Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

A gyerekirodalomnak rengeteg ismert medvéje van – ott van kapásból Paddington vagy épp Balu, a magyarok közül Vackor, és akkor Tandori medvéiről még nem is beszéltünk –, de mind közül az egyik legismertebb Micimackó. Utóbbi Karinthy Frigyesnek köszönhetően lett magyarul is borzasztóan népszerű: neki köszönhetjük az elgondolkodtató és humoros fordítást, ami kellően és indokoltan csacska vagy éppen filozofikus. Karinthy Márton Ördöggörcse óta tudjuk, hogy az író testvéri segítséget is igénybe vett a műfordításnál, cserébe halhatatlanná tette a gyerekirodalomban a Mici keresztnevet. De egyáltalán hogyan bukkant Karinthy Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

Ruff Orsolya | 2023. szeptember 15. |
A.A. Milne
Micimackó
Ford.: Karinthy Frigyes, Móra, 2023
-

Eredetileg 1926-ban jelent meg a Micimackó, mármint könyvben (előtte a londoni Evening News hasábjain debütált a története), a magyar megjelenésre viszont 1935-ig várni kellett. Itt érdemes megállni egy pillanatra, és kicsit elhelyezni a Karinthy-életműben és -életrajzban ezt a könyvet. 

A harmincas évek közepén Karinthy Frigyes ismert és népszerű alakja volt az irodalmi életnek. 1935-ben megjelent például a Barabbás, de ugyancsak abban az évben mutatták be a Barátságos arcot kérek című filmet, aminek Karinthy volt az egyik írója, és akkor kapott Baumgarten-díjat is. És nem utolsósorban 1935-ben az Athenaeum gondozásában jelent meg Magyarországon a Micimackó, amelynek csak az első kiadásából az Egyesült Királyságban 35 ezer példány kelt el. De hogyan került Karinthy kezébe a Százholdas Pagony lakóinak története? 

Karinthy erről 1935 decemberében a Pesti Naplóban mesélt hosszabban, a cikk címe: Micimackó megérkezett. Ebből kiderül, hogy az író éppen az Athenaeum kiadóban várakozott, szórakozottan lapozgatta az angol könyveket, és így került a kezébe „a fiatal, de jól ismert és népszerű Milne mesternek Winnie-the-Pooh-ja”. Magyarán: a magyar gyerekirodalom és mi olvasók

egy hosszabbra nyúlt várakozásnak köszönhetjük, hogy Karinthy Frigyes szeme megakadt az eredeti Micimackón

. Ráadásul kapásból nem is a szöveg fogta meg, hanem E. H. Shepard rajzai, „egyszerű és finom vonalaikkal”, és csak utána olvasott bele a történetbe.

Felszabadultak a Micimackó jogai, Ryan Reynolds azonnal lecsapott
Felszabadultak a Micimackó jogai, Ryan Reynolds azonnal lecsapott
Tovább olvasok

Ami rögtön megtetszett Karinthynak: „Tyű, mondtam magamban, ez az én emberem. Hiszen ez az állatokat s még hozzá nem is igaziakat, csak játékállatokat, vagyis tárgyakat úgy látja és szólaltatja meg, ahogy titokban jómagam szoktam (csak nem merem mindig bevallani), hogy bennük van az ember, sőt sokkal őszintébben és igazabban bennük, mint ahogy a valódi nyilatkozik meg, különösen, ha az illető felnőtt, tehát nagyképű és fontoskodó”. Karinthy Frigyes egy ültében végigolvasta a könyvet („még most is hálás vagyok az igazgató úrnak, aki ilyen soká váratott”), és a kiadó vezetésével hamar meg is állapodtak a fordításban. 

Utóbbi műhelytitkaiba ugyanakkor már nem tér ki cikkében (igaz, talányosan már itt úgy fogalmaz, hogy lefordította, pontosabban, „átültette” magyarra a szöveget). Karinthy Márton az Ördöggörcsben viszont arról írt (némileg ellentmondva a fentieknek), hogy a nagyapja nem is tudott angolul, és Karinthy Frigyes minden műfordítása a nővére, Karinthy Emília nyersfordításán alapult. Erről 1981-ben Márton apja, Karinthy Ferenc beszélt, ezt a beszélgetést jegyezte le aztán a későbbi rendező-színházigazgató:

„Az a kor tele volt őrültekkel. Minden családban volt huszonhat nagybácsi és nagynéni, főleg ilyen tarhások, ezek mind őrültek voltak. 

A Karinthy család is teli volt őrültekkel, és a Devecseri család is teli volt őrültekkel. 

Igen, a mi családunk is. Ezek folyton jöttek. Mint a Mici néni, a te nagypapád nővére, aki komplett elmebajos volt. Ugyanakkor zseniális nő is volt, nyelvtehetség, aki tizenöt-húsz nyelven oda-vissza fordított. Gépírónő volt, akinek ha spanyolul diktálták a szöveget, ő azonnal oroszra írta át. Az összes híres, nagy Karinthy-fordítások nyersváltozatát Mici csinálta, a Micimackót is. (Valószínű, hogy a Winnie-the-Pooh név így vált Micimackóvá. K. M.)

A verseket, meg amitől az lett, ami, végül persze apám rakta bele.

De hát apám nem is tudott angolul. Azt hiszem, még a Gullivert is Mici fordította, és Leacockot is. Egy időben egész fordítóiroda működött náluk. Mici a diákjaival futószalagon készítette a fordításokat. Apám csak a nevét adta hozzá, miután átfutotta a nyomdába kerülő szövegeket. Egyszer egy Sienkiewicz-regényben nyomtatásban is bent maradt, amit az egyik diák írhatott a szövegbe: Karinthy úr, ezt a szót itt nem értem.”

Az a tény, hogy Karinthy Frigyes nyersfordítás alapján magyarította, esetenként karinthysította a szöveget, semmit nem von le az értékéből és műfordítói teljesítményéből. Nem lehet véletlen, hogy az eredeti magyar megjelenés óta eltelt közel kilencven évben senki nem fordította újra a szöveget, amely a Karinthy-féle változatban kanonizálódott, szállóigéi ebben a fordításban maradtak benne a köztudatban vagy váltak a közbeszéd részévé. Hiszen ha azt mondom, „csacsi, öreg medvém” vagy „csekély értelmű medvebocs”, kapásból mindenki tudni fogja, melyik mesére gondolok.

Eladták Micimackó hídját, de a Pagonyban marad
Eladták Micimackó hídját, de a Pagonyban marad
Tovább olvasok

Érdekes amúgy, hogy az Ördöggörcsben idézett beszélgetésben Karinthy Ferenc is a verseket emelte ki. Az 1935-ös Pesti Napló-cikkben ugyanis Karinthy Frigyes nem is csinált titkot belőle, hogy a meséből a versek tetszettek neki a legjobban, amelyek szerinte a nonsense poetry műfajába tartoztak (ezt blődliző költészetnek fordította): „az a lényege, hogy a felnőtt és logikus lélek számára látszólag értelmetlen és irracionális gondolatokat és érzéseket úgy fejezze ki, hogy a dolgok lényege, a minden jelenség mögött ott rejtőző álomszerűség, az álom kecses és csöppet se észszerű, de mindig komikus, tehát mindig józan ősvilága átüthessen rajta. Ennek a költészetnek olyan lángelmék voltak a művelői, mint a híres Alice Csodaországban szerzője és a németek közt Morgenstern. Érdekes, hogy a gyerekek mindig szerették ezt a fajta költészetet: ők közelebb vannak ahhoz az ősvilághoz.”

-

Hogy hány példány kelt el a megjelenést követően a Micimackóból, arról nincs adatunk. Viszont érdekes megnézni a korabeli kritikákat, amelyek között akad ilyen is, olyan is. Török Sophie a Nyugatban lelkesen írt a kötetről, amelyet Karinthy Frigyes műfordításának, illetve átköltésének nevez: „Nem tudom, sajátságos véletlen-e, hogy Mr. Milne messzi hazájában Karinthyéhoz oly hasonló gondolatkörben él: Karinthynak csak le kellett fordítani a könyvet, s

kikerült egy majdnem-Karinthy könyv a tolla alól!

Akárhogy is, a könyv remekül sikerült, Micimackó, kis gazdája, Malacka, a bús csacsi, no meg a Zsebibaba, a mesefantázia nagyszerű szülöttei valamennyien”. Nem volt viszont mindenki elájulva a mesétől. L. Ujváry Lajosnak például – mint az a Magyar Könyvbarátok Diáriumában megjelent rövid kritikájából kiderül – nagyjából semmi nem tetszett. Neki meggyőződése volt, hogy már a magyar gyerekirodalom is olyan gazdag, hogy felesleges külföldi meséket importálni, ez legfeljebb akkor lehet indokolt, ha az adott könyv – L. Ujváry megfogalmazása szerint – „csúcsteljesítmény”. A kritikus ítélete ez esetben megsemmisítő volt: „A Micimackó messze van ettől”. Szerinte a mackó kalandjai mögött bár felsejlenek emberi mozzanatok, gyengeségek, hibák, és ezeknek bizonyára van valamiféle nevelő célzata, de kételkedett abban, hogy mindez hatékony lenne a gyerekekkel szemben. De L. Ujváry nem állt meg itt, hanem továbbforgatta kritikusi tőrét: „Száraz, erőltetett humor közvetíti a nevelő szándékot, méghozzá hellyel-közzel olyan nyakatekert, szójátékokkal tűzdelt, nem közvetlen, hanem

lompos magyar nyelven,

hogy még ha történetesen érvényesülne is valamilyen nevelő hatás, értéke igen-igen kérdéses volna”. L. Ujváry egyedül a rajzokkal volt kibékülve: „ Az illusztrátor különb illusztrálnivalót érdemelt volna” – adta meg cikkében a végső csapást. 

Eredeti Micimackó-vázlatot találtak egy konyharuhába tekerve
Eredeti Micimackó-vázlatot találtak egy konyharuhába tekerve

Évtizedek óta rejtőzött egy eredeti Micimackó-vázlat egy pincében, egy fiók hátsó részében, elfeledve. Most az ikonikus karaktert és barátját, Malackát ábrázoló rajz méregdrágán kelhet el egy brit aukción.

Tovább olvasok

Az olvasók viszont imádták Micimackó meséjét, magyarul több mint negyven kiadása volt eddig. És imádta Karinthy is, aki nem volt szívbajos, ha a saját munkájáról volt szó. A Pesti Naplóban megjelent cikkét eleve szabadkozással kezdi, hiszen szerinte nem is illene, hogy fordítóként ő számoljon be „Micimackónak a magyar gyerekirodalomba való ünnepélyes bevonulásáról”. Mennyivel jobb lenne ezt a feladatot másnak delegálni, sóhajtja Karinthy, hiszen ha más írna róla, akkor „az legalább dicsérhetné a fordítót, amit én nem tehetek meg, pedig kedvem volna hozzá, mert mondhatom, hogy a magyar nyelven megjelent könyvet átolvasva, éppen úgy, vagy még jobban röhögtem és élveztem, mint mikor angolul került a kezembe”. 

Ebből is látszik, hogy Karinthy elégedett volt a fordítással, nem utolsósorban pedig nagyon megszerette a mesét és szereplőit – a leginkább Füles nőtt a szívéhez, „aki fájdalmas mazochizmusban élvezi árvaságát, egy elérhetetlen boldogságról álmodozva az üres mázoscsupor és szétpukkant léggömb roncsai fölött”. Karinthy Frigyes már akkor érezte, hogy Milne meséje több lesz, mint a fordításban megjelent gyerekkönyvek többsége. Humora, játékossága a mai napig átüt a szövegen, ami hiába kilencvenéves lassan, nem sokat öregedett. „Micimackó megjelenését a magyar könyvpiacon olyan szenzációnak érzem, mint mikor távoli névrokona, Mikimauz jelent meg először a filmen” – írta 1935-ben Karinthy, aki persze nem sejthette még akkor, hogy sok-sok évvel később a „mikimauzos” Disney forgat majd ebből is animációs filmet. Érdemes végigolvasni viszont akkori eszmefuttatását: Karinthy szerint ugyanis Miki egér „a jelenségek világában való korlátlan szabadságot a fizika és élet törvényeinek fittyet hányó vágyálmát fejezi ki”, vele szemben ugyanakkor Micimackó „a komikusan és emberien piszmogó szorongást” jeleníti meg a valósággal szemben, amin „nem lehet segíteni, alkalmazkodni kell hozzá”. Ebből is látszik, hogy Karinthy nem egyszerűen lefordította (magyarította) Milne művét, hanem az komolyan gondolkodóba is ejtette. Biztos volt abban is, hogy a gyerekek „száz százalékig” meg fogják érteni a mackó meséjét. Okfejtése pedig igazi gyerekirodalmi ars poeticának is beillene:

„Nem hiszek az olyan gyermekirodalomban, amit magam ne olvasnék gyönyörűséggel.

Nincs köztünk olyan nagy különbség, mint ahogy általában hisszük, a végtelenhez mérve rövid életünket. Vannak tények, amik életünk első éveiben nyilvánvalóbbak, mint később, és ezek az igaziak”.

A cikk írásához az Arcanum adatbázisát hívtuk segítségül. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Írók a Balatonon: Karinthy siófoki drámái

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Elsőként Karinthy Frigyes és Siófok kapcsolatáról olvashattok.

...
Nagy

Karinthy Márton kamaszos lázadásból viszonylag későn kezdett olvasni

Új portrékötet jelent meg Karinthy Mártonról, amelyból kiderül, hogy a tavaly elhunyt direktor gyerekkorában sokáig nem szeretett olvasni, ellenben rajongott a színházi függönyökért.

...
Nagy

Ady múzsája, Karinthy felesége, a vadak királynője – Ki is volt Böhm Aranka?

Karinthy Frigyes és Böhm Aranka a 20. század eleji budapesti művészvilág botránypárosa volt. Az ő különleges kapcsolatukat dolgozta fel a héten bemutatott Frici & Aranka című film. Ki is volt valójában Böhm Aranka?

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Hírek
...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás szerint Roderik Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

...
Gyerekirodalom

Hétlábú paripák és jó boszorkányok bújnak elő Zalka Csenge Virág mesekönyvéből

...
Hírek

Margó Könyvek néven indít könyvsorozatot a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó

...
Hírek

Meghalt Szirtes András

...
Hírek

Egy vesszőhiba miatt ugorhat a Líra 12 milliós büntetése

...
Hírek

Murakami idén is az irodalmi Nobel legnagyobb esélyese a fogadóirodáknál

...
Gyerekirodalom

Mesés böngészők, varázslatos népmesék, kalandos történetek - Tíz gyerekkönyv a Könyvfesztivál kínálatából

...
Hírek

Elhunyt a Dumbledore professzort alakító Sir Michael Gambon

...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvdesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

Szerzőink

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...
Valuska László

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...
Sándor Anna

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.