Hamisított tündérmese: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Hamisított tündérmese: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Éppen 40 éve, hogy a Magyar Nemzet 1981. július 21-én az új könyvek között felsorolta A Gyűrűk Urát - ekkor jelent meg először magyarul Tolkien klasszikusa. Viszont nem ez volt az első, hogy a lapok írtak Tolkienről, hol dicsérve, de gyakran értetlenkedve a nyugati hóborton, hogy odaát ennyire tetszenek a tündérek és manók. Az érdekes évfordulót a Lassi Laurië, a Magyar Tolkien Társaság újságja szúrta ki, mi pedig abból szemezgettünk, hogyan számoltak be és élcelődtek itthon a sajtóban Tolkienről, a könyveiről, a fantasyről - és hogy miért tartotta Tolkient értékesnek például Vekerdy Tamás. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

sa | 2021. július 21. |

A Gyűrűk Urát 1936 és 1949 között írta J. R. R. Tolkien, az Oxfordi Egyetem filológia professzora, majd 1954–1955-ben jelent meg: generációk kedves olvasmánya lett, és erősen hatott a fantasy fejlődésére is. A népszerűségét jól illusztrálja, hogy a Beatles filmet akart belőle forgatni, amiben Paul McCartney lett volna Zsákos Frodó, Ringo Starr Csavardi Samu, Gandalfot George Harrison, Gollamot pedig John Lennon játszotta volna. Az amerikai hippik pedig például ‘Gandalf for president’ és ‘Frodo lives’ kitűzőket hordtak.

A vasfüggöny mögötti Magyarországra viszonylag későn jutott el Tolkien munkássága. 1975-ben A hobbit jelent meg Szobotka Tibor és Tótfalusi István fordításában A babó címmel, majd hat évvel később A Gyűrűk Ura, amit Réz Ádám, Göncz Árpád és Tandori Dezső ültetett át magyarra. (A posztumusz, angolul 1977-ben megjelenő A szilmarilok magyarul majd csak 1991-től olvasható Gálvölgyi Judit fordításában.)

“Még mindig vonz a titokzatos és hősi világa”

Az Új Tükör 1981. július-szeptemberi száma “a könyvkiadás háború utáni történetének talán legnagyobb sikerű bestsellereként” ír a könyvről. Tolkient becsületesnek, de ravasznak is nevezte, mert az író az előszóban ugyan leírja, hogy esze ágában sem volt valamilyen második világháborús allegóriát írni, viszont történelemként hivatkozik saját művére. Pedig a könyv, így az újságíró, valójában tündérmese, még akkor is, ha 

“a germán, kelta regékből, középkori heraldikából összeturmixolt történet nem úgy mese, ahogy Ady értelmezte a műfajt.”

Az Esti Hirlap is 1981. szeptemberben számol be a regényről, és egy bájos hibával következetesen tüntékként emlegeti a tündéket. A lap szerint a könyv “hamisított tündérmese”. A szerző egyfelől azt írja, “olyanfajta könyv, amilyet gyerekkorunkban olvastunk vagy szerettünk volna olvasni, és felnőttek­nek írva is szívesen fogad­juk, mert még mindig vonz a titokzatos és hősi világa.” Kicsit meg is dorgálja az írót: “mintha belehabarodott volna a szer­ző a saját világába, maga sem tudván már: valódi-e vagy sem, elkészítette a vi­dék térképét, a népek nyelvtanát, betűit, énekeit, családfáit, időrendi táblá­zatait. Oly komolyan, hogy az olvasó maga is hajlik hinni: valóság ez.” Majd ismét dicsérni kezdi, és külön kiemeli, hogy ennek a történetnek az igazi hősei bizony a békés polgárok (azaz a hobbitok).

A Magyar Ifjúság 1981-es, 39. száma egy rádióműsort szemléz, ami az angol mítoszokról szólt: Arthur királyról és a Tolkien teremtette mitikus világról. Kárpáti Andrea el is látogatott akkor Londonban egy Tolkien klubba, ami kapcsán a cikk megjegyzi: a regény sikere nyomán ott 

“Tolkien-klubok alakul­tak, unalmas foglalkozású emberek keresik a Jó és Rossz hatalmas összecsapásában a kiutat a hétköznapok egyhangú világából”.

A Világ Ifjúsága 1985-ös 8. száma a fantasy kapcsán (és a Conan, a barbár apropóján) már arról cikkezik, hogy megállíthatatlanul törnek ránk a barbárok: “Jönnek a barbárok! S nyomukban már ott vannak a kremlinek, hobbitok, babók, törpék és óriások, az ember és állatvilág legkülönfélébb félelmetes és kedves szörnyei, akik Amerika után már Európa mozijainak, újságos standjainak, könyvüzleteinek, kiállítótermeinek, koncertszínpadainak jelentős részét is „megszállták” és uralják.”

A szerző az új irányzat fokozódó népszerűségét jósolta (és milyen igaza lett), és még ízlelgette a “Sword and Sorcery”, a “Fantasy” és a “Heroic Fantasy” kifejezéseket. Az elnagyolt fantasy-történeti áttekintés részeként megemlítette, hogy a csoda, az irracionalitás és a misztikum a felvilágosodás után a fasizálódó és a gazdasági válsággal küzdő harmincas években bukkant fel újra a mesékből a tömegkultúra termékeiben. Tolkient pedig a Fantasy-birodalom “legnagyobb alakjának” nevezte, aki a nyolcvanas években ismét egyre népszerűbb. Ennek oka szerinte a hetvenes években tapasztalható háborús fenyegetettség érzése, amikor “az emberek a mindennapok valóságából ismét szí­vesen menekülnek a fantasztikum vi­lágába”. (A cikk ezután a Conan és a barbárság sikerét elemzi, amiben az István, a király Koppánya és a heavy metal is előkerül, igazi csemege.)

Tündérek és törpék, ez kell az amerikaiaknak!

Tolkienről persze nem A Gyűrűk Ura megjelenésével egy időben kezdtek el cikkezni. A következő részlet szórakoztató példája, mennyire nem tudtak mit kezdeni az elvtársak azzal, hogy a tengerentúlon egy “mesekönyv” a bestseller. A Magyarország 1978-as 24. száma az amerikai könyvkiadási számok kapcsán szemlézi, hogy az Egyesült Államokban “az év 20 legjobb könyve listáján” 18 könyv ért el 100 ezernél nagyobb példányszámot. A “fiction osztályban” az első Tolkientől A szilmarilok lett, több mint egymillió eladott példánnyal, majd a cikkben ez következik, szigorúan három epés ponttal a mondat végén: 

“Nem árt, ha az európai olvasóval közöljük: Tolkien könyve tündérekről, törpékről, erdei szellemekről stb. szól…”

Ennél is korábbról, 1973 júliusából való az a Magyar Ifjúságban (28. szám) megjelent interjú, amiben Jan Howard Findert, a Nyugat-Németországban élő amerikai kémiatanárt és “Tolkien-szakértőt” szólaltatták meg, miután előadást tartott az íróról a TIT Tudományos Fantasztikus Klubjában. Csodálatos szöveg két évvel azelőttről, hogy A hobbit/A babó megjelenik magyarul. Finder még “tudományos fantasztikus” műként hivatkozik A Gyűrűk Urára, amit azzal indokol, hogy Tolkien kitalált egy nyelvet, annak írást, majd a nyelvnek egy saját világot, annak térképeket rajzolt, és megírta az ott élő népek történelmét is.

Ez a műfaji bizonytalankodás egyébként máshol is visszaköszön, a Magyar Hírlap 1978. januárjában még a nonszenszirodalomba sorolja a A babót - ahova az Alice Csodaországban tartozik a mai napig.

Hiányzik belőle "korunk nagy témája: a szex"

A lapokban időről időre nyugati cikkek fordítása, szemléje is megjelent - nyilván gondosan válogatva. A The Daily Telegraph-ot 1978-as 18. számában a Magyarország idézte Népszerű műfaj: a fantasy címmel. Az eredeti szerző különösebben nem élvezhette A Gyűrűk Urát, mert ezt írta: “annyira bonyolult, hogy már unalmas”, aztán rácsodálkozott, hogy teljesen hiányzik belőle “korunk nagy témája: a szex”, és szerelemből is csak az eszményi és tiszta jelenik meg benne.

“Azt hittük volna, a mai fiatalok ragaszkodnak a szex mítoszához. Pedig éppen a fiatalok hirdették meg a fantasy diadalát, mit sem törődve a kritikusokkal. (...) A vietnami háború ellen tüntető amerikai egyete­misták trikóingén a felirat Tolkien regényének hőseit éltette.”

Hasonlóan vitriolosan írt Tolkienről a Newsweek újságírója is, akit az Interpress Magazin talált magyar közlésre méltónak az 1979-es 2. számában. Az újságíró szerint A szilmarilokat “egy spleenes angol írta”, A Gyűrűk Ura „törté­nelem előtti sci-fi regény”, majd Anthony Burgesst idézi, aki szerint Tolkien „sokkal alaposabb munkával épített egy ellenvilágot, mint bárki más az iro­dalom történetében”. Ennek ellenére az újságíró elég lesújtó véleménnyel volt A szilmarilokról: “igazi nagy pop­ látványosság”, “hollywoodi ízű”, amire szerinte a Disney hatott, és aminek hatalmas sikere szerinte mégsem meglepő, hiszen akkor jelent meg, amikor a fiatalok sorban állnak, hogy láthassák a Csillagok háborúját és a Harmadik típusú találkozásokat.

Hírlevél feliratkozás

Amikor Vekerdy Tamás Tolkienre hivatkozott

Aki egyértelműen védelmébe vette Tolkient, az például Vekerdy Tamás, aki az Élet és Tudomány Kalendáriumának 1979-es kiadásában írt arról, mennyire jól ráérzett Tolkien a mesék értékére, a bennük rejlő igazságra, és hogy Tolkien véleménye mennyire passzol ahhoz, amit Vekerdy szerint a gyerekeknek válaszolnunk kell, ha megkérdezik, igaz-e, amit a mese mond: “Tolkien azt mondja, hogy amikor a gyerek azt kérdezi tő­lünk, hogy: igaz ez? - akkor tulaj­donképpen azt mondja: »Ez jó! Sze­retem ezt! De ez most is mind így van? Itt, ahogy így fekszem most az ágyban és te beszélsz, velem - biz­tonságban vagyok?« Mire a válasz:

»Az biztos, hogy nincsenek sárká­nyok Angliában manapság.«

Ez minden, amit a gyerek hallani akar! (...) A gyermeket a mese valóságánál sokkal inkább foglalkoztatja az a kérdés - és hamar el is dönti -, hogy melyik a oldal és melyik a rossz!”

(Kiemelt kép forrása: History Hustle)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Tolkien illusztrációival jelenik meg A Gyűrűk Ura új kiadása

J.R.R. Tolkien számos festményt és vázlatot készített A Gyűrűk Ura írása közben, most pedig először fog megjelenni olyan kiadás a regényből, amelyben láthatjuk ezeket az illusztrációkat.

...
Hírek

Mécs László, Tolkien és Szolzsenyicin is esélyes volt 1969-ben a Nobel-díjra

...
Hírek

Hamarosan kézbe vehetjük Tolkien korábban publikálatlan esszéit Középföldéről

Jövő nyáron érkeznek J. R. R. Tolkien korábban publikálatlan esszéi. A gyűjteményt, amelynek szövegei Középföldéről szólnak, The Nature of Middle-earth címmel adja ki a Harper Collins. A kötetet Carl F. Hostetter Tolkien-szakértő szerkeszti.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

Szerzőink

...
Vass Norbert

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

...
Ruff Orsolya

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

...
Vass Norbert

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Hírek
...
Hírek

Rendkívüli kötelékek és kihűlő kapcsolatok – tíz izgalmas világirodalmi megjelenés a Könyvfesztiválon

...
Hírek

Tízezer Borbély Szilárd-kötetet kapnak ajándékba a diákok

...
Beleolvasó

A Kádár-kor és a rendszerváltás évei elevenednek meg Jánossy Lajos új regényében

...
Hírek

Jo Nesbø: Hemingway elavult írónak tűnik

...
Hírek

Ingyenesen böngészhető az Arcanum a Könyvfesztivál ideje alatt

...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

...
Nagy

Kollár Árpád: Remekül elférünk egymásban és egymás mellett

...
Hírek

Krasznahorkai regénye francia irodalmi díjra esélyes

...
Hírek

Az Amazon végleg kivezeti a MOBI-t

Olvass!
...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

Az Évszak-kvartett befejező részében a skót író ismét jelenünk legégetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben a világ lassan karanténba zárul. Olvass bele a Nyárba!

...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

Jeneva Rose regénye egy amerikai kisvárosba vezet: Buckhead a drága autók, hatalmas házak és álságos barátságok helye. Az itt élő nők közül vajon ki lesz elég okos ahhoz, hogy túlélje Buckheadet - és ki végzi holtan? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy sorsszerű találkozás kellett ahhoz, hogy létrejöjjön az első magyar jógaiskola

Az első magyar jógaiskola története az indiai Madrászból és a Haich család balatonvilágosi villájából indul. A jómódú családból származó Erzsébet és az indiai Yesudian történetét Kertész Edina írta meg. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.