Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Éppen 40 éve, hogy a Magyar Nemzet 1981. július 21-én az új könyvek között felsorolta A Gyűrűk Urát - ekkor jelent meg először magyarul Tolkien klasszikusa. Viszont nem ez volt az első, hogy a lapok írtak Tolkienről, hol dicsérve, de gyakran értetlenkedve a nyugati hóborton, hogy odaát ennyire tetszenek a tündérek és manók. Az érdekes évfordulót a Lassi Laurië, a Magyar Tolkien Társaság újságja szúrta ki, mi pedig abból szemezgettünk, hogyan számoltak be és élcelődtek itthon a sajtóban Tolkienről, a könyveiről, a fantasyről - és hogy miért tartotta Tolkient értékesnek például Vekerdy Tamás. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

sa | 2021. július 21. |

A Gyűrűk Urát 1936 és 1949 között írta J. R. R. Tolkien, az Oxfordi Egyetem filológia professzora, majd 1954–1955-ben jelent meg: generációk kedves olvasmánya lett, és erősen hatott a fantasy fejlődésére is. A népszerűségét jól illusztrálja, hogy a Beatles filmet akart belőle forgatni, amiben Paul McCartney lett volna Zsákos Frodó, Ringo Starr Csavardi Samu, Gandalfot George Harrison, Gollamot pedig John Lennon játszotta volna. Az amerikai hippik pedig például ‘Gandalf for president’ és ‘Frodo lives’ kitűzőket hordtak.

A vasfüggöny mögötti Magyarországra viszonylag későn jutott el Tolkien munkássága. 1975-ben A hobbit jelent meg Szobotka Tibor és Tótfalusi István fordításában A babó címmel, majd hat évvel később A Gyűrűk Ura, amit Réz Ádám, Göncz Árpád és Tandori Dezső ültetett át magyarra. (A posztumusz, angolul 1977-ben megjelenő A szilmarilok magyarul majd csak 1991-től olvasható Gálvölgyi Judit fordításában.)

“Még mindig vonz a titokzatos és hősi világa”

Az Új Tükör 1981. július-szeptemberi száma “a könyvkiadás háború utáni történetének talán legnagyobb sikerű bestsellereként” ír a könyvről. Tolkient becsületesnek, de ravasznak is nevezte, mert az író az előszóban ugyan leírja, hogy esze ágában sem volt valamilyen második világháborús allegóriát írni, viszont történelemként hivatkozik saját művére. Pedig a könyv, így az újságíró, valójában tündérmese, még akkor is, ha 

“a germán, kelta regékből, középkori heraldikából összeturmixolt történet nem úgy mese, ahogy Ady értelmezte a műfajt.”

Az Esti Hirlap is 1981. szeptemberben számol be a regényről, és egy bájos hibával következetesen tüntékként emlegeti a tündéket. A lap szerint a könyv “hamisított tündérmese”. A szerző egyfelől azt írja, “olyanfajta könyv, amilyet gyerekkorunkban olvastunk vagy szerettünk volna olvasni, és felnőttek­nek írva is szívesen fogad­juk, mert még mindig vonz a titokzatos és hősi világa.” Kicsit meg is dorgálja az írót: “mintha belehabarodott volna a szer­ző a saját világába, maga sem tudván már: valódi-e vagy sem, elkészítette a vi­dék térképét, a népek nyelvtanát, betűit, énekeit, családfáit, időrendi táblá­zatait. Oly komolyan, hogy az olvasó maga is hajlik hinni: valóság ez.” Majd ismét dicsérni kezdi, és külön kiemeli, hogy ennek a történetnek az igazi hősei bizony a békés polgárok (azaz a hobbitok).

A Magyar Ifjúság 1981-es, 39. száma egy rádióműsort szemléz, ami az angol mítoszokról szólt: Arthur királyról és a Tolkien teremtette mitikus világról. Kárpáti Andrea el is látogatott akkor Londonban egy Tolkien klubba, ami kapcsán a cikk megjegyzi: a regény sikere nyomán ott 

“Tolkien-klubok alakul­tak, unalmas foglalkozású emberek keresik a Jó és Rossz hatalmas összecsapásában a kiutat a hétköznapok egyhangú világából”.

A Világ Ifjúsága 1985-ös 8. száma a fantasy kapcsán (és a Conan, a barbár apropóján) már arról cikkezik, hogy megállíthatatlanul törnek ránk a barbárok: “Jönnek a barbárok! S nyomukban már ott vannak a kremlinek, hobbitok, babók, törpék és óriások, az ember és állatvilág legkülönfélébb félelmetes és kedves szörnyei, akik Amerika után már Európa mozijainak, újságos standjainak, könyvüzleteinek, kiállítótermeinek, koncertszínpadainak jelentős részét is „megszállták” és uralják.”

A szerző az új irányzat fokozódó népszerűségét jósolta (és milyen igaza lett), és még ízlelgette a “Sword and Sorcery”, a “Fantasy” és a “Heroic Fantasy” kifejezéseket. Az elnagyolt fantasy-történeti áttekintés részeként megemlítette, hogy a csoda, az irracionalitás és a misztikum a felvilágosodás után a fasizálódó és a gazdasági válsággal küzdő harmincas években bukkant fel újra a mesékből a tömegkultúra termékeiben. Tolkient pedig a Fantasy-birodalom “legnagyobb alakjának” nevezte, aki a nyolcvanas években ismét egyre népszerűbb. Ennek oka szerinte a hetvenes években tapasztalható háborús fenyegetettség érzése, amikor “az emberek a mindennapok valóságából ismét szí­vesen menekülnek a fantasztikum vi­lágába”. (A cikk ezután a Conan és a barbárság sikerét elemzi, amiben az István, a király Koppánya és a heavy metal is előkerül, igazi csemege.)

Tündérek és törpék, ez kell az amerikaiaknak!

Tolkienről persze nem A Gyűrűk Ura megjelenésével egy időben kezdtek el cikkezni. A következő részlet szórakoztató példája, mennyire nem tudtak mit kezdeni az elvtársak azzal, hogy a tengerentúlon egy “mesekönyv” a bestseller. A Magyarország 1978-as 24. száma az amerikai könyvkiadási számok kapcsán szemlézi, hogy az Egyesült Államokban “az év 20 legjobb könyve listáján” 18 könyv ért el 100 ezernél nagyobb példányszámot. A “fiction osztályban” az első Tolkientől A szilmarilok lett, több mint egymillió eladott példánnyal, majd a cikkben ez következik, szigorúan három epés ponttal a mondat végén: 

“Nem árt, ha az európai olvasóval közöljük: Tolkien könyve tündérekről, törpékről, erdei szellemekről stb. szól…”

Ennél is korábbról, 1973 júliusából való az a Magyar Ifjúságban (28. szám) megjelent interjú, amiben Jan Howard Findert, a Nyugat-Németországban élő amerikai kémiatanárt és “Tolkien-szakértőt” szólaltatták meg, miután előadást tartott az íróról a TIT Tudományos Fantasztikus Klubjában. Csodálatos szöveg két évvel azelőttről, hogy A hobbit/A babó megjelenik magyarul. Finder még “tudományos fantasztikus” műként hivatkozik A Gyűrűk Urára, amit azzal indokol, hogy Tolkien kitalált egy nyelvet, annak írást, majd a nyelvnek egy saját világot, annak térképeket rajzolt, és megírta az ott élő népek történelmét is.

Ez a műfaji bizonytalankodás egyébként máshol is visszaköszön, a Magyar Hírlap 1978. januárjában még a nonszenszirodalomba sorolja a A babót - ahova az Alice Csodaországban tartozik a mai napig.

Hiányzik belőle "korunk nagy témája: a szex"

A lapokban időről időre nyugati cikkek fordítása, szemléje is megjelent - nyilván gondosan válogatva. A The Daily Telegraph-ot 1978-as 18. számában a Magyarország idézte Népszerű műfaj: a fantasy címmel. Az eredeti szerző különösebben nem élvezhette A Gyűrűk Urát, mert ezt írta: “annyira bonyolult, hogy már unalmas”, aztán rácsodálkozott, hogy teljesen hiányzik belőle “korunk nagy témája: a szex”, és szerelemből is csak az eszményi és tiszta jelenik meg benne.

“Azt hittük volna, a mai fiatalok ragaszkodnak a szex mítoszához. Pedig éppen a fiatalok hirdették meg a fantasy diadalát, mit sem törődve a kritikusokkal. (...) A vietnami háború ellen tüntető amerikai egyete­misták trikóingén a felirat Tolkien regényének hőseit éltette.”

Hasonlóan vitriolosan írt Tolkienről a Newsweek újságírója is, akit az Interpress Magazin talált magyar közlésre méltónak az 1979-es 2. számában. Az újságíró szerint A szilmarilokat “egy spleenes angol írta”, A Gyűrűk Ura „törté­nelem előtti sci-fi regény”, majd Anthony Burgesst idézi, aki szerint Tolkien „sokkal alaposabb munkával épített egy ellenvilágot, mint bárki más az iro­dalom történetében”. Ennek ellenére az újságíró elég lesújtó véleménnyel volt A szilmarilokról: “igazi nagy pop­ látványosság”, “hollywoodi ízű”, amire szerinte a Disney hatott, és aminek hatalmas sikere szerinte mégsem meglepő, hiszen akkor jelent meg, amikor a fiatalok sorban állnak, hogy láthassák a Csillagok háborúját és a Harmadik típusú találkozásokat.

Hírlevél feliratkozás

Amikor Vekerdy Tamás Tolkienre hivatkozott

Aki egyértelműen védelmébe vette Tolkient, az például Vekerdy Tamás, aki az Élet és Tudomány Kalendáriumának 1979-es kiadásában írt arról, mennyire jól ráérzett Tolkien a mesék értékére, a bennük rejlő igazságra, és hogy Tolkien véleménye mennyire passzol ahhoz, amit Vekerdy szerint a gyerekeknek válaszolnunk kell, ha megkérdezik, igaz-e, amit a mese mond: “Tolkien azt mondja, hogy amikor a gyerek azt kérdezi tő­lünk, hogy: igaz ez? - akkor tulaj­donképpen azt mondja: »Ez jó! Sze­retem ezt! De ez most is mind így van? Itt, ahogy így fekszem most az ágyban és te beszélsz, velem - biz­tonságban vagyok?« Mire a válasz:

»Az biztos, hogy nincsenek sárká­nyok Angliában manapság.«

Ez minden, amit a gyerek hallani akar! (...) A gyermeket a mese valóságánál sokkal inkább foglalkoztatja az a kérdés - és hamar el is dönti -, hogy melyik a oldal és melyik a rossz!”

(Kiemelt kép forrása: History Hustle)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Tolkien illusztrációival jelenik meg A Gyűrűk Ura új kiadása

J.R.R. Tolkien számos festményt és vázlatot készített A Gyűrűk Ura írása közben, most pedig először fog megjelenni olyan kiadás a regényből, amelyben láthatjuk ezeket az illusztrációkat.

...
Hírek

Mécs László, Tolkien és Szolzsenyicin is esélyes volt 1969-ben a Nobel-díjra

...
Hírek

Hamarosan kézbe vehetjük Tolkien korábban publikálatlan esszéit Középföldéről

Jövő nyáron érkeznek J. R. R. Tolkien korábban publikálatlan esszéi. A gyűjteményt, amelynek szövegei Középföldéről szólnak, The Nature of Middle-earth címmel adja ki a Harper Collins. A kötetet Carl F. Hostetter Tolkien-szakértő szerkeszti.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Ternovszky Béla: A Macskafogó minden szempontból kegyelmi állapotban íródott

Ternovszky Béla animációs filmkészítőként is megmaradt nézőnek, és saját bevallása szerint világéletében olyan filmeket akart rendezni, amelyekre máskülönben ő is beült volna. Interjúnkban a Macskafogóról, festészetről, színészi próbálkozásokról és Rejtőről beszélgettünk vele.

...
Szórakozás

Ezeket az irodalmi adaptációkat nézzük májusban!

Mutatunk öt adaptációt, amit nem érdemes kihagyni májusban. 

...
Nagy

A Tokyo Vice felfedi Japán másik arcát a szexipartól a szervezett bűnözésig

Egy amerikai oknyomozó újságíró, Jake Adelstein bennfentesként írt memoárt Japán éjszakai életéről és alvilágáról. A történetből, amely kendőzetlenül mesél az ezredfordulós japán valóságról, az HBO készített tévésorozatot .

A hét könyve
Kritika
A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel
...
Kritika

Hitler túszdrámája még a nagy szökést is elhomályosítja

A második világháború végén a nácik legértékesebb foglyai – államfők és katonatisztek, német összeesküvők és családtagjaik – váltak értékes túszokká az olasz Alpokban. Kálváriájuk feszültséggel teli, már-már abszurd túszdrámában csúcsosodott ki a hegyek közt, amelyről két történész írt könyvet.

...
Hírek

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor nyerte a Libri-díjat!

Idén hetedik alkalommal osztották ki a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. 2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

...
Bányász Attila

Hitler túszdrámája még a nagy szökést is elhomályosítja

...
Kolozsi Orsolya

A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Orbán Viktor a mindennapos olvasásra buzdít

...
Hírek

Libri-díj, Nick Cave-doksi, Irodalmi Diszkó [Programajánló]

...
Hírek

Betilthatták Orwell 1984-ét Fehéroroszországban

...
Hírek

Amanda Gorman írt előszót Martin Luther King kötetéhez

...
Hírek

Krúdy és Radnóti dedikált köteteire is licitálhatnak a gyűjtők

...
Szórakozás

Love, Death & Robots: A Netflix megosztott egy epizódot premier előtt

...
Hírek

Szenzációs kiadvánnyal ünnepli a Marvel Pókember 60. születésnapját

...
Szórakozás

A Disney új feldolgozást készít a Különleges Úriemberek Szövetségéből

...
Hírek

Versterápia: „Estére megölöd a verset”

...
Hírek

Élőben követheted a Libri-díj átadóját

...
Szórakozás

Sok feszültséget ígér az Ahol a folyami rákok énekelnek új előzetese!

Olvass!
...
Beleolvasó

Vigh Bori könyve hasznos tanácsok sorával segít turistából utazóvá válni

A Túl a plafonon podcastsorozat májusi vendége Vigh Bori digitális nomád, akinek az utazás az élete. Olvass bele Hogyan menjünk világgá című könyvébe!

...
Beleolvasó

A Dominus a Római Birodalom aranykorába vezet, amikor keletről egy új szekta terjed el

Kr. u. 165: a Római Birodalom fejlődése eléri csúcspontját. A Pinarius család műhelye aranyozott szobrokkal és hatalmas, márványból faragott emlékművekkel járul hozzá a város ékesítéséhez. Ez a művészet és a józan ész kora. Csakhogy a történelem nem áll meg. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Lesújt az istenek haragja, amikor egy boszorkány beleszeret Lokiba

A megindító, elsöprő erejű történet újragondolja az északi mitológiát. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.