Január eleje azt is jelenti, hogy számos életmű, illetve egyes alkotások szerzői jogai szabaddá váltak – vagyis bárki felhasználhatja őket nyilvánosan, akár kereskedelmi céllal is, már nem kell engedélyt kérnie vagy fizetnie értük (két éve Ryan Reynolds például azonnal lecsapott a Micimackóra). Az viszont globálisan nem egységes, hogy egy-egy mű szerzői jogai meddig állnak védelem alatt, hanem országonként eltér – persze nagy tendenciák vannak, ebben segít eligazodni a Public Domain Review cikke, ami szerint 2024. január 1-jétől szabaddá váltak:
- az 1953-ban elhunyt alkotók munkái azokban az országokban, amik a halál után még 70 éves védelmet alkalmazzák (ilyen az Egyesült Királyság, az EU és Dél- Amerika);
- az 1973-ban elhunyt művészek alkotásai ott, ahol az 50+ szabályozás van törvénybe foglalva (ilyen Új-Zéland, illetve Afrika és Ázsia sok országa);
- azok a filmek és könyvek (és bennük az illusztrációk), amiket 1928-ban vetítettek/adtak ki az Egyesült Államokban.
Az alábbiakban összegyűjtöttünk pár szerzőt és művet, amik tehát 2024-től szabadon felhasználhatókká váltak – ez fontos! – az adott országok egyéni szabályozásai szerint, tehát nálunk a 70+ szabályozás a mérvadó. Érdemes tudni, hogy a műfordítás is hozzátesz a szerzői jog védelmi idejéhez. Ahogy ebben a cikkünkben írtuk, hiába jár le például egy Dylan Thomas-vers szerzői joga angolul, a belőle készült magyar fordítás mindaddig jogi oltalom alatt áll, amíg az ezt készítő alkotó halálától el nem telik a hetven év.
Október 16-án lett százéves a Disney. Ez idő alatt nemcsak a rajzfilmgyártást uralták le, hanem évtizedekre meghatározták azt is, milyen legyen egy mese, és közvetve azt is, hogy milyen az ideális nő.
Kezdjük a sort egy kis kitekintéssel: Mickey egérnek ugyan nincs köze az irodalomhoz, viszont a tavaly 100 éves Disney akkora hatást gyakorolt a kultúrára, hogy már csak érdekességként is érdemes itt megemlíteni. Szabaddá vált ugyanis az USA-ban az emblematikus rajzfilmfigura első inkarnációja, azaz az a verzió, ahogy először láthatta a közönség. Az akkor még nem kifejezetten kedves, inkább csínytevő Mickey egér az 1928-as Willie gőzhajó című animációs rövidfilmben tűnt fel először, világhódító útját pedig azzal kezdte, hogy Minnie egér szórakozására hangszerekké változtatta a hajón található tárgyakat, aminek persze a kapitány egyáltalán nem örült.
És akkor a szerzők és művek kategóriák szerinti bontásban a teljesség igénye nélkül:
70+
Dylan Thomas (pl. És nem vesz rajtuk erőt a halál; Csöndben ne lépj az éjszakába át)
Eugene O'Neill (pl. Utazás az éjszakába)
50+
W. H. Auden (pl. Audenből)
Pablo Neruda (pl. a szerelmes szonettek)
J. R. R. Tolkien (pl. A Gyűrűk Ura)
Egyesült Államok
A. A. Milne: Micimackó kuckója
D. H. Lawrence: Lady Chatterley szeretője
Virginia Woolf: Orlando
Radclyffe Hall: A magány kútja
Evelyn Waugh: Jámbor pálya
Agatha Christie: A titokzatos Kék Vonat
Bertolt Brecht: Koldusopera
