Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját (ITT bele tudsz olvasni, ITT a borítóról írtunk, ITT pedig bele tudsz hallgatni Németh Róbert playlistjébe), most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

Nyitókép: Valuska Gábor

Könyves Magazin | 2021. november 12. |

„Nagymértékben felszabadított, akkor is, amikor írtam, és utána is. Sokat írtam azóta, nem regényeket, hanem esszéket, cikkeket, könyveket. Amikor elkezdtem a Harcomat, két könyvem volt, mostanra pedig már tizenhét könyvem megjelent. Ez pedig az írás felszabadító hatása miatt történt. De most bajban vagyok, mert valami nagyon máson szeretnék dolgozni, egy egészen más területre szeretnék lépni, ami különbözik ettől az életrajzi világtól. Nem akarnám ugyanazt csinálni, valami teljesen mást szeretnék” - ezt két éve nyilatkozta a Könyvesnek a norvég Karl Ove Knausgard, aki 2019-ben volt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. Akkor jelent meg a Harcom című monstre regénysorozata negyedik része, az Élet, idén nyáron pedig kijött a zárókötet, a Harcok, amelyben KOK nemcsak a saját családjáról, de Hitlerről, Paul Celanról és Leonardo da Vinciről is ír.

Karl Ove Knausgard
Évszakok - Ősz
Ford.: A. Dobos Éva, Magvető, 2021, 272 oldal
-

Az írónak viszont van egy másik sorozata is, magyarul pedig novemberben jelenik meg az Évszakok-széria első kötete, az Ősz. Az Évszakok személyes enciklopédia, amelyben egy apa megmutatja születendő lányának, milyen csodálatos, megismerhetetlen és kiszámíthatatlan hely ez a világ. Az Őszben olyan hétköznapi és mindenki számára ismerős tárgyakat és érzéseket mutat be, mint például az alma, a konzervdoboz vagy a magány, olyan megkerülhetetlen alkotókat, mint Flaubert vagy Van Gogh, és közben tovább bővíti a Harcom-könyvekben megismert családi univerzumot. Knausgard számára semmi sem jelentéktelen vagy épp túl hatalmas, hogy írjon róla. Rövid, érzékeny leírásaiban láthatjuk az apa szerepében, aki a negyedik gyermeke érkezését várja, és a fiúéban, aki felidézi saját gyerekkorát, a fjord vizében látott barna delfineket és a két tárgyat, amit apja holmijából megtartott: a távcsövet és a gumicsizmát. A könyvet Vanessa Baird festményei illusztrálják, amelyeket Knausgard válogatott szövegeihez.

Karl Ove Knausgard: Ősz - Évszakok (részlet)

Fordította: A. Dobos Éva

Tetű

Lehajtott fejjel ül előttem az egyik gyermekem az ebédlőasztalnál a plafonról lógó lámpa fényében. Egy speciális fésűvel fésülöm a haját. A fésű hosszú, sűrű fémfogai minden kis szöszt kifésülnek belőle. Végighúzom a hajában a fésűt, aztán az asztalon egy fehér papírra koppantom. Néha fekete kis pontok potyognak a papírra. Nem tudjuk biztosan, mi az, de tetűtojásra tippelünk. A nagyobb pontokat hosszabban vizsgáljuk, hogy lássuk, mozognak-e. Au!, szisszen fel a lányom, amikor beakad a fésű, és én megrántom, hogy húzhassam tovább. Bocsánat, mondom.

De meg kell csinálni.

Tudom, mondja. De azért nem kell cibálnod a hajam. Nem, mondom, és az asztalhoz koppantom a fésűt. Egy piciny ezüst lényt látok a papíron, kissé összezavarodva. Tesz néhány lépést a könyörtelen fehér papírlapon. Apa, mondja a lányom, tetű! Látom, mondom. Akkor öld meg, mondja. A fésű szélső fogát a kis állat fölé tartom és a papírhoz nyomom. Miután végigfésültük a lányom haját, és találtunk benne még két tetűt, átmegyünk a fürdőszobába. Leveszi a pulóverét, a vállára teszek egy törölközőt, a tenyerembe nyomok egy adag tetűirtó szert, és a hajába és a fejbőrébe masszírozom. Negyedóra múlva a fürdőkád fölé hajol, a feje fölé tartom a zuhanyfejet a zubogó vízzel, a tetűirtó szer fehér habját apró folyam viszi lassan a lefolyó felé. Aztán megismételjük a procedúrát a másik két gyereken is, végül magamon végzem el a tetűirtást. Sok hűhó egy pici rovar miatt, a tetű mindössze néhány milliméter hosszú, és nem tesz jelentősebb kárt, csak kiszív egy kis vért, és lerak pár tojást. Nagyjából egy hónapot él, aztán elpusztul, és kiszáradva esik ki a hajból, miközben az utódai enyhe viszketést okoznak a fejbőrön.

Egy nemzedékkel ezelőtt elég volt egy enyhe viszketés, hogy eget-földet megmozgassanak:

minden ágyneműt kimostak kilencven fokon, a fésűket és a hajkeféket kifőzték vagy berakták a fagyasztóba, a sapkákat és a sálakat ugyanennek az eljárásnak vetették alá. Tetvesnek lenni szégyent jelentett, és nem nagyon beszéltek róla. A szégyenérzet abból az időből maradt ránk, amikor a tetű a tisztátlanságról és szegénységről árulkodott, és volt benne valami állatias: a kutyák bundája volt teli tetűvel, és a majmok vakaróztak folyamatosan. Amikor három éve tetű került a házunkba, nem szégyenkeztünk, modern emberek lévén tudtuk, hogy a tetű az iskolában és óvodában terjedő lény, frissen mosott hajban és piszkos hajban egyaránt. Az interneten olvastuk, hogy a tetű a hajjal való érintkezés útján terjed, ezért fölösleges mosni vagy fagyasztani az ágyneműt. Inkább szimbolikus aktusnak kell felfogni, valamiféle tisztálkodási rítusnak. De most, ahogy reggelinél az asztal körül ülünk, és vakarózunk, mint a majmok, és az őszi tetű megérkezett hozzánk, és a tetűkezelés után néhány héttel ismét visszajött, már nem vagyok modern, hanem

a régi szégyen fog el:

szégyellem, hogy tetves a családom.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

Havonta 10 percben szóban is összefoglaljuk, mi volt a hónap legfontosabb irodalmi vagy könyves témája, mit választottunk a hónap könyvének és még egy adaptációt is ajánlunk. 

...
Podcast

Hitler, a Harcom, Knausgård és a fordítás (Beszélgetés Patat Bence fordítóval)

Végéhez ért az utóbbi évek izgalmas irodalmi kísérlete, megjelent a Harcom hatodik kötete, a Harcok. A nagy irodalmi projektről, a fordításról és persze Hitlerről is kérdeztük Patat Bence műfordítót.

...
Hírek

Elkészült a lejátszási lista Knausgard Harcom-sorozatának utolsó kötetéhez!

Németh Róbert zenész-újságíró Karl Ove Knausgard Harcom-sorozatának utolsó kötetéhez, a Harcokhoz is összegyűjtötte a zenéket, amelyekkel együtt lehet olvasni a regényt. Mutatjuk!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

A hét könyve
Kritika
Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez
...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Kétezer-négyszáznyolcvan nap

„A hét első felében késő estig dolgozott, hogy el tudjon jönni, holnaptól ki akarja kapcsolni a telefont” ‒ Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez az első rész.

...
Nagy

Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én

Kik, mit és hogyan írtak az újságokba a szabadságharc százéves évfordulóján?

...
Nagy

Szilágyi István a 20. század egyik legnagyobb regényét írta meg

Március 13-án elhunyt Szilágyi István, aki az elmúlt fél évszázad egyik legfontosabb prózaírója, Kő hull apadó kútba című regénye a magyar irodalom klasszikusa. 

...
Kritika

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

Egy vér című regényében Denene Millner azt vizsgálja, hogyan kötötték és kötik gúzsba még ma is a nőket a velük szemben támasztott elvárások. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Mintha bezárnának egy dobozba – beszélgetés a kortárs roma irodalomról

A Romakép Műhely a kortárs roma irodalomról tartott kerekasztal-beszélgetést. A Balogh Attiláról és Rafi Lajosról szóló filmek vetítése után Galyas Éva, Kele Fodor Ákos és Fehér Renátó beszélgettek. 

...
Nagy

Ferencvárosi születés és halál – Bősze, Fullajtár és Vágvölgyi B. Sántakutya-sztorijai

Egy zenetörténész, egy színésznő, egy főszerkesztő meg egy kerület. 117 vágány, két ceruzacsonk és pár korty Traubi. Bősze Ádám, Fullajtár Andrea és Vágvölgyi B. András voltak a Sántakutya – ferencvárosi sztorikoktél márciusi vendégei.

Hírek
...
Nagy

5 könyv azoknak, akik a közösség szolgálatában állnak

...
Hírek

Neil Gaiman aukciója több mint 1 millió dollárt gyűjtött a képregényművészek megsegítésére

...
Beleolvasó

Susanne Abel egy anya eltitkolt emlékein át fejti fel a német nemzet szégyenét – Olvass bele!

...
Hírek

Fenyvesi Orsolya kapja idén a Sziveri-díjat

...
Hírek

Ferenc pápa önéletrajzában az őt ért kritikákra is reagál

...
Beleolvasó

Az Eurotrash provokatív stílusban bontja le az európai felsőbbrendűség mítoszait

...
Nagy

Így született Batman ellenlábasa ‒ 5 szemet gyönyörködtető képregény

...
Hírek

Krasznahorkai László a virtuozitásáért kapott díjat Spanyolországban

...
Hírek

Meghalt Bacsó Béla esztéta, egyetemi tanár