Demeter Szilárd a magyar irodalom 80%-át kikukázná

Demeter Szilárd a magyar irodalom 80%-át kikukázná

Interjút készített a Telex Demeter Szilárddal, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójával, aki egyben a „magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért”, valamint „a magyar könnyűzene koordinálásáért és társadalmasításáért” felelős miniszteri biztos is. A főigazgató a videón többek közt arról beszél, hogy a magyar irodalom 80%-át kikukázná, hogy gyűlöli a színházat, és hogy a magyar filmeket sem szereti.

fk | 2021. november 08. |

Irodalomról, könnyűzenéről, kulturális identitásról és színházhoz való viszonyáról kérdezték a Telex újságírói Demeter Szilárdot a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatóját. A videóban Demeter arról beszél, hogy ha rajta állna, a magyar irodalom 80%-át valószínűleg kukázná, mert szerintem nem jó. Mint mondta, ez az ő rettenetesen szigorú ízlésvilágáról szól. Az összevetési alap számára a költészetben Rilkétől Arany Jánoson át Kemény Istvánig terjed, hozzájuk mérten szerinte van kivetnivaló egy-két kortárs költő művészetében. Beszélt arról is, hogy Parti Nagy Lajossal sem a Hvg-be vagy máshova írt publicisztikái miatt van baja, hanem „hogy az utóbbi években az ő tehetségéhez és irodalmi nagyságához képest szarokat ad ki, mint szépirodalmi mű”. (Utóbbi állítást mi erősen vitatnánk, a Létbüfét az évtized legfontosabb magyar könyvei közé választottuk, amely listát közel harminc felkért szakértő, kiadóvezető, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár és újságíró segítségével állítottuk össze. A kötet bemutatójáról ITT írtunk, interjúnk Parti Nagy Lajossal ITT olvasható.)

A videóból kiderül az is, hogy Demeter Szilárd gyűlöli a színházat, számára olyan színházba járni, mint fogorvoshoz menni. De a magyar filmeket sem szereti, mert szerinte hallatszik, hogy színházi, és nem filmszínészek játszanak bennük, és csak azért nézi meg ezeket, mert „kicsi, sárga, de a mienk”, ugyanakkor „wow élménye” nem volt az utóbbi években. Rádiót egyáltalán nem hallgat, és a magyar könnyűzenében sem találja meg a minőséget, csak Ferenczi Györgyöt, a Tankcsapdát, a Follow the Flow-t és Lovasi Andrást dicsérte.

Demeter Szilárd eltörölte a nyelvet, amikor egyenlőségjelet tett Európa és Hitler birodalma közé
Demeter Szilárd eltörölte a nyelvet, amikor egyenlőségjelet tett Európa és Hitler birodalma közé

Európát Soros György gázkamrájának nevezi Demeter Szilárd origós publicisztikájában, ami ellen tiltakoztak zsidó szervezetek, politikusok, PIM-esek, Schein Gábor véleménycikket írt. 

Tovább olvasok

Szerinte a magyarok kulturális identitását kell erősíteni, ez a közfeladat az, amit szívesen vállal. Mint mondta, a Petőfi Rádiónak is ez lenne a dolga, a küldetése: nemcsak a zenei trendeket, de a magyar fiatalok életmódját is formálnia kellene. Példaként a dalok befolyásoló szerepéről a Mizu című dalt említette, mert ha eljön az a világ, amitől ő legjobban tart, akkor szerinte először Fluor Tomi dalát fogják betiltani, amiért abban elhangzik, hogy „te lány, én meg fiú”, ami mint ilyen, egy heteroszexuális kampánydal, ha úgy tetszik.

A teljes videó ITT nézhető meg.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Demeter Szilárd: Létrehozunk egy könyvközpontot

Az újraindításról és a magyar kultúra jövőjéről írt a Mandinerre egy hosszabb cikket Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, aki a könnyűzenei tervek mellett a könyves elképzeléseire is kitért.

...

Feljelentették Demeter Szilárdot a publicisztikája miatt

Egy bejelentés és egy feljelentés érkezett a rendőrséghez a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának cikke miatt – adta hírül a hvg.hu.

...

Demeter Szilárd eltörölte a nyelvet, amikor egyenlőségjelet tett Európa és Hitler birodalma közé

Európát Soros György gázkamrájának nevezi Demeter Szilárd origós publicisztikájában, ami ellen tiltakoztak zsidó szervezetek, politikusok, PIM-esek, Schein Gábor véleménycikket írt. 

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Kiemeltek
...

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

...

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

A felújított könyvtár számos hallgatóbarát megoldással bővült. 

...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!

...

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

...

Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

...

Szentesi Éva: Ha nem lenne ez a férfi mellettem, akkor nem lennék ennyire boldog és teljes

SZÓRAKOZÁS
...

A depresszió bárkit magával ránthat – megnéztük a Bruce Springsteen-filmet

A Szabadíts meg az ismeretlentől életrajzi film nem karaokeparti, hanem megrázó vallomás az összeomlásról.

...

Miért születik ennyi Stephen King-adaptáció? Az író szerint egyszerű a magyarázat

A szerző arról elmélkedett, hogy a rengeteg új adaptációt valóban egyetlen karakternek köszönheti. 

...

A hét királyság lovagja pótol egy fontos hiányosságot, ami a Trónok Harcából kimaradt

Az író kihívás elé állította ezzel a sorozat készítőit.