Anyának lenni nem egyszerű, sokszor olyan szellemi, mentális vagy érzelmi kihívásokkal találkozunk, amire sosem számítottunk volna. Az irodalom viszont itt is segítségünkre lehet, hiszen rengeteg anya és író már bejárta ezt az utat. Ott Anna, aki három évadon át beszélgetett vendégeivel a szülővé válás legszebb vagy éppen legnehezebb pillanatairól az Ezt senki nem mondta! podcastben, most 22 könyvet válogatott össze az anyaságról, amelyben a fenteket, a lenteket, a szépséget és a nehézséget is megtapasztalhatjuk. Tavaly ősszel pedig megjelent a témához kapcsolódó bookazine is (rendeld meg itt a kiadványt!), amelyben tőle is olvashatunk szövegeket.
A hiánypótló, 150 oldalas kiadványban találsz interjút Szél Dáviddal vagy éppen Mécs Annával, valamint könyvajánlókat és különféle hasznos információkat tartalmazó cikkeket – például az internetes gyereknevelési tanácsokról –, illetve néhány fontos alkotó is megosztja a személyes történetét. Most Ott Anna listacikkét mutatjuk meg.
Dr. Benkovics Júlia: Magunkról – Tabuk nélkül a női testről
Ezt a könyvet receptre kellene felírni minden lánynak és nőnek, akiben valaha kérdés merült fel a saját teste működésével kapcsolatban. És kinek ne akadt volna ilyen? Legfeljebb nem volt kitől megkérdeznie. A mindennapokban szülő-nőgyógyászként praktizáló dr. Benkovics azonban választ ad mindenre, legyen szó szüzességről, menopauzáról, endometriózisról vagy épp orgazmusról.
Közérthetően, humorosan és sallangok nélkül ír a női testről, hogy ne legyenek többé tabuk.
Török Sophie: Nem vagy igazi!
Török Sophie, polgári nevén Tanner Ilona, Babits Mihály felesége volt. Mivel saját gyerekük nem születhetett, így 1928-ban örökbe fogadták Török testvérének gyerekét, akit aztán Babits Ildikó néven neveltek. Az 1939-ben a Nyugatban megjelent, Nem vagy igazi! című elbeszélés a gyerekre vágyó, meddő nő történetét írja meg, amely a gyerek felett érzett boldogság ellenére tele volt vádaskodással, gyanakvással és vívódással.
Az író, aki verseiben rendszeresen feldolgozta a női lélek fájdalmait és vívódásait, ebben a kötetben az anyaság ösztöne felé fordult, ami egyszerre volt számára vágyott álom és megvetendő ábránd.
Kállay Eszter: Vérehulló fecskefű
„anyuka vagyok, tehát szerethető, és nem kell / tőlem félni, / sok bajt nem tudok okozni. // de éjszaka felébreszt, az ereimben terjed, repül / a düh, remegve keresi belőlem a kijáratot”. Kállay Eszter verseskötete az anyasággal, a várandóssággal szemben állított elvárásokkal és sztereotípiákkal szembesíti az olvasóját, például hogy egyszerre láthatatlan, mégis szép, természetesnek vett, mégis a legnagyobb erény. A kötet radikálisan szakít ezzel a felfogással, és ahogyan haladunk előre a versekben, úgy lesz egyre több tere, hangja és érvénye az anya szólamának.
Mert anyának lenni sosem jó vagy rossz, hanem egy összetett érzés, a tapasztalatok széles spektruma.
Kjersti Annesdatter Skomsvold: A gyerek
Az anyává válás folyamata egy átfogó testi, lelki és szellemi átalakulást jelent, amelyben rengeteg alapvető fogalom – mint a szeretet, a család, az identitás, a kötődés – új, váratlan jelentéssel társul.
A gyerek ennek a sokszínű folyamatnak a pontos, őszinte és megvilágosító leírása, amelyben a szerző a gyerekvállalástól való nyers félelmet és a gyerek iránt érzett, mindent felülíró szeretetet egyaránt érzékenyen ábrázolja.
A gyerekvállalás kezdeti nehézségeitől a szülés és a születés csodáján át egészen a mindennapi figyelem és törődés kihívást jelentő, mégis természetes rutinjáig végigkövethetjük egy anya mindennapjait.
Kiss Noémi: Ikeranya
Mit jelent szülni és megszületni? Milyen a terhesség egy magzat szempontjából? Az Ikeranya elbeszélések, monológok, jegyzetek és gondolatfolyamok ritmikus váltakozásában dolgozza fel a születés folyamatát a mesterséges megtermékenyítéstől a vajúdáson át egészen az első születésnapig. A narráció folyamatosan váltakozik az anya és az ikerpár szemszöge között, így átfogóan szemlélteti a szülés és a születés nehézségeit és szépségeit, a fájdalmakat, a hormonok okozta feszültséget, illetve a gyerek és az anya között kialakuló felbonthatatlan köteléket.
A kusza és kiszámíthatatlan valóság találkozik az anyaság mindent átíró tapasztalatával és spirituális fenségével.
Julie Phillips: The Baby on the Fire Escape
Az amerikai író magyarul egyelőre meg nem jelent könyve az anyaság és a kreativitás párhuzamát vizsgálja provokatív, éleslátó és szellemes stílusban. A The Baby on the Fire Escape olyan fontos, de kevésbé tárgyalt kérdéseket helyez előtérbe, mint hogy mit jelent egyszerre alkotni és egy gyerekről gondoskodni,
hova tud elvonulni egy alkotó, ha minden terét folyton egy kisgyerek foglalja el, illetve hol húzható meg a határ a produktivitás és a törődés gyakorlataiban.
Ehhez többek között olyan művészek életét vizsgálja, mint Ursula K. Le Guin, Audre Lorde, Susan Sontag és Angela Carter, akik alkotóként kérdések millióival szembesültek a szülés után.
Szabó T. Anna – Csóka Judit: Egy testben két szív
A világ egyik legszebb és legbonyolultabb csodája, ahogyan egy testben egyik napról a másikra két szív kezd el dobogni. Szabó T. Anna költő, író és Csóka Judit szakpszichológus, meseterapeuta egy különleges vers- és meseválogatást készített, amelyben a várandósság, a szülés és a születés egyszerre misztikus és valóságos rétegei bomlanak ki. Ahogyan az anyaság, úgy ez a kötet is sokszínű, változatos formában ad választ ugyanazokra a kérdésekre:
milyen érzés, ha a testünkben egy új élet növekszik, hogyan lendülhetünk túl az első hónapok váratlan testi és lelki megpróbáltatásain, és mit jelent az az öröm, amikor először vesszük kezünkbe a saját gyerekünket?
Sheryl Ziegler: Kiégett anyák kézikönyve
Anyának lenni megterhelő feladat, rengeteg új érzelmi és fizikai kihívással jár, az ehhez kapcsolódó fáradtságról, kiégésről és útkeresésről nem is beszélve. Dr. Sheryl Ziegler pszichológus és családterapeuta pontosan erre az időszakra kínál megoldást a könyvében. Két évtized alatt, a különböző családok, anyák és gyerekek számára végzett tanácsadásai során számtalan különböző kérdéssel, problémával és traumával találkozott.
A Kiégett anyák kézikönyve gyakorlati tanácsokkal segít, hogy könnyedén kibújjunk a stressz és a bűntudat béklyói alól és elkerüljük annak a csapdáját, hogy a gyerekünk boldogságát a sajátunk elé helyezzük.
Czakó Zsófia: Szívhang
Mit jelent elveszíteni egy meg nem született gyereket? Hogyan lehet feldolgozni a vetélést? Czakó Zsófia második kötete bátor szembenézés a saját vetéléstörténetével. A Szívhang egy lendületes, őszinte belső monológ gyászról, veszteségről és a belső harmóniához vezető visszatalálásról. A beszélőnek a saját érzelmi dilemmáin túl a társadalmi megbélyegzéssel és az intézményrendszerből fakadó kiszolgáltatottsággal is szembe kell néznie:
Ekkor értettem meg, hogy ezzel a pálcikával és az élettelen magzattal a méhemben innentől kezdve nem én irányítok. Nem én döntöm el mikor, hova és miért megyek, mások vették át az irányítást a testem fölött.”
Karl Ove Knausgård: Tavasz
A Tavasz egy hirtelen magára maradt apa és négy gyerekének egyetlen napját meséli el, amely a szinte idillien szép reggellel indít, majd folyamatosan egyre nehezebb és sötétebb lesz, ahogyan szembesülünk az anya hiányának okával.
A Harcom-sorozattal híressé vált norvég szerző, Karl Ove Knausgård ebben a kötetben a tőle megszokott pontossággal, líraisággal és őszinteséggel dolgozza fel egy anya súlyos depresszióját és megterhelő terhességét, miközben válaszokat keres a saját kapcsolatának problémáira, a felesége állapotára és a kilátástalan jövőre. Ez a kötet a négyrészes Évszakok-sorozat talán legszemélyesebb és legmegrendítőbb kötete.
Turi Tímea: A dolgok, amikről nem beszélünk
„A férfiak akkor sincsenek otthon, / amikor otthon vannak. A nők / akkor is otthon vannak, amikor távol” (Családi kűr). Turi Tímea második kötetének verseiben Tandori Dezső és Paul Celan költészetével folytat párbeszédet – a család és a női szerepek problematikája felől közelíti meg őket.
A versek és a kötet egésze is kettősségek mentén rendeződik: férfi-nő, apa-anya, hallgatás-kimondás, háttérbe húzódás – aktív cselekvés.
A női sors és a női szerepek sokfélesége bontakozik ki a versekből, miközben a gyerekek, a bennünk élők és a valódiak is felbukkannak a lapokon. Az ehhez a korhoz fűződő nyelvjátékokat analitikus szellemességgel párosítja.
Rachel Cusk: A Life’s Work
A kanadai születésű, hazánkban a Körvonal-trilógiával híressé vált Rachel Cusk egy megindító, vicces és őszinte kötetben számol be a saját anyává válásának folyamatáról. Az A Life’s Work számos olyan pillanattal van tele, amikor Cusk rájön, hogy ezt senki nem mondta. Mit jelent gondoskodni egy gyerekről, ha közben az egész addigi identitásunkat fel kell számolni?
Hogyan érezhetjük magunkat szabadnak, mikor egy folytonos figyelmet követelő gyerekhez vagyunk kötve?
Cusk nem rejteget semmit, bátran megmutatja, hogy fiatal anyaként mennyiszer hibázott, volt naiv vagy feledkezett meg arról, hogy mire is van szüksége egy gyereknek.
Mécs Anna: Rutin
A harmincas éveiben járó Bori teste az orvosi beavatkozásokat nyögi, míg lelkileg a baráti és a családi kapcsolatai átrendeződését próbálja feldolgozni. A regényben párhuzamosan követhetjük a főhős küzdelmét a teherbe esésért és a már a babával töltött mindennapokat. A két helyzet összevetése gondolatébresztő felállás. Megérte? Melyik a keményebb? Ezt akartad?
Mécs Anna regénye teljes mélységében megmutatja, milyen sok zaj és mesterséges közbeavatkozás nehezíti az úgynevezett reproduktív korú nők dolgát, miközben azt sulykolják beléjük, hogy merjék a saját útjukat járni, meghúzni és megtartani a határaikat.
Maarja Kangro: Üveggyermek
„Mikor kívánja megszakítani? – kérdezte az orvos.” A dokumentumregény a gyerekvállalás sötétebb vetületeibe, olyan mélységbe viszi az olvasót, ahova – állítják egybehangzóan a kritikák – férfi soha nem tudná vinni. Maarja Kangro (1973) észt költő, műfordító és librettista első nagyobb lélegzetvételű prózája ez a 224 oldalas kis kötet, a rövidséget azonban ellensúlyozza a téma. Egy nő éveken át tartó harca a gyerekért, vetélések, méhen kívüli terhesség és egy súlyos fejlődési rendellenességgel rendelkező magzat elvetetése – mind a szerző saját élményeiből erednek.
Kangro ezeket az intim kérdéseket vizsgálja erkölcsi, etikai és filozófiai szempontból, de nem kerüli meg a kíméletlen önvizsgálatot sem.
Mieko Kawakami: Breasts and Eggs
„Lélegzetelállító” – mondta a regényről Haruki Murakami. „Elviselhetetlen” – szögezte le ugyanerről a könyvről Isihara Sintaró író, Tokió egykori polgármestere. Japán jelenleg egyik legnépszerűbb, ugyanakkor legellentmondásosabb szerzőjének díjnyertes bestsellere három nő – Natsuko, a harmincas író, a nővére és a nővér 12 éves lányának – nőiességhez való viszonyát vizsgálja.
A kamasz a felnőtté válással küzd, anyja mellnagyobbító műtétre készül – furcsa reakcióként saját anyja mellrák miatti halálára. Natsuko, bár egyedülálló, a gyerekvállalást fontolgatja.
A könyv második részében tíz évvel később látjuk viszont a szereplőket.
Oriana Fallaci: Levél egy meg nem született gyermekhez
Az olasz újságírónő igazi tévésztárnak számított hazájában, aki olyan hírességekkel készített interjút, mint Khomeini ajatollah vagy Indira Gandhi. Ez a bensőséges hangú kötete is egy újságírói feladatból született, a szerkesztője ugyanis oknyomozó cikket kért tőle az abortuszról. Fallaci ezzel a 114 oldalas kézirattal tért vissza, amelyben egy anya folytat belső monológot a magzatával.
Az elbeszélő, akinek még a nevét sem tudjuk meg – de a szerző feltehetően saját élményekből építette –, felváltva járja körül a gyerekszülés morális terhét és vizsgálja saját érzéseit, döntéseit.
Réz Anna: Mardos – A bűntudatról kilenc fejezetben
A szégyen és a bűntudat körül forog Réz Anna filozófus 2022-ben megjelent kötete. Ahogy a szerző fogalmaz, „a bűntudat egy nagyon jól eladható érzelem”, a pszichológiai kifejezésekkel a klímaszorongástól a háborús konfliktusokig mindent le tudunk írni, kérdés, ez hogyan visz minket tévútra? Az anyaság és a gyerekvállalás termékeny terepet kínál a bűntudatnak, Réz külön fejezetet szentel a témának a kötetben.
„Annyira elhittük, hogy mindenért az anyák a hibásak, hogy közben tökéletesen láthatatlanná vált az az életmód, az a társadalmi közeg, amelyben gyereket nevelünk” – nyilatkozta a kötetéről Réz Anna.
Robin Lim: Gyermekágy
Az amerikai születésű, Balin dolgozó Robin Lim maga is nyolc gyereket szült. A bába személyes okokból választotta ezt a hivatást, miután több, hozzá közel álló asszony belehalt a szülés komplikációiba. Munkásságát Magyarországra az On The Spot stábja hozta el, akik második gyerekük születésénél kérték a segítségét, majd három könyvét is kiadták.
A szerző a 2021-ben megjelent, Gyermekágy című kötetben segít testben és lélekben is anyává válni, és a szoptatás, a testi regenerálódás, a korai érzékszervi fejlesztés és a családtervezés szakaszain is végigkíséri a családot.
Szilvia Molnar: Üvegház
Ez a könyv egy tartóoszlop mindenkinek, akinek szüksége van némi támogatásra”
– nyilatkozta Üvegház című könyvéről Szilvia Molnar. A magyar származású, Texasban élő szerző a szülés utáni első hetek klausztrofób időszakát mutatja be debütáló regényében, és brutális őszinteséggel ábrázolja a frissen szült nő identitáskrízisét, ahogy a gyerek érkezésével az élete minden részlete megváltozik. A saját tapasztalataiból merített lelki és fizikai válságból csak az első időszakot mutatja be, bár saját bevallása szerint neki két évre volt szüksége, hogy visszataláljon a „boldog-énjéhez”.
Sheila Heti: Változások könyve
„Hogy akarok-e gyereket, vagy sem, azt magam elől is titkolom – ez a legnagyobb titok előttem.”
Felvállalható-e már a tudatos gyermektelenség?
A mélyen személyes döntésnek egyúttal komoly etikai súlya és következményei is vannak. Melyik döntés súlyát bírjuk el? Hogy lesz-e gyereke és egész életében felelősséggel tartozik-e majd valakiért, vagy úgy dönt, hogy nem lesz utódja? Az írás idején 37 éves író érmék feldobálásával kereste a választ arra a kérdésre, hogy vállaljon-e gyereket.
Carolina Setterwall: Reméljük a legjobbakat
„Bocsáss meg, amiért elveszítettük egymást. Bocsáss meg, amiért elveszítettelek.” A svéd szerző kötetének főszereplője néhány hónapos gyerekével marad egyedül, miután férje egy reggel nem ébred fel többé, a gyereknevelés kihívásait pedig a mindent belepő gyász helyezi egészen új szintre.
A kötet közel egy évtizeden keresztül követi a nő és kisfia életét, amely a szerző saját tapasztalataiból építkező autofikció.
Emi Yagi: Kihordott hiány
Lehet-e egy terhesség fedősztori? A japán szerző kötete fanyar humorral tálalt társadalom- és kultúrkritika, a kortárs feminista irodalom meghatározó darabja. Főhőse, az egyedülálló Sibata szinte véletlenül fedezi fel, hogy mennyi előnnyel jár a terhesség a munkahelyén, így azt hazudja, gyereket vár.
A hazugság mellett elkötelezetten (és növekvő haspótlásokkal) kitart.
Közben pedig egy egészen más világ tárul fel előtte, ahol nem neki kell főznie a kávét, megszabadul a túlóráktól és a kötelező munka utáni összejövetelektől is. „Megtenné, hogy ma megcsinálja helyettem? A pakolást… Nekem most nem megy, terhes vagyok. Nem bírom a kávé szagát. Rosszul vagyok tőle. A cigiszagtól is. […] Hát így lettem terhes.”
Fotó: Wertán Botond
