Demeter Szilárd pontosított: “Halott fehér emberek társaságában morgok, mert mégiscsak a saját kortársaink vagyunk”

Demeter Szilárd pontosított: “Halott fehér emberek társaságában morgok, mert mégiscsak a saját kortársaink vagyunk”

A Válasz Online-on jelent meg Demeter Szilárd véleménycikke szerdán, amiben a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Telex videóinterjújában elhangzó kijelentéseit árnyalta, és jelezte: “A véleményem egy a sok közül, nem is biztos, hogy a legmegalapozottabb.”

sa | 2021. november 18. |

Mint azt mi is megírtuk, Demeter a Telexnek azt mondta, ha rajta állna, a magyar irodalom 80%-át valószínűleg kukázná, mert szerinte nem jó, emellett “szarnak” nevezte Parti Nagy Lajos utóbbi időben létrehozott munkáit is. Mindez nagy port kavart, kortárs írók sora tiltakozott ellene, mondván, nem irányíthatja a magyar kultúrát, aki vállaltan lenézi azt, a Freeszfe Parti Nagy versekkel mondott köszönetet az író műveiért. Demeter kijelentéseit fideszes politikusok is kritizálták, Szécsi Noémi pedig a Magyar Hangnak adott interjúban fejtette ki, hogy “egy figyelemre áhítozó, kamaszfiú szellemi érettségével rendelkező férfi megnyilvánulásai ezek, akiben kellemes borzongást kelt, ha ő lehet az érdeklődés központjában, még ha az negatív is.” 

Bár a Válasz Online azzal vezeti fel Demeter Szilárd cikkét, hogy a főigazgató elhatárolódik önmagától, a szöveg azért ennél árnyaltabb. Mindjárt az elején Demeter megjegyzi, hogy a nyilvános gyalázgatások ellenére bizalmasan egyetértő véleményekkel találkozott. Ezzel együtt Demeter arról ír, hogy 

ki akarja mozdítani az alapvető kérdést az aktuálpolitikai kontextusból.

Demeter ismét megerősíti, hogy a 80-20 százalékos arány a szakma “ökölszabálya”, hogy “hosszútávfutásra” kell berendezkedni, és későbbi korok döntik el, mit tekint értéknek a most létrehozott művekből. 

Viszont Demeter állítása szerint azért volt érdemes az ebédlőasztal mellett témává tenni a kortárs irodalmat, mert létezik és az a célja, hogy száz év múlva is létezzen. 

Ez szerinte két fő “vektor” szerint szerveződik: a külföldi megmutatkozás, a másik az anyanyelvi olvasó megszólítása.

Előbbihez adalék, hogy éppen a héten indult el Jászberényi Sándor főszerkesztésével a The Continental Literary Magazine nevű új irodalmi magazin, aminek célja, hogy negyedévente megjelenve a magyar, illetve a közép-európai irodalom exportálja az Egyesült Államokba.

A rossz feministával és Chomskyval hódítanánk meg Amerikát
A rossz feministával és Chomskyval hódítanánk meg Amerikát

The Continental Literary Magazine néven indított új irodalmi magazint a Petőfi Kulturális Ügynökség. A negyedévente jelentkező lap elsődleges célja a magyar, illetve a közép-európai irodalom exportja az Egyesült Államokba.

Tovább olvasok

Demeter szerint a magyar olvasó megszólítása nehezebb ügy: nemcsak a magyar olvasók fogynak, hanem - és itt névtelenül idéz egy magyar professzort, hogy "nehogy megegyék az övéi" -: “a kortárs magyar líra kilencven százaléka értéktelen, nincs nyelve, gondolatszegény.

Hozzátenném: nem rólunk szól, hanem a költőről, még pontosabban arról, hogy ő költő.

Prózában sem állunk sokkal jobban, bár a zsánerműfajok (krimi, youngadult, fantasy stb.) széles olvasótáborral rendelkeznek. És aki egy Kondor Vilmos-krimit elolvas, vagy falja Leiner Laura könyveit, az csak egy lépésre áll a kortárs magyar szépírótól. Ezt a lépést meggyőződésem szerint a szépírónak kell megtennie.”

Ezen a ponton felsorolja, hogy mit tesz a Petőfi Kulturális Ügynökség, hogy segítsék megtenni ezt a lépést.

“Mindezt azért csináljuk, mert a magyar irodalom a szívügyünk. Szoktam idézni az egyik magyar filozófust: ma Magyarországon többen tanítanak magyar irodalmat, mint ahányan egyáltalán olvasnak filozófiát. A magyar kultúra irodalomcentrikus, nagyobb súllyal esnek latba egy író szavai, mint egy szobrászé, vagy egy péké. Ez többletfelelősséget jelent. Tudta ezt Kazinczytól Arany Jánoson át Csoóri Sándorig és Kányádi Sándorig minden irodalmi nagyságunk. Nem vagyok biztos benne, hogy igazam van, de azért hiszek abban, hogy a megfejtés nem olyan bonyolult: ne azért írjunk, mert írók vagyunk (szeretnénk lenni), hanem azért, mert vannak történeteink. És ha saját történeteinket írjuk meg, akkor nem csak hogy megtartjuk az olvasókat, hanem újakat is szerzünk. Mert a mi történeteinket csak mi tudjuk megírni. Senki más nem fogja elmesélni helyettünk. Ezért van szükségünk kortárs magyar írókra. 

Van, kell, hogy legyen az irodalmon túlmutató feladatuk.”

A cikk utóiratban Demeter leírja, hogy szerkesztői kérdésre elhatárolódik önmagától: “Már a kezdet kezdetén beláttam, hogy az én ízlésítéletem nem befolyásolhatja azt, hogy a kortárs magyar irodalom és könyvkultúra terén kik részesüljenek támogatásban.” 

Végül a következővel zárja:

“A véleményem egy a sok közül, nem is biztos, hogy a legmegalapozottabb, leginkább az olvasó morgolódik bennem. És ez a fontos: olvasóként hiányérzetem van. Szeretném szeretni, mit szeretni, szeretnék rajongani a kortárs magyar irodalomért, de nem tudok. Halott fehér emberek társaságában morgok, mert mégiscsak a saját kortársaink vagyunk.”

Hírlevél feliratkozás



Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Demeter Szilárd: A támogatás ellenére nem jó irányba mennek a dolgok

Hamarosan lejár a Térey-ösztöndíjasok támogatása, Demeter Szilárd viszont egy friss nyilatkozata szerint nem elégedett.

...
Hírek

Demeter Szilárd szerint mi még mindig csak eljátsszuk az írót

A kortárs magyar irodalom jelentős része mintha-irodalom - írta a Mandineren megjelent vitairatában Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója, válaszul azokra a heves reakciókra, amelyek korábbi, a kortárs irodalom nagy részének kikukázásáról szóló kijelentésére érkeztek.

...
Hírek

Fideszes politikusok is reagáltak Demeter Szilárd kultúrakukázós kijelentéseire

Fürjes Balázs szerint, aki hatalmi pozícióban van, ne akarjon nevelni, Gulyás Dénes levenné a sakktábláról Demetert. Közben Demeter is reagált a kritikákra.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Hírek

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

...
Szórakozás

Még 1 milliárddal többe került a Petőfi-film, mint ahogy eddig tudtuk

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok

Olvass!
...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás regényében egy fizikusnőé a főszerep [KÖNYVRÉSZLET]

Szöllősi Mátyás új kötetének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

Polc

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

...

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

...

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

...