Tandoriról írták - „Végzettsége: tanár, kenyérkereső foglalkozása: fordító, sorsa: költő”

Tandoriról írták - „Végzettsége: tanár, kenyérkereső foglalkozása: fordító, sorsa: költő”

Ruff Orsolya | 2019. február 14. |

Kép forrása: Litera

Február 13-án elhunyt Tandori Dezső. Versei a hatvanas évek közepétől jelentek meg rendszeresen, első kötete pedig 1968-ban, Töredék Hamletnek címmel. Az elmúlt bő ötven évben az irodalmi és közéleti lapokban rengeteget publikált, verseket, esszéket, műfordításokat, érdemes ezeket visszakeresni. Hasonlóan érdekes viszont felkutatni azokat a megjelenéseket is, melyek nem feltétlenül az irodalmi lapokhoz köthetők, mégis egytől egyig az irodalomról is szólnak - ezekből válogattunk most ki hármat.

Tandori Dezsőről az egyik legelső megjelenés az ELTE egyetemi lapjához köthető, amely 1959 júniusában Vizsgák... Vizsgák... Vizsgák! címmel címlapanyagot publikált a szigorlatozókról. A cikk megemlíti, hogy az egyetem épületében 10.55-kor nyílt az egyik terem ajtaja, és kilépett rajta „Tandori Dezső másodéves német-magyar szakos hallgató”, aki elsőnek fejezte be a dolgozatát és készségesen nyilatkozott a lapnak.

„Harminc sor Arany Jánosról szóló kritikai szöveget fordítottam németre. Hasonló szövegeket kaptak a többiek is. Kellő gyakorlattal rendelkezem a fordításban. A lehetőség megvolt, most mindenki aszerint boldogul, ahogyan élt vele.”

Az akkor másodéves Tandoriról kiderült még, hogy akkor már hat éve tanult németül: „Módszere nincs. Sokat gyakorol, sokat olvas. Ez elég is”.

egyetemilap.JPG

1977-ben a Népsport az Egy talált érzés megtisztítása című cikkében már így mutatta be az akkor harminckilenc éves Tandori Dezsőt: „Végzettségét tekintve: tanár, kenyérkereső foglalkozását: fordító, sorsát: költő”. A beszélgetésben persze fontos szerepet kap az irodalom és a sport („Tandori legutóbbi kötetét kézbe véve nem lehet nem észre venni: egy sportot szerető és értő ember húzódik meg e versek hátterében.”), a költő pedig elárulja, hogy íróbarátságai egy része is a sporthoz kötődik. Ottlik Gézával például rendszeresen látogatták az atlétikai versenyeket, Ottlikkal és Kormos Istvánnal pedig végigszurkolták a budapesti atlétikai Európa-bajnokságot. A sport már egészen fiatalon az élete részévé vált: édesapjával kapcsolatban a nagy dunai evezéseket idézte fel, édesanyjáról pedig elmesélte, hogy a BVSC uszodájának irodavezetője volt: „Éveken át úgy járhattam ki az uszodába, mintha hazamennék”. Az úszás mellett vitorlázott és teniszezett is, bár utóbbit többször el is lógta. Sportos élményeiről így írt egyik versében (A „Mindez-Csak-Tréfa”-körkérdésre):

Ha már
itt tartunk: ez volt az, amikor a szomszéd
telek bokrai alól szedtek elő. Ott akartam
maradni, hogy lebonyolíthassam az olimpiai
magasugródöntőt, magam-készítette állvánnyal,
gödörrel, a zugdohány-ágyások közt. Egyébként:
erőnek-erejével zavartak el a falusi vegyesboltba
atlétakellékekért. Teniszezni a Pozsonyi útra,
egy mai iskolaépület egykori helyére kellett
volna járnom. Ma már a Várhegy oldalában
elterülő, akkoriban gazos telket is szépen
parkosították; a Tour de France hegyimenőiről
olvastam ott, (szerencsére) ócska ütővel, dűltcipővel,
totyakszár-harisnyával a teniszcsomagomban;
eredményes lebeszélő-munkával sikerült
megakadályoznom, hogy többet költsenek rám.

Tandori ebben a Népsport-interjúban beszélt arról is, hogy a sport szelleme teremtette meg azt a légkört, melyben dolgozni tudott: „A lényeg: nekem mindig kellett a teljesítmény tudata!” Munkáját sokszor úgy végezte, mint a sportolók:

„Versírás, versfordítás, prózaírás, prózafordítás, esszéírás, tanulmányfordítás, drámafordítás, ellenőrző szerkesztés, válogatás és lektorálás, kritikaírás, gyermekirodalom ... Sportolói fegyelem kell ahhoz, hogy ezt beosszuk a huszonnégy órába, hét napba. Ha ez a fegyelem kényszerítő jellegű lenne, abbamaradna a tevékenység. A sport versenyszellemétől én azt tanultam meg, hogy ez a szervezés, a saját életem megszervezése élvezetes, szép lehet, jó mulatság. A költészet is bizonyos lemondásból áll, mint a sport. Egyénre szabott; azt várja tőled, hogy kicsit mindig a „józan eszed” ellenére élj.”

Hihetetlen munkatempója szóba kerül a Magyar Ifjúság 1981-es cikkében is („Egyenes adása az életnek” ):

„Dolgozni, mit mondjak most már, a jelek szerint jó ideje igencsak szerettem; máskülönben nem fordítottam volna annyi prózát, nem írtam volna viszonylag sok tanulmányt, verset.”

Az íróság – ahogy ő fogalmaz – nyolcévesen ütött be nála. Négy évvel idősebb barátja ugyanis remek iskolai fogalmazásokat írt, és Tandori akkor arra gondolt, neki is kell tudnia kell ilyet, ha a barátja gombozásban már jobb nála. Első kötete harmincéves korában jelent meg, és 1981-es interjúja szerint több tényező is közrejátszott abban, hogy azóta „meglódultak egy kicsit a dolgok”. Közrejátszott például azoknak a bizalma, akik újra és újra a pályára küldték, valamint felesége támogatása, aki írásainak - ahogy Tandori fogalmazott - első ellenőre, közvetlen értője. Itt is említést tett feszes időbeosztásáról: „doppingszert a feketekávén kívül sosem használtam, de az időmet kényszerűen is mindig beosztottam, hét végét nem ismertem stb., ám épp ennek az elszánt hivatásos életmódnak a következménye; hogy most már, amikor a munkám viszonylag sokoldalú lehetőségeket nyújt — sőt! —, gazdálkodnom kell a munkafajták arányításával is”. Fontosnak tartotta még a biztonságot is: „logikus, hogy most, amikor négy madarunkkal élünk, nem volna biztonságos, ha velük nem törődnék; annyira szeretjük őket, hogy én sem <<dolgozhatom el előlük>> minden időmet. Mivel ők is bizonyos munkát jelentenek, azt hiszem, munkám egyre emberibb lesz”.

A cikk az ADT szolgáltatás segítségével jött létre.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!