„Az emberek nem szeretnének sérülni, nem szeretnének vágyni többre, nem merik elhinni a szépet és a jót, és ez a félelem vezet egy ilyen furcsa cinizmushoz, ami szerintem nem a megfelelő irány” – fogalmazott a TBR podcastben Török Ábel, aki A harmadik ég (olvass bele!) című regényében visszaadja az olvasónak a hitet a szerelem vagy éppen a jóság létezésében.
A regény a tavalyi évünk egyik kedvenc olvasmánya volt: 2025-ös listánkban az előkelő 10. helyet szerezte meg, és interjút is készítettünk a szerzővel. „Török Ábel (aki még mindig csak 25 éves) egy olyan időben engedi ki ezt a különleges hangot a kortárs magyar irodalomba, amikor a világban talán túl sok minden szól a cinizmusról, a fájdalomról, a traumákról, az árkokról és a megosztottságról. Gyógyírként felkínálja ezt a felemelő történetet nekünk, amitől egy rövid időre mi is elhisszük, hogy létezhet valahol egy egyszerűbb, szebb és igazságosabb valóság” – fogalmaztunk kritikánkban.
A mesék a felnőtteknek is szólnak
A harmadik ég hömpölygő, magával ragadó nyelven szólal meg, és több tekintetben is a mesék világát idézi. „Egyetemes igazságokról beszél a mese és örökérvényű dolgokról, valahogy én ezt érzem a lényegnek” – fogalmazott a szerző, és azt is hangsúlyozta, tévhit, hogy ezek a történetek csak gyerekeknek szólhat.
Óriási felhalmozott tudásanyagokat képesek átadni tömören, nagyon különböző és nagyon különleges hangulatokkal a világ tájairól” – tette hozzá.
A mesékben nemzedékek életélményei és tapasztalatai sűrűsödni össze, valamint olyan, mindenki számára a mai napig közeli érzések, mint a szerelem vagy a vágyakozás.
Az epizódban Török Ábel arról is beszélt, hogyan kezdett el formálódni ez a szöveg, amikor még csak 17 éves volt, és milyen volt Norvégiában élni. Hallgass bele!
A beszélgetés témái:
- Milyen út vezetett az első könyv véres fantasyvilágától A harmadik égig?
- Hogyan született meg a regény hömpölygő mesélő hangja?
- Jón Kalman Stefánsson és Gabriel García Márquez hatásáról
- Milyen szerepet töltenek be az életében a mesék?
- Kiveszett a világunkból a sóvárgás?
- Volt-e „jobbító szándéka” az írás során?
- Hogyan reagált a visszajelzésekre?
- Nehéz írni az erőszakról?
- Hogyan született meg az északi kis falu, ahol a történet játszódik?
- A görög lírában „olyan szépségek vannak, hogy elsírja magát az ember”
- Hogyan élhetünk olyan életet, amiről később lehet mesélni?
