A Margó Könyvek podcastsorozatban a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával megjelentetett 18 Margó Könyv apropóján beszélget a két házigazda, Szeder Kata vagy Valuska László a vendégeikkel. A legújabb epizódban Vida Vera, a Yo8vágyat alapítója mesélt főzés és történetmesélés kapcsolatáról, a válságok játékos túléléséről és a természetes alapanyagok szeretetéről (a korábbi adásokat itt tudjátok meghallgatni: Rainer-Micsinyei Nóra, Szél Dávid, Nyáry Luca, Ott Anna, Marton Krisztián, Reisz Gábor, Pető Péter, Székely Kriszta, Mérő Vera, Szentesi Éva, Valuska László, Sára Gergely – Gege, Hajdú Balázs, Lakner Zoltán).
A beszélgetés kiindulópontját Roderik Six Özönvíz című regénye adta, amelyben egy ökológiai katasztrófa és az emberi jellem kerül a középpontba négy fiatal egyetemista szemén keresztül, akik a menekülés helyett inkább a nihilt választják (olvass bele!). A kötet a Margó Könyek sorozatban jelent meg, korábban kritikát is írtunk róla, illetve interjút is készítettünk a szerzővel, a kötet utószavát Szöllősi Mátyás írta.
Minden munkában van egy történet
Vida Vera egy igen sokoldalú személyiség, a Yo8vágyat gasztroprojekt elindítása előtt szervezett fesztiválokat, klipszemléket, volt turkálója, de városi projektekkel is dolgozott korábban. Az adásban felmerült, hogy minden munkájához egy erős személyes kötődés vezérli, ugyanis mindent szeret egyfajta történetként látni:
Alapvetően minden történet szerzői, mert magamból dolgozom, meg a világból és a közösségből is. Ez kicsit olyan, mint a zene: ha nincs, akkor értelmét vesztik a dolgok”.
De a munkától eltekintve szeret a világra, magára és akár az egyes tárgyakra is úgy tekinteni, mint aminek múltja, saját sztorija van, hiszen ezen keresztül tud kötődni hozzájuk, sőt a saját története is ezeknek az összességből jön létre. Meglátásában mindent az tesz emberivé, hogy képesek vagyunk elmesélni annak történetét.
Már nem tudjuk, milyen is valójában egy alapanyag
A beszélgetés egyik kiemelt témája, főleg a Yo8vágyat projekt kapcsán az étkezés és a főzés volt. Vida Vera szerint már alapvetően van egy kimondatlan határ az alapanyagok származása és boltba kerülése között, ugyanis a legtöbb ember már csak a szépen becsomagolt, felhasználáshoz előkészített termékekkel találkozik. Például a tojásokat nem a csirkék alól, hanem a polcról vesszük le, de abba sem gondolunk bele, hogy a sonkához le kell vágni egy disznót. Ez pedig azzal is összefüggésben lehet, hogy mennyire eltávolodtunk magától a természettől.
Átállt arra az elménk, hogy ha éhesek vagyunk, akkor elmegyünk a boltba vagy az étterembe. Ezek pedig olyan ételek, amik nagyipari termeléssel készülnek”
– mondta Vida.
Ezért is döntött úgy, hogy inkább természetes alapanyagokat fog használni, egyenesen az eredőtől. Ilyen példa a kecskefejés, mesélte. Legalább 13 kecskét meg kell fejni, hogy a tejet fel tudja használni, és ez nem könnyű fizikai munka.
A podcastben továbbá szó esik arról, hogy:
- Miért azok a legfontosabb dolgok, amiket nem fogyasztással tudunk megtapasztalni?
- Hogyan függ össze a történetmesélés és a főzés?
- Milyen magyar alapanyagokat érdemes használni, és miért jobb, mint a külföldi?
- Miért lesz egyre drágább az avokádó?
- Hogyan lehet válságban is nyitottan gondolkozni?
