Szőcs Géza egy bőrdzsekis időutazó, akinek bármikor érvényes a költészete

Szőcs Géza egy bőrdzsekis időutazó, akinek bármikor érvényes a költészete

Egy életmű, amit át- meg átjárnak az idő- és térparadoxonok. Egy költő, aki Weöres, Hamvas és Szentkuthy nyomában járt, de a steampunkkal is kapcsolatba hozható. Egy poszthippi, aki szerette találkoztatni egymással a nagyon távoli dolgokat. Szőcs Géza azt kereste, ami a magyar költészetből hiányzott, és a marginalizált mágikum jelentette számára a követendő hagyományt. Az Írók Boltjában mutatták be gyűjteményes kötetét.

Nyitókép: Tóth Csilla Ilona

Vass Norbert | 2024. február 02. |
Szőcs géza
Összegyűjtött versek
Helikon, 2023, 732 oldal
-

„Szerelmek és bőrkabátok / kísérték az életem” – idézte az est bevezetőjében a költőt Sárközy Bence, a Libri Kiadói Csoport igazgatója. Aztán hozzátette, hogy az egyetemi évei alatt ugyanolyan szemléletformáló volt számára a punk, mint Szőcs Géza költészete, és egy ponton el sem tudta pontosan dönteni, hogy egy dalszövegből vagy egy Szőcs-versből valók-e a fentebbi sorok. Az író és a bíró című szövegből vett részlet egyébként kitűnően mutat rá a Szőcs-életmű dalszerűségére, de megcsillantja annak játékosságát és határtalan szabadságát is, így aztán pompás választás volt a 2023-ban, a Helikon gondozásában megjelent, pazar kiállítású Összegyűjtött versek budapesti bemutatója elé.

Az Írók Boltjában rendezett beszélgetésnek a költő, kolozsvarista és a méltatott mű fülszövegét jegyző Korpa Tamás, valamint a kolozsvári költő, irodalomtörténész és a kötetet összeállító, illetve utószavát is jegyző Balázs Imre József voltak a résztvevői. Utóbbi a Fű a hajadban, avagy: hintó a csermelyparton, előbbi pedig A forradalmárok vacsorája című versek felolvasásával hangolta Szőcs univerzumára a résztvevők receptorait. Korpa nyitókérdésére pedig, hogy mi minden miatt lehet izgalmas egy mai olvasónak a bemutatott oeuvre, Balázs Imre József azt válaszolta,

Szőcs Géza azt kereste, ami a magyar költészetből hiányzott.

Bár Marosvásárhelyen született, Szőcs szellemi eszmélése Kolozsvárhoz köthető. Balázs Imre József szemléletesen festette le az indulása éveit, amikor a keleti blokk államberendezkedései közül még az élhetőbbek közé tartozott a romániai, amikor francia és olasz lapokat árusított a főtéri kioszk, amikor a Szamos partján még érezni lehetett hatvannyolc utórezgéseit, ez a klíma pedig a poszthippi életformáknak kedvezett.

-

Fotó: Helikon Kiadó

Szőcs számára fontos hatás volt az esszéista, filozófus Bretter György körül csoportosuló szellemi kör, amelynek Balla Zsófia, Tamás Gáspár Miklós és Egyed Péter mellett több zenész (Selmeczi György és Orbán György), rendező (Cselényi László) és képzőművész (Valentin Lustig) is tagja volt. Hasonlóan kortársaihoz, a háromnyelvű diákfolyóirat, az Echinox, valamint a kolozsvári napilap mellékleteként megjelenő Fellegvár hasábjain lehetett találkozni Szőcs első publikációival.

Amint Balázs rámutatott, a harmadik Forrás nemzedékre jellemző beat-, valamint neoavantgárd megszólalásmódok mellett Szőcs Géza már igen korán közel érezte magához a Weöres Sándor-i hagyományt. Az 1973-as, a Korunkban megjelent A parton Proteus alakoskodik című szövegében Weöres mellett Hamvas Bélát és Szentkuthy Miklóst emlegeti, kisebbfajta kultúrbotrányt okozva így, hiszen a Kritika cikkírója szerint azzal, hogy az addig jobbára marginalizált mágikumot választotta magának mint hagyományt, a magyar kulturális politika belső ügyeibe szólt bele. Balázs Imre József hangsúlyozta, hogy Szőcs kreatívan nyúlt a mítoszi nyelvhez,

és nála a mágikus, valamint a neoavantgárd tradíció egybeolvasása soha nem vezetett ellentmondáshoz.

Korpa Tamás ezt követően arról érdeklődött, hogy az Erdélyben megtett első lépések után az összmagyar irodalomba miként érkezett meg Szőcs Géza művészete. Balázs Imre Józseftől megtudtuk, hogy a pályakezdés környékén Tandori Dezsőhöz, Oravecz Imréhez, Kiss Annához és Dobai Péterhez hasonlították Szőcsöt a kritikusok, ő maga pedig Szécsi Margitot és Kemenczky Juditot emlegette többször a korai szövegeiben. És hát az sem lehetett rossz ajánlólevél, hogy Esterházy Péter megidézte őt a Fuharosok, illetve a Bevezetés a szépirodalomba lapjain.

-

Korpa Tamás és Balázs Imre József a kötetbemutatón. Fotó: Helikon Kiadó

Elsőre merésznek tűnik – vetette fel Korpa ‒, hogy kötetzáró írásában Balázs Imre József a steampunkkal és a sci-fivel is összeolvashatónak gondolja Szőcs Géza szövegeit. Ha viszont tudjuk, hogy Szőcs komplex kulturális utalásrendszert működtet a műveiben, a világkultúra térben és időben egymástól távol eső jelzéseinek hálózatában helyezve el így szövegeit, és figyelembe vesszük, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom a képzelet felszabadításáról, a lehetségesről szól, máris nem tűnik annyira elrugaszkodottnak a párhuzam.

Korpa Tamás e helyt Szőcs Géza verseinek idő- és térparadoxonjaira, az életművet át- meg átjáró időutazások és megkettőződések szerepére hívta fel a figyelmet, a mágikus nyelvhasználatra visszautalva pedig egyszerre illuzórikusnak és nagyon is anyaginak nevezte Szőcs költészetét.

Balázs megerősítette, hogy Szőcs szerette találkoztatni a távoli dolgokat. Nála így magától értetődő, hogy a Hold felszínén Tóth Árpád csizmanyoma látható, hogy Robinson és Péntek egy Kolozsvár nevű tengerparti kikötőváros felé tartanak, ahogy az sem meglepő, hogy a vékonydongájú, termőföldjeiktől megfosztott kolozsváriak a házsongárdi temető sírboltjaiba ültetnek zöldségmagokat. Balázs Imre József szerint Szőcs Géza kollázsszerű intertextusokban gazdag költészetét

talán épp a lehetségessel való önfeledt játék teszi bármikor érvényessé.

Végszónak ez se lenne rossz, de Korpa Tamás búcsúzásként felolvasta még a zenével közeli rokonságot mutató, gyakran dalszerű oeuvre utolsó három sorát, amiket most én is idemásolok: „A távolban távoli rokonok gyülekeznek, / a szívverés nyugovóra tér szülőföldünkön, / az elcsitult területeken”.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Orbán, Karácsony, Demeter, Nyáry búcsúzik Szőcs Gézától

A november 5-én elhunyt költőre  Demeter Szilárdtól, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójától Nyáry Krisztiánon át Budapest főpolgármesteréig, Karácsony Gergelyig sokan emlékeztek. Ezekből válogattunk.

...
Nagy

A Költő, aki felismerhető volt maszkban is – utak Kovács András Ferenc versuniverzumaihoz

Kovács András Ferenc bűvész volt, aki olykor a beszédet láttatta a hallgatás szinonimájaként, Maros-menti donquijote, aki a költészetből nyert a szélmalomharchoz erőt és szomorú bohóc, akinek a forma szabadságot adott. Portré a nemrég elhunyt költőről.

...
Nagy

“Azt hiszem egyébként, Bukarestben lettem magyar” – Tamás Gáspár Miklós portréja

Tamás Gáspár Miklós filozófus, közíró megkérdőjelezhetetlen műveltségével és szellemi igényességével egyike volt korunk legradikálisabb és legszabadabb gondolkodóinak. Portrénkban az Arcanum segítségével válogattunk régi (és újabb) interjúiból, esszéiből, cikkeiből.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

A hét könyve
Kritika
Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné
...
Szórakozás

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

Jórgosz Lánthimosz tizenegy Oscarra jelölt mozija női szemszögből beszéli el Mary Shelley viktoriánus díszletek között játszódó, horrorklisékből, gótikus románcok és pikareszkregények elemeiből összeöltött felnövekedéstörténetet.

Természetesen olvasok
...
Zöld

Darwin bele sem olvasott a neki dedikált Marx-kötetbe

...
Zöld

Az isteneknek szánt fohászt őriz a legrégibb vaszkón nyelvű felirat

...
Zöld

Tányérunkon a változás - a konyhádban is törődhetsz a bolygóval

...
Zöld

Az apák új nemzedéke szívvel-lélekkel vesz részt a gyermeknevelésben

...
Zöld

Darwin hatalmas könyvtára már online is elérhető

...
Zöld

Bosszantani az idősebbeket? Az az emberszabású kölyköknek is nagyon megy

...
Zöld

Nézd meg az Örökölt sors horvát borítóját!

...
Zöld

„Az a labor egy nap múzeum lesz” – Karikó Katalin könyvét méltatja a Guardian

...
Zöld

Fontosabb, hogy jól aludj, mint hogy mennyit, ha a 30-40-es éveidben jársz

...

A sikert csak tisztességtelen úton lehet elérni?

...

Az endometriózis poétikus betegség, mintha erdő nőne a hasunkban

...

Kerber Balázs: A versnél érzem, hogy a szöveg akar valamit és nem én

...

Ha van valami, ami az időtlent próbálja ostromolni, az a költészet

...

Áfra János: Egy megható vers csak terápia, a szépirodalom ott indul, ahol a nyelv uralkodni kezd