Hamisított tündérmese: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Hamisított tündérmese: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Éppen 40 éve, hogy a Magyar Nemzet 1981. július 21-én az új könyvek között felsorolta A Gyűrűk Urát - ekkor jelent meg először magyarul Tolkien klasszikusa. Viszont nem ez volt az első, hogy a lapok írtak Tolkienről, hol dicsérve, de gyakran értetlenkedve a nyugati hóborton, hogy odaát ennyire tetszenek a tündérek és manók. Az érdekes évfordulót a Lassi Laurië, a Magyar Tolkien Társaság újságja szúrta ki, mi pedig abból szemezgettünk, hogyan számoltak be és élcelődtek itthon a sajtóban Tolkienről, a könyveiről, a fantasyről - és hogy miért tartotta Tolkient értékesnek például Vekerdy Tamás. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

sa | 2021. július 21. |

A Gyűrűk Urát 1936 és 1949 között írta J. R. R. Tolkien, az Oxfordi Egyetem filológia professzora, majd 1954–1955-ben jelent meg: generációk kedves olvasmánya lett, és erősen hatott a fantasy fejlődésére is. A népszerűségét jól illusztrálja, hogy a Beatles filmet akart belőle forgatni, amiben Paul McCartney lett volna Zsákos Frodó, Ringo Starr Csavardi Samu, Gandalfot George Harrison, Gollamot pedig John Lennon játszotta volna. Az amerikai hippik pedig például ‘Gandalf for president’ és ‘Frodo lives’ kitűzőket hordtak.

A vasfüggöny mögötti Magyarországra viszonylag későn jutott el Tolkien munkássága. 1975-ben A hobbit jelent meg Szobotka Tibor és Tótfalusi István fordításában A babó címmel, majd hat évvel később A Gyűrűk Ura, amit Réz Ádám, Göncz Árpád és Tandori Dezső ültetett át magyarra. (A posztumusz, angolul 1977-ben megjelenő A szilmarilok magyarul majd csak 1991-től olvasható Gálvölgyi Judit fordításában.)

“Még mindig vonz a titokzatos és hősi világa”

Az Új Tükör 1981. július-szeptemberi száma “a könyvkiadás háború utáni történetének talán legnagyobb sikerű bestsellereként” ír a könyvről. Tolkient becsületesnek, de ravasznak is nevezte, mert az író az előszóban ugyan leírja, hogy esze ágában sem volt valamilyen második világháborús allegóriát írni, viszont történelemként hivatkozik saját művére. Pedig a könyv, így az újságíró, valójában tündérmese, még akkor is, ha 

“a germán, kelta regékből, középkori heraldikából összeturmixolt történet nem úgy mese, ahogy Ady értelmezte a műfajt.”

Az Esti Hirlap is 1981. szeptemberben számol be a regényről, és egy bájos hibával következetesen tüntékként emlegeti a tündéket. A lap szerint a könyv “hamisított tündérmese”. A szerző egyfelől azt írja, “olyanfajta könyv, amilyet gyerekkorunkban olvastunk vagy szerettünk volna olvasni, és felnőttek­nek írva is szívesen fogad­juk, mert még mindig vonz a titokzatos és hősi világa.” Kicsit meg is dorgálja az írót: “mintha belehabarodott volna a szer­ző a saját világába, maga sem tudván már: valódi-e vagy sem, elkészítette a vi­dék térképét, a népek nyelvtanát, betűit, énekeit, családfáit, időrendi táblá­zatait. Oly komolyan, hogy az olvasó maga is hajlik hinni: valóság ez.” Majd ismét dicsérni kezdi, és külön kiemeli, hogy ennek a történetnek az igazi hősei bizony a békés polgárok (azaz a hobbitok).

A Magyar Ifjúság 1981-es, 39. száma egy rádióműsort szemléz, ami az angol mítoszokról szólt: Arthur királyról és a Tolkien teremtette mitikus világról. Kárpáti Andrea el is látogatott akkor Londonban egy Tolkien klubba, ami kapcsán a cikk megjegyzi: a regény sikere nyomán ott 

“Tolkien-klubok alakul­tak, unalmas foglalkozású emberek keresik a Jó és Rossz hatalmas összecsapásában a kiutat a hétköznapok egyhangú világából”.

A Világ Ifjúsága 1985-ös 8. száma a fantasy kapcsán (és a Conan, a barbár apropóján) már arról cikkezik, hogy megállíthatatlanul törnek ránk a barbárok: “Jönnek a barbárok! S nyomukban már ott vannak a kremlinek, hobbitok, babók, törpék és óriások, az ember és állatvilág legkülönfélébb félelmetes és kedves szörnyei, akik Amerika után már Európa mozijainak, újságos standjainak, könyvüzleteinek, kiállítótermeinek, koncertszínpadainak jelentős részét is „megszállták” és uralják.”

A szerző az új irányzat fokozódó népszerűségét jósolta (és milyen igaza lett), és még ízlelgette a “Sword and Sorcery”, a “Fantasy” és a “Heroic Fantasy” kifejezéseket. Az elnagyolt fantasy-történeti áttekintés részeként megemlítette, hogy a csoda, az irracionalitás és a misztikum a felvilágosodás után a fasizálódó és a gazdasági válsággal küzdő harmincas években bukkant fel újra a mesékből a tömegkultúra termékeiben. Tolkient pedig a Fantasy-birodalom “legnagyobb alakjának” nevezte, aki a nyolcvanas években ismét egyre népszerűbb. Ennek oka szerinte a hetvenes években tapasztalható háborús fenyegetettség érzése, amikor “az emberek a mindennapok valóságából ismét szí­vesen menekülnek a fantasztikum vi­lágába”. (A cikk ezután a Conan és a barbárság sikerét elemzi, amiben az István, a király Koppánya és a heavy metal is előkerül, igazi csemege.)

Tündérek és törpék, ez kell az amerikaiaknak!

Tolkienről persze nem A Gyűrűk Ura megjelenésével egy időben kezdtek el cikkezni. A következő részlet szórakoztató példája, mennyire nem tudtak mit kezdeni az elvtársak azzal, hogy a tengerentúlon egy “mesekönyv” a bestseller. A Magyarország 1978-as 24. száma az amerikai könyvkiadási számok kapcsán szemlézi, hogy az Egyesült Államokban “az év 20 legjobb könyve listáján” 18 könyv ért el 100 ezernél nagyobb példányszámot. A “fiction osztályban” az első Tolkientől A szilmarilok lett, több mint egymillió eladott példánnyal, majd a cikkben ez következik, szigorúan három epés ponttal a mondat végén: 

“Nem árt, ha az európai olvasóval közöljük: Tolkien könyve tündérekről, törpékről, erdei szellemekről stb. szól…”

Ennél is korábbról, 1973 júliusából való az a Magyar Ifjúságban (28. szám) megjelent interjú, amiben Jan Howard Findert, a Nyugat-Németországban élő amerikai kémiatanárt és “Tolkien-szakértőt” szólaltatták meg, miután előadást tartott az íróról a TIT Tudományos Fantasztikus Klubjában. Csodálatos szöveg két évvel azelőttről, hogy A hobbit/A babó megjelenik magyarul. Finder még “tudományos fantasztikus” műként hivatkozik A Gyűrűk Urára, amit azzal indokol, hogy Tolkien kitalált egy nyelvet, annak írást, majd a nyelvnek egy saját világot, annak térképeket rajzolt, és megírta az ott élő népek történelmét is.

Ez a műfaji bizonytalankodás egyébként máshol is visszaköszön, a Magyar Hírlap 1978. januárjában még a nonszenszirodalomba sorolja a A babót - ahova az Alice Csodaországban tartozik a mai napig.

Hiányzik belőle "korunk nagy témája: a szex"

A lapokban időről időre nyugati cikkek fordítása, szemléje is megjelent - nyilván gondosan válogatva. A The Daily Telegraph-ot 1978-as 18. számában a Magyarország idézte Népszerű műfaj: a fantasy címmel. Az eredeti szerző különösebben nem élvezhette A Gyűrűk Urát, mert ezt írta: “annyira bonyolult, hogy már unalmas”, aztán rácsodálkozott, hogy teljesen hiányzik belőle “korunk nagy témája: a szex”, és szerelemből is csak az eszményi és tiszta jelenik meg benne.

“Azt hittük volna, a mai fiatalok ragaszkodnak a szex mítoszához. Pedig éppen a fiatalok hirdették meg a fantasy diadalát, mit sem törődve a kritikusokkal. (...) A vietnami háború ellen tüntető amerikai egyete­misták trikóingén a felirat Tolkien regényének hőseit éltette.”

Hasonlóan vitriolosan írt Tolkienről a Newsweek újságírója is, akit az Interpress Magazin talált magyar közlésre méltónak az 1979-es 2. számában. Az újságíró szerint A szilmarilokat “egy spleenes angol írta”, A Gyűrűk Ura „törté­nelem előtti sci-fi regény”, majd Anthony Burgesst idézi, aki szerint Tolkien „sokkal alaposabb munkával épített egy ellenvilágot, mint bárki más az iro­dalom történetében”. Ennek ellenére az újságíró elég lesújtó véleménnyel volt A szilmarilokról: “igazi nagy pop­ látványosság”, “hollywoodi ízű”, amire szerinte a Disney hatott, és aminek hatalmas sikere szerinte mégsem meglepő, hiszen akkor jelent meg, amikor a fiatalok sorban állnak, hogy láthassák a Csillagok háborúját és a Harmadik típusú találkozásokat.

Hírlevél feliratkozás

Amikor Vekerdy Tamás Tolkienre hivatkozott

Aki egyértelműen védelmébe vette Tolkient, az például Vekerdy Tamás, aki az Élet és Tudomány Kalendáriumának 1979-es kiadásában írt arról, mennyire jól ráérzett Tolkien a mesék értékére, a bennük rejlő igazságra, és hogy Tolkien véleménye mennyire passzol ahhoz, amit Vekerdy szerint a gyerekeknek válaszolnunk kell, ha megkérdezik, igaz-e, amit a mese mond: “Tolkien azt mondja, hogy amikor a gyerek azt kérdezi tő­lünk, hogy: igaz ez? - akkor tulaj­donképpen azt mondja: »Ez jó! Sze­retem ezt! De ez most is mind így van? Itt, ahogy így fekszem most az ágyban és te beszélsz, velem - biz­tonságban vagyok?« Mire a válasz:

»Az biztos, hogy nincsenek sárká­nyok Angliában manapság.«

Ez minden, amit a gyerek hallani akar! (...) A gyermeket a mese valóságánál sokkal inkább foglalkoztatja az a kérdés - és hamar el is dönti -, hogy melyik a oldal és melyik a rossz!”

(Kiemelt kép forrása: History Hustle)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Tolkien illusztrációival jelenik meg A Gyűrűk Ura új kiadása

J.R.R. Tolkien számos festményt és vázlatot készített A Gyűrűk Ura írása közben, most pedig először fog megjelenni olyan kiadás a regényből, amelyben láthatjuk ezeket az illusztrációkat.

...
Hírek

Mécs László, Tolkien és Szolzsenyicin is esélyes volt 1969-ben a Nobel-díjra

...
Hírek

Hamarosan kézbe vehetjük Tolkien korábban publikálatlan esszéit Középföldéről

Jövő nyáron érkeznek J. R. R. Tolkien korábban publikálatlan esszéi. A gyűjteményt, amelynek szövegei Középföldéről szólnak, The Nature of Middle-earth címmel adja ki a Harper Collins. A kötetet Carl F. Hostetter Tolkien-szakértő szerkeszti.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Halálos titok a varázskönyvtár mélyén? Emma Törzs sikerfantasyjét dolgozza fel az Outlander producere

A magyar származású amerikai író debütáló fantasyjét az Amazonnál adaptálják, és az Outlander-rajongók biztosak lehetnek benne, hogy jó kezekbe került.

...
Szórakozás

Harry Potter-kritikájával bántotta meg a rajongókat Gary Oldman, most menteni próbálja a helyzetet

Tegye fel a kezét, akinek Sirius Black volt az egyik kedvenc karaktere a Harry Potter-regényekben és filmekben egyaránt. És ki ütközött meg Gary Oldman kritikáján?

...
Szórakozás

Itt az első videó Liam Hemsworth-ről Geraltként a Vaják 4. évadában

Ha hunyorítunk, akkor a parókás Liam Hemsworth-öt nem nehéz összetéveszteni a szerepet korábban alakító Henry Cavillel.

A hét könyve
Kritika
Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról
...
Nagy

Az ügynökakták igenis nyilvánosak, csak fel kell dolgozni őket – Takács, Bartók és gyermekvédelem a Margón

Ügynökök, fantasy és bugyiszabályok a Margó zárónapján. 

...
Nagy

Csernus Imre: A magyarok zárkózottak, fosósak és félnek felelősséget vállalni

A megosztó pszichiáter, Dr. Csernus Imre bemutatta hamarosan megjelenő új kötetét, melyben azt próbálja megfejteni, mit jelent ma magyarnak lenni.

Szerzőink

...
Horányi Hanna Zelma

Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról

...
sa

Az ügynökakták igenis nyilvánosak, csak fel kell dolgozni őket – Takács, Bartók és gyermekvédelem a Margón

...
Kiss Imola

A fájdalom barát, ha megtanuljuk dekódolni a jelzéseit – Szentesi, Havas, Biró és Cserna-Szabó a Margón

Hírek
...
Gyerekirodalom

Az emberi test sokféleségét illusztrálva támogatja egy gyerekkönyv az önelfogadást

...
Kritika

Mi történt valójában 20 éve egy elit suliban? Rebecca Makkai új krimije a csillogó felszín mögé pillant

...
Könyvtavasz

Kertész Erzsi új mesekönyve kedves mitológiai alakokkal űzi el a búbánatot – Olvass bele!

...
Zöld

Tényleg különbözik egymástól a nők és a férfiak agya?

...
Hírek

A kabuli könyvárus szerzője visszatért Afganisztánba

...
Hírek

Megújul a Libri-díj, más elv alapján osztják ki a Könyvhéten

Olvass!
...
Beleolvasó

Az apa keresése egyben az én felkutatása is egy holland regényben – Olvass bele!

A borbély fia fordulatos regény a gyászról, az újrakezdésről, a családi kapcsolatok és a vágy erejéről. Nem csupán az én- és apakeresés, de az alkotás magával ragadó története is, amely elmossa a határt jó és rossz, igaz és hamis, valóság és fikció között. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Olvass bele Nádasdy Ádám új verseskötetébe!

Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Mutatunk kettőt.

...
Beleolvasó

Mit teszel, ha kiderül, hogy talán nem a barátod gyilkosát csukták le? - Olvass bele Rebecca Makkai új krimijébe!

Amikor a sikeres tanárt és podcastert visszahívják tanítani a régi gimnáziumába, egy régi gyilkosságban is új nyomra bukkan. Olvass bele Rebecca Makkai könyvébe!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

„Oldalra sandítva újra és újra szemügyre vehette a test vereségét, a hús halálának stációit” ‒ K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a harmadik rész.

...
Nagy

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

A 70 éve elhunyt legendás fotós 17 éves korában menekült el Budapestről, 17 évvel később pedig másfél hónapot töltött idehaza. A Holidaynek írt, 14 fotóval illusztrált útibeszámolójában éjsötét börleszk-jelenetekként elevenednek meg a remények és a romok.

...
Nagy

7 botrány Nádas Péterén túl, ami irodalmi díjak körül robbant ki

Van, amikor a PC-ségen vitatkozik a zsűri – lásd a legutóbbi esetet, melynek során Nádas Péter könyve is előkerült –, máskor nyertesekről derülnek ki hazugságok, ellentmondásos nézetek, sőt bűncselekmények. De az is előfordul, hogy a díjat osztók óvatoskodnak túl egy helyzetet. Ilyen irodalmi botrányokat gyűjtöttünk össze.