Rainer-Micsinyei Nóra: Félreértés, hogy ez itt a vezetők hazája. Ez a magyar emberek hazája

Rainer-Micsinyei Nóra: Félreértés, hogy ez itt a vezetők hazája. Ez a magyar emberek hazája

Milyen könyvek voltak nagy hatásssal a Marika for Prezident videósorozat megalkotójára? Hogyan viseli a környezete a harsányságát? És mit gondol a félelemről? A Margó Könyvek podcast vendége Rainer-Micsinyei Nóra.

Bakó Sára | 2025. szeptember 12. |

Augusztusban indult podcastsorozatunkban a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával megjelentetett 18 Margó Könyv apropóján beszélget a két házigazda, Szeder Kata vagy Valuska László egy-egy izgalmas vendéggel. Ezúttal Rainer-Micsinyei Nóra színész, humorista mesélt nőiségről, szabadságról (a korábbi adásokat itt tudjátok meghallgatni: Szél Dávid, Nyáry Luca, Ott Anna). 

silvester lavrík
Az utolsó k.u.k. bárónő
Ford. Mészáros Tünde, Margó Könyvek, Helikon, 2024, 588 oldal
-

Az epizód kiindulópontja ezúttal Silvester Lavrík Az utolsó k.u.k. bárónő című dokuregénye volt, ami a Monarchia fénykorától egészen a 20. század közepéig kalauzol, miközben megrajzolja a rebellis, erős Czóbel Margit portréját. Ahogy kritikánkban írtuk, „árnyalt és érzékletes, roppant emberismeretről árulkodó és elképesztő tudásanyagot mozgató kötetről” van szó. Itt elolvashatod Ruff Orsolya utószavát, itt pedig részletet is mutattunk.

„Felnőtt szerettem volna lenni”

A beszélgetés szokás szerint a vendég legmeghatározóbb olvasmányélményeivel indult: Rainer-Micsinyei Nóra a kiskamaszkorhoz visszakanyarodva többek között A Pál utcai fiúkat említette, aminek az igazságérzete nagy hatással volt a személyisége alakulására. Ami a felnőtt éveket illeti, mások mellett Vámos Miklós Zenga Zének című kötetét emelte ki.

Ebben az fogott meg leginkább, ahogy a közélet hat a pszichénkre” – fogalmazott.

Hangsúlyozta még a gyerekperspektívát, amellyel szerinte a szerző jól érzékeltette az ábrázolt korszakban érezhető védtelenséget, lelki kiszolgáltatottságot. Saját gyerekkorára visszaemlékezve elárulta, hogy neki nem voltak annyira nagyratörő álmai: leginkább felnőtt szeretett volna lenni, mert minden olyan dolog vonzotta, ami neki még tilos volt, de az idősebbeknek lehetett.

Bátran kísérletezni

Arra a kérdésre, hogy mit tart a legfőbb erősségeinek, a színésznő az alkalmazkodóképességet és a bátorságot említette – utóbbi például abban segíthet, hogy olyan dolgokat is ki merjen próbálni, amihez nem ért bizonyítottan.

Így jött az életébe a forgatókönyvírás és a stand-up is.

„Szerintem iszonyatosan felszabadító dolog olyat csinálni, amiben te nem tudod magadról, hogy jó vagy-e, vagy nem, mert nincs mit veszteni” – mondta.

„Honnan volt bennem a görcsös igyekezet, hogy mindenkinek megfeleljek?” – idézte a kérdést Szeder Kata Lavrík regényéből. Ezzel kapcsolatban Rainer-Micsinyei Nóra bevallotta, hogy még mindig küzd a maximalizmusával, ugyanakkor a társadalmi elvárásokkal szemben már sikerült megtalálnia a szabadságát.

Hogyan viselkedik egy nő?

„A férjes asszony üljön otthon, és ha mégis utazik, hát kizárólag az urával, vagy a gyerekeivel és a cselédséggel” – hangzott el egy újabb idézet. Bár a női szerepekkel kapcsolatos elvárások nyilvánvalóan változtak a 20. század eleje óta, még ma sem problémamentes a helyzet. Rainer-Micsinyei a nagymamája megjegyzéseire emlékezett vissza, aki mindig kifogásolta az általában kócos, mackónadrágos kislány viselkedését.

Nagyon sokáig bennem volt az alapérzés, hogy én nem úgy viselkedem, ahogy egy nő” – mondta.

„A tény, hogy harsány, szókimondó vagyok, megvan a véleményem, nem szeretem, ha leuralnak, hogy van egy szabadságvágyam, és önálló vagyok, az néha még mindig megrökönyödést kelt a hétköznapokban” – tette hozzá. Rainer-Micsinyei Nóra kutatja is az említett kérdéseket, a 2010 és 2020 között készült női főszereplős magyar filmek elemzése során leginkább a sokszínűség hiányára figyelt fel.

„Otthon nem vagyok hajlandó félni”

„Mitől félnék? Hiszen itthon vagyok” – olvasta fel a műsor házigazdája Az utolsó k.u.k. bárónő szövegéből, és arra volt kíváncsi, hogy vendége milyen viszonyban áll a félelem érzésével. Aki ismeri a Marika for Prezident videósorozatot, sejtheti, hogy Rainer-Micsinyei a társadalmi kérdéseket illetően semmitől nem retten meg.

Az az ember, aki fél, irányítható a félelmei mentén, és az elnyomó hatalomnak ez a célja” – mondta.

„Félreértés, hogy ez itt a vezetők hazája. Ez a magyar emberek hazája, és otthon nem vagyok hajlandó félni” – egészítette ki a gondolatot az idézethez kapcsolódva.

Az adás végén a félelem mellett a düh érzéséről is szó esett, amit Rainer-Micsinyei legtöbbször humorral igyekszik feloldani, és a korábbi vendéghez hasonlóan ő is adott egy fejezetcímet a jelenlegi életszakaszának. Hallgasd meg a cikkünk elején található linken, hogy mit választott!

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ott Anna: Amikor az ember szülővé válik, élesen újraéli a gyerekkorát

Megérkezett a Margó Könyvek podcast második része, melynek vendége ezúttal Ott Anna volt.

...

A csend nem egyenlő a kínos hallgatással – Podcast Szél Dáviddal

Szél Dávid pszicholgóus és Szeder Kata beszélgettek a Margó Könyvek podcastjében a csend, a hallgatás és a párbeszéd dinamikájának működéséről és fontosságáról.

...

Nyáry Luca: Szeretném, ha egyáltalán nem érdekelne, hogyan látnak mások

A Margó Könyvek podcast első vendége Nyáry Luca volt, akivel Szeder Kata beszélgetett Alessandro Mari könyvének apropóján.

Kiemeltek
...

Jókai 200: „Életében legendává vált, de szembesülnie kellett a saját szellemi hanyatlásával”

Csillagász, néprajztudós és író egyaránt megszólalt a Jókai Mór születése 200. évfordulójára rendezett kiállítás megnyitóján.

...

Miért szereti a fikció a nehéz anya karakterét?

Érzelmi távolságtartás, feszült kommunikáció, családi minták továbbvite, leválás: az anyával vaszó viszony az irodalomban is meghatározó téma.

...

„Van, amikor a szavak megmentik az embert” – Kavakami Mieko Budapesten

Dolgozott gyárban és hostessként is, ma már befutott, díjnyertes szerző. Ilyen volt a japán Kavakami Miekóval találkozni. 

A hét könyve
Kritika
A regény, ami figyelmeztetni akart a nácik kegyetlenségeire - Sally Carson: Görbe kereszt
A hosszú menetelés nem egy hagyományos Stephen King-horror, és pont ettől megrázó

A hosszú menetelés nem egy hagyományos Stephen King-horror, és pont ettől megrázó

Megnéztük a legújabb Stephen King-adaptációt. 

...

Viszkok Fruzsi: Az olvasás segít, hogy kiszakadjak a hétköznapokból

...

A csend nem egyenlő a kínos hallgatással – Podcast Szél Dáviddal

...

Így lett költőből formabontó prózaíró: podcast Mohácsi Balázzsal