Élet a Brexit után: több mint kétezren álltak már ki a brit szerzői jogokért

„Támogassátok a szerzők és kiadók szerzői jogait” - írták augusztus elején a londoni Sunday Timesban, amely közölte azt a nyílt levelet, amelyben 2661 szerző és illusztrátor aláírása szerepel. Az aláírók között olyan meghatározó személyeket is találunk, mint Alan Ayckbourn drámaíró, a Nobel-díjas Kazuo Ishiguro (Klara és a Nap című regénye szerepel a 2021-es Booker-díj listáján), Philip Pullman, William Boyd, Simon Bruni műfordító és Hilary Mantel. 

A Publishing Perspectives szerint a brit szerzők fel akarják hívni magukra az Egyesült Királyság kormányának figyelmét, miközben az éppen “újragondolja”, hogyan kezelje a szerzői jogi és kereskedelmi kérdéseket a Brexit után.  

A Publishing Perspectives korábban beszámolt róla, hogy #SaveOurBooks néven kampány indult az Egyesült Királyságban. A Publishers Association, a Society of Authors, a Association of Authors’ Agents, valamint a Authors’ Licensing and Collecting Society hívta fel a figyelmet az állami Intellectual Property Office (Szellemi Tulajdoni Hivatala) konzultációjára a szerzői jogokról.

A június eleje óta egyre fokozódó feszültség odáig vezetett, hogy augusztus elejére Bernardine Evaristo, Kamila Shamsie, Peter James, Cressida Cowell, Maggie O’Farrell, David Nicholls, Adele Parks, Adam Kay, Meg Rosoff, Peter Ackroyd, Antonia Fraser, Reni Eddo-Lodge és Axel Scheffler is csatlakozott a kezdeményezéshez. A Publishing Prespectives rendelkezésére bocsátott névsor három oszlopban, 29 oldalon fut,  az eredeti levelet Kwasi Kwarteng gazdasági miniszternek címezték.

A levélben az aláírók azt kifogásolják, hogy ha a kormány bevezeti a tervezett szabályozásokat, akkor 

a szerzőknek nem lesz lehetőségük korlátozni a saját, de külföldön kiadott műveik terjesztését az Egyesült Királyságban, ami így a hazai értékesítéseket fogja csökkenteni.

Stephen Lotinga, a Publishers Association vezérigazgatója a levél megjelenéséről szóló nyilatkozatában azt mondja: „Ez a levél egyértelmű és sürgető felszólítás a szerzők részéről, hogy ne csorbítsák a szerzői jogaikat. Nagy-Britannia világelső a könyvkiadásban és jelenleg több könyvet exportál, mint a világ bármely más országa. Amennyiben az események kedvezőtlenül alakulnak, a könyvkiadás és az ország kultúrája is károkat szenvedhet. Ez azt eredményezné, hogy csökkennének a könyvmegjelenések, mivel kevesebb szerző publikálna. Végeredményben azt okozná, hogy kevesebben olvasnának. Ezért arra szólítjuk fel a kormányt, hogy mentse meg a könyveinket.”

Hogy mi forog kockán a briteknél?

Ahogy Liam Kelly írta a Timesban, a Brexit előtt Nagy-Britanniára is vonatkoztak az Európai Unióban érvényben lévő szerzői jogok. Ez azt jelentette, hogy a könyveket szabadon értékesíthették Európa-szerte, de amiket az EU-n kívülre adtak el, azokat nem lehetett visszahozni a hazai piacra.

A jelenlegi rendszer pedig lehetővé teszi a brit szerzők és kiadók számára, hogy a nemzetközi piacokon a művek értéknek megfelelő árakat szabjanak meg, és leállítsák a könyvek jogtalan behozatalát az Egyesült Királyságba.

Ha viszont most a Szellemi Tulajdoni Hivatal konzultációja úgy dönt, hogy megszünteti a szerzői jogi akadályát annak, hogy a brit szerzők műveit szabadon lehessen importálni az Egyesült Királyságba, akkor a külföldi kiadók úgy viszik ki a bevételt az országból, hogy a brit szerzők elesnek a nekik járó jogdíjaktól. Ez pedig rombolja a belföldi értékesítést, ami a brit szerzők bevételeinek legfontosabb forrása. Tekintettel arra, hogy a szerzőket már eleve nehéz helyzetbe hozta a COVID-19 járvány, a tervezett intézkedés még tovább rontaná az alkotók helyzetét.

Ha a kormány elfogadja ezt a rossz keretrendszert, akkor az az alábbi területekre lesz majd hatással:

• jelentősen csökkennek a szerzők jogdíjakból származó bevételei,
• a műveket külföldön adják ki,
• tovább növekszik az online könyvvásárlás, ami hosszú távon kedvezőtlen hatással lesz a  könyvesboltokra.

A Szellemi Tulajdoni Hivatal a Brexit után előállt helyzetről készült jelentésében azt írta: „Bár azoknak a műveknek jelenleg engedélyezett a behozatala, amelyek először az Európai Gazdasági Térség más államaiban kerültek forgalomba, fontos lenne megvizsgálni, hogy ezek a jelenlegi megállapodások valóban az Egyesült Királyság érdekeit szolgálják-e.”