Keresés

Silvester Lavrík regényéhez Ruff Orsolya írt utószót, mely a belső emigráció egy lehetséges változataként értelmezi a könyv történetét. 

Olvasd el Láng Orsolya utószavát, melyet Lana Bastašić Tejfogak című novelláskötetéhez írt. Ezekben a traumákkal teli történetekben a gyerekeknek ritkán adatnak olyan szülők, biztonság és szeretet, amilyet megérdemelnének.

Olvasd el Szécsi Noémi Asko Sahlberg Ők című könyvéhez írt utószavát, amelyből kiderül, kell-e ismernünk Finnország 19. századi történelmét, hogy értsük a kisregényt, és hogy melyik klasszikus mű kínál támpontokat a háború és oroszok témát is körüljáró kötethez.

Olvasd el Bencsik Orsolya utószavát a horvát Ivana Bodrožić regényéhez, melynek szereplőit a felszín alatt munkáló háborús és családi traumák és sebek kísértik.

Olvasd el a Margó Könyvek sorozatában megjelenő lengyel szerző, Martyna Bunda A kék macska című kötetének utószavát. Papp-Zakor Ilka a regény fő motívumait vizsgálta meg.

A dán Hassan Preisler A barna ember terhe című könyvéhez Cserna-Szabó András írt utószót. Olvasd el!

A Szívélyes fogadtatás novelláiból kirajzolódik az idegenségérzet, az akadozó kommunikáció, és a vágy arra, hogy valahogy megtaláljuk a helyünket a világban. Olvasd el az utószót, melyet Borda Réka írt a kötethez.

A Magunknak mondjuk "szívszorító, mégis felemelő regény egy családról, amelynek nemsokára meg kell tanulnia együtt élni a hiánnyal". A könyvhöz Valuska László írt utószót. Olvasd el!

A Füveskert vakmerő generációs regény. Szereplői: a rendező, az író, a filozófus, a hekker és Gabi, a nő. Jelenükből és múltjukból, képzelt és józan ábrándjaikból sodródnak egységessé a regény narratív szálai. Olvassátok el a Margó-díjas Totth Benedek a kötethez írt utószavát!