A Disney nemcsak a klasszikus meséket, hanem a kultúránkat is átírta című cikkünkben megnéztük, hogy rajzfilmjeik milyen hatást gyakoroltak a popkultúrán túl a társadalom egészére. A stúdió többek között:

• számos generáció meseélményeit alapvetően határozta meg;
• „diznifikálta” a nép- és tündérmesék eredetijeit, vagyis a gyakran brutális szereplőket, cselekményt nagyon leegyszerűsítette, átírta, és cukisággal tette könnyen fogyaszthatóvá;
• rengeteg más forrásból – szépirodalomból, ifjúsági és szórakoztató könyvekből – kölcsönzött történeteket, A oroszlánkirály esetében azonban konkrét plágiummal vádolták a készítőket;
• hercegnős meséivel nemcsak közvetítette, hogy mit várt a társadalom az ideális nőtől az adott korszakban, hanem be is betonozta az elvárásokat;
• az idősebb nőket és a bevett normától valamilyen módon eltérő karaktereket viszont sokáig negatív színben tüntette fel;
• a ‘90-es évektől kezdve sokáig egyre kevesebb szót adott a női karaktereknek;
• egészen a 2000-es évekig nagyon gyakran rasszista sztereotípiaként jelenítette meg a nem európai szereplőket, és gyalázatos történelmi eseményeket is elhallgatott, azóta viszont javul a tendencia.

A cikk mellett a jubileum alkalmából három fiatal szerzőt kértünk fel, hogy gondoljanak újra egy-egy klasszikus rajzfilmet, játsszanak el egy-egy számukra érdekes vagy problémás motívummal, cselekményszállal. 

Biró Zsombor Aurél Bambi, a leghíresebb őzgida történetét dolgozta át: Bambi meghal a végén
Balássy Fanni A szépség és a szörnyeteg Belle-jének helyébe képzelte magát: Messzire innen 
Graf Dorka pedig A kis hableány Erikjének szemszögéből írt: Ringasson