Rainer-Micsinyei Nóra: Félreértés, hogy ez itt a vezetők hazája. Ez a magyar emberek hazája

Rainer-Micsinyei Nóra: Félreértés, hogy ez itt a vezetők hazája. Ez a magyar emberek hazája

Milyen könyvek voltak nagy hatásssal a Marika for Prezident videósorozat megalkotójára? Hogyan viseli a környezete a harsányságát? És mit gondol a félelemről? A Margó Könyvek podcast vendége Rainer-Micsinyei Nóra.

Bakó Sára | 2025. szeptember 12. |

Augusztusban indult podcastsorozatunkban a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával megjelentetett 18 Margó Könyv apropóján beszélget a két házigazda, Szeder Kata vagy Valuska László egy-egy izgalmas vendéggel. Ezúttal Rainer-Micsinyei Nóra színész, humorista mesélt nőiségről, szabadságról (a korábbi adásokat itt tudjátok meghallgatni: Szél Dávid, Nyáry Luca, Ott Anna). 

silvester lavrík
Az utolsó k.u.k. bárónő
Ford. Mészáros Tünde, Margó Könyvek, Helikon, 2024, 588 oldal
-

Az epizód kiindulópontja ezúttal Silvester Lavrík Az utolsó k.u.k. bárónő című dokuregénye volt, ami a Monarchia fénykorától egészen a 20. század közepéig kalauzol, miközben megrajzolja a rebellis, erős Czóbel Margit portréját. Ahogy kritikánkban írtuk, „árnyalt és érzékletes, roppant emberismeretről árulkodó és elképesztő tudásanyagot mozgató kötetről” van szó. Itt elolvashatod Ruff Orsolya utószavát, itt pedig részletet is mutattunk.

„Felnőtt szerettem volna lenni”

A beszélgetés szokás szerint a vendég legmeghatározóbb olvasmányélményeivel indult: Rainer-Micsinyei Nóra a kiskamaszkorhoz visszakanyarodva többek között A Pál utcai fiúkat említette, aminek az igazságérzete nagy hatással volt a személyisége alakulására. Ami a felnőtt éveket illeti, mások mellett Vámos Miklós Zenga Zének című kötetét emelte ki.

Ebben az fogott meg leginkább, ahogy a közélet hat a pszichénkre” – fogalmazott.

Hangsúlyozta még a gyerekperspektívát, amellyel szerinte a szerző jól érzékeltette az ábrázolt korszakban érezhető védtelenséget, lelki kiszolgáltatottságot. Saját gyerekkorára visszaemlékezve elárulta, hogy neki nem voltak annyira nagyratörő álmai: leginkább felnőtt szeretett volna lenni, mert minden olyan dolog vonzotta, ami neki még tilos volt, de az idősebbeknek lehetett.

Bátran kísérletezni

Arra a kérdésre, hogy mit tart a legfőbb erősségeinek, a színésznő az alkalmazkodóképességet és a bátorságot említette – utóbbi például abban segíthet, hogy olyan dolgokat is ki merjen próbálni, amihez nem ért bizonyítottan.

Így jött az életébe a forgatókönyvírás és a stand-up is.

„Szerintem iszonyatosan felszabadító dolog olyat csinálni, amiben te nem tudod magadról, hogy jó vagy-e, vagy nem, mert nincs mit veszteni” – mondta.

„Honnan volt bennem a görcsös igyekezet, hogy mindenkinek megfeleljek?” – idézte a kérdést Szeder Kata Lavrík regényéből. Ezzel kapcsolatban Rainer-Micsinyei Nóra bevallotta, hogy még mindig küzd a maximalizmusával, ugyanakkor a társadalmi elvárásokkal szemben már sikerült megtalálnia a szabadságát.

Hogyan viselkedik egy nő?

„A férjes asszony üljön otthon, és ha mégis utazik, hát kizárólag az urával, vagy a gyerekeivel és a cselédséggel” – hangzott el egy újabb idézet. Bár a női szerepekkel kapcsolatos elvárások nyilvánvalóan változtak a 20. század eleje óta, még ma sem problémamentes a helyzet. Rainer-Micsinyei a nagymamája megjegyzéseire emlékezett vissza, aki mindig kifogásolta az általában kócos, mackónadrágos kislány viselkedését.

Nagyon sokáig bennem volt az alapérzés, hogy én nem úgy viselkedem, ahogy egy nő” – mondta.

„A tény, hogy harsány, szókimondó vagyok, megvan a véleményem, nem szeretem, ha leuralnak, hogy van egy szabadságvágyam, és önálló vagyok, az néha még mindig megrökönyödést kelt a hétköznapokban” – tette hozzá. Rainer-Micsinyei Nóra kutatja is az említett kérdéseket, a 2010 és 2020 között készült női főszereplős magyar filmek elemzése során leginkább a sokszínűség hiányára figyelt fel.

„Otthon nem vagyok hajlandó félni”

„Mitől félnék? Hiszen itthon vagyok” – olvasta fel a műsor házigazdája Az utolsó k.u.k. bárónő szövegéből, és arra volt kíváncsi, hogy vendége milyen viszonyban áll a félelem érzésével. Aki ismeri a Marika for Prezident videósorozatot, sejtheti, hogy Rainer-Micsinyei a társadalmi kérdéseket illetően semmitől nem retten meg.

Az az ember, aki fél, irányítható a félelmei mentén, és az elnyomó hatalomnak ez a célja” – mondta.

„Félreértés, hogy ez itt a vezetők hazája. Ez a magyar emberek hazája, és otthon nem vagyok hajlandó félni” – egészítette ki a gondolatot az idézethez kapcsolódva.

Az adás végén a félelem mellett a düh érzéséről is szó esett, amit Rainer-Micsinyei legtöbbször humorral igyekszik feloldani, és a korábbi vendéghez hasonlóan ő is adott egy fejezetcímet a jelenlegi életszakaszának. Hallgasd meg a cikkünk elején található linken, hogy mit választott!

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ott Anna: Amikor az ember szülővé válik, élesen újraéli a gyerekkorát

Megérkezett a Margó Könyvek podcast második része, melynek vendége ezúttal Ott Anna volt.

...

A csend nem egyenlő a kínos hallgatással – Podcast Szél Dáviddal

Szél Dávid pszicholgóus és Szeder Kata beszélgettek a Margó Könyvek podcastjében a csend, a hallgatás és a párbeszéd dinamikájának működéséről és fontosságáról.

...

Nyáry Luca: Szeretném, ha egyáltalán nem érdekelne, hogyan látnak mások

A Margó Könyvek podcast első vendége Nyáry Luca volt, akivel Szeder Kata beszélgetett Alessandro Mari könyvének apropóján.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Kiemeltek
...

Reidar Müller geológus szerint a klímaváltozás nem a vég, hanem egy forradalom kezdete

A norvég geológus új irányból közelíti meg a klímaváltozás kérdését, hogy a szorongás helyett kezdjünk el cselekedni!

...

Bognár Edmond könyvajánlója: Mi Ali Hazelwood TikTok-sikerkönyveinek titka?

Bognár Edmonddal 2-2 könyvet ajánlunk a bekuckózós időszakra.

...

Gyurkó Szilvia: A bántalmazás elkövetői és áldozatai is köztünk járnak

Mik a gyerekkori szexuális bántalmazás jelei? Gyurkó Szilvia legújabb kötetéből kiderül.

A hét könyve
Kritika
„Amikor nincs kiút, az egyetlen út befelé vezet” – Visky András új regénye a bátorságról és a szabadságról szól
„Rettegek, hogy nem fogom tudni gyűlölni az apámat” – Gisèle Pelicot lányának könyvéről

„Rettegek, hogy nem fogom tudni gyűlölni az apámat” – Gisèle Pelicot lányának könyvéről

„Borzalmas teher, hogy egyszerre vagyok áldozat és az elkövető gyereke.”

...

Dr. Meskó Bertalan: Mindenkinek van jövőbeli Énje, csak nem beszélget vele, el kell kezdeni! // Futurotheca 01.

...

Valuska László: A kultúrában mindig van választásunk, és mindig tehetünk fel kérdéseket

...

Gege: Most az a legfontosabb, hogy jó apa legyek [Ezt senki nem mondta!]