Presser memoárja egy korszak tablója [zsebró]

Presser memoárja egy korszak tablója [zsebró]

John Lennon zongorája, Abbey Road, tokiói telefonok, világhírű zenészek, NDK-s lányok – ugyanakkor disszidáló barátok, meg- és kihallgatások, elmismásolt gázsik, Lee farmerek, tűrések, tiltások. November 16-án jelent meg Presser Gábor két kötetesre tervezett önéletírásának első része a Helikon Kiadónál. Már maga a tény is izgalmas: Presser saját maga írta meg élete történetét, csakhogy a fényképekkel, dalokkal, jegyzetekkel és újságcikkekkel gazdagon illusztrált, több mint félezer oldalas kötet jóval több, mint egy zenészmemoár. Olvasmányos, szellemes korrajz, ami fittyet hányva a kronológiára könnyed gesztusokkal ugrál az idősíkok között, miközben végig játszik a nyelvvel, annak zeneiségével, ritmusával, hangulataival – komponált most is, csak hangjegyek helyett ezúttal betűket írt.

Szeder Kata | 2020. november 16. |

Presser könyve utazás – térben és időben egyaránt. Nemcsak a saját és a korai Omega, majd LGT zenekar, illetve a vele dolgozó művészek hétköznapi küzdelmeinek, tettvágyának, lehetőségeinek és kudarcainak története, hanem az elmúlt 60 év Magyarországának, illetve a Vasfüggöny mögötti világ finom humorral megrajzolt portréja is.

Presser Gábor
Presser könyve I.
Helikon Kiadó, 2020, 520 oldal
-

Miközben folyamatosan sztorizgat, abból, ahogy és amit mesél, kibontakozik a saját személyisége is: gesztusai, értékrendje, a dolgok menetéről alkotott elképzelései. A jól ismert dalok mögül előlép Presser Gábor, akinek szerzeményei már-már úgy működnek, mint Proust híres madeleine süteményei – amint megszólalnak, generációk sokaságában idéznek fel régi vagy újabb emlékeket: lázadásokat, kudarcokat, sikereket, szerelmeket, bulikat, barátságokat. Dalai a saját történeteink lettek, belénk ivódtak, hat évtizedet átölelő életműve fontos hivatkozási pont, inspiráció, erőforrás.

„Emberek gondolják őszintén és komolyan, hogy dalok megváltoztathatják a világot, sőt lehet, hogy számukra néhány percre ez meg is történt. Úgy érezték. Ami azonos a megtörténéssel. S amikor szar a világ, akkor ők a dalokra gondolnak.”

Gimnáziumi történelemtanárom, Monok tanár úr,  egy-egy téma feldolgozásakor gyakran fűzött irodalmi lábjegyzeteket a leckékhez: „és ha netán valakit érdekel, milyen is volt a nagy gazdasági világválság idejében élni, olvassa el Steinbecktől az Érik a gyümölcs-öt”. Vagy: aki kíváncsi, hogyan is nézett ki az ‘50-es évek kommunizmusa, ajánlom olvasásra Kundera Tréfa című regényét.” A 1956-os forradalom utáni évtizedeket az idő szűke miatt – utolsó év, érettségi, ismétlések, felkészülés stb. – már csak rohamtempóban szokták tanítani, de aki szeretne elmélyedni benne, Presser könyvéből kicsit talán megérti nemcsak az akkori világot, de abból levezetve a jelent is. Mert ez igazából nem is memoár, vagy nem csak az. Sokkal inkább korrajz: könnyűzenei, színházi, gazdaság- és kultúrpolitikai kalandozás a rendszerváltás előtti és utáni időkbe. Azokba az évtizedekbe, amikor a popkultúra begyűrűzésével megszületett egy új kulturális tér, vele pedig az ellenállás kultúrája. És ennek Presser Gábor volt az egyik fő mozgatórugója.

Presser könyve / Helikon Kiadó

Én épp csak annyit éltem a ‘80-as években, hogy még pont megtapasztaltam, milyen is az a nincs-élmény” – hogy dolgok, lehetőségek nem eleve adottak, nemcsak rajtad és a kitartásodon múlik, megkapod, megszerzed, eléred-e őket (a friss helyett sokszor már eleve savanyú tejtől kezdve a cigirágón át a saját telefonig, autóig, a továbbtanulás és diploma lehetőségéről, a külföldi filmekről, zenéről, hírekről, utazásról nem is beszélve), hanem más – a rendszer – majd mérlegeli és eldönti helyetted, vajon jó lesz-e az nekik, érdemes vagy-e rá.

„Persze az is tradíció volt, hogy nem volt semmi.

V. így szocializálódott. Abba nőtt bele, hogy meg kell szerezni, ami nincs, és még inkább megszerezni, ami van, mert az még nehezebb. Hogy valahogyan ki kell verekedni egy jobb életet, ha a jég hátán, akkor ott, élelmesnek lenni, élelmet szerezni (ez nemsokára a Szovjetunióban is komoly program lett, a lengyel minta begyűrűzött), megtanulni a trükköket, majd moralizálunk, ha lesz idő. Abban a világban nem volt más választása. És ezt azért ismertük mi is valahonnan.”

LGT együttes: Karácsony János, Somló Tamás, Laux József, Presser Gábor (1976) – Fortepan / Urbán Tamás

Presserék ebben a nincs-ben teremtették meg azt, ami van, miközben megmutatták azt is, hogy mi minden lehetne még. Zenéjükkel a lázadás, a szabadság motívumait csempészték át a vasfüggöny innenső oldalára, amit a Varsói Szerződés közönsége mindenhol tombolva ünnepelt – minél jobban szorongatták, annál jobban, annál elszántabban.

Ez a bő ötszáz oldal Presserrel kicsit olyan volt, mint részt venni egy „Bevezetés Abszurdisztán kultúrájába” című nyári szemináriumon. Mesél a konzis évekről, az omegás időkről, keleti és nyugati blokkos turnékról, lemezfelvételekről, színházi és zenekari próbákról, a lázítónak titulált dalszövegek vagy épp a külfödről járatott zenei szaklapok miatti gyanúsítgatásokról, meg- és kihallgatásokról, alkotó- és elvtársakról, nőkről, liezonokról, a magyar nyelv szépségeiről, a kifordított öltönyök* szociográfiai jelentőségéről (*olyan öltönyök, amiknek a színe már viseltes, de mivel csak keveseknek telt újat csináltatni, ezért „fogták, és elvitték a kis szabóhoz, és azt mondták, egy kifordítás lesz, Szabó bácsi!”).

„Spirálos füzetek teltek meg, aztán tabletbe írtam, telefonba, cetlikre, ami kézre állt. 

A világról, amiben tanítottak, és amiben dolgozni kezdtem, meg arról a másikról, amit »kivételezettként« egy kicsikét hazahoztunk. A beatzenéről. A megfélemlítéstől a Tisztelt művészúrazásig sok minden eszembe jutott, mikor ráálltam, hogy a Helikon felkérésére megírjam ezt a könyvet. 

Eszembe jutottak igazi és jelképes pofonok, nyílt és burkolt - komoly vagy épp szánalmas – fenyegetőzések, kis diadalok és fájdalmas elbukások, a néha kíméletlen, néha abszurd környezet, amiben dolgoztunk, dolgozunk. A jó és rossz kompromisszumokról, barátságokról, haragról, az elvesztésekről, zenéről, zenészekről.

S hogy mindig van egy kis esély nevetni, ha más épp nincs kéznél, hát magunkon. 

És hogy: érdekes itt élni.” 

Egyáltalán nem kronologikusan haladunk a „tananyaggal”, inkább témánként, de mivel mindenről eszébe jut még valami egy újabb történet, vagy annak előtörténete, gegek és szójátékok, amik ma már magyarázatra szorulnak , térben és időben is sok a kacskaringó, mégis végig követhető (a nevekben, hogy akkor most ki kicsoda, mert néhányan több becenévvel is futnak, az elején picit elvesztem, de aztán felfedeztem, hogy a kötet végén ott a szereposztás is). Miközben mesél, megidézi Esterházy Pétert, Várkonyi Zoltánt, Jancsó Miklóst, Göncz Árpádot, Ruttkai Évát és Sulyok Máriát, Déry Tibort, Fischer Annie-t vagy Bächer Iván apukáját, az írásaiban Gold Mihályként szereplő zongoraművészt, Bächer Mihályt. De szerepel még Parti Nagy Lajos, Radnóti Zsuzsa, Katona Klári, Kern András, Zorán és Dusán, Erdős Virág, Rúzsa Magdi, Oláh Ibolya, Falusi Mariann, Závada Pál és Péter. Fényképeket, lemezborítókat és dalszövegeket mutogat, vázlatokat, régi plakátokat és újságcikkeket vesz elő. És néha feltesz egy-egy számot is, hogy akkor ezt most hallgassuk is meg (a kötetben QR-kódok irányítanak a kiválasztott felvételekre). 

LGT együttes tagjai: Somló Tamás, Presser Gábor, Karácsony János, Solti János (1981)  Fortepan / Urbán Tamás

Presser írásai tele vannak kedvességgel, finoman ironizáló humorral és persze néhány diplomatikus kifakadással. Rengetegszer elmosolyodtam, felnevettem olvasás közben, annyira élővé varázsolt egy-egy szituációt, mintha én is ott lennék benne, vagy legalábbis filmen látnám. Sokszor tényleg dramatizált jeleneteknek írja meg az anekdotákat, látom a színeket, fényeket, hallom a hangokat, érzem az illatokat, szagokat – profi elbeszélője saját életének. Részese lehetek valami olyannak, ami ugyan a saját időszámításom előtti, de mégis szerves része volt gyerekkoromnak, alakította ízlésemet, és valószínűleg értékrendemet is, kezdve azzal, hogy „minden ember más, de éppen ez a jó”, odáig, hogy 

„nem adom fel, míg nem robbanok szét / míg akad egy kerék /mit tovább vihetnék / mi tovább forog még”. 

De mondanivalója nemcsak az én életemben játszik fontos szerepet. Az egész magyar kultúrának megkerülhetetlen része, aki több tízezer embert képes egyszerre megszólítani azzal a rövid szócskával, hogy: Hé… és teremt közös nevezőt egy olyan országban, ahol egyre nehezebb ilyet találni.

És miközben az USA-tól Anglián, az NDK-n és Lengyelországon át, a Szovjetunión is túl egészen Japánig bejárjuk a világot, rendszeresen felmerül a kérdés, mi lett volna, ha…? Aminek persze most már semmi értelme, hiszen „minden kimondott és leírt szók legszomorúbbika a »volna«”. Pedig azzal, hogy 4 évesen elkezdett zenét tanulni, egy ma is tartó mesét hívott életre, ami még távolról figyelve is hatalmas inspiráció.

Bár a történeteknek ezzel az ötszáz oldallal még messze nincs vége (jövőre várható a második kötet), ahogy közeledtem a könyv vége felé, leginkább sírni tudtam volna. És egyáltalán nem azért, mert eluralkodott rajtam a sárgás barnára filterezett retro nosztalgia. A düh és a tehetetlenség érzése gyúrt gombócot a torkomba, mert ez a könyv a mindenkori magyar valóságról is szól, ami 60-50-40-30 éve is több sebből vérzett és aminek örökségét máig nem bírjuk feldolgozni, helyre tenni, tovább lépni és tiszta lapot nyitni – legyen szó kultúráról, gazdaságról, elvekről, politikáról, bármiről. Mire az utolsó fejezet is elolvastam, egyre hangosabban szólt fejemben Presser és Sztevanovity Dusán egyik Kern Andrásnak készült dalából a refrén:

az élet kaland, itt ezen a helyen, / de maradok, mert kalandvágy tombol bennem”.

És mert különben is,  „körbenőtte az életemet / vihetsz bárhová, nélküle nem lehet, úgyhogy, „nem adom fel” és „neked írom a dalt”.

Presser könyve
A könyvbemutató, ahol Veiszer Alinda beszélgetett Presser Gáborral, online is elérhető.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Jövőre jön a Presser-könyv folytatása

Ősszel jelenik meg Presser Gábor önéletrajzi könyve, de már most tudni lehet, hogy készül a folytatása.

...
Hírek

Presser Gábor különleges hangjátékot készített Esterházy művéből

Presser Gábor egy több mint 40 perces hangjátékot készített Esterházy Péter és Szüts Miklós közös könyvéből, A bűnösből. A hangjáték még 2015 decemberében készült, csak most került fel a Youtube-ra.

...
Nagy

„A legnagyobb katasztrófák gyakran apró léptekkel lopakodnak felénk." [zsebró]

A szemfényvesztés, terelés, blöffölés évszázadok óta fontos és szerves része hétköznapjainknak. Éric Vuillard Napirend  című fekete komédiája a politikai ámítás egyik iskolapéldáját meséli el:  hogyan sodorta az 1930-as években egy maroknyi nagyhatalmú férfiú a háború küszöbére a világot. 

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

A hét könyve
Kritika
Ben Lerner Amerikájában a nyelv fegyver, a kultúra mindig férfias
...
Nagy

Mikor kezdtük el félreérteni a boldogságot?

Oliver Burkeman pszichológiai témájú könyvet írt, ő maga mégsem pszichológus. Túladagolt boldogság című kötete egyszerre gondolatébresztő és meghökkentő olvasmány.

Olvass!
...
Beleolvasó

Esterházy: Ha valamit félelmetesnek gondol az ember, nem jó egyedül lenni

Tizenhárom személyes hangvételű portrét olvashatunk Farkas Zoltán új kötetében. Olvassatok bele az Esterházy Péterről szóló fejezetbe!

...
Beleolvasó

Vajon eljön az a pont, amikor személynek kell tekinteni a mesterséges intelligenciákat?

Mikor válhat egy MI birtokolható tulajdonból önálló személlyé? Egyénnek tekinthető-e, ha fizikailag nem létezik, globálisan mégis jelen lehet egyszerre mindenhol? Olvass bele a Mozgástérbe!

...
Beleolvasó

Ken Liu történeteiben a mostani tevékenységünk következménye: a világvége

Ken Liu második novelláskötete, az Istenekkel nem lehet végezni tizennyolc történetet tartalmaz,  amelyek napjaink legégetőbb, egyben legismerősebb problémáiból indulnak ki. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó T. Anna új kötetében a sóvárgás és a rajongás irányít

Szabó T. Anna új novelláskötete, a Szabadulógyakorlat a vágy, a rajongás, a zene és a túlélés könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Trónok harca készítésének hivatalos, vágatlan és hihetetlen története

A több mint 50 exkluzív interjún és a szerző forgatási élményein alapuló Valar Morghulis a Trónok harca kulisszatitkaiba enged bepillantást. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Roy Jacobsen új könyvében az emberi kapcsolatoké a főszerep

Roy Jacobsen trilógiájának második részében A láthatatlanok történetét folytatja. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Vihart kavart és rímes riposztokat ihletett Lackfi János rendőrös verse

...
Hírek

Lenyúlták Simon Mártonék verses insta-oldalát

...
Hírek

Ők nyerték idén a Baumgarten-emlékdíjat!

...
Hírek

Végre megfilmesítik Nnedi Okorafor A halálmegvetőjét

...
Hírek

5 szuper darab, amiben csak egy színészre kell koncentrálni

...
Hírek

Meghalt Móricz Zsigmond fia, aki sosem akart irodalmi pályára lépni

...
Hírek

Egy harvardi prof szerint 2017-ben idegenek látogattak meg bennünket

...
Hírek

Sorozat lesz Az igazság ára-könyvekből

...
Hírek

Így illusztrálták ötszáz éve a könyveket

...

Kiss Tibor Noé: Az emberek 90%-a tragikus állapotban van [PODCAST]

...

Háy János: A körülöttünk lévő világ morálisan, ideológiailag be van árazva [PODCAST]

...

Lackfi János: Kedvencem a groteszk

...

Halász Rita: Egy ilyen témában néha bizony el kell menni a falig [PODCAST]

...
Nagy

Tíz fotó a 100 éve született Mészöly Miklós életéből

Száz éve, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós, akiről Esterházy Péter azt mondta, hogy mindannyian az ő köpönyegéből bújtak ki. Mészöly 1954-től szabadfoglalkozású íróként dolgozott, életművének gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, ezzel együtt több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet szerzője. Életét sokféleképpen be lehet mutatni, mi most tíz jellegzetes és emlékezetes fényképet választottunk ki.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Ben Lerner Amerikájában a nyelv fegyver, a kultúra mindig férfias

...
Bányász Attila

Szabad szavak: reklámfilm a múzsához

...
Rezek Bori

5 szuper darab, amiben csak egy színészre kell koncentrálni

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A kék madár az erejükkel és a félelmeikkel szembesíti a gyerekeket

A boldogság – máshol a remény – kék madara számos folklórtörténetben felbukkan (a kínaiak, az oroszok, sőt még a lotaringiaiak is tudnának erről mesélni), viszont széles körben ismertté a későbbi Nobel-díjas költő-drámaíró, Maurice Maeterlinck szimbolista műve tette a kifejezést. A világhírű történetet azonos című új kötetében Gimesi Dóra mesélte, képi világát pedig Rofusz Kinga gondolta újra.

...
Gyerekirodalom

Írj novellát a szerelem sötét oldaláról!

A szerelem nem csak rózsaszín címmel novellaíró pályázatot hirdet a Menő Könyvek. A nyertes pályaművek e-könyvben jelennek majd meg.

...
Gyerekirodalom

Marék Veronika: Szörnyű, hogy mennyi sok történetem van

Marék Veronika decemberben lett 83. éves, ebből az alkalomból pedig Szekeres Niki, a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke készített vele interjút gyerekkorról, az első könyvről és mesekönyvei külföldi fogadtatásáról.