Lakner Zoltán: Fontos elfogadni, hogy van másféle álláspont is

Margó Könyvek podcastsorozatban a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával megjelentetett 18 Margó Könyv apropóján beszélget a két házigazda, Szeder Kata vagy Valuska László a vendégeikkel. A legújabb epizódban Lakner Zoltán politológus mesélt inderdiszciplinaritásról, fontos tanárokról, a többféle igazságról és a maximalizmusról (a korábbi adásokat itt tudjátok meghallgatni: Rainer-Micsinyei NóraSzél DávidNyáry LucaOtt AnnaMarton KrisztiánReisz GáborPető PéterSzékely KrisztaMérő VeraSzentesi ÉvaValuska LászlóSára Gergely – Gege, Hajdú Balázs).

A beszélgetés kiindulópontját a Margó Könyek sorozatban megjelent, Alek Popov Turáni küldetés című regénye adta, egy olyan bolgár szatíra, abszurd és groteszk kalandsorozat, melyben könnyen ráismerhetünk napjaink valóságára is. Olvasd el kritikánkat itt, részletet itt találsz a regényből.

alek popov
Turáni küldetés
Helikon, 2025, 493 oldal, Ford. Krasztev Péter

Foci és történelem

Lakner Zoltán politológus, a Jelen főszerkesztője az iskolában imádta a történelemórákat, pedig akkor még nem tudta pontosan, milyen szakmát fog választani. „Szerintem az osztályból egyedül én élveztem, hogy milyen emelt szinten tanultuk a történelmet” – mesélte.

Reveláció volt a számára, amikor huszonévesen ráeszmélt, hogy valójában őt az interdiszciplinaritás érdekli: „Lehet, hogy én ezeken a határterületeken érzem jól magam. (…)

Nem szabad megijedni attól, ha két dolgot úgy kapcsolsz össze, ami talán nem szabályszerű. Ezt jelenti a kísérletezés.”

Ám sosem érezte magát kívülállónak vagy „csodabogárnak”. Párhuzamosan működött a történelemkönyvek bújása és a „lebetonozott dühöngőkben való focizás”.

Aztán jött az egyetem, ami még jobban megtanította őt a kifele fordulásra. „Mindenféle zugából az országnak és mindenféle társadalmi helyzetből érkeztek hallgatók. Egészen káprázatos élmény és egy hatalmas visszaigazolás volt, hogy elfogadtuk, hogy ennyire különbözőek vagyunk” – magyarázta.

Az empátia fontossága

A beszélgetésben arról is szó esett, hogy miért fontos arra törekedni, hogy megértsük egymást vagy legalább elfogadjuk, hogy másképp gondolkodunk.

„Az embernek persze van értékrendje, és szerintem ezt nem kell titkolnia.

Ha elemzéssel foglalkozol, talán az a legfontosabb, hogy képes legyél elfogadni, hogy van másféle álláspont is: ugyanazokat a tényeket mások máshogy fogják csoportosítani, más dolgot fognak fontosnak tartani” – magyarázta.

Hozzátette az empátia fontosságát: egyszerre lehet hinni a saját igazságunkban és figyelembe venni azt, hogy másoknak más az igazságuk.

„Azt gondolom, hogy egy párkapcsolatnak, barátságnak családi vagy társadalmi együttélésnek, politikai közösségnek is az az alapja, hogy tisztában legyünk azzal a ténnyel, hogy a másik egy másik nézőpontból nézi ugyanazt”

– mondta Lakner Zoltán.

A podcastban ezekről a témákról is szó esik:

  • Melyek Lakner Zoltán kedvenc könyvei?
  • Budapestről Miskolcra: az egyetemi évek.
  • Mit tekint küldetésének?
  • Mit jelent a más úton járás?
  • Inkább előny vagy hátrány, hogy a magad főnöke vagy?
  • Tud-e nemet mondani?
  • Lakner Zoltán magától 120 százalékot vár el – vajon másoktól is?
  • Hogyan küzdi le a megfelelési kényszert?

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ősmagyarok, ősbolgárok és némi politika: olvass bele Alek Popov regényébe!

Mi köze a magyaroknak a bolgárokhoz, és hogyan függ össze az ősök felkutatása a politikával?

...

A bolgár őshazakutatás abszurdjában a magyar valóságot látjuk

Bolgár őshazaelméletek, naiv tudósok, mindenre elszánt politikusok, sámánok, egy posztszovjet köztársaság és rengeteg fű.

...

Krízis, fű, kalapács: Friedenthal Zoltán megint Margó Könyvekből olvas fel!

Generációs válságok különféle megküzdési stratégiákkal.

Csányi Vilmos utópiájában már beszélnek a kutyák – de élnénk ilyen jövőben?

Csányi Vilmos utópiájában már beszélnek a kutyák – de élnénk ilyen jövőben?

Csányi Vilmos A Látogató című regényéből képet kapunk arról, mit gondol a 91 éves biológus az emberiség lehetséges hibáiról és esélyeiről.

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Miért lett a kamaszokról és felelőtlenségről szóló Eufóriából egy cowboyos hittérítés?

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Krasznahorkai László: Tudtam, hogy megkaptam a Nobel-díjat, de nem hittem el

Hírek
...

Szép Magyar Könyv díjak: Krasznahorkai-kötet is a győztesek között

...

5 évadosra nyúlhatna a Hét királyság lovagja, és ez még csak Egg gyerekkoráról szólna

...

Meggyilkolták a Top Gun: Maverick színészét

...

Ezen a könyvön zokog a fél BookTok – az Egy kis élet magyarul is megjelenik

...

Meghalt Marjane Satrapi, a Persepolis című képregény szerzője

...

A Netflix nagy lépést tesz a könyvek szerelmesei felé

Kiemeltek
...

Miért lett a kamaszokról és felelőtlenségről szóló Eufóriából egy cowboyos hittérítés?

Hogyan lehetett egy menő és társadalmilag érzékeny sorozatot ennyire elrontani? Mi köze van a vallásnak az öntörvényű gyilkoláshoz? Kritika. 

...

Fogunk-e 40 év múlva Krasznahorkait olvasni?

Milyen a Krasznahorkai brand, és miért fontos, hogy ismerjük és olvassuk az életművét? Bemutattuk a Könyves Magazin új kiadványát!

...

Zenész, irodalmár, költő – Bemutatjuk a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj zsűrijét!

Az eddigi legváltozatosabb csapat állt össze!

A hét könyve
Kritika
Sötét mese a furcsa lányról, aki elégette az apját
Krasznahorkai László: Tudtam, hogy megkaptam a Nobel-díjat, de nem hittem el

Krasznahorkai László: Tudtam, hogy megkaptam a Nobel-díjat, de nem hittem el

Krasznahorkai László Marosvásárhelyen lépett fel, ahol utazásról, kudarcról és gyerekkori emlékekről mesélt.