Az első számú orosz ellenzéki politikus halálhírét 2024. február 16-án közölte az orosz büntetés-végrehajtás, ugyanis Navalnij börtönbüntetését töltötte az északi sarkkörtől 65 kilométerre fekvő, a Nyenyec Autonóm Körzetben található börtönkomplexumban. Utoljára januárban adott hírt magáról a börtönből, azon a videón elég soványnak tűnt, de jókedvű volt, és azzal viccelődött, hogy a karácsonyi képeslapokat még nem kapta meg, mert olyan messze van mindentől.
Korábbi bejelentkezéseiben viszont utalt már arra, hogy nem érzi jól magát, illetve attól tart, hogy mérgezik. A halál okát nem közölték a hatóságok, csupán annyit, hogy Navalnij egy séta után rosszul lett, elvesztette az eszméletét és nem tudták újjáéleszteni. Leonyid Szolovjov, Navalnij ügyvédje a Novaja Gazeta című lapnak azt nyilatkozta, egyelőre nem tudja kommentálni a halálhírt, ám azt elmondta, hogy
legutóbb szerdán járt Navalnijnál, és „akkor még minden rendben volt”.
Navalnij halála természetesen felveti annak gyanúját, hogy Putyin parancsára ölték meg valamilyen ki nem mutatható módon, de ha így is történt, szinte lehetetlen lesz bizonyítani, hiszen az orosz állami szervek nem az együttműködési hajlandóságukról híresek.
Oleg és Alekszej Navalnijt a bíróság 2014 decemberében ítélte el sikkasztás vádjával. Az Emberi Jogok Európai Bírósága az ítéletet megalapozatlannak találta, ám Oleg leülte a teljes büntetést - 1278 napot. Könyvének nagy részét a munkatáborban írta, részletes illusztrációkkal látva el fanyar humorú beszámolóját. Olvass bele!
Navalnij 1976-ban született, a Moszkvától délnyugatra fekvő Obnyinszkben nőtt fel. Először jogi diplomát szerzett, majd gazdasági tanulmányokat folytatott Oroszországban, később pedig a Yale-en volt ösztöndíjas. 1998-ban kezdett ügyvédként praktizálni, a politikába pedig 2000-ben szállt be, amikor belépett a Jablokóba, azaz az Orosz Egyesült Demokratikus Pártba. 2003-ban a parlamenti választási kampányban már a párt moszkvai alosztályát vezette. Elkezdett fiataloknak szóló mozgalmakat szervezni, hogy bevonja őket a közéletbe, televíziós vitaműsort indított. Miután részt vett 2006-ban egy szélsőjobboldali szervezetek által támogatott tüntetés szervezésében, 2007-ben lemondott a Jablokóban betöltött tisztségéről, a pártból pedig kizárták. Ezután indította a NAROD nevű mozgalmat, mely két nacionalista csoporttal állt kapcsolatban.
2011 szeptemberében megalapította a Korrupcióellenes Alapítványt, mellyel magasrangú orosz politikusok korrupciógyanús ügyeit igyekeztek feltárni.
Már egészen korán felismerte, hogyha bármit el szeretne érni, akkor blogján angolul is meg kell osztania a véleményét. Miután 2011-ben a decemberi parlamenti választások eredménye választási csalás gyanúját vetette fel, mintegy 6000 ember vonult az utcákra Moszkvában. Körülbelül 300 embert letartóztattak, köztük Navalnijt és más ellenzéki aktivistákat is. Kilenc nap után kiengedték, Navalnij ekkor arra szólította fel az orosz népet, hogy fogjanak össze Vlagyimir Putyin ellen, aki valószínűleg a 2012 márciusában esedékes elnöki választást megpróbálja majd elcsalni. December 24-én már egy 50 ezer fős tüntetés egyik vezéralakjaként lépett fel. Putyin elnökké választása után ismét több mint 14 ezer fős tömeggel vonult az utcákra.
Kira Jarmist a legismertebb orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij sajtótitkáraként ismeri a világ, Budapestre viszont a Zárka című regénye miatt jött, melyet saját börtöntapasztalatai ihlettek. Interjú.
Navalnij ellen 2012-ben sikkasztás miatt emeltek vádat, amelyet állítólag Kirov megye kormányzójának tanácsadójaként követett el. Bár egy korábbi hivatalos vizsgálat nem talált bizonyítékot erre, illetve nemzetközi jogi vizsgálat is megállapította, hogy a per politikai indíttatásból, a vádlott megfélemlítésére irányult, 2013-ban mégis öt év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Még folyt a tárgyalás, amikor bejelentette, hogy elindul az önkormányzati választáson Moszkva főpolgármesteri címéért, melyen végül a szavazatok 27 százalékát kapta a Putyin-párti Szergej Szobjanin 51 százalékával szemben. Eközben viszont már megalakult a Nép Szövetsége nevű centrista párt, 2013 novemberében pedig megválasztották Navalnijt pártelnöknek.
2014-ben egy másik sikkasztási pert is indítottak ellene, ismét felfüggesztettre ítélték.
A hágai emberi jogi bíróság később megállapította, hogy mindkét ügy megsértette Navalnij tisztességes eljáráshoz való jogát,
ám a büntetéseit ennek ellenére sem változtatták meg. 2015-ben pártja indulni akart a 2016-os országgyűlési választáson, de a regisztrációjukat az Igazságügyi Minisztérium elutasította. 2016-ban Navalnij bejelentette, hogy elindul a 2018-as elnökválasztáson Putyin ellen, ám az ő regisztrációját az orosz Központi Választási Bizottság korábbi büntetéseire hivatkozva utasította el, és később az orosz Alkotmánybíróság is így döntött az ügyben. Ennek ellenére folytatta kampányát, és újabb korrupcióellenes tüntetéseket szervezett országszerte.
2017 márciusában megjelent Navalnij dokumentumfilmje Dmitrij Medvegyev miniszterelnök, korábbi elnök korrupciós ügyeiről. A Korrupcióellenes Alapítvány nyomozása szerint Putyin egyik fő embereként Medvegyev több mint 1,2 milliárd dollárt sikkasztott el. A film a világsajtót is bejárta és ismét tömegek vonultak az utcákra, hogy felháborodásukat kifejezzék. Bár a hatalom igyekezett nem reagálni a filmre, és legfeljebb álhírnek beállítani, Navalnijt tavasszal két vegyi támadás is érte. Áprilisban, a második alkalommal a politikust ismeretlenek támadták meg az irodája előtt, és ún. zeljonkát fújtak rá, egy olyan vegyi anyagokat tartalmazó zöld festéket, ami vakságot okozhat, emellett pedig rendkívül nehéz eltávolítani a bőrről.
Navalnij a Kremlt gyanúsította a támadással, aminek következtében a jobb szemére 80 százalékban elvesztette látását.
Még abban az évben a Human Rights Watch azzal vádolta meg az orosz kormányt, hogy szisztematikusan akadályozza Navalnij elnöki kampányát, és az Európai Tanács miniszteri bizottsága is Navalnij büntetésének megsemmisítésére kérte az orosz hatóságokat. Amikor decemberben a Központi Választási Bizottság eltiltotta Navalnijt az indulástól, az Európai Unió azt közölte, hogy ez a lépés „komoly kétségeket” vet fel a választás tisztaságát illetően. Fellebbezését az Alkotmánybíróság elutasította, ezért Navalnij újra tüntetéseket szervezett és a komplett választás bojkottjára szólított fel. Miután 2018 májusában Putyint újra beiktatták elnökként, a Navalnij és szimpatizánsai által vezetett tüntetéseken már 1600 embert vettek őrizetbe.
Hodorkovszkij páratlan éleslátással leplezi le a putyini maffia-klán vágyait és erkölcstelenségeit, és bemutatja a nyugati közönség számára, hogy miért muszáj szembeszállni a Kremllel. Olvass bele!
Az ellenzéki vezetőt egyébként a korábbi és későbbi tüntetéseken rendszeresen bevitték a rendőrök és általában rövidebb, 15-30 napos elzárásra ítélték. A moszkvai Duma választásakor 2019-ben független jelölteket támogatott, akiket végül szintén nem engedtek indulni, Navalnijt az emiatti demonstráció után is fogdába zárták, ahonnan néhány nappal később súlyos szemsérüléssel vitték kórházba. Hivatalosan allergia miatt, ám ezt orvosa, aki korábbi sérülését is kezelte, vitatta, és azt mondta, ki nem mutatható vegyi anyagok okozhatták a sérülést.
Nem sokkal ezután indította el a taktikai szavazási stratégiát propagáló kampányát,
amellyel regionális és szövetségi szinten remélték leváltani az uralkodó Egységes Oroszország párt embereit. A következő évben pedig az alkotmánymódosítást célzó népszavazás ellen szólalt fel: puccsnak és alkotmánysértésnek nevezte, amely által élete végéig elnök maradhat Putyin. Ebben az évben a Korrupcióellenes Alapítványt „idegen ügynöknek” kiáltotta ki az orosz Igazságügyi Minisztérium, 2021-ben pedig a szélsőséges szervezetek közé sorolták és a moszkvai városi bíróság elrendelte a megszüntetését.
2020 augusztusában Navalnij rosszul lett egy repülőúton, súlyos tünetekkel vitték az omszki kórházba, ahonnan kérésére végül Berlinbe szállították. Novicsokkal mérgezték meg, ami az egyik leghalálosabb idegméreg, és amely korábban több üzletember halálát okozta, majd Szergej Szkripal Londonba emigrált korábbi titkosszolgálati tisztet és lányát is ezzel ölték meg.
Navalnij túlélte a mérgezést, Putyint vádolta az akció megrendelésével, és követelte, hogy vizsgálják ki az ügyet.
A mérgezést követő időszakról egyébként Daniel Roher dokumentumfilmet is forgatott. Decemberben az Insider, a Bellingcat, a CNN és a Spiegel közös oknyomozása kiderítette, hogy valóban az FSZB, vagyis az orosz titkosszolgálat ügynökei követhették el a támadást.
Lábadozása után Navalnij úgy döntött, visszatér Oroszországba, bár tudta, hogy azonnali letartóztatás vár rá. 2021. január 17-én őrizetbe is vették, arra hivatkozva, hogy felfüggesztett fegyházbüntetése miatt nem hagyhatta volna el az országot. Onnan kezdve már nem engedték szabadon, egy sietős tárgyalást tartottak a rendőrségen. A letartóztatás és a jogi szabályokat teljesen áthágó ügymenet miatt tüntetések voltak Moszkvában, de tiltakozott miatta az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és számos EU-ország kormánya is. De letartóztatása után két nappal alapítványa ledobott azért egy hatalmas bombát: egy újabb dokumentumfilmet, ezúttal Vlagyimir Putyin a Fekete-tenger mellett található, minden képzeletet felülmúló luxuspalotájáról és birtokáról.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság hiába döntött úgy februárban, hogy Oroszországnak azonnali hatállyal szabadon kell engednie Navalnijt, ez nem történt meg, sőt
az igazságügyminiszter „egy szuverén állam igazságszolgáltatásába való külső beavatkozásnak” nevezte a hágai határozatot.
Navalnijt első körben két és fél év börtönre és kényszermunkára ítélték, 2022-ben egy másik tárgyaláson további kilenc évre, 2023-ban pedig átlátszó politikai vádak miatt – szélsőséges közösség alapítása, szélsőséges tevékenységek finanszírozása és így tovább – még 19 évre. Két különböző, szigorúan őrzött, és rendkívül rossz állapotokról hírhedt börtönben tartották fogva, mielőtt az ügyvédje tudta nélkül 2023 decemberében az ország legtávolabbi pontján lévő intézménybe szállították volna.
Navalnij már 2021-ben panaszkodott arra, hogy azzal kínozzák az őrök, hogy nem hagyják aludni, hogy nem kap megfelelő kezelést a gerincproblémáira, nem engedik be hozzá saját orvosát, illetve olyan gyógyszereket kell bevennie, amelyekről nem tudja, milyen hatásuk van. Egy időre éhségsztrájkba is kezdett, hogy rendes ellátáshoz jusson.
Kira Jarmis Alekszej Navalnij sajtótitkára. A Zárka című első regényének főszereplője Ánya, akit Moszkvában, egy korrupcióellenes tüntetésen a rendőrség őrizetbe vesz, majd egy alig negyedórás tárgyalás után börtönbe viszik. Olvass bele!
Amikor 2022-ben interjút készítettünk egykori sajtótitkárával, Kira Jarmissal (aki a mérgezéskor is mellette volt), akkor éppen jobb állapotban volt. Később viszont arról panaszkodott, hogy alig kap enni és akkor is rossz minőségű ételt. Bebörtönzése óta számos nemzetközi szervezet, ismert közéleti személyiség, tudós, sőt 400 orosz orvos is tiltakozott a bánásmód ellen és követelték Navalnij szabadon engedését, de ezeknek sem volt hatása.
Az ellenzéki vezető a börtönben romló egészségi állapota ellenére is időről időre jelentkezett, ügyvédein keresztül üzent a nagyvilágnak és a sajtónak. A Time magazin 2022 legbefolyásosabb embereit felsoroló listáján ő írta a Putyinról szóló bejegyzést:
„ha valaki tönkreteszi a független médiát, politikai merényleteket szervez, és ragaszkodik birodalmi téveszméihez, akkor az egy őrült,
aki képes vérfürdőt rendezni Európa közepén a 21. században. És tényleg nem kellene őt nemzetközi fórumokon felkarolni.” Mindvégig kiállt Putyin és rezsimje ellen, az Ukrajna ellen indított orosz háborút is elítélte. Bár az egészsége romlott, jó kedélyét mindvégig igyekezett megőrizni a börtönben is. Arra biztatta a híveit, hogy ne adják fel a harcot, mert az orosz elnök hatalma nem tarthat örökké – a végsőkig hitt abban, hogy lehet egyszer szabad a sajtó, a gazdaság, az igazszágszolgáltatás és a közélet Oroszországban.
