Elindult a Margó Könyvek podcast, melyben a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával megjelentetett 18 izgalmas kötet apropóján beszélget majd Szeder Kata vagy Valuska László egy-egy különleges vendéggel.
A sorozat első részében Nyáry Luca író mesélt legemlékezetesebb olvasmányélményeiről, a kamaszkor kihívásairól és a termékeny düh érzéséről. Az epizód alapját az olasz Alessandro Mari középiskolásokról szóló regénye, a Négyzetgyök névtelen vége képezte, melynek tizenhat éves főhőse titokzatos osztálytársa után nyomozva önmagához is közelebb kerül. A könyvhöz az adás vendége utószót is írt.
Történetekkel átszőtt gyerekkor
„Olvasni kell” – hirdeti a projekt mottója, amely Nyáry Lucának is világéletében fontos üzenet volt, hiszen egészen kiskorától fogva könyvek vették körül. „Nem is emlékszem olyan időre, amit nem szőtt át a történetek szeretete részemről” – mondta, a legmeghatározóbb olvasmányai között pedig egyebek mellett Nabokov Lolitáját, az örök kedvenc Száz év magányt vagy éppen Az éhezők viadalát említette.
Utóbbival kapcsolatban hozzátette, hogy Suzanne Collins sorozata valószínűleg nagy szerepet játszott abban, hogy az igazságérzetének védelme és az aktivizmus fontossá vált számára.
„Mindent, ami valaha történt velem, történeteken keresztül dolgoztam fel” – fogalmazott, és kihangsúlyozta, hogy a sok olvasás nemcsak saját alkotói folyamataiban inspirálja, hanem olyan érzések feldolgozásában is segít, mint a gyász vagy a kirekesztettség.
Szeder Kata a Négyzetgyök névtelen vége szövegéből vett idézetekre fűzte fel a beszélgetést, melyek egyike így hangzott: „igyekszem nem szerezni ellenségeket magamnak. A túlélés érdekében”. Nyáry saját bevallása szerint a gimnáziumi évek alatt jóval többet foglalkozott azzal, hogy beilleszkedjen abba a kis közösségbe, amit az iskola jelentett.
Nem viselte jól, ha valaki nem kedvelte, és a kritikát is sokkal nehezebben tolerálta, mint mostanában.
„Nyugodt, kedves gyerekkorom volt, és nagyon elfogadó, nyitott családban nevelkedtem. Ilyen volt az egész környezetem, így amikor egy kicsit átkerültem a valóságba, az azért megütött” – mesélte.
„Dühös ember vagyok, és vállalom”
Alessandro Mari könyvében fontos szerepet kapnak a látszatok, ahogy a mindennapi életünkben is óhatatlanul különféle címkéket aggatunk magunkra és a környezetünkben lévőkre. „Szeretném, ha egyáltalán nem érdekelne, hogyan látnak engem kívülről mások, de érdekel” – mondta ezzel kapcsolatban Nyáry Luca, aki sokáig próbálta például takargatni, hogy milyen könnyen dühös tud lenni, ha igazságtalanság történik körülötte, vagy valamilyen problémát nem tud megoldani.
Idővel rájött azonban, hogy a benne dúló indulat hasznára is lehet, amennyiben az változásra motivál.
A cél nélküli düh pusztít, de ha bele lehet forgatni az írásba, termékeny is lehet.
„Ha nem veszítem el 13 évesen az anyukámat, akkor valószínűleg nem lettem volna író” – tette hozzá, kiemelve, hogy a mára hivatássá lett tevékenység kezdetben a megélt traumák és tapasztalatok feldolgozásának volt hatékony eszköze.
Mire jó az unalom?
A beszélgetés kiindulópontját adó regény egy megismerési folyamatot állít fókuszba: miközben az éles nyelvű Sofia csodabogár iskolatársa után kutat, saját személyiségével is szembe kell néznie. „Az én generációm nagyon menekül az elől, hogy gondolkodnunk kelljen magunkon. Folyamatosan van valamilyen olyan eszköz a kezünkben, aminek igazából az a célja, hogy elterelje a figyelmünket” – fejtette ki Nyáry, aki szerint ugyanakkor semmiképp sem érdemes megspórolni az önismereti munkát.
Ennek jó eszköze lehet az olvasás, hiszen a könyvekben kicsit mindig magunkat is keressük.
„Az unalom nagy teljesítmény. Azt jelenti, hogy képes vagy együtt élni magaddal. Egyedül” – hozott be a műsor házigazdája egy újabb idézetet, melyre reagálva Nyáry is hangsúlyozta az egyedül töltött, gondolkodásra szánt idő fontosságát.
Az adás végéhez közeledve a vendég elárulta, hogy számára a legnagyobb kihívást az jelenti mostanában, hogy nem tudja elképzelni, milyen jövő áll előtte ebben a bizonytalanságokkal teli korban.
Elmondta viszont azt is, hogy nagyon hisz a generációjában, hiszen rengeteg szociálisan érzékeny, empatikus fiatal van, akik hajlandóak küzdeni azért, hogy jobb hely legyen a világ.
A Margó Könyvek podcast első részében szó esett még arról, hogy milyen elvárásokkal kell szembenézniük a kamaszoknak, jár-e megkülönböztetésekkel, ha valaki lánynak születik, és Nyáry Luca arról is mesélt, mely szerepekben érzi magát a leginkább otthonosan. Hallgasd meg az epizódot!
