Új podcastsorozat indult a Könyves csatornáin, melyben a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával megjelentetett 18 Margó Könyv apropóján beszélget Szeder Kata vagy Valuska László egy-egy izgalmas vendéggel. Az előző két részben Nyáry Luca és Ott Anna volt a vendég, ezúttal pedig Szél Dávid pszichológus mesélt a csend különböző jelentéseiről és súlyáról, az állandó énkereséséről és az ezzel járó önbecsapásról.
A beszélgetés alapját a finn író, Asko Sahlberg Ők című regénye adta, ami 2024-ben jelent meg a Margó Könyvek sorozatban. Ebben a szűkszavú, metaforikus családregényben egy „mesterségesen mérsékelt indulatoktól terhes, baljós, fenyegető közegbe lépünk be”, ahogyan Szécsi Noémi fogalmazott a kötethez írt utószavában. A könyvből korábban itt közöltünk részletet, a kritikánkat itt olvashatjátok.
Figyelek a másikra, de valójában nem akarok?
A beszélgetés első nagy témája a figyelem szólt, azon belül is a beszélgetőpartnerre való aktív figyelés kérdése. A pszichológus különválasztja egymástól azt a figyelmet, amit a konzultációkon nyújt attól, amit a hétköznapokban biztosít a környezetének. A szakmája egyfajta kötelességet jelent, hiszen ha nem figyelne, nem végezné a munkáját.
Szél Dávid szerint viszont semmi értelme nincs annak, ha az életben csak azért figyelünk a másikra, mert úgy érezzük, hogy ez a kötelességünk.
Érdekességként megjegyezte, hogy a finnek és a magyarok mennyire máshogy viszonyulnak a társas kapcsolatokhoz: míg előbbiekre inkább a hideg őszinteség jellemző, ránk az alkalmazkodás és az engedés.
A párbeszéd olyan, mint a tánc
Természetesen a figyelem elengedhetetlen része egy aktív párbeszédnek, amiben olykor-olykor hallgatni is kell. Szél meglátásában egy párbeszéd úgy épül fel, mint egy koreográfia vagy tánc: fontos, hogy alkalmazkodjuk a ritmushoz, tudjuk, mennyit kell várni, mikor kell lépni.
„Nekem gyorsan jönnek a gondolatok, (…) viszont könnyen felejtek, ezért hamar el akarom mondani, ami eszembe jut.
Sokszor van az, hogy ha még kicsit várnék, akkor kijönne a gondolat, de megijedek a csöndtől”
– mondta Szél.
A pszichológus szerint a csend nem egyszerű dolog, számára is nehéz eldönteni, hogy egy-egy hallgatás kínos vagy arra szolgál, hogy valamelyik fél gondolkodjon. És ahogyan a figyelem esetében, itt is másképp viszonyul ehhez a szakmájában és a magánéletében. Míg a barátokkal könnyű eldönteni, ki mikor miért hallgat, a terápiák alatt ez egy folyamatos tanulást jelent: „Tanulni kell, hogy mennyit kell várni, hogy mikor kapcsol be a ritmusérzék.”
„Nagyon kevés csend van az életünkben”
A csend ritkán kerül elő a mindennapokban, pedig látszólag égető szükségünk lenne rá, vagyis megérteni, hogy mit jelent a csend és mennyire van jelen az életünkben. Szél szerint ez ma már egy külön mentális feladat és kihívás, külön koncentrálást igényel, annyi zajjal vagyunk körülvéve.
Elfogyott a mobilinternetem, várok a liftre és muszáj csinálnom valamit. Külön figyelmeztetnem kell magam, hogy egyedül legyek a gondolataimmal.”
Szeder Kata hozzátette, fontos, hogy az ember úgy töltsön el időt, hogy nem olvas vagy hallgat valamit a telefonján, mert akkor nincs más választása, minthogy önmagában legyen. A szabadon töltött idő – ami tehát nem információszerzéssel telik – értékes, mutatott rá a műsorvezető, és nagyon örül minden ilyen lehetőségnek.
Szakítani kell azzal a gondolattal, hogy a csend egyenlő a semmivel”
– mondta Szél.
És te tudod, hol a helyed?
A másik nagy témája a beszélgetésnek az elveszettség és a helykeresés volt, az az érzés, amikor az ember arra vágyik, hogy valaki végre irányba állítsa. Szél meglátásában ez egy alapvető emberi kérdés és neki sokkal inkább feltűnő az, ha valaki nem gondolkozik el ezen. A „mi lett volna, ha” jelenséget pedig úgy látja, hogy bár érdekes rajta gondolkodni, de olyan szempontból nincs értelme, hogy minden korábbi döntését indokoltnak érzi. Nem véletlenül került oda, ahol van.
Az adásból továbbá kiderül, hogy:
- Mit jelent az önbecsapás, és miért hívja a pszichológia kreatív öncsalásnak?
- Milyen szembesülni azzal, hogy ha tudjuk, hogy a másik hazudik?
- Mit jelent magunkkal háborúzni?
- Hogyan alakítja a mindennapjainkat a regresszió és a fixáció?
