Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Éppen 40 éve, hogy a Magyar Nemzet 1981. július 21-én az új könyvek között felsorolta A Gyűrűk Urát - ekkor jelent meg először magyarul Tolkien klasszikusa. Viszont nem ez volt az első, hogy a lapok írtak Tolkienről, hol dicsérve, de gyakran értetlenkedve a nyugati hóborton, hogy odaát ennyire tetszenek a tündérek és manók. Az érdekes évfordulót a Lassi Laurië, a Magyar Tolkien Társaság újságja szúrta ki, mi pedig abból szemezgettünk, hogyan számoltak be és élcelődtek itthon a sajtóban Tolkienről, a könyveiről, a fantasyről - és hogy miért tartotta Tolkient értékesnek például Vekerdy Tamás. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

sa | 2021. július 21. |

A Gyűrűk Urát 1936 és 1949 között írta J. R. R. Tolkien, az Oxfordi Egyetem filológia professzora, majd 1954–1955-ben jelent meg: generációk kedves olvasmánya lett, és erősen hatott a fantasy fejlődésére is. A népszerűségét jól illusztrálja, hogy a Beatles filmet akart belőle forgatni, amiben Paul McCartney lett volna Zsákos Frodó, Ringo Starr Csavardi Samu, Gandalfot George Harrison, Gollamot pedig John Lennon játszotta volna. Az amerikai hippik pedig például ‘Gandalf for president’ és ‘Frodo lives’ kitűzőket hordtak.

A vasfüggöny mögötti Magyarországra viszonylag későn jutott el Tolkien munkássága. 1975-ben A hobbit jelent meg Szobotka Tibor és Tótfalusi István fordításában A babó címmel, majd hat évvel később A Gyűrűk Ura, amit Réz Ádám, Göncz Árpád és Tandori Dezső ültetett át magyarra. (A posztumusz, angolul 1977-ben megjelenő A szilmarilok magyarul majd csak 1991-től olvasható Gálvölgyi Judit fordításában.)

“Még mindig vonz a titokzatos és hősi világa”

Az Új Tükör 1981. július-szeptemberi száma “a könyvkiadás háború utáni történetének talán legnagyobb sikerű bestsellereként” ír a könyvről. Tolkient becsületesnek, de ravasznak is nevezte, mert az író az előszóban ugyan leírja, hogy esze ágában sem volt valamilyen második világháborús allegóriát írni, viszont történelemként hivatkozik saját művére. Pedig a könyv, így az újságíró, valójában tündérmese, még akkor is, ha 

“a germán, kelta regékből, középkori heraldikából összeturmixolt történet nem úgy mese, ahogy Ady értelmezte a műfajt.”

Az Esti Hirlap is 1981. szeptemberben számol be a regényről, és egy bájos hibával következetesen tüntékként emlegeti a tündéket. A lap szerint a könyv “hamisított tündérmese”. A szerző egyfelől azt írja, “olyanfajta könyv, amilyet gyerekkorunkban olvastunk vagy szerettünk volna olvasni, és felnőttek­nek írva is szívesen fogad­juk, mert még mindig vonz a titokzatos és hősi világa.” Kicsit meg is dorgálja az írót: “mintha belehabarodott volna a szer­ző a saját világába, maga sem tudván már: valódi-e vagy sem, elkészítette a vi­dék térképét, a népek nyelvtanát, betűit, énekeit, családfáit, időrendi táblá­zatait. Oly komolyan, hogy az olvasó maga is hajlik hinni: valóság ez.” Majd ismét dicsérni kezdi, és külön kiemeli, hogy ennek a történetnek az igazi hősei bizony a békés polgárok (azaz a hobbitok).

A Magyar Ifjúság 1981-es, 39. száma egy rádióműsort szemléz, ami az angol mítoszokról szólt: Arthur királyról és a Tolkien teremtette mitikus világról. Kárpáti Andrea el is látogatott akkor Londonban egy Tolkien klubba, ami kapcsán a cikk megjegyzi: a regény sikere nyomán ott 

“Tolkien-klubok alakul­tak, unalmas foglalkozású emberek keresik a Jó és Rossz hatalmas összecsapásában a kiutat a hétköznapok egyhangú világából”.

A Világ Ifjúsága 1985-ös 8. száma a fantasy kapcsán (és a Conan, a barbár apropóján) már arról cikkezik, hogy megállíthatatlanul törnek ránk a barbárok: “Jönnek a barbárok! S nyomukban már ott vannak a kremlinek, hobbitok, babók, törpék és óriások, az ember és állatvilág legkülönfélébb félelmetes és kedves szörnyei, akik Amerika után már Európa mozijainak, újságos standjainak, könyvüzleteinek, kiállítótermeinek, koncertszínpadainak jelentős részét is „megszállták” és uralják.”

A szerző az új irányzat fokozódó népszerűségét jósolta (és milyen igaza lett), és még ízlelgette a “Sword and Sorcery”, a “Fantasy” és a “Heroic Fantasy” kifejezéseket. Az elnagyolt fantasy-történeti áttekintés részeként megemlítette, hogy a csoda, az irracionalitás és a misztikum a felvilágosodás után a fasizálódó és a gazdasági válsággal küzdő harmincas években bukkant fel újra a mesékből a tömegkultúra termékeiben. Tolkient pedig a Fantasy-birodalom “legnagyobb alakjának” nevezte, aki a nyolcvanas években ismét egyre népszerűbb. Ennek oka szerinte a hetvenes években tapasztalható háborús fenyegetettség érzése, amikor “az emberek a mindennapok valóságából ismét szí­vesen menekülnek a fantasztikum vi­lágába”. (A cikk ezután a Conan és a barbárság sikerét elemzi, amiben az István, a király Koppánya és a heavy metal is előkerül, igazi csemege.)

Tündérek és törpék, ez kell az amerikaiaknak!

Tolkienről persze nem A Gyűrűk Ura megjelenésével egy időben kezdtek el cikkezni. A következő részlet szórakoztató példája, mennyire nem tudtak mit kezdeni az elvtársak azzal, hogy a tengerentúlon egy “mesekönyv” a bestseller. A Magyarország 1978-as 24. száma az amerikai könyvkiadási számok kapcsán szemlézi, hogy az Egyesült Államokban “az év 20 legjobb könyve listáján” 18 könyv ért el 100 ezernél nagyobb példányszámot. A “fiction osztályban” az első Tolkientől A szilmarilok lett, több mint egymillió eladott példánnyal, majd a cikkben ez következik, szigorúan három epés ponttal a mondat végén: 

“Nem árt, ha az európai olvasóval közöljük: Tolkien könyve tündérekről, törpékről, erdei szellemekről stb. szól…”

Ennél is korábbról, 1973 júliusából való az a Magyar Ifjúságban (28. szám) megjelent interjú, amiben Jan Howard Findert, a Nyugat-Németországban élő amerikai kémiatanárt és “Tolkien-szakértőt” szólaltatták meg, miután előadást tartott az íróról a TIT Tudományos Fantasztikus Klubjában. Csodálatos szöveg két évvel azelőttről, hogy A hobbit/A babó megjelenik magyarul. Finder még “tudományos fantasztikus” műként hivatkozik A Gyűrűk Urára, amit azzal indokol, hogy Tolkien kitalált egy nyelvet, annak írást, majd a nyelvnek egy saját világot, annak térképeket rajzolt, és megírta az ott élő népek történelmét is.

Ez a műfaji bizonytalankodás egyébként máshol is visszaköszön, a Magyar Hírlap 1978. januárjában még a nonszenszirodalomba sorolja a A babót - ahova az Alice Csodaországban tartozik a mai napig.

Hiányzik belőle "korunk nagy témája: a szex"

A lapokban időről időre nyugati cikkek fordítása, szemléje is megjelent - nyilván gondosan válogatva. A The Daily Telegraph-ot 1978-as 18. számában a Magyarország idézte Népszerű műfaj: a fantasy címmel. Az eredeti szerző különösebben nem élvezhette A Gyűrűk Urát, mert ezt írta: “annyira bonyolult, hogy már unalmas”, aztán rácsodálkozott, hogy teljesen hiányzik belőle “korunk nagy témája: a szex”, és szerelemből is csak az eszményi és tiszta jelenik meg benne.

“Azt hittük volna, a mai fiatalok ragaszkodnak a szex mítoszához. Pedig éppen a fiatalok hirdették meg a fantasy diadalát, mit sem törődve a kritikusokkal. (...) A vietnami háború ellen tüntető amerikai egyete­misták trikóingén a felirat Tolkien regényének hőseit éltette.”

Hasonlóan vitriolosan írt Tolkienről a Newsweek újságírója is, akit az Interpress Magazin talált magyar közlésre méltónak az 1979-es 2. számában. Az újságíró szerint A szilmarilokat “egy spleenes angol írta”, A Gyűrűk Ura „törté­nelem előtti sci-fi regény”, majd Anthony Burgesst idézi, aki szerint Tolkien „sokkal alaposabb munkával épített egy ellenvilágot, mint bárki más az iro­dalom történetében”. Ennek ellenére az újságíró elég lesújtó véleménnyel volt A szilmarilokról: “igazi nagy pop­ látványosság”, “hollywoodi ízű”, amire szerinte a Disney hatott, és aminek hatalmas sikere szerinte mégsem meglepő, hiszen akkor jelent meg, amikor a fiatalok sorban állnak, hogy láthassák a Csillagok háborúját és a Harmadik típusú találkozásokat.

Hírlevél feliratkozás

Amikor Vekerdy Tamás Tolkienre hivatkozott

Aki egyértelműen védelmébe vette Tolkient, az például Vekerdy Tamás, aki az Élet és Tudomány Kalendáriumának 1979-es kiadásában írt arról, mennyire jól ráérzett Tolkien a mesék értékére, a bennük rejlő igazságra, és hogy Tolkien véleménye mennyire passzol ahhoz, amit Vekerdy szerint a gyerekeknek válaszolnunk kell, ha megkérdezik, igaz-e, amit a mese mond: “Tolkien azt mondja, hogy amikor a gyerek azt kérdezi tő­lünk, hogy: igaz ez? - akkor tulaj­donképpen azt mondja: »Ez jó! Sze­retem ezt! De ez most is mind így van? Itt, ahogy így fekszem most az ágyban és te beszélsz, velem - biz­tonságban vagyok?« Mire a válasz:

»Az biztos, hogy nincsenek sárká­nyok Angliában manapság.«

Ez minden, amit a gyerek hallani akar! (...) A gyermeket a mese valóságánál sokkal inkább foglalkoztatja az a kérdés - és hamar el is dönti -, hogy melyik a oldal és melyik a rossz!”

(Kiemelt kép forrása: History Hustle)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Tolkien illusztrációival jelenik meg A Gyűrűk Ura új kiadása

J.R.R. Tolkien számos festményt és vázlatot készített A Gyűrűk Ura írása közben, most pedig először fog megjelenni olyan kiadás a regényből, amelyben láthatjuk ezeket az illusztrációkat.

...
Hírek

Mécs László, Tolkien és Szolzsenyicin is esélyes volt 1969-ben a Nobel-díjra

...
Hírek

Hamarosan kézbe vehetjük Tolkien korábban publikálatlan esszéit Középföldéről

Jövő nyáron érkeznek J. R. R. Tolkien korábban publikálatlan esszéi. A gyűjteményt, amelynek szövegei Középföldéről szólnak, The Nature of Middle-earth címmel adja ki a Harper Collins. A kötetet Carl F. Hostetter Tolkien-szakértő szerkeszti.

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Mit él át egy hegymászó felesége, ha a férje nem tér vissza az expedícióról? - Megnéztük Erőss Zsolt életéről szóló filmet

Múlt héten debütált Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amiben egészen új perspektívából közelítette meg Erőss Zsolt eltűnését és halálát, mivel az eseményeket a hegymászó felesége, Sterczer Hilda szemszögéből látjuk. A filmet A Hópárduc felesége című interjúkötet inspirálta. 

...
Podcast

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

Megnéztük A hatalom gyűrűi harmadik és negyedik részét, és ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Podcast.

...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

A hét könyve
Kritika
Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól
...
Zöld

Réz Anna: Nagyon beleuntam abba az infantilis bűntudat-parádéba, amivé az anyaság vált

Mardos - A bűntudatról kilenc fejezetben címmel jelent meg Réz Anna első kötete. Ennek apropóján beszélgettünk a szerzővel arról, hogyan lehet a vallás és a pszichológia mezsgyéjén kívül értelmezni a szégyen és a bűntudat kérdését, miért van elege az anyai bűntudatkeltésből, a klímaszorongásból vagy az állandó önreflexiós kényszerből.

...
Zöld

Litkai Gergely: Felelős minimalizmus

"Aki már mélázott az Ali Express felett egy olyan biszbaszt helyezve a kosarába, aminek egyetlen célja 10 másodpercnyi boldogság, illetve egy kínai szénerőmű csúcsra járatása, már a célcsoport része." A Zöld podcast legújabb részét alább meghallgathatod, a házigazda Litkai gondolatait a témáról elolvashatod cikkében.

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

Réz Anna: Nagyon beleuntam abba az infantilis bűntudat-parádéba, amivé az anyaság vált

...
Laborczi Dóra

Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól

...
Kolozsi Orsolya

Nádas Péter emlékei és a Világló részletek rajzolják ki Újlipótváros rejtett történetét

Hírek
...
Gyerekirodalom

Az Abigéllel eredünk a Szabó Magda-titok nyomába

...
Szórakozás

Garton Ash, Lunde, Sarr: ezek a külföldi könyvbemutatók várnak az őszi Margón!

...
Hírek

Umbridge is megirigyelné a magyar tankerületeket - a sztrájkoló tanárokkal vagyunk!

...
Nagy

“Az élet túl rövid, hogy sokáig haragudjunk benne” - 105 éve született Szabó Magda 

...
Nagy

Lichter Péter: A furcsa reakciókat általában a filmjeim kapják

...
Szórakozás

A Szolgálólány meséje új évadának tétje, hogy be tud-e törni Gileád a szabad világba

...
Beleolvasó

Veres Attila novellájában egy kutyát megharapni szerelmi zálog és hatalmi aktus

...
Hírek

Tíz évig írta a Blonde forgatókönyvét a Marilyn Monroe életéről szóló film rendezője

...
Zöld

Csernobil felpörgette a levelibékák evolúcióját: feketék lettek

...
Hírek

Neil Gaiman is aláírta az írók petícióját, hogy a műveik e-könyvként is elérhetőek legyenek a könyvtárakban

...
Nagy

Háy János: A kamasz hamisnak és romlottnak látja a felnőttek világát

...
Hírek

A fogadóirodáknál Krasznahorkai László is a Nobel-esélyesek közt van

Olvass!
...
Beleolvasó

Mészöly Miklós alakját ritka pillanatokat rögzítő fotók és emlékek idézik meg

Mészöly Miklós életéről és személyiségről mesél Szávai Géza legújabb kötete, Az élet és Mészöly Miklós, amelyben fényképek és személyes emlékek révén ismerhetjük meg közelebbről az írót. A könyv a tavaly megjelent Az életed, Polcz Alaine párja. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

Óbudától a Várig, az Andrássy úttól a Palotanegyedig 45 különböző helyszínt és a hozzájuk tartozó igaz meséket mutatja be legújabb könyve oldalain Kordos Szabolcs. Olvasd el az Arizona mulató történetét!

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

A Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk utolsó vendége Pető Andrea történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a 20. századi társadalomtörténet nemzetközileg ismert kutatója. Olvass bele Árnyékban című könyvébe!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2022 Margó-díjasa!

Minden eddiginél több, összesen 56 könyvet jelöltek idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjra. Az elismerést nyolcadik alkalommal osztják ki, és célja a legerősebb pályakezdő prózaírók bemutatása. A lista további sorsának alakulása most már a zsűri kezében van, a győztes nevét pedig az októberi Margó Irodalmi Fesztiválon ismerhetjük meg! Mutatjuk a kiválasztott tízet!

...
Nagy

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

A csapatunk pont annyira erős, mint a leggyengébb csapattagunk, hangsúlyozta a népszerű ismeretterjesztő író, Malcolm Gladwell, a Brain Bar sztárvendége. De mi köze van a sikernek a focihoz és a kosárlabdához? És mindennek az online oktatáshoz? Gladwell a változó világról és a Z generációról beszélt - meghallgattuk.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Tóth Krisztina nyitotta meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas belarusz író a pódiumbeszélgetésen a nők történeteiről, az emlékezés természetéről és a hátrahagyott kéziratairól mesélt, de azt is elárulta,  miért nem tud jelenleg kellő harciassággal írni.