveket, hanem ledarálják. A teljesség igénye nélkül:

Egy floridai férfi betiltatná a Bibliát az iskolákban, mert szerinte az nem gyerekeknek való
Egy oklahomai törvényhozó csótányokhoz hasonlította a könyvtárosokat
Betiltották a Maust egy amerikai iskolában a meztelenségre hivatkozva
Egy amerikai iskolakerületben betiltottak 24 könyvet, köztük A Szolgálólány meséjét
"Hozzátok el az összes Harry Potter-cuccotokat" - Könyvet égettek Tennessee-ben

A könyvszakma, a könyvtárosok vagy akár a pedagógusok persze nem hagyják magukat sem Amerikában, sem itthon. Magyarországon a Meseország mindenkié című könyvet kiadó Labrisz pert nyert a rendőrség és a kormányhivatal ellen, a könyv már több mint 30 ezer példányban kelt el itthon, és több európai nyelven kiadják. Az USA-ban pedig többek között elégethetetlen kiadás készült A Szolgálólány meséjéből, ingyenes e-olvasójeggyel válaszolnak a feketelistákra, másutt “Tiltott könyvet olvasok” feliratú olvasójegyet terveznek.

Bizonyos művek indexre kerülése persze egyáltalán nem új a történelemben, mégis, a modern korban, pláne a szabadságjogok gyakorlására oly büszke Egyesült Államokban van egy határozottan anakronisztikus, mi több, hiteltelen íze.

Főleg, hogy az ilyen betiltogatás ma már egyáltalán nem működik.

Nálunk jó példa volt erre a Meseország mindenkié sikere, amire kis példányszámú kiadványként simán várhatott volna a feledés homálya, és aztán az épített neki hatalmas, a határokon is átívelő reklámot, hogy egy szélsőjobboldali képviselő ledarálta. A Daily Beast az amerikai kultúrtörténet egy hasonlóan emlékezetes botrányával emlékezteti most az olvasókat, hogy a cenzúra jellemzően pont fordítva sül el, mint azt a betiltásra vágyók gondolják vagy tervezik.

 

Az üvöltő igazság a cenzúráról

1957-ben San Franciscóban bizonyos emberek ellensége Allen Ginsberg vékonyka kötete volt, ami az Üvöltés című versét tartalmazta. Az, hogy mára az Üvöltés abszolút kultikus státuszba került és kulturális viszonyítási pont lett, nemcsak annak köszönhető, hogy milyen elementáris erővel, lüktetéssel és kérlelhetetlen nyersességgel fogalmazta meg a fiatal generációs életérzést - hanem annak is, hogy a hatóságok obszcenitás vádjával tűzzel-vassal mentek neki és el akarták tüntetni a polcokról. Merthogy elég sok utalás volt benne illegális drogokra, valamint hetero- és homoszexuális szexre. 1957 márciusában a hatóságok 520 példányt foglaltak le belőle, majd júniusban letartóztatták és börtönbe csukták Shig Murao könyvesboltost, aki eladta az Üvöltést egy álruhás rendőrnek.

-

Ferlinghetti és Ginsberg

Az Üvöltést a tavaly 101 évesen elhunyt Lawrence Ferlinghetti adta ki, akinek City Ligths nevű könyvesboltja az ötvenes évektől az ellenkultúra pezsgő irodalmi központjává vált. Amikor Ferlinghetti először hallotta Ginsberget felolvasni az Üvöltést, azonnal elkérte a kéziratot - ahogy a 24.hu cikke fogalmaz, az amerikai költészet akkoriban tulajdonképpen a költészetről szólt, 

Ginsberg verse pedig vad lendülettel rúgta ki az elefántcsonttorony oldalát.

A hatóságok persze Ferlinghettit is letartóztatták, majd obszcenitás vádjával bíróság elé állították. Ez volt a hírhedt per, ami végén az alapvetően konzervatív értékrendű bíró, Clayton Horn úgy döntött, hogy ez egy nagy társadalmi jelentőségű mű, és nem lehet obszcénnak tartani. 

Ferlinghetti későbbi, Howl on Trial: The Battle for Free Expression című esszéjében azt írta: “Tudtam, hogy a világ erre a versre vár, hogy végre megfogalmazódjon ez az apokaliptikus üzenet. (...) Benne volt a levegőben, arra várt, hogy kimondják. Az 1950-es évek elnyomó, konformista, rasszista, homofób világa ezért kiáltott.”

És hogy mit mondjon ki, az ott volt a 29 éves Ginsberg soraiban:

Láttam nemzedékem legjobb elméit az őrület romjaiban, hisztérikusan lemeztelenedett éhezőket,
a néger utcákon vonszolva magukat hajnalban egy mérges belövés tűjét áhítozva” (Orbán Ottó fordítása)

 

Charlie Chaplin és az Üvöltés

Amikor Ferlinghetti az Üvöltés első nyilvános felolvasása után gratulált Ginsbergnek és elkérte a kéziratot, hogy kiadja, nemcsak a kulturális pillanatot kapta el, hanem naiv sem volt. Pontosan tudta, hogy a kor Amerikájában ebből botrány lesz. Éppen ezért a kötetet Angliában nyomtatta ki, illetve azzal a lendülettel elküldte az American Civil Liberties Union (ACLU) nevű, személyiségi és emberi jogokat védő non-profit szervezetnek is, hogy a támogatásukat kérje.

Az Üvöltésből ezer példányt nyomtattak ki először 1956-ban, ez a kiadás pedig még elkerülte a hatóságok figyelmét. Nem úgy a második 1957-ben, mikor Chester McPhee a vámhatóságnál elkoboztatta mind az 520 példányt, mikor az amerikai partra értek. Amint ez kiderült, Ferlinghetti bejelentette, hogy sikerült ezer példányt az országba hozatnia, amit aztán gyorsan el is adott.

Szegény, prűd McPhee valószínűleg arra számított, hogy sikerül visszaszorítania a San Franciscóban virágzó beatnik közösséget. 

Azzal viszont nem kalkulált, hogy a keleti-parti kollégáival is meggyűlik a baja,

a washingtoni vámhatóság ugyanis felülbírálta a döntését, és zöld utat adott az Üvöltésnek. A Daily Beast szerint az eset innentől leginkább egy Charlie Chaplin-filmre hasonlít.

Ha McPhee nem számíthatott a vámosokra, más hatóságok után nézett a városában. Az ügyet a rendőrség elé terjesztette, és meggyőzte a kékruhásokat, hogy hivatalosan nyilvánítsák a könyvet erkölcstelennek. Amit ők nemcsak, hogy megtettek, hanem saját hadműveletbe kezdtek a City Lights ellen - ennek lett áldozata Shig Murao eladó is.

-

Ferlinghetti a máig működő könyvesboltja előtt

Mindeközben Herb Caen újságíró a San Francisco Examinernél a városban élőkről írt, és 1957 májusában beszámolt a City Lights könyvesboltban lógó entellektüellekről, "akik, ha a boltos épp nem figyel, lenyúlnak egy-egy példányt Allen Ginsberg kötetéből, az Üvöltésből."

Majd június 7-i cikkében feltette a millió dolláros kérdést:

vajon mikor jönnek rá a rendőrség önjelölt cenzorai, hogy amikor megpróbálják betiltani Allen Ginsberg könyvét, valójában hatalmas kíváncsiságot ébresztenek iránta azokban is, akik még soha nem hallottak róla?

Három nappal később már arról írt, hogy hiába az intellektuális csendőrség, az Üvöltéssel már a Berkeley egyetem kampuszán házalnak.

Augusztusban elindult Ferlinghetti és Shig Murao pere, aminek valódi tétje nem is az volt, hogy Ginsberg költészete obszcén-e, hanem az, hogy az obszcenitással együtt művészeti alkotásnak tekinthető-e vagy a vers így csak értéktelen mocsok. A felek elég élesen elkülönültek egymástól: a vádat egy vállaltan harcias, pornográfiaellenes aktivista irányította, míg Ferlinghettiéket az ACLU híres védője, Jake Ehrlich képviselte. A bíró vasárnapi iskolában tanított, és az erkölcs nagy védelmezője volt. A tárgyalás közel egy hónapig tartott, amit 

a bíró egyszer azért napolt el, hogy elolvassa az Üvöltést.

A tanúk között pedig a kortárs akadémiai irodalmi élet nagyjai parádéztak, hogy védjék vagy támadják a verset.

A végén a szólásszabadság győzedelmeskedett. A bírónak ugyan nem tetszett az Üvöltés, de elismerte az irodalmi jelentőségét és a társadalmi értékét.

Ferlinghettit nagyon meglepte az ítélet, és úgy értékelte, mint ami előre jelezte az amerikai kultúra változását. Igaza volt, a per a nemzeti köztudatba emelte Allen Ginsberget és a beat nemzedéket, és táplálkozott ebből a hatvanas évek megannyi kulturális és emberi jogi mozgalma is.

A pert követően persze még többen érdeklődtek a kötet iránt, Ferlinghetti pedig gyorsan ki is nyomtattatott ötezer példányt, hogy ki tudja szolgálni a meredeken felívelő keresletet.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Krasznahorkai: Könnyű volt Allen Ginsberggel barátkozni

...
Nagy

Allen Ginsberg, az első virággyermek

...
Nagy

80 év alatt sem hagyta magát kiismerni Amerika nagy kaméleonja

80 éves Bob Dylan, az ezerarcú krónikás, aki a bolondját járatta a Nobel-bizottsággal, miután visszavonhatatlanul alakította az amerikai, és azon keresztül a globális kultúrát.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Hírek
...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

...
Beleolvasó

Egy sorsszerű találkozás kellett ahhoz, hogy létrejöjjön az első magyar jógaiskola

...
Nagy

A vágyak és a félelmek műfajában érzem magam otthon

...
Hírek

Bödőcs Tibor és Parti Nagy Lajos is az őszi Margó vendégei között

...
Hírek

Szeptember 28-án nyitja kapuit a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

...
Hírek

Az Anne Frank képregény miatt rúgtak ki egy texasi tanárt

...
Hírek

Különös nyomozás hét költő és hét illusztrátor munkái között

...
Hírek

Családi krízisek, identitásproblémák az idei Booker-díj rövidlistás köteteiben

...
Hírek

A „3 könyv”-szabállyal küzd az Amazon az MI generálta könyvek ellen

A hét könyve
Kritika
Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté
...
Gyerekirodalom

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

A francia Rébecca Dautremer gyerekeknek szóló könyveket és olyan klasszikusokat is illusztrál, mint az Egerek és emberek vagy a Cyrano. A Pestext Fesztivál vendégeként járt Budapesten, mi pedig családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról beszélgettünk vele.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

...
Vass Norbert

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

...
Kolozsi Orsolya

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

...

Simon Márton: A Polaroidok sikere után hirtelen más lettem, mint aki voltam [Visszapillantó]

...

Boldizsár Ildikó: A történetmondás eltűnése is okozza, hogy már nem vagyunk alázatosak a természettel [Analógia]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.