80 év alatt sem hagyta magát kiismerni Amerika nagy kaméleonja

80 év alatt sem hagyta magát kiismerni Amerika nagy kaméleonja

Túlhasznált kifejezés lett az 'élő legenda', pedig ha valakire tényleg illik, az Bob Dylan, aki nemcsak megírta a hatvanas évek amerikai ellenkultúrájának himnuszait, hanem munkásságával (költészetével?) a polgárjogi küzdelmekből is kivette a részét. Az előbbi kérdőjel akkor vált hangsúlyossá, mikor 2016-ban neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat, és sokan vitatták, hogy lehet-e egyáltalán irodalmi alkotásnak tekinteni a dalszöveget. A kiismerhetetlenséget és titokzatosságot a saját mítoszába oltó Dylan persze ez alkalommal sem tagadta meg magát, és már-már botrányosan későn reagált a bejelentésre, majd végül el sem ment az átadó ünnepségre. 80 éves Amerika legköltőibb kaméleonja, akit képtelenség beskatulyázni.

Sándor Anna | 2021. május 24. |

„A szavak pont olyan fontosak, mint a zene. Nem lenne zene szavak nélkül” - mondta Bob Dylan egy 1965-ös San Francisco-i sajtókonferencián, amit a Rolling Stones magazin vett elő nemrég. A hatvanas évek közepére Dylan már az amerikai ellenkultúra sztárja volt, annak ellenére, vagy éppen azért, amilyen hajtűkanyarokat vett a zenei stílusában, és fittyet hányt a korabeli popzene elvárásaira vagy szemrebbenés nélkül haragította magára első rajongóit, ha éppen úgy gondolta, hogy más kifejezésmód szolgálja jobban a mondanivalóját. Szintén ‘65 nyarán ugyanis például ő volt az első folkzenész, aki az akusztikusról elektromos gitárra mert váltani a newporti folkfesztiválon, amivel a folkzene korabeli rajongói szerint valóságos szentségtörést követett el.

Dylan öntörvényűsége és kísérletező kedve ugyanakkor kétségtelenül a sikere egyik motorja: bátran keveri az amerikai népzenét a blues-zal, a dzsesszel, a rock and rollal. Tudatosan és vállaltan áll ki a politikai és szociális ügyek mellett, így dalszövegei szinte kiáltványok, amikre hatott a filozófia és az irodalom is. Joan Baezzel együtt ő is énekelt azon az 1963-as washingtoni tüntetésen, amelyen Martin Luther King elmondta híres, „Van egy álmom” kezdetű beszédét.

Mit fújt erre a szél?

Robert Allen Zimmerman 1941. május 24-én született a Minnesota állambeli Duluthban, Litvániából, Oroszországból és Ukrajnából kivándorolt zsidók leszármazottjaként. Már kamaszként rengeteg rádiót hallgatott, a középiskolában pedig több zenekart alapított. 1959-től járt a Minnesotai Egyetemre, de csak egy évet végzett el, inkább a zenével foglalkozott, a rock and roll helyett pedig az amerikai népzene felé fordult. Ugyanezekben az években kezdte Bob Dylannek nevezni magát, részben a walesi költő, Dylan Thomas hatására. Végül 1962-ben besétált a New York-i Legfelsőbb Bíróságra, és a nevét Robert Dylanre változtatta. 

Az új évtized hajnalán, amely máig meghatározó az amerikai társadalom és kultúra számára, Dylan sorsfordító döntést hozott. 1961 januárjában egy hirtelen ötlettől vezérelve New Yorkba utazott, és kis klubokban lépett fel, majd amikor Robert Shelton írt róla egy elismerő kritikát a New York Timesba, az felkeltette John Hammond, amerikai lemezproducer, polgárjogi aktivista és zenekritikus érdeklődését is. Dylan tehetsége olyan meggyőzőnek bizonyult, hogy Hammond le is szerződtette a Columbia Recordshoz, ahol hamarosan megjelent első, Bob Dylan című nagylemeze, amelyen főleg még ismert folk-, bluesdalok és gospelek szerepeltek. A második album, a The Freewheelin’ Bob Dylan (1963) nyitódala viszont már a Blowin' in the Wind volt, ami igazi protestdalként kérdések sorát teszi fel békéről, háborúról és szabadságról. A számot egyetemi kampuszokon és tüntetéseken énekelték, és Dylan 1964-es Times They Are A' Changin című dalával együtt az ellenkultúra himnuszaiként tartják számon.

Bob Dylan
Krónikák
Ford.: Révbíró Tamás, Európa, 2017, 336 oldal
-

Jórészt erről az időszakról írta önéletrajzát, ami Krónikák - Első kötet címmel jelent meg 2004-ben, és bár hosszasan sztorizgat benne, valójában inkább erősítette a személye körüli bizonytalanságokat. Dylantől egyáltalán nem áll távol a humor, és a Krónikáknak már az alcíme is gegre utal, hiszen semmi jele annak, hogy valójában folytatni akarná további kötetekkel. Életrajzírója, Clinton Heylin viszont konkrétan megkérdőjelezte a kötet egyes részeinek hitelességét, és inkább fikciós irodalmi műnek tartja. Erre némiképp ráerősít, hogy mikor a Time magazin 2001-ben az írói módszeréről kérdezte Dylant, ő úgy fogalmazott:

„Fogom azoknak a dolgoknak egy részét, amit az emberek igaznak gondolnak, és sztorit építek köré.”

A film, ami elkapta a kaméleont

Ha valami, hát Todd Haynes 2007-es zenés életrajzi ihletésű drámája, az I’m Not There tökéletesen megragadta Dylan sokféle szerepét és a saját alakja köré tudatosan épített mítoszát - és ezzel a gesztussal persze tovább is erősítette ezt a mítoszt. A filmben hat különböző színész alakította Dylan nyilvános perszónáit: Christian Bale, Cate Blanchett, Marcus Carl Franklin, Richard Gere, Ben Whishaw és Heath Ledger (Ledgernek ez volt az utolsó filmje, amit még életében bemutattak). Cate Blanchett Velencében és a Golden Globe-on is díjat kapott az alakításáért, valamint Oscarra is jelölték.

Dylan ugyanis a gyakorlatilag hatvan éve tartó karrierje során szinte megszámlálhatatlan átalakuláson ment keresztül, művészi és publikus perszónákat épített maga köré, amivel újra meg újra felfedezte és kitalálta magát. Ez a dinamikus metamorfózis amolyan végtelen egymásra hatásban megjelent a zenéjében, a fizikai megjelenésében és a viselkedésében is, így nemcsak a munkásságával foglalkozott elemzések sora, hanem a Dylan-jelenséggel, az önmagát újra- meg újraalkotó, sőt, újramesélő művésszel is.

Dylan legfontosabb perszónái között ott találjuk:

a folkzenészt/protest zenészt, a költőt/írót, az androgün rocksztárt, a(z ellen)kulturális ikont, a családos embert, a country és western zenészt, az újjászületett keresztényt, a trickstert, a lázadót, a törvényen kívülit, a krónikást/történetmondót.

Ezek a karakterek az évek során egymással gyakran párhuzamosan, egymást erősítve, kiegészítve jelentek meg, máskor pulzáltak, és hol erősebben megmutatkoztak, hol a háttérbe húzódva vártak, hogy egy-egy megnyilvánulásában testet öltsenek.

Dylan gyakran bújik egy-egy dal erejéig valós személyek bőrébe is, mint az 1976-os Hurricane-ben, ami a fekete bokszoló, Rubin "Hurricane" Carter igaz történetét mondja el, akit 1966-ban ítéltek el tévesen hármas gyilkosságért, majd az évekkel fokozatosan fény derült az egész eljárás rasszista jellegére, kezdve a hamis bizonyítékoktól a megkérdőjelezhető hitelességű tanúkon át az igazságtalan tárgyalásig.

Hírlevél feliratkozás

A krónikás alakjában Dylan pedig egészen a nagyvászonig eljutott Sam Peckinpah 1973-as Pat Garrett és Billy, a kölyök című filmjében, ami egy westernbe csomagolt melankolikus búcsú a hippikorszak vad és nyers szabadságától, illúzióitól és álmaitól. A filmben Dylan nemcsak Aliast, a (hogy, hogy nem) rejtélyes bandatagot és krónikást alakítja, de ő írta a film zenéjét is, aminek leghíresebb dalát mindenki ismeri. Te is. 

Amikor Guns N’ Roses-t hallgatsz, Dylant hallgatod

A Knockin’ on Heaven’s Door valószínűleg Dylan leghíresebb olyan száma, amit nem tőle, hanem feldolgozásokból ismerünk. Jimi Hendrixtől pedig már nem lehet elvenni a szuperdögössé alakított All Along the Watchtowert, hiába Dylan írta. Az egyik legszórakoztatóbb anekdotát Dave van Ronk meséli nevetve Martin Scorsese 2005-ös No Direction Home című, Dylanről szóló dokumentumfilmjében. Az történt, hogy van Ronk fogta a House of the Rising Sun című amerikai népdalt, és összerakta azt a híres akkordmenetet, amit a Smoke on the Water mellett minden valamirevaló gitározni vágyó kamasz először megtanul. Van Ronk ezt megmutatta haverjának, Dylannek, akinek megtetszett, ezért fel is vette az első albumára. Utána, amikor legközelebb találkoztak, Dylan engedélyt kért, hogy ugye használhatja, de van Ronk kérte, hogy ne, mert ő is fel akarja venni. „Upsz” - mondta Dylan. Van Ronk nem volt boldog, főleg, hogy ezután nem játszhatta a dalt a koncertjein, mert mindenki azt mondta, az Dylané. Csakhogy itt nincs vége a történetnek - jött az Animals, és megcsinálta azt a feldolgozást, amit szintén mindenki ismer, és még a Google is elsőnek dobja fel. Ezek után viszont már Dylan nem játszhatta a számot, mert azt mondták, az Animalstől vette.

A legöregebb élő zenész a toplistán

Dylan a mai napig 39 stúdióalbumot, 95 kislemezt, 52 videoklipet, 12 élő koncertfelvételt és hét filmzenét tudhat maga mögött, és nem áll le. 2020-as Murder Most Foul című dalában 16 percben és 56 másodpercben elmélkedik Kennedy meggyilkolása kapcsán a művészet katartikus erejéről a kollektív traumák idején. A dal a Rough and Rowdy Ways albumon jelent meg, amivel a legidősebb élő zenész lett, akinek új albuma a brit slágerlista élére került.

A Nobelt azzal az indoklással adta neki a bizottság, mert „újfajta költői kifejezésmódot tudott létrehozni az amerikai dalszerzői hagyományokon belül”. Az ezt követő huzavonát talán a trickster perszóna felől érthetjük meg legjobban, azaz, hogy Dylan sokáig nem reagált nyilvánosan, még a telefont sem vette fel a svédeknek, aztán nem ment el az átadóra, és a Slate magazin szerint még a ceremónián kötelező beszédét is plagizálta az egyetemisták által használt SparkNotes oldalról (a beszédet ITT hallgathatod meg). A beszéd első gondolata mindenesetre a kétkedők kérdéseit tükrözte, miszerint vajon mi köze van Dylan szövegeinek az irodalomhoz. És ugyan a Svéd Akadémia állást foglalt a kérdésben, erre valójában csak az kaphat választ, aki veszi a fáradságot, és tényleg elkezdi hallgatni és hozzáolvasni Dylant.

 (Kiemelt kép: Eduardo Kobra utcai falfestménye Minneapolisban, forrás: Wikipedia)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Bob Dylan eladta teljes dalszerzői katalógusát

A Universal Music által megszerzett életmű több mint 600 dalt tartalmaz. Ez minden idők egyik legnagyobb szerzői jogi vétele a zeneiparban.

...
Hírek

Bob Dylan nyolc év után először új dallal jelentkezett

A Nobel-díjas szerző a Kennedy-gyilkosságot énekelte meg.

...
Beleolvasó

Bob Dylannek köszönhetően a világlíra is új életekre kelhetett a rock and rollban

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

...

A mesélés egy szertartás [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

...

Nácik, fűzők és self branding - Coco Chanel 20. százada [podcast]

Olvass!
...
Beleolvasó

Máté Péter életét és halálát ellentmondások és rejtélyek övezték

Bauer Barbara archív anyagokból, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseiből dolgozva fikciós regényt írt Máté Péterről, Most élsz címmel. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

...
Beleolvasó

Ez itt a pszichiátria, az új otthonod

„De ne rémüldözz: nyugi. Minden jel szerint ebben a fejezetben végre megvalósul vágyaidnak netovábbja. A pszichiátria.” Keresztury Tibor új könyvében különböző kórtermeken keresztül leshetünk be az élet fontos pillanataiba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Less bele a Lars Kepler-krimik sorozatgyilkosának lelkivilágába!

Izgalmas novellát adott közre a skandináv krimi egyik legkedveltebb képviselője, Lars Kepler, aki valójában nem egy személy, hanem egy szerzőpáros, Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril. A te sötét labirintusod a sorozatgyilkos, Jurek Walter életébe és sötét lelkivilágába enged betekintést. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

A valódi utazás ott kezdődik, ahol a föld alatti vasút véget ér

...
Hírek

Quentin Tarantino Hollywood-regényében a titokzatos kaszkadőr múltja is feltárul

...
Nagy

Vajon a falusi szuperhősök megmenthetik Erdélyt?