Orwell művei és a Tarzan is közkinccsé válik

Január 1-jétől közkincsbe kerülnek George Orwell 1984 és Állatfarm című világhírű művei, Edgar Rice Burrouhgs Tarzan-regényei, G. B. Shaw drámái, valamint Bánffy Miklós Erdélyi trilógiája, írta közleményében az Artisjus. A szerzői jogi védettség ez év utolsó napján minden olyan alkotás esetében megszűnik, melynek utolsó élő szerzője 1950-ben hunyt el. Ez azt jelenti, hogy most már mindenkinek joga van a korábban védett szellemi termékek – zenék, filmek, könyvek stb. – felhasználására, újrapublikálására.

vl | 2020. december 18. |

Bánffy Miklós (1873-1950): teljes nevén Gróf losonci Bánffy Miklós Pál Domokos Kolozsváron született az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokkal rendelkező családba. Magyar író, szerkesztő, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, rendező, politikus, külügyminiszter. Az erdélyi magyar irodalmi szellemi élet egyik vezetője, az epika és dráma területén alkotott és szerzőként a Kisbán Miklós nevet is használta. Legismertebb művei: az Erdélyi történet című trilógia: Megszámláltattál… (1934), És híjával találtattál (1937), Darabokra szaggattatol (1940), mely kötetek az erdélyi arisztokrácia világát és annak széthullását mutatják be; a Fortéjos Deák Boldizsár memoriáléja (1931) és a Bűvös éjszaka (1946).

Mit jelent a védelmi idő?

A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy – a fizikai tulajdontól eltérően – csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió szinte összes államában így Magyarországon is megszületésüktől fogva védi a műveket a szerző halálától számított 70 évig. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotó-, film- és képzőművészeti, valamint építészeti alkotásokat.

A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Az ezekből készült feldolgozások, átdolgozások, illetve műfordítások azonban továbbra is mindaddig jogi oltalom alatt állnak, amíg az ezeket készítő szerzők halálától nem telik el a hetven év. Így például Orwell 1984 című regényének Szíjgyártó László által készített magyar fordítása még jó ideig védett marad, hiszen a fordító 1983-ig élt.

Edgar Rice Burroughs (1875-1950): amerikai író, aki a dzsungelhős Tarzan kalandjairól szóló regényeivel vált világszerte ismertté. Írói munkássága előtt dolgozott többek közt katonaként, vállalkozóként, kereskedőként, rendőrként. Elsőként 1912-ben az All-Story magazinban jelentek meg írásai, melyek alapjául szolgáltak a Mars hercegnője címmel kiadott könyvsorozatnak és a Tarzan-regényeknek. Utóbbival széleskörű ismertséget szerzett, és a siker kiaknázásaképpen saját kiadót és filmcégeket alapított. Később Tarzan történetét a Disney is feldolgozta animációs film formájában. A Tarzan-regénysorozat végül 28 kötetet élt meg, melyeket megközelítőleg hatvan nyelven adtak ki.

George Orwell (1903-1950): Születési nevén Eric Arthur Blair, Indiában született angol író, újságíró, kritikus. 1911-től tanulmányait Angliában végezte, de később visszatért Indiába is, majd néhány évet élt Párizsban és Londonban, mely időszak élményeiről 1933-ban írt beszámolót Csavargóként Párizsban, Londonban címmel. 1936-ban a spanyol polgárháborúban Barcelonából tudósított, majd a POUM milicistájaként harcolt is. 1937 közepén feleségével Franciaországba menekültek. 1941-től a BBC-nél dolgozott és a második világháború idején a Home Guardban teljesített szolgálatot. 1943–44-ben írta meg Állatfarm című művét, mely azonban csak a háború után jelenhetett meg. Világhírű művét, a totalitárius uralom veszélyeiről szóló 1984 című regényét, felesége halála után a skót partok közelében levő Jura szigetén írta meg, melynek 1949-es megjelenését alig egy hónappal élte túl.

George Bernard Shaw (1856-1950): más néven G. B. Shaw, Nobel-díjas ír drámaíró és dramaturg, a 20. század egyik legtermékenyebb színpadi szerzője. Több mint 60 darabot írt, és úgy tartják, hogy az angol nyelvű színházakban William Shakespeare után a leggyakrabban játszott szerző. Írországból 1876-ban költözött Londonba, ahol korai regényeit a kiadók mind elutasították. 1895-ben színházi kritikusként a Saturday Review lapnál vállalt munkát és ekkortájt kezdett ő maga is színdarabokat írni, melyek nagy sikert nem értek el, viszont megalapozták azt a nagyszabású karriert, amit az 1890-es évek végén alkotott munkái elindítottak. Leghíresebb műve az 1912-ben írt, 1914-ben bemutatott Pygmalion. Ez a darab kritikusok szerint is méltán világsiker, ennek alapján készült az Oscar-díjas My Fair Lady című musical.

Kurt Weill (1900-1950): zsidó származású német zeneszerző. Fiatal korában kiderült zenei tehetsége, 1918-ban a berlini Zeneakadémián folytatta zenei tanulmányait. 1920-ban a lüdenscheidi városi színház karmestere, 1926-tól kezdve sorra írta operáit. 1933-ban Weill Párizsba menekült, ebben az évben számos zeneműve veszett oda a könyvégetések során. A Franciaországban töltött két év után, 1935-ben az Egyesült Államokban, New Yorkban telepedett le, ahol az 1940-es években nagy sikereket ért el különböző musicalekkel, revü- és filmzenékkel. Összesen 9 operát írt, melyek közül itthon játszott és legismertebb a Bertolt Brecht drámáját feldolgozó Koldusopera (1928), valamint a Mahagonny városának felemelkedése és bukása című művek.

További alkotók, akiknek a művei januártól közkincsbe kerülnek:

Francesco Cilea: olasz zeneszerző, zenepedagógus és zenetudós.

De Fries Károly: születési neve: Carlo De Fries, magyar zeneszerző karmester, banktisztviselő, szivarkahüvelygyáros.

Ivan Goll: elzászi származású német-francia költő, az expresszionista és a szürrealista stílus követője.

Johannes Vilhelm Jensen: irodalmi Nobel-díjas dán író.

Hajós Károly: ismertebb nevén Karl Hajos, magyar-amerikai zeneszerző, karmester, számos amerikai film zeneszerzője.

Heinrich Mann: a német irodalom kiemelkedő alakja, Thomas Mann bátyja.

Nyikolaj Jakovlevics Mjaszkovszkij: szovjet–orosz zeneszerző, egyike a legjelentősebb ororsz szimfonikusoknak.

Schöpflin Aladár: Kossuth-díjas magyar műkritikus, irodalomtörténész, író, műfordító, a Nyugat szerkesztője.

 

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szerzői jogi per vár a Netflix sikerfilmjére

Sir Arthur Conan Doyle örökösei bepereltek mindenkit, akiknek közük van az Enola Holmes című filmhez.

...
Hírek

Rowling lazít a szerzői jogokon a koronavírus idejére

A tanároknak akar segíteni, hogy könnyebben tudják tanítani a Harry Pottert.

...
Hírek

Az év végén lejárnak A nagy Gatsby szerzői jogai

Még több olvasnivaló
...
Kritika

James Patterson és J.D. Barker első közös krimijükben rögtön bevágják az olvasót a mélyvízbe

A madártollas gyilkosságokban a nyomok minduntalan egyfelé mutatnak, és a mocskos kis titkok szép lassan mind napvilágra kerülnek.

...
Nagy

Királynak lenni sosem volt életbiztosítás

Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája címmel írt könyvet a magyar királyokról Benedek Szabolcs. Interjúnkban szóba került az uralkodással járó kockázat, a nők szerepe és a Trónok harca, és kiderült az is, vajon melyik királyunkat mellőzi az utókor emlékezete.

...
Nagy

A pandémia alatt csak a pandémiáról lehet írni?

Milyen lesz az életünk, ha egyszer vége lesz a pandémiának? Mennyire lesz hangsúlyos a vírus és a karantén témája az irodalomban később? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Dekameron-projekt című novelláskötet bemutatóján. 

...
Kritika

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

Kína egyik legismertebb kortárs írójának könyve egy kínai parasztember tragédiákkal teli életének bemutatása. Az Élni az elmúlt idő, a vissza nem térő ifjúság, az elherdált lehetőségek, az elveszített családtagok, a keserves tapasztalatok derűs, belenyugvó, mégis torokszorító összegzése.

...
Nagy

Simon Stålenhag: A technológia a túlélés eszköze lehet, de meg is ölhet minket

Kérdeztük a műveiben fellelhető gyerekkori emlékekről, arról, hogy lehet valami egyszerre retro és futurisztikus, hogyan kapcsolódik könyve az E.T-hez és azt is megtudhatjuk, szerinte mi kell ahhoz, hogy megbirkózzunk a klímaváltozással. Interjú.

...
Nagy

Sorsválasztás az irodalomban – Könyves válaszok Popper gondolataira

Az életünk determináltságát, az irányításban nekünk jutó részt vizsgálta Popper Péter Hogyan választunk magunknak sorsot? című könyve, a témában ugyanakkor rengeteg szépirodalmi mű is íródott, ezek közül mutatunk meg most párat!