Presser memoárja egy korszak tablója [zsebró]

Presser memoárja egy korszak tablója [zsebró]

John Lennon zongorája, Abbey Road, tokiói telefonok, világhírű zenészek, NDK-s lányok – ugyanakkor disszidáló barátok, meg- és kihallgatások, elmismásolt gázsik, Lee farmerek, tűrések, tiltások. November 16-án jelent meg Presser Gábor két kötetesre tervezett önéletírásának első része a Helikon Kiadónál. Már maga a tény is izgalmas: Presser saját maga írta meg élete történetét, csakhogy a fényképekkel, dalokkal, jegyzetekkel és újságcikkekkel gazdagon illusztrált, több mint félezer oldalas kötet jóval több, mint egy zenészmemoár. Olvasmányos, szellemes korrajz, ami fittyet hányva a kronológiára könnyed gesztusokkal ugrál az idősíkok között, miközben végig játszik a nyelvvel, annak zeneiségével, ritmusával, hangulataival – komponált most is, csak hangjegyek helyett ezúttal betűket írt.

Szeder Kata | 2020. november 16. |

Presser könyve utazás – térben és időben egyaránt. Nemcsak a saját és a korai Omega, majd LGT zenekar, illetve a vele dolgozó művészek hétköznapi küzdelmeinek, tettvágyának, lehetőségeinek és kudarcainak története, hanem az elmúlt 60 év Magyarországának, illetve a Vasfüggöny mögötti világ finom humorral megrajzolt portréja is.

Presser Gábor
Presser könyve I.
Helikon Kiadó, 2020, 520 oldal
-

Miközben folyamatosan sztorizgat, abból, ahogy és amit mesél, kibontakozik a saját személyisége is: gesztusai, értékrendje, a dolgok menetéről alkotott elképzelései. A jól ismert dalok mögül előlép Presser Gábor, akinek szerzeményei már-már úgy működnek, mint Proust híres madeleine süteményei – amint megszólalnak, generációk sokaságában idéznek fel régi vagy újabb emlékeket: lázadásokat, kudarcokat, sikereket, szerelmeket, bulikat, barátságokat. Dalai a saját történeteink lettek, belénk ivódtak, hat évtizedet átölelő életműve fontos hivatkozási pont, inspiráció, erőforrás.

„Emberek gondolják őszintén és komolyan, hogy dalok megváltoztathatják a világot, sőt lehet, hogy számukra néhány percre ez meg is történt. Úgy érezték. Ami azonos a megtörténéssel. S amikor szar a világ, akkor ők a dalokra gondolnak.”

Gimnáziumi történelemtanárom, Monok tanár úr,  egy-egy téma feldolgozásakor gyakran fűzött irodalmi lábjegyzeteket a leckékhez: „és ha netán valakit érdekel, milyen is volt a nagy gazdasági világválság idejében élni, olvassa el Steinbecktől az Érik a gyümölcs-öt”. Vagy: aki kíváncsi, hogyan is nézett ki az ‘50-es évek kommunizmusa, ajánlom olvasásra Kundera Tréfa című regényét.” A 1956-os forradalom utáni évtizedeket az idő szűke miatt – utolsó év, érettségi, ismétlések, felkészülés stb. – már csak rohamtempóban szokták tanítani, de aki szeretne elmélyedni benne, Presser könyvéből kicsit talán megérti nemcsak az akkori világot, de abból levezetve a jelent is. Mert ez igazából nem is memoár, vagy nem csak az. Sokkal inkább korrajz: könnyűzenei, színházi, gazdaság- és kultúrpolitikai kalandozás a rendszerváltás előtti és utáni időkbe. Azokba az évtizedekbe, amikor a popkultúra begyűrűzésével megszületett egy új kulturális tér, vele pedig az ellenállás kultúrája. És ennek Presser Gábor volt az egyik fő mozgatórugója.

Presser könyve / Helikon Kiadó

Én épp csak annyit éltem a ‘80-as években, hogy még pont megtapasztaltam, milyen is az a nincs-élmény” – hogy dolgok, lehetőségek nem eleve adottak, nemcsak rajtad és a kitartásodon múlik, megkapod, megszerzed, eléred-e őket (a friss helyett sokszor már eleve savanyú tejtől kezdve a cigirágón át a saját telefonig, autóig, a továbbtanulás és diploma lehetőségéről, a külföldi filmekről, zenéről, hírekről, utazásról nem is beszélve), hanem más – a rendszer – majd mérlegeli és eldönti helyetted, vajon jó lesz-e az nekik, érdemes vagy-e rá.

„Persze az is tradíció volt, hogy nem volt semmi.

V. így szocializálódott. Abba nőtt bele, hogy meg kell szerezni, ami nincs, és még inkább megszerezni, ami van, mert az még nehezebb. Hogy valahogyan ki kell verekedni egy jobb életet, ha a jég hátán, akkor ott, élelmesnek lenni, élelmet szerezni (ez nemsokára a Szovjetunióban is komoly program lett, a lengyel minta begyűrűzött), megtanulni a trükköket, majd moralizálunk, ha lesz idő. Abban a világban nem volt más választása. És ezt azért ismertük mi is valahonnan.”

LGT együttes: Karácsony János, Somló Tamás, Laux József, Presser Gábor (1976) – Fortepan / Urbán Tamás

Presserék ebben a nincs-ben teremtették meg azt, ami van, miközben megmutatták azt is, hogy mi minden lehetne még. Zenéjükkel a lázadás, a szabadság motívumait csempészték át a vasfüggöny innenső oldalára, amit a Varsói Szerződés közönsége mindenhol tombolva ünnepelt – minél jobban szorongatták, annál jobban, annál elszántabban.

Ez a bő ötszáz oldal Presserrel kicsit olyan volt, mint részt venni egy „Bevezetés Abszurdisztán kultúrájába” című nyári szemináriumon. Mesél a konzis évekről, az omegás időkről, keleti és nyugati blokkos turnékról, lemezfelvételekről, színházi és zenekari próbákról, a lázítónak titulált dalszövegek vagy épp a külfödről járatott zenei szaklapok miatti gyanúsítgatásokról, meg- és kihallgatásokról, alkotó- és elvtársakról, nőkről, liezonokról, a magyar nyelv szépségeiről, a kifordított öltönyök* szociográfiai jelentőségéről (*olyan öltönyök, amiknek a színe már viseltes, de mivel csak keveseknek telt újat csináltatni, ezért „fogták, és elvitték a kis szabóhoz, és azt mondták, egy kifordítás lesz, Szabó bácsi!”).

„Spirálos füzetek teltek meg, aztán tabletbe írtam, telefonba, cetlikre, ami kézre állt. 

A világról, amiben tanítottak, és amiben dolgozni kezdtem, meg arról a másikról, amit »kivételezettként« egy kicsikét hazahoztunk. A beatzenéről. A megfélemlítéstől a Tisztelt művészúrazásig sok minden eszembe jutott, mikor ráálltam, hogy a Helikon felkérésére megírjam ezt a könyvet. 

Eszembe jutottak igazi és jelképes pofonok, nyílt és burkolt - komoly vagy épp szánalmas – fenyegetőzések, kis diadalok és fájdalmas elbukások, a néha kíméletlen, néha abszurd környezet, amiben dolgoztunk, dolgozunk. A jó és rossz kompromisszumokról, barátságokról, haragról, az elvesztésekről, zenéről, zenészekről.

S hogy mindig van egy kis esély nevetni, ha más épp nincs kéznél, hát magunkon. 

És hogy: érdekes itt élni.” 

Egyáltalán nem kronologikusan haladunk a „tananyaggal”, inkább témánként, de mivel mindenről eszébe jut még valami egy újabb történet, vagy annak előtörténete, gegek és szójátékok, amik ma már magyarázatra szorulnak , térben és időben is sok a kacskaringó, mégis végig követhető (a nevekben, hogy akkor most ki kicsoda, mert néhányan több becenévvel is futnak, az elején picit elvesztem, de aztán felfedeztem, hogy a kötet végén ott a szereposztás is). Miközben mesél, megidézi Esterházy Pétert, Várkonyi Zoltánt, Jancsó Miklóst, Göncz Árpádot, Ruttkai Évát és Sulyok Máriát, Déry Tibort, Fischer Annie-t vagy Bächer Iván apukáját, az írásaiban Gold Mihályként szereplő zongoraművészt, Bächer Mihályt. De szerepel még Parti Nagy Lajos, Radnóti Zsuzsa, Katona Klári, Kern András, Zorán és Dusán, Erdős Virág, Rúzsa Magdi, Oláh Ibolya, Falusi Mariann, Závada Pál és Péter. Fényképeket, lemezborítókat és dalszövegeket mutogat, vázlatokat, régi plakátokat és újságcikkeket vesz elő. És néha feltesz egy-egy számot is, hogy akkor ezt most hallgassuk is meg (a kötetben QR-kódok irányítanak a kiválasztott felvételekre). 

LGT együttes tagjai: Somló Tamás, Presser Gábor, Karácsony János, Solti János (1981)  Fortepan / Urbán Tamás

Presser írásai tele vannak kedvességgel, finoman ironizáló humorral és persze néhány diplomatikus kifakadással. Rengetegszer elmosolyodtam, felnevettem olvasás közben, annyira élővé varázsolt egy-egy szituációt, mintha én is ott lennék benne, vagy legalábbis filmen látnám. Sokszor tényleg dramatizált jeleneteknek írja meg az anekdotákat, látom a színeket, fényeket, hallom a hangokat, érzem az illatokat, szagokat – profi elbeszélője saját életének. Részese lehetek valami olyannak, ami ugyan a saját időszámításom előtti, de mégis szerves része volt gyerekkoromnak, alakította ízlésemet, és valószínűleg értékrendemet is, kezdve azzal, hogy „minden ember más, de éppen ez a jó”, odáig, hogy 

„nem adom fel, míg nem robbanok szét / míg akad egy kerék /mit tovább vihetnék / mi tovább forog még”. 

De mondanivalója nemcsak az én életemben játszik fontos szerepet. Az egész magyar kultúrának megkerülhetetlen része, aki több tízezer embert képes egyszerre megszólítani azzal a rövid szócskával, hogy: Hé… és teremt közös nevezőt egy olyan országban, ahol egyre nehezebb ilyet találni.

És miközben az USA-tól Anglián, az NDK-n és Lengyelországon át, a Szovjetunión is túl egészen Japánig bejárjuk a világot, rendszeresen felmerül a kérdés, mi lett volna, ha…? Aminek persze most már semmi értelme, hiszen „minden kimondott és leírt szók legszomorúbbika a »volna«”. Pedig azzal, hogy 4 évesen elkezdett zenét tanulni, egy ma is tartó mesét hívott életre, ami még távolról figyelve is hatalmas inspiráció.

Bár a történeteknek ezzel az ötszáz oldallal még messze nincs vége (jövőre várható a második kötet), ahogy közeledtem a könyv vége felé, leginkább sírni tudtam volna. És egyáltalán nem azért, mert eluralkodott rajtam a sárgás barnára filterezett retro nosztalgia. A düh és a tehetetlenség érzése gyúrt gombócot a torkomba, mert ez a könyv a mindenkori magyar valóságról is szól, ami 60-50-40-30 éve is több sebből vérzett és aminek örökségét máig nem bírjuk feldolgozni, helyre tenni, tovább lépni és tiszta lapot nyitni – legyen szó kultúráról, gazdaságról, elvekről, politikáról, bármiről. Mire az utolsó fejezet is elolvastam, egyre hangosabban szólt fejemben Presser és Sztevanovity Dusán egyik Kern Andrásnak készült dalából a refrén:

az élet kaland, itt ezen a helyen, / de maradok, mert kalandvágy tombol bennem”.

És mert különben is,  „körbenőtte az életemet / vihetsz bárhová, nélküle nem lehet, úgyhogy, „nem adom fel” és „neked írom a dalt”.

Presser könyve
A könyvbemutató, ahol Veiszer Alinda beszélgetett Presser Gáborral, online is elérhető.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Jövőre jön a Presser-könyv folytatása

Ősszel jelenik meg Presser Gábor önéletrajzi könyve, de már most tudni lehet, hogy készül a folytatása.

...
Hírek

Presser Gábor különleges hangjátékot készített Esterházy művéből

Presser Gábor egy több mint 40 perces hangjátékot készített Esterházy Péter és Szüts Miklós közös könyvéből, A bűnösből. A hangjáték még 2015 decemberében készült, csak most került fel a Youtube-ra.

...
Nagy

„A legnagyobb katasztrófák gyakran apró léptekkel lopakodnak felénk." [zsebró]

A szemfényvesztés, terelés, blöffölés évszázadok óta fontos és szerves része hétköznapjainknak. Éric Vuillard Napirend  című fekete komédiája a politikai ámítás egyik iskolapéldáját meséli el:  hogyan sodorta az 1930-as években egy maroknyi nagyhatalmú férfiú a háború küszöbére a világot. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

Olvass!
...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

Az Évszak-kvartett befejező részében a skót író ismét jelenünk legégetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben a világ lassan karanténba zárul. Olvass bele a Nyárba!

...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

Jeneva Rose regénye egy amerikai kisvárosba vezet: Buckhead a drága autók, hatalmas házak és álságos barátságok helye. Az itt élő nők közül vajon ki lesz elég okos ahhoz, hogy túlélje Buckheadet - és ki végzi holtan? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy sorsszerű találkozás kellett ahhoz, hogy létrejöjjön az első magyar jógaiskola

Az első magyar jógaiskola története az indiai Madrászból és a Haich család balatonvilágosi villájából indul. A jómódú családból származó Erzsébet és az indiai Yesudian történetét Kertész Edina írta meg. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Rendkívüli kötelékek és kihűlő kapcsolatok – tíz izgalmas világirodalmi megjelenés a Könyvfesztiválon

...
Hírek

Tízezer Borbély Szilárd-kötetet kapnak ajándékba a diákok

...
Beleolvasó

A Kádár-kor és a rendszerváltás évei elevenednek meg Jánossy Lajos új regényében

...
Hírek

Jo Nesbø: Hemingway elavult írónak tűnik

...
Hírek

Ingyenesen böngészhető az Arcanum a Könyvfesztivál ideje alatt

...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

...
Nagy

Kollár Árpád: Remekül elférünk egymásban és egymás mellett

...
Hírek

Krasznahorkai regénye francia irodalmi díjra esélyes

...
Hírek

Az Amazon végleg kivezeti a MOBI-t

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

...

Simon Márton: A Polaroidok sikere után hirtelen más lettem, mint aki voltam [Visszapillantó]

...

Boldizsár Ildikó: A történetmondás eltűnése is okozza, hogy már nem vagyunk alázatosak a természettel [Analógia]

...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

Szerzőink

...
Vass Norbert

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

...
Ruff Orsolya

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

...
Vass Norbert

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

A francia Rébecca Dautremer gyerekeknek szóló könyveket és olyan klasszikusokat is illusztrál, mint az Egerek és emberek vagy a Cyrano. A Pestext Fesztivál vendégeként járt Budapesten, mi pedig családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

A titokzatos gombáktól a krillekig [Könyvesblokk]

Szeptemberi Könyvesblokkunkban ezúttal a gyerekeknek (és szüleiknek) kedvezünk: válogatásunkban ismeretterjesztő kötetet, akciódús meseregényt és zseblámpás könyvet ajánlunk.

...
Gyerekirodalom

Réz András regényében egy ördögi figura mozgatja a háttérből a szálakat

A Lukrécia papucsai című ifjúsági regényben épp a legjobbak buknak meg természettudományból, a pótvizsgára készülő csapat ráadásul furcsábbnál furcsább kalandokba keveredik. És ezekben valahogy mindig a helyettesítő tanár keze van. Olvass bele!