Demeter Szilárd a magyar irodalom 80%-át kikukázná

Demeter Szilárd a magyar irodalom 80%-át kikukázná

Interjút készített a Telex Demeter Szilárddal, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójával, aki egyben a „magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért”, valamint „a magyar könnyűzene koordinálásáért és társadalmasításáért” felelős miniszteri biztos is. A főigazgató a videón többek közt arról beszél, hogy a magyar irodalom 80%-át kikukázná, hogy gyűlöli a színházat, és hogy a magyar filmeket sem szereti.

fk | 2021. november 08. |

Irodalomról, könnyűzenéről, kulturális identitásról és színházhoz való viszonyáról kérdezték a Telex újságírói Demeter Szilárdot a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatóját. A videóban Demeter arról beszél, hogy ha rajta állna, a magyar irodalom 80%-át valószínűleg kukázná, mert szerintem nem jó. Mint mondta, ez az ő rettenetesen szigorú ízlésvilágáról szól. Az összevetési alap számára a költészetben Rilkétől Arany Jánoson át Kemény Istvánig terjed, hozzájuk mérten szerinte van kivetnivaló egy-két kortárs költő művészetében. Beszélt arról is, hogy Parti Nagy Lajossal sem a Hvg-be vagy máshova írt publicisztikái miatt van baja, hanem „hogy az utóbbi években az ő tehetségéhez és irodalmi nagyságához képest szarokat ad ki, mint szépirodalmi mű”. (Utóbbi állítást mi erősen vitatnánk, a Létbüfét az évtized legfontosabb magyar könyvei közé választottuk, amely listát közel harminc felkért szakértő, kiadóvezető, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár és újságíró segítségével állítottuk össze. A kötet bemutatójáról ITT írtunk, interjúnk Parti Nagy Lajossal ITT olvasható.)

A videóból kiderül az is, hogy Demeter Szilárd gyűlöli a színházat, számára olyan színházba járni, mint fogorvoshoz menni. De a magyar filmeket sem szereti, mert szerinte hallatszik, hogy színházi, és nem filmszínészek játszanak bennük, és csak azért nézi meg ezeket, mert „kicsi, sárga, de a mienk”, ugyanakkor „wow élménye” nem volt az utóbbi években. Rádiót egyáltalán nem hallgat, és a magyar könnyűzenében sem találja meg a minőséget, csak Ferenczi Györgyöt, a Tankcsapdát, a Follow the Flow-t és Lovasi Andrást dicsérte.

Demeter Szilárd eltörölte a nyelvet, amikor egyenlőségjelet tett Európa és Hitler birodalma közé
Demeter Szilárd eltörölte a nyelvet, amikor egyenlőségjelet tett Európa és Hitler birodalma közé

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója origós publicisztikájában nem kevesebbet állított, mint azt, hogy "Európa Soros György gázkamrája" és "Soros György a Liberális Führer", akit a liberárjának nevezett hadserege jobban istenit, mint Hitlert a sajátjai. A bődületes cikkre Vámos Miklós a Facebookon, Schein Gábor cikkben, Bajnai Gordon nyílt levélben reagált, Izrael nagykövetsége a Twitteren, de közben elhatárolódnak a Petőfi Irodalmi Múzeum dolgozói is. 

Tovább olvasok

Szerinte a magyarok kulturális identitását kell erősíteni, ez a közfeladat az, amit szívesen vállal. Mint mondta, a Petőfi Rádiónak is ez lenne a dolga, a küldetése: nemcsak a zenei trendeket, de a magyar fiatalok életmódját is formálnia kellene. Példaként a dalok befolyásoló szerepéről a Mizu című dalt említette, mert ha eljön az a világ, amitől ő legjobban tart, akkor szerinte először Fluor Tomi dalát fogják betiltani, amiért abban elhangzik, hogy „te lány, én meg fiú”, ami mint ilyen, egy heteroszexuális kampánydal, ha úgy tetszik.

A teljes videó ITT nézhető meg.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Demeter Szilárd: Létrehozunk egy könyvközpontot

Az újraindításról és a magyar kultúra jövőjéről írt a Mandinerre egy hosszabb cikket Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, aki a könnyűzenei tervek mellett a könyves elképzeléseire is kitért.

...
Hírek

Feljelentették Demeter Szilárdot a publicisztikája miatt

Egy bejelentés és egy feljelentés érkezett a rendőrséghez a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának cikke miatt – adta hírül a hvg.hu.

...
Hírek

Demeter Szilárd eltörölte a nyelvet, amikor egyenlőségjelet tett Európa és Hitler birodalma közé

Európát Soros György gázkamrájának nevezi Demeter Szilárd origós publicisztikájában, ami ellen tiltakoztak zsidó szervezetek, politikusok, PIM-esek, Schein Gábor véleménycikket írt. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.