Krasznahorkai László a kilencvenes évek közepén ismerte meg Allen Ginsberget, egy közös barátjuk mutatta be őket egymásnak. Mindez abból a rövid interjúból derül ki, amelyet most tettek fel a Louisiana Channel oldalára. (Az interjú még tavaly nyáron készült a dániai Louisiana Literature fesztiválon.)
Az író elmesélte, hogy ők ketten elég gyorsan összebarátkoztak. "Ginsberggel elég könnyű volt barátkozni" - tette hozzá. Idősebb korára Ginsberg megmaradt olyannak, amilyen volt: nyitottnak, kommunikatívnak, talán csak egy dolgot vetett le addigra, a fiatalos exhibicionizmusát. Mindenesetre felajánlotta Krasznahorkainak, ahogy sok más ismerősének is, hogy ha New Yorkban jár, nyugodtan lakjon nála. Krasznahorkai most felidézte, hogy Ginsbergnek olyan konyhája volt, amilyet utoljára a hetvenes években Lengyelországban látott. Volt benne egy bilizöld kredenc - kiderült, hogy azt pont a lengyelektől vette az ócskapiacon.
Krasznahorkai szerint Ginsberg nagyon puritán életet élt, de az ajtója nyitva állt, így aki ott lakott, elkerülhetetlenül találkozott a barátaival, például a beatkorszak képviselőivel. "Messziről nézve ez fantasztikus, én is már így gondolok rá, közelről nézve viszont elég természetes volt" - mondta Krasznahorkai, aki elmesélte azt is hogy a Háború és háború írásakor nehézsége támadt, a regény hőse ugyanis elég excentrikus volt, neki pedig egy neutrális háttérre volt szüksége, "viszont New York minden volt, csak nem neutrális". Ginsberggel éjszakákon át beszélgettek erről a problémáról, és Krasznahorkai végül az ő tanácsai révén jött rá, mit kellene csinálnia.
A teljes beszélgetést itt tudjátok megnézni:
