Demeter Szilárd szerint mi még mindig csak eljátsszuk az írót

Demeter Szilárd szerint mi még mindig csak eljátsszuk az írót

A kortárs magyar irodalom jelentős része mintha-irodalom - írta a Mandineren megjelent vitairatában Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója, válaszul azokra a heves reakciókra, amelyek korábbi, a kortárs irodalom nagy részének kikukázásáról szóló kijelentésére érkeztek.

ro | 2021. november 11. |

Heves reakciókat váltott ki Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának telexes interjúja, amelyben egyebek között arról beszélt, hogy kikukázná a magyar irodalom 80 százalékát. Az írók és politikusok reagálása után Demeter Szilárd vitairattal jelentkezett a Mandineren, amelyben arról ír, hogy a lengyelek és a románok elvégezték a maguk irodalmi revízióját („Át tudták lépni a nyugati árnyékot”), ellenben a kortárs magyar irodalom jelentős része mintha-irodalom: 

„Mi még mindig csak eljátsszuk az írót. A nagybetűs szakma veregeti egymás vállát, díjazzák egymást, és

önnön fontosságuktól eltelve nagyívben tesznek az olvasóra.” 

Demeter Szilárd felsorolta, hogy az alkotói feltételek jobbítása érdekében ösztöndíjakat, folyóirat-támogatások biztosítanak, segítik a hangoskönyvkiadást, bővítik a Digitális Irodalmi Akadémiát, fejlesztik a Magyar Elektronikus Könyvtárat, és a maga részéről mindezt úgy menedzseli, hogy a személyes ízlésvilágát zárójelbe teszi. „Teljesen érdektelen, hogy ki melyik pártra szavaz, ha jó műveket tesz le az asztalra” – írja, leszögezve azt is, hogy ezek a támogatások nem alanyi jogon járnak. Demeter szerint a szakmából mára eltűnt az igényesség, a teljesítmény helyett ma már a státus számít, és a kulturális elit képmutató. 

A PIM-főigazgató szerint a kultúrbékének vége van („nem mi vetettünk véget neki”), és éppen zárójelezik a nyugati kultúrát, „a jóemberkedő értelmiség meg annak hajol alá, hogy mindent bűnösnek nyilvánítanak, amit fehér bőrű ember alkotott”. Szerinte az irodalmi Nobel-díjaknak (a díjazottak személyén keresztül kinyilvánított) üzenetei alapján is azt lehet valószínűsíteni, hogy világirodalmi szinten sem a teljesítményt értékelik, hanem azzal van elfoglalva a kulturális elit, hogy vélt vagy valós sérelmeket kompenzáljon. 

Demeter szerint nem kell áttérnünk „az új hitre”, és nem kell úgy táncolnunk, ahogyan fütyül „az egyre őrültebb nyugati szél”, viszont a saját tánchoz saját dal szükségeltetik. „Ebben segíthet az irodalom. Mert kevés olyan irodalom van, mondta Illyés, aminek van önmagán túlmutató feladata, de a magyar irodalom ilyen”. Szerinte azért kell ezt felvállalni, mert különben száz év múlva nem lesz magyar irodalom.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Fideszes politikusok is reagáltak Demeter Szilárd kultúrakukázós kijelentéseire

Fürjes Balázs szerint, aki hatalmi pozícióban van, ne akarjon nevelni, Gulyás Dénes levenné a sakktábláról Demetert. Közben Demeter is reagált a kritikákra.

...
Hírek

"Nem irányíthatja a magyar kultúrát, aki vállaltan lenézi azt" - reakciók Demeter Szilárd kijelentéseire

Számos kortárs író, köztük Péterfy Gergely, Závada Péter, Závada Pál és Erdős Virág is tiltakozását fejezte ki Demeter Szilárd kijelentései ellen, miután a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgazója azt nyilatkozta egy interjúban, hogy a magyar irodalom 80%-át kukázná.

...
Hírek

Demeter Szilárd a magyar irodalom 80%-át kikukázná

Interjút készített a Telex Demeter Szilárddal, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójával, aki többek közt arról beszélt, hogy a magyar irodalom 80%-át kikukázná, hogy gyűlöli a színházat, és hogy a magyar filmeket sem szereti.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Kritika

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Emberek és kultúrák közötti távolságokról, a hiányról, a megszállottságot súroló vonzalomról és a mérgező szépségkultuszról is mesél a francia-dél-koreai Elisa Shua Dusapin 2016-os, első regénye. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Borda Réka

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Hírek
...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

...
Hírek

A Biblia soha nem látott, 1500 éves részletét találták meg

...
Szórakozás

Ismét film készült Amerika egyik legtöbbet kifogásolt kedvencéből