Pető Péter: Az olvasás a szabadság megőrzését jelenti

A Margó Könyvek podcastsorozatban a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával megjelentetett 18 Margó Könyv apropóján beszélget a két házigazda, Szeder Kata vagy Valuska László a vendégekkel. Ebben az adásban Pető Péter újságíró, a 24.hu főszerkesztője, és többek között a Leshatár, a halálka és az Olyan gyönyörű ez a szöveg, hogy csak pucéran olvasom című könyvek szerzője mesélt újságírásról, írói ambíciókról, sport iránti szeretetről, az olvasás felszabadító érzéséről és a modern világ algoritmusainak problémáiról (A korábbi adásokat itt tudjátok meghallgatni: Rainer-Micsinyei NóraSzél DávidNyáry LucaOtt AnnaMarton Krisztián, Reisz Gábor).

Tonio Schachinger
Nem úgy, mint ti
Ford. Szijj Ferenc, Helikon, 2025, 308 oldal.

A beszélgetés alapját Tonio Schachinger Nem úgy, mint ti című regénye szolgáltatta, ami egy tehetséges futballsztár darabokra hulló magánéletébe enged betekintést. A kötet korábban a hét könyve volt nálunk, Biró Zsombor Aurél írt hozzá utószót, illetve részletet is publikáltunk belőle, ha beleolvasnál. A szerző Német Könyvdíjas Valós idők című regényéről is írtunk korábban.

Egy újságíró legszívesebben újságírót olvas

Az adás első felében Pető Péter meghatározó olvasmányairól esik szó, amiből kiderül, hogy újságíróként legkönnyebben egy másik újságíróhoz tud kapcsolódni, mint például Gabriel García Márquez, és tőle is kifejezetten a Száz év magányhoz. Pető szerint ugyanis a latin-amerikai klasszikus írásain jól látható, hogy riporterként hogyan látta a világot, miként alakította az egyszeri, hétköznapi tapasztalatot valami mágikussá:

Mindaz, amit leír a könyvekben, egy újságírói tapasztalat eredménye”  

De gyerekként nagyon meghatározó volt neki Rejtő Jenő, amit később felnőttként inkább a cseh Bohumil Hrabal váltott fel, illetve kifejezetten szereti Nádas Péter Világló részletek című önéletrajzi ihletésű alkotását és Borbély Szilárd Nincstelenek című regényét. De átfogóan is mesélt olvasási szokásairól:

Újságíróként történetfüggő vagyok. Ha olyan időszakom van, amikor nehezebben olvasok, akkor mániákusan nyúlok egy krimiért”

Ne zárjuk magunkat technológiák és algoritmusok közé

Felmerült, hogy hogyan tud egy főszerkesztő a gyorsan pörgő hírfolyam mellett a rendszeres olvasásra is figyelni. Pető amellett, hogy nagyon kritikusan áll a kortárs technológiai fejleményekhez (mint például az algoritmusok szerinti tartalomfogyasztás), igyekszik minél jobban kitörni a saját buborékából. Erre a bevált módszere, hogy nem szűkíti le magát egyetlen műfajra, szerzőre vagy témára:

Az agy tisztán tartásához vagy a buborék elkerüléséhez nagyon fontos, hogy minden típusú, mindenféle szerzőtől és országból érkező szöveggel ismerkedjünk.”

Pető továbbá arra is kitért, hogy szerinte az olvasás mindig is a fókuszálásról, a logikus gondolkodásról és szövegalkotásról szólt. Ez pedig a mesterséges intelligencia korában nagyon fontos képesség lehet, mivel egyre többször találkozunk majd olyan helyzetekkel, ahol összetett tudásra és szövegalkotásra lesz szükségünk. Szerinte az olvasás a szabadság záloga:

a szabadságnak egy nagyon fontos része az olvasás. (…) Feltétele lesz a szabadság megőrzésének abban a korban, amikor a technológia nagy mértékben uralja az elménk működését vagy a mentális struktúráink fölépítését.”

Sportriporter, újságíró, író

A könyv és Pető szakmája kapcsán adódott a kérdés, hogy hogyan köt ki valaki egyik nap a Népszabadság sportrovatában, mi az a motiváció, ami a pályáról egy szerkesztőségbe vezérli. Pető számára a korai álom a sportriporter volt, amit aztán a közéleti lapnál való gyakornoki munkája során az újságírás önmagában sokkal nagyobb jelentőséget kapott. De ehhez hozzátartozott az is, hogy családi háttere miatt úgy érezte, minél jobban kell teljesítenie:

„Engem nem sokkal előtte rúgtak ki a játékvezetők közül, amiről már korábban azt gondoltam, hogy az az esélyem a kiteljesülésre, és azt már túlzásnak tartottam, hogy az ember két esélyt kap egy életében, hogy egy szakmában a legjobbak között dolgozzon. (…) Szóval úgy döntöttem, hogy ezt igyekszem nem elbaltázni.”

Az évek során természetesen a sport iránti szeretete egy csepet sem lankadt. De akárcsak az olvasás, Pető számára a sport a kikapcsolódás egy fajtája, ami „szükséges az elme tisztán tartásához”. De ennek kapcsán az is felmerült, hogy a mai média sokkal inkább a szórakozásról szól, mint a hírszerzésről, így az emberek a napjaik adott idejét azzal töltik, hogy a számukra fontos témákat kövessék. Így akár a közélet, a politika is felfogható egyfajta szórakoztató tartalomként:

Ha egy Netflix-sorozat kiajánlójaként olvassuk, hogy a jelenlegi legerősebb ellenzéki párt elnökének volt felesége visszatér-e a kormánypárt színeiben egy kampányra, különösképpen nem lepődünk meg.”

Pető szerint az embereket elsősorban a történet vezérli és ez a médiát nagyban áthatja.

Az adásból továbbá kiderül, hogy:

  • Miben hasonlít a regényekre a mai sportvilág?
  • Hogyan néz ki egy sportoló élete egy sportújságíró szemszögéből?
  • A világ legjobb sportolója valójában korlátok és szabályok között él.
  • Miért lepődünk meg a sportolók néha durva és furcsa rítusain?

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Reisz Gábor: A felnőtté válás mindig egy végponttal kezdődik

Felnövésről, forgatókönyvírásról, kedvenc olvasmányokról és első munkáiról mesélt a filmrendező.

...

Nyáry Luca: Szeretném, ha egyáltalán nem érdekelne, hogyan látnak mások

A Margó Könyvek podcast első vendége Nyáry Luca volt, akivel Szeder Kata beszélgetett Alessandro Mari könyvének apropóján.

...

A csend nem egyenlő a kínos hallgatással – Podcast Szél Dáviddal

Szél Dávid pszicholgóus és Szeder Kata beszélgettek a Margó Könyvek podcastjében a csend, a hallgatás és a párbeszéd dinamikájának működéséről és fontosságáról.

MARGÓ
...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mérő Vera: Régóta mondom, hogy bocsánatot kérni nagyon jó dolog

...

Tapasztó Orsi: Gyerek mellett sokszor csak túlélsz [Ezt senki nem mondta!]

...

Kiss Viki könyvajánlója: Személyes célom, hogy az összes Colleen Hoover-könyvet elolvassam

Kiemeltek
...

Visky András: Ez a regény az élők feltámadásáról szól

Visky András új könyve „körbeöleli” a Kitelepítést.

...

A diktatúra árnyékai között is lehet varázslatos a gyerekkor

A gyerekkor ártatlanságát még a legnehezebb körülmények sem tudják felülírni. 

...

Clare Leslie Hall bestsellere csavar egyet a romantikus regény műfaján

A TBR podcast új részében Clare Leslie Hall sikerkönyvéről beszélgetünk Kiss Viki könyves influenszerrel.

A hét könyve
Kritika
A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak
A depresszió bárkit magával ránthat – megnéztük a Bruce Springsteen-filmet

A depresszió bárkit magával ránthat – megnéztük a Bruce Springsteen-filmet

A Szabadíts meg az ismeretlentől életrajzi film nem karaokeparti, hanem megrázó vallomás az összeomlásról.