Mindig elindulni és mindig hazatérni - Oravecz Imre 80

Mindig elindulni és mindig hazatérni - Oravecz Imre 80

Ma lett nyolcvanéves a kortárs magyar líra egyik legnagyobb újítója, aki saját életművén belül is többször volt képes fordulatokra, noha ezek mögött a radikálisnak tűnő változások mögött mindig ugyanaz az öntörvényű, a saját szabályai szerint haladó szerző állt. Oravecz Imre kiváló lírikus, de pályája második felében, A rög gyermekei trilógiával egyértelművé tette, hogy prózaíróként is a legnagyobbak között a helye. Minden létező díjat megkapott, felsorolni is hosszú lenne. Életművének fontosabb állomásaira egy szubjektív összeállításban tekintünk vissza.

Fotó: Valuska Gábor

Kolozsi Orsolya | 2023. február 15. |

Szajla

Természetesen nem kötetcím, de mégis, ennek a költői és írói univerzumnak az alfája és omegája. A Heves megyei kis falut Oravecz Imre tette fel a magyar irodalomtörténet térképére. Születési helye és jelenleg is otthona a hegyektől övezett, párszáz lelkes kis mátrai falu, mellyel életművében mítoszt teremtett. Háromszor hagyta el az országot hosszabb időre, de mindhárom alkalommal visszatért. Ebből kétszer véglegesnek tervezte a disszidálást, mégis visszajött. Erről egy Győrffi Ákossal készült 2018-as interjúban így mesélt: „Kétszer mentem el úgy, hogy nem jövök vissza, aztán mégis visszajöttem. Az elmeneteleket és a visszajöveteleket sosem lehet teljesen igazolni. Nem lehet azt sem mondani, hogy helyes vagy helytelen döntések voltak.

Annyira abszurd dolog, ha az embernek el kell mennie onnan, ahol van, ahol bele van gyökerezve mindenbe.

Aztán meg hiába tér haza valaki öt vagy tíz év múlva, már nem ugyanaz az ember jön vissza. A létezés játékszerei vagyunk, kénye-kedvére alakít bennünket.”

Héj (1972)

Első kötete megosztó alkotás volt, a maga módján provokatív is, hiszen szakított azzal a kimondatlan közmegegyezéssel, hogy az érvényes költői megszólalás csak a kései modernség, a posztnyugatos hagyomány szellemében lehetséges. Ebben az időszakban nemcsak ő, hanem Tandori Dezső, Orbán Ottó és Petri György is egy lírai megújulás szereplői voltak, mindannyian a maguk módján ásták alá a korábbi tradíciót. A Héj kiérlelt kötet volt, a személytelen megszólalás, a redukció lírája, ugyanakkor valamiféle folytathatatlanság, zárványszerűség is volt benne, az életmű már a következő verseskönyvben új irányt is vett.

1972. szeptember (1988)

Grendel Lajos irodalomtörténetében azt írja, ez a kötet olyan kitérő a pályán, „ahová Oravecz Imre előtt magyar költő nem merészkedett még, és azóta sem. (…) egy lélek titkos, hét lakatra zárt szobájának közszemlére tétele”. Ezen a szövegen egy teljes generáció nőtt fel, akik a szerelem definícióját ebből az őszinte és nagyon intim vallomásból próbálták kinyerni. A könyv egy kapcsolat története kilencvenkét hosszú mondatban, melyek a prózavershez állnak a legközelebb. A megalázottság, a kiszolgáltatottság, a kegyetlenség, a szerelemmel járó fájdalom monológjai ezek az írások, melyek a magyar irodalomban azóta is egyedülálló művé állnak össze.

Halászóember (1998)

Semmilyen nagy szót nem tartanék túlzásnak most. (…) Remekmű.

– állítja Esterházy Péter a kötetet elemző esszéjében (Oravecz Imre megírta). A sokak szerint a pálya csúcsát jelentő verseskötetben az emlékezésé a főszerep: szociografikus pontossággal, mégis a líra nyelvén állít emléket egy letűnt világnak, a falunak, melyet régi jelentésében és formájában ma már nem találunk sehol. Töredékek egy faluregényhez az alcíme, és valóban, mintha egy prózai munkához gyűlne benne össze a leltár. De nemcsak Szajláról és a faluról van itt szó, hanem egyfajta költői hazatalálásról, illetve az én újrafelfedezéséről is: „A könyv írásakor avval szembesültem, hogy végre van valóság, megtalálta az én igazi valóságomat. Hogy megvan mindahhoz végre a valóság, amit egész eddigi életem során írtam, s ez rám revelatív erővel hatott. Mindez persze azt jelentette, hogy Szajla ürügyén magamhoz jutottam el, Szajlában magamra találtam rá; annak reményét tehát, hogy végre megláthatom önmagam.” (Beszélgetés Keresztury Tiborral 1999-ben.)

A rög gyermekei trilógia (2007, 2012, 2018)

Az alapvetően lírai életmű a kétezres években az epika felé fordul, és Oravecz Imre megírja háromkötetes művét, a magyar irodalom nagy kivándorlásregényét. A terjedelmes kötetek az Árvai-család krónikáját elevenítik fel, az elsőben (Ondrok gödre) a fiú, Árvai István tesz fel mindent egy lapra, és a jobb élet reményében, a magyar kivándorláshullám idején elindul Amerikába. A második regény (Kaliforniai fürj) az ő megtelepedésének küzdelmeit mutatja be, a hontalanság, a gyökértelenség, az emigráns életforma lehetőségeit és zsákutcáit vizsgálva. Végül az Ókontriban Árvai István fia mintegy az apja helyett tér vissza a Mátrába, az óhazába, a nyelvet és a viszonyokat alig ismerve visszatelepül Amerikából és újrakezdi az életét. A másfélezer oldalnyi monumentális szöveg megkerülhetetlen része a magyar prózának és igazán nagy olvasmányélmény. A hazatérés és az elindulás kérdésköre személyes problémaként is a regényhármas középpontjában áll, mint ahogy Szajla is, melyről rengeteg leírás olvasható: „Távol, északi irányban a Mátra alacsony, keleti nyúlványai látszottak, de aztán, ahogy haladtak arrafelé, lassan növekedtek. A sík felszín is változott. Kétoldalt enyhén emelkedett, mígnem völgyet formált széles fenékkel, szelíd, lankás oldalakkal. A fenéken szántók terültek el, de az oldalakon zömmel karósorok, szőlők húzódtak.” (Ókontri)

Távozó fa (2015)

A 2005 és 2014 között írott verseket tartalmazó gyűjtemény az időskori kötet (a hét könyve is volt nálunk), melyben egy öregedő, magányos versbeszélő az elmúlással kapcsolatos reflexióit osztja meg szenvtelen hangon, mégis elképesztő személyességgel. A puritán és eszköztelen versbeszélő elsősorban természeti képekben ragadja meg a világot és ezeken keresztül tárja fel személyes sorsát kíméletlen őszinteséggel, önéletrajzi vonatkozásokban gazdagon. A kötetért a szerző 2016-ban Aegon-díjat kapott. 

A ház előtt kert,

a kert alatt völgy,

a völgyön túl hegy,

a kertből a napot nézem,

mely leáldozóban van a hegy

mögött. (Alkony)

Oravecz Imrét a Magvető Kiadó A megfelelő nap című kötettel köszönti, melybe bele is olvashatsz:

Oravecz költészetében az élet és a halál mindennapos valóság és filozófiai probléma

Kiadója, a Magvető, A megfelelő nap kiadásával köszönti a nyolcvanéves Oravecz Imrét. Olvass bele a kötetbe!

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A regényírás rosszabb, mint a földművelés – Oravecz Imre 75

...
Beleolvasó

Oravecz Imre azután kezdett el naplót írni, hogy kicsúszott a lába alól a talaj

A Kedves John. Levelek Kaliforniába egyszerre önéletrajzi vallomás és a rendszerváltozás korrajza. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Oravecz Imre álmában is kiismeri magát Szajlán

Az eredetileg 1998-ban megjelent Halászóember újabb kiadásával az életműsorozat egyik legfontosabb darabja lesz olvasható - olvassatok bele Oravecz Imre kötetébe!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalommal olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Hírek
...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Hírek

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

...
Szórakozás

Még 1 milliárddal többe került a Petőfi-film, mint ahogy eddig tudtuk

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.