Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

A gyerekirodalomnak rengeteg ismert medvéje van – ott van kapásból Paddington vagy épp Balu, a magyarok közül Vackor, és akkor Tandori medvéiről még nem is beszéltünk –, de mind közül az egyik legismertebb Micimackó. Utóbbi Karinthy Frigyesnek köszönhetően lett magyarul is borzasztóan népszerű: neki köszönhetjük az elgondolkodtató és humoros fordítást, ami kellően és indokoltan csacska vagy éppen filozofikus. Karinthy Márton Ördöggörcse óta tudjuk, hogy az író testvéri segítséget is igénybe vett a műfordításnál, cserébe halhatatlanná tette a gyerekirodalomban a Mici keresztnevet. De egyáltalán hogyan bukkant Karinthy Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

Ruff Orsolya | 2023. szeptember 15. |
A.A. Milne
Micimackó
Ford.: Karinthy Frigyes, Móra, 2023
-

Eredetileg 1926-ban jelent meg a Micimackó, mármint könyvben (előtte a londoni Evening News hasábjain debütált a története), a magyar megjelenésre viszont 1935-ig várni kellett. Itt érdemes megállni egy pillanatra, és kicsit elhelyezni a Karinthy-életműben és -életrajzban ezt a könyvet. 

A harmincas évek közepén Karinthy Frigyes ismert és népszerű alakja volt az irodalmi életnek. 1935-ben megjelent például a Barabbás, de ugyancsak abban az évben mutatták be a Barátságos arcot kérek című filmet, aminek Karinthy volt az egyik írója, és akkor kapott Baumgarten-díjat is. És nem utolsósorban 1935-ben az Athenaeum gondozásában jelent meg Magyarországon a Micimackó, amelynek csak az első kiadásából az Egyesült Királyságban 35 ezer példány kelt el. De hogyan került Karinthy kezébe a Százholdas Pagony lakóinak története? 

Karinthy erről 1935 decemberében a Pesti Naplóban mesélt hosszabban, a cikk címe: Micimackó megérkezett. Ebből kiderül, hogy az író éppen az Athenaeum kiadóban várakozott, szórakozottan lapozgatta az angol könyveket, és így került a kezébe „a fiatal, de jól ismert és népszerű Milne mesternek Winnie-the-Pooh-ja”. Magyarán: a magyar gyerekirodalom és mi olvasók

egy hosszabbra nyúlt várakozásnak köszönhetjük, hogy Karinthy Frigyes szeme megakadt az eredeti Micimackón

. Ráadásul kapásból nem is a szöveg fogta meg, hanem E. H. Shepard rajzai, „egyszerű és finom vonalaikkal”, és csak utána olvasott bele a történetbe.

Felszabadultak a Micimackó jogai, Ryan Reynolds azonnal lecsapott
Felszabadultak a Micimackó jogai, Ryan Reynolds azonnal lecsapott

Az eredetihez nagyon hasonló illusztrációk is készültek a videóhoz.

Tovább olvasok

Ami rögtön megtetszett Karinthynak: „Tyű, mondtam magamban, ez az én emberem. Hiszen ez az állatokat s még hozzá nem is igaziakat, csak játékállatokat, vagyis tárgyakat úgy látja és szólaltatja meg, ahogy titokban jómagam szoktam (csak nem merem mindig bevallani), hogy bennük van az ember, sőt sokkal őszintébben és igazabban bennük, mint ahogy a valódi nyilatkozik meg, különösen, ha az illető felnőtt, tehát nagyképű és fontoskodó”. Karinthy Frigyes egy ültében végigolvasta a könyvet („még most is hálás vagyok az igazgató úrnak, aki ilyen soká váratott”), és a kiadó vezetésével hamar meg is állapodtak a fordításban. 

Utóbbi műhelytitkaiba ugyanakkor már nem tér ki cikkében (igaz, talányosan már itt úgy fogalmaz, hogy lefordította, pontosabban, „átültette” magyarra a szöveget). Karinthy Márton az Ördöggörcsben viszont arról írt (némileg ellentmondva a fentieknek), hogy a nagyapja nem is tudott angolul, és Karinthy Frigyes minden műfordítása a nővére, Karinthy Emília nyersfordításán alapult. Erről 1981-ben Márton apja, Karinthy Ferenc beszélt, ezt a beszélgetést jegyezte le aztán a későbbi rendező-színházigazgató:

„Az a kor tele volt őrültekkel. Minden családban volt huszonhat nagybácsi és nagynéni, főleg ilyen tarhások, ezek mind őrültek voltak. 

A Karinthy család is teli volt őrültekkel, és a Devecseri család is teli volt őrültekkel. 

Igen, a mi családunk is. Ezek folyton jöttek. Mint a Mici néni, a te nagypapád nővére, aki komplett elmebajos volt. Ugyanakkor zseniális nő is volt, nyelvtehetség, aki tizenöt-húsz nyelven oda-vissza fordított. Gépírónő volt, akinek ha spanyolul diktálták a szöveget, ő azonnal oroszra írta át. Az összes híres, nagy Karinthy-fordítások nyersváltozatát Mici csinálta, a Micimackót is. (Valószínű, hogy a Winnie-the-Pooh név így vált Micimackóvá. K. M.)

A verseket, meg amitől az lett, ami, végül persze apám rakta bele.

De hát apám nem is tudott angolul. Azt hiszem, még a Gullivert is Mici fordította, és Leacockot is. Egy időben egész fordítóiroda működött náluk. Mici a diákjaival futószalagon készítette a fordításokat. Apám csak a nevét adta hozzá, miután átfutotta a nyomdába kerülő szövegeket. Egyszer egy Sienkiewicz-regényben nyomtatásban is bent maradt, amit az egyik diák írhatott a szövegbe: Karinthy úr, ezt a szót itt nem értem.”

Az a tény, hogy Karinthy Frigyes nyersfordítás alapján magyarította, esetenként karinthysította a szöveget, semmit nem von le az értékéből és műfordítói teljesítményéből. Nem lehet véletlen, hogy az eredeti magyar megjelenés óta eltelt közel kilencven évben senki nem fordította újra a szöveget, amely a Karinthy-féle változatban kanonizálódott, szállóigéi ebben a fordításban maradtak benne a köztudatban vagy váltak a közbeszéd részévé. Hiszen ha azt mondom, „csacsi, öreg medvém” vagy „csekély értelmű medvebocs”, kapásból mindenki tudni fogja, melyik mesére gondolok.

Eladták Micimackó hídját, de a Pagonyban marad

Az ashdowni erdőben 1907-ben épült fahíd volt az, ahol a Micimackó-történetek írója, A. A. Milne gyakran játszott fiával, Christopher Robinnal.

Tovább olvasok

Érdekes amúgy, hogy az Ördöggörcsben idézett beszélgetésben Karinthy Ferenc is a verseket emelte ki. Az 1935-ös Pesti Napló-cikkben ugyanis Karinthy Frigyes nem is csinált titkot belőle, hogy a meséből a versek tetszettek neki a legjobban, amelyek szerinte a nonsense poetry műfajába tartoztak (ezt blődliző költészetnek fordította): „az a lényege, hogy a felnőtt és logikus lélek számára látszólag értelmetlen és irracionális gondolatokat és érzéseket úgy fejezze ki, hogy a dolgok lényege, a minden jelenség mögött ott rejtőző álomszerűség, az álom kecses és csöppet se észszerű, de mindig komikus, tehát mindig józan ősvilága átüthessen rajta. Ennek a költészetnek olyan lángelmék voltak a művelői, mint a híres Alice Csodaországban szerzője és a németek közt Morgenstern. Érdekes, hogy a gyerekek mindig szerették ezt a fajta költészetet: ők közelebb vannak ahhoz az ősvilághoz.”

-

Hogy hány példány kelt el a megjelenést követően a Micimackóból, arról nincs adatunk. Viszont érdekes megnézni a korabeli kritikákat, amelyek között akad ilyen is, olyan is. Török Sophie a Nyugatban lelkesen írt a kötetről, amelyet Karinthy Frigyes műfordításának, illetve átköltésének nevez: „Nem tudom, sajátságos véletlen-e, hogy Mr. Milne messzi hazájában Karinthyéhoz oly hasonló gondolatkörben él: Karinthynak csak le kellett fordítani a könyvet, s

kikerült egy majdnem-Karinthy könyv a tolla alól!

Akárhogy is, a könyv remekül sikerült, Micimackó, kis gazdája, Malacka, a bús csacsi, no meg a Zsebibaba, a mesefantázia nagyszerű szülöttei valamennyien”. Nem volt viszont mindenki elájulva a mesétől. L. Ujváry Lajosnak például – mint az a Magyar Könyvbarátok Diáriumában megjelent rövid kritikájából kiderül – nagyjából semmi nem tetszett. Neki meggyőződése volt, hogy már a magyar gyerekirodalom is olyan gazdag, hogy felesleges külföldi meséket importálni, ez legfeljebb akkor lehet indokolt, ha az adott könyv – L. Ujváry megfogalmazása szerint – „csúcsteljesítmény”. A kritikus ítélete ez esetben megsemmisítő volt: „A Micimackó messze van ettől”. Szerinte a mackó kalandjai mögött bár felsejlenek emberi mozzanatok, gyengeségek, hibák, és ezeknek bizonyára van valamiféle nevelő célzata, de kételkedett abban, hogy mindez hatékony lenne a gyerekekkel szemben. De L. Ujváry nem állt meg itt, hanem továbbforgatta kritikusi tőrét: „Száraz, erőltetett humor közvetíti a nevelő szándékot, méghozzá hellyel-közzel olyan nyakatekert, szójátékokkal tűzdelt, nem közvetlen, hanem

lompos magyar nyelven,

hogy még ha történetesen érvényesülne is valamilyen nevelő hatás, értéke igen-igen kérdéses volna”. L. Ujváry egyedül a rajzokkal volt kibékülve: „ Az illusztrátor különb illusztrálnivalót érdemelt volna” – adta meg cikkében a végső csapást. 

Eredeti Micimackó-vázlatot találtak egy konyharuhába tekerve
Eredeti Micimackó-vázlatot találtak egy konyharuhába tekerve

Évtizedek óta rejtőzött egy eredeti Micimackó-vázlat egy pincében, egy régi konyharuhába csomagolva, a fiók hátsó részében, elfeledve. Most az ikonikus karaktert és barátját, Malackát ábrázoló rajz méregdrágán kelhet el eg brity aukción.

Tovább olvasok

Az olvasók viszont imádták Micimackó meséjét, magyarul több mint negyven kiadása volt eddig. És imádta Karinthy is, aki nem volt szívbajos, ha a saját munkájáról volt szó. A Pesti Naplóban megjelent cikkét eleve szabadkozással kezdi, hiszen szerinte nem is illene, hogy fordítóként ő számoljon be „Micimackónak a magyar gyerekirodalomba való ünnepélyes bevonulásáról”. Mennyivel jobb lenne ezt a feladatot másnak delegálni, sóhajtja Karinthy, hiszen ha más írna róla, akkor „az legalább dicsérhetné a fordítót, amit én nem tehetek meg, pedig kedvem volna hozzá, mert mondhatom, hogy a magyar nyelven megjelent könyvet átolvasva, éppen úgy, vagy még jobban röhögtem és élveztem, mint mikor angolul került a kezembe”. 

Ebből is látszik, hogy Karinthy elégedett volt a fordítással, nem utolsósorban pedig nagyon megszerette a mesét és szereplőit – a leginkább Füles nőtt a szívéhez, „aki fájdalmas mazochizmusban élvezi árvaságát, egy elérhetetlen boldogságról álmodozva az üres mázoscsupor és szétpukkant léggömb roncsai fölött”. Karinthy Frigyes már akkor érezte, hogy Milne meséje több lesz, mint a fordításban megjelent gyerekkönyvek többsége. Humora, játékossága a mai napig átüt a szövegen, ami hiába kilencvenéves lassan, nem sokat öregedett. „Micimackó megjelenését a magyar könyvpiacon olyan szenzációnak érzem, mint mikor távoli névrokona, Mikimauz jelent meg először a filmen” – írta 1935-ben Karinthy, aki persze nem sejthette még akkor, hogy sok-sok évvel később a „mikimauzos” Disney forgat majd ebből is animációs filmet. Érdemes végigolvasni viszont akkori eszmefuttatását: Karinthy szerint ugyanis Miki egér „a jelenségek világában való korlátlan szabadságot a fizika és élet törvényeinek fittyet hányó vágyálmát fejezi ki”, vele szemben ugyanakkor Micimackó „a komikusan és emberien piszmogó szorongást” jeleníti meg a valósággal szemben, amin „nem lehet segíteni, alkalmazkodni kell hozzá”. Ebből is látszik, hogy Karinthy nem egyszerűen lefordította (magyarította) Milne művét, hanem az komolyan gondolkodóba is ejtette. Biztos volt abban is, hogy a gyerekek „száz százalékig” meg fogják érteni a mackó meséjét. Okfejtése pedig igazi gyerekirodalmi ars poeticának is beillene:

„Nem hiszek az olyan gyermekirodalomban, amit magam ne olvasnék gyönyörűséggel.

Nincs köztünk olyan nagy különbség, mint ahogy általában hisszük, a végtelenhez mérve rövid életünket. Vannak tények, amik életünk első éveiben nyilvánvalóbbak, mint később, és ezek az igaziak”.

A cikk írásához az Arcanum adatbázisát hívtuk segítségül. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Írók a Balatonon: Karinthy siófoki drámái

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Elsőként Karinthy Frigyes és Siófok kapcsolatáról olvashattok.

...
Nagy

Karinthy Márton kamaszos lázadásból viszonylag későn kezdett olvasni

Új portrékötet jelent meg Karinthy Mártonról, amelyból kiderül, hogy a tavaly elhunyt direktor gyerekkorában sokáig nem szeretett olvasni, ellenben rajongott a színházi függönyökért.

...
Nagy

Ady múzsája, Karinthy felesége, a vadak királynője – Ki is volt Böhm Aranka?

Karinthy Frigyes és Böhm Aranka a 20. század eleji budapesti művészvilág botránypárosa volt. Az ő különleges kapcsolatukat dolgozta fel a héten bemutatott Frici & Aranka című film. Ki is volt valójában Böhm Aranka?

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Hírek

Ki lesz 2024 legjobb elsőkönyvese, a Margó-díjas? 

...
Gyerekirodalom

Rókazsolt és Petőfi is az Év Gyerekkönyve Díj diákzsűrije által legjobbnak tartott könyvek között

...
Hírek

Sophie Kinsella új kisregényét az agydaganata inspirálta

...
Hírek

Tompa Andrea is az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj 2024-es nyertesei között

...
Szórakozás

5 Coldplay-dal, amik segítenek megérteni a szívdobbanásainkat és az univerzumot

...
Szórakozás

Blake Lively és Colleen Hoover azt ígéri, az It Ends With Us-film hű lesz a könyvhöz

...
Kritika

Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír

Daniel Kehlmann a német rendezőóriásról, G. W. Pabstról mesél, aki a Harmadik Birodalomban rekedve próbált jó művész maradni. A Mozgóképben a német expresszionista film szivárog be az irodalomba. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
vl

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?

...
Bánhidi Lilla

Bánhidi Lilla: Elfordítja a fejét

...
ko

Romok, zűrzavar és éjsötét mindenütt – a gyerekek nyelvén a háborúról

Kiemeltek
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Elfordítja a fejét

„Indulás előtt mindig van szex. Olyan, mint érkezés után a közös reggeli, nem fontos, milyen, csak legyen.” Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a negyedik rész.

...
Nagy

Nádasdy Ádám: Úgy írtam a halál küszöbén, mint a gyerek, aki mondogatja magának, nem lesz baj

Bemutatták Nádasdy Ádám tizedik, Billeg a csónak című verseskötetét. A beszélgetésen szóba került a humorizálás és a komolyság, de az emlékek és a halál lehetősége is.

...
Nagy

Görcsi Péter: Szerettem volna, hogy a regényem azoknak a szócsöve legyen, akik elhagyják Magyarországot

Ahol most élek, az az otthonom, Magyarország meg a hazám - mondja Görcsi Péter, akivel íróvá válásról, önéletrajziságról, kivándorlásról és irodalomról is beszélgettünk.