Kállay Eszter a láthatatlan gondoskodást viszi színre verseiben

Kállay Eszter a láthatatlan gondoskodást viszi színre verseiben

Vérehulló fecskefű című második kötetében a szerző a várandóssághoz és az anyasághoz kapcsolódó ellentmondásos elvárásokat és érzéseket járja körbe, az anyaságon keresztül pedig a nők társadalmi helyzetéről is beszél. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2024. január 31. |
Kállay Eszter
Vérehulló fecskefű
Magvető, 2023, 60 oldal
-

A versek fókuszába kerül a gondoskodás ambivalens mivolta: egyrészt a szépsége, másrészt meg nem becsültsége és láthatatlansága. A kötet íve e láthatatlanságtól (bezárva lenni, otthon lenni) halad a láthatóság felé, és a verseken keresztül fokozatosan egyre jobban kirajzolódik az anya képe. Hallható lesz az anya nyelve. Az Vérehulló fecskefű versei felhívják a figyelmet a saját tér fontosságára, illetve az otthon terének kettősségére, ami egyszerre nélkülözhetetlen hely, ugyanakkor izolálhat, el is választhat a közösségtől. A szövegek lehetőséget adnak arra is, hogy az olvasó kapcsolódni tudjon a saját születéstörténetéhez.

Kállay Eszter: Vérehulló fecskefű

(részletek)

rászorul

az ügyfélszolgálati e-mailezésbe elkezdtem
belecsempészni a verseimet.
a team leadem nem örült. azért kapta meg
ezt a munkát, anyuka, mert
ez csak négy óra, home office, és ne haragudjon,
látszott, hogy rászorul. (számlák vagy étel,
ahogy mondani szokták.)

és nincs is benne semmi felelősség. lényegében otthon
ül és kávézik. pont, mint mikor otthon volt a
gyerekkel.

de a versek beszivárogtak. mintha valami szorítaná a csuklóm.
rászorul. ha elküldök egy verset, enged egy kicsit.
az ügyfélszolgálat másik oldalán ülőket is
az feszítette, ami engem. miért ilyen az életem?
küldtük egymásnak, egyre versszerűbben.

igaz mondatokat írtam le nekik, ez ritkán sikerül. a nyelvemet
nem beszélték, de elkezdték versbe tördelni
a kéréseiket, és rájöttem, hogy ezeket
akár közölni is lehet.
az anyagi gondjaimat nem oldottam meg.

otthonos 

először a hangját utánoztad, utána érintetted meg,
és a tenger ezerfelől bújt a kezed alá,
hűséges kutya. vizes orrával szagolt,
végignyalta az arcod. a tengerpartra metróztunk ki hárman,
az összefirkált szerelvényben te voltál az egyetlen szőke gyerek.
a bőrszínünknek jelentése lett, de te továbbra is
úgy szívtad vissza a taknyod és nyomtad az orrod
az ablakhoz, mint akármikor.

kezd otthonos lenni, hogy a családom ennél nem nagyobb.
hogy valami gyökerestől. és mégis néha mintha rám
lenne írva.
az árvaságban mindig volt valami felnőttes. zűrös családok,
átmeneti lakások. azok a gyerekek ittak először reggelente igazi kávét.

a tenger mentén gyűjtött kavicsokat igazságosan osztottad el közöttünk.
én az agyagos vöröset kaptam, mint aki a legtöbb vért vesztette
az elmúlt másfél évben. a fehér, áttetsző üvegkavics
egy tizenhat éves, szerelmes lány sörösüvegéből maradt itt.
zűrös családból jött, és a két sört aznap este azonnal megérezte.
aztán kilépett a testéből, a habokat nézte az üveg és a víz szélén.
ezt a csiszolt kavicsot visszahajítjuk a tengerbe.

te tartod meg a legnagyobb követ a tengerpartról, az otthonunk dísze lesz.
kivágjuk az ezeregyszáz éve növekvő könyvespolcot, és a helyére tesszük.
türelmesen nézi majd, ahogy új gyökeret eresztünk.

innentől a kőcsönd már nem fenyeget

futás közben a kövek mint a csontok
tűnnek fel a porzó talaj alól,
mintha nejlonzacskót próbálnék
felöklendezni, jönnek az emlékek,
a babakocsi remeg a kezeim között.

anyuka vagyok, tehát szerethető, és nem kell
tőlem félni,
sok bajt nem tudok okozni.

de éjszaka felébreszt, az ereimben terjed, repül
a düh, remegve keresi belőlem a kijáratot,
imbolygó rügyek, hűvös van, amikor elvonul,
magamra húzom a takarót, és közelebb húzódom hozzád,
a derekam kint van.

ódát akarok írni a dühömhöz, ami felébreszt ahelyett, hogy
kiütne, ami szétárad, visszacsatol és becsatornáz, úgy áll meg,
mint egy vonat, nem áll meg ott, ahová nem való, nem vet
szikrákat olyanok felé, akik nem tartoznak
magyarázattal, pontos irányt talál, és szabaddá tesz.

egy szétvert test, ami nem találja, merre induljon, épphogy
csak felugrik a buszra, épphogy eléri a reggeli-esti rutint, épphogy
nem veszélyezteti önmagát és másokat, vezetni nem mer, és nem akar.
ha van egy perce, visszarepül a múltba, tetoválás fájdalma kell
a gerincén, hogy visszahúzza. zene kell, hogy ébredjen, morajlás,
hogy aludjon. figyelnie kell, hogy merre billenti a nehézkedési erő.
anya vagyok, tehát szerethető, és kell tőlem félni,
sok bajt tudok okozni.

megölelem az irányvesztett testet,
megigazítom a párnáját.
magamat is őrzöm.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Ughy Szabina novelláiból kiderül, hogy milyen áron válhat láthatóvá egy nő

Milyen árat kell fizetni egy nőnek, hogy szépnek, egészségesnek tűnjön? Ughy Szabina elbeszéléseiben a nők számára az önmagukra ismerés, testük és szellemük újrafelfedezése alapélmény. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Vesna Lemaic prózájában a hovatartozás és a kirekesztés feszül egymásnak

Margó Könyvek sorozatban jelent meg a szlovén Vesna Lemaić Szívélyes fogadtatás című kötete, melyben elsősorban a turizmus és a migráció kérdései, igazságtalanságai foglalkoztatják. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy kanadai költő kanyargós útja a gyermekévektől a felnőttkorig

Kayla Czaga szellemes, zsigerekig hatoló, ugyanakkor játékos költészete őszintén és humorral vizsgálja a személyiség legbonyolultabb rezdüléseit. Olvass bele az első kötetébe!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Érdekvédelmi terület: Auschwitz parancsnokáról tisztábban beszélnek a zajok, mint a szavak

Jonathan Glazer Cannes-nagydíjas, öt Oscarra jelölt filmje szokatlan módon közelíti meg a holokausztot: Rudolf Hösst és családját követjük benne, a zsidók szenvedését pedig hangok „testesítik meg”.

...
Nagy

Capote belebukott, hogy elárulta a manhattani elit szent szörnyetegeit

Árulás, kiteregetett szennyesek és bonyolult szerelmi sokszögek. Egy gellert kapott golyó, egy francia étterem és egy főmű, ami nem készült el soha. Az író és a befolyásos hattyúnők története rémálom luxuskivitelben. Utánajártunk a sztorinak.

...
Szórakozás

Utolsó kémekből nemigen lesznek elsők, de röhejes, ha megpróbálják

Egy morózus, sokat látott kém Gary Oldman alakításában, csetlő-botló fiatal ügynökök, arcátlan hatalmi harcok és világbajnok fekete humor. A Slow Horses (Utolsó befutók) című krimisorozat irtózatosan szórakoztató és izgalmas.