Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját (ITT bele tudsz olvasni, ITT a borítóról írtunk, ITT pedig bele tudsz hallgatni Németh Róbert playlistjébe), most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

Nyitókép: Valuska Gábor

Könyves Magazin | 2021. november 12. |

„Nagymértékben felszabadított, akkor is, amikor írtam, és utána is. Sokat írtam azóta, nem regényeket, hanem esszéket, cikkeket, könyveket. Amikor elkezdtem a Harcomat, két könyvem volt, mostanra pedig már tizenhét könyvem megjelent. Ez pedig az írás felszabadító hatása miatt történt. De most bajban vagyok, mert valami nagyon máson szeretnék dolgozni, egy egészen más területre szeretnék lépni, ami különbözik ettől az életrajzi világtól. Nem akarnám ugyanazt csinálni, valami teljesen mást szeretnék” - ezt két éve nyilatkozta a Könyvesnek a norvég Karl Ove Knausgard, aki 2019-ben volt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. Akkor jelent meg a Harcom című monstre regénysorozata negyedik része, az Élet, idén nyáron pedig kijött a zárókötet, a Harcok, amelyben KOK nemcsak a saját családjáról, de Hitlerről, Paul Celanról és Leonardo da Vinciről is ír.

Karl Ove Knausgard
Évszakok - Ősz
Ford.: A. Dobos Éva, Magvető, 2021, 272 oldal
-

Az írónak viszont van egy másik sorozata is, magyarul pedig novemberben jelenik meg az Évszakok-széria első kötete, az Ősz. Az Évszakok személyes enciklopédia, amelyben egy apa megmutatja születendő lányának, milyen csodálatos, megismerhetetlen és kiszámíthatatlan hely ez a világ. Az Őszben olyan hétköznapi és mindenki számára ismerős tárgyakat és érzéseket mutat be, mint például az alma, a konzervdoboz vagy a magány, olyan megkerülhetetlen alkotókat, mint Flaubert vagy Van Gogh, és közben tovább bővíti a Harcom-könyvekben megismert családi univerzumot. Knausgard számára semmi sem jelentéktelen vagy épp túl hatalmas, hogy írjon róla. Rövid, érzékeny leírásaiban láthatjuk az apa szerepében, aki a negyedik gyermeke érkezését várja, és a fiúéban, aki felidézi saját gyerekkorát, a fjord vizében látott barna delfineket és a két tárgyat, amit apja holmijából megtartott: a távcsövet és a gumicsizmát. A könyvet Vanessa Baird festményei illusztrálják, amelyeket Knausgard válogatott szövegeihez.

Karl Ove Knausgard: Ősz - Évszakok (részlet)

Fordította: A. Dobos Éva

Tetű

Lehajtott fejjel ül előttem az egyik gyermekem az ebédlőasztalnál a plafonról lógó lámpa fényében. Egy speciális fésűvel fésülöm a haját. A fésű hosszú, sűrű fémfogai minden kis szöszt kifésülnek belőle. Végighúzom a hajában a fésűt, aztán az asztalon egy fehér papírra koppantom. Néha fekete kis pontok potyognak a papírra. Nem tudjuk biztosan, mi az, de tetűtojásra tippelünk. A nagyobb pontokat hosszabban vizsgáljuk, hogy lássuk, mozognak-e. Au!, szisszen fel a lányom, amikor beakad a fésű, és én megrántom, hogy húzhassam tovább. Bocsánat, mondom.

De meg kell csinálni.

Tudom, mondja. De azért nem kell cibálnod a hajam. Nem, mondom, és az asztalhoz koppantom a fésűt. Egy piciny ezüst lényt látok a papíron, kissé összezavarodva. Tesz néhány lépést a könyörtelen fehér papírlapon. Apa, mondja a lányom, tetű! Látom, mondom. Akkor öld meg, mondja. A fésű szélső fogát a kis állat fölé tartom és a papírhoz nyomom. Miután végigfésültük a lányom haját, és találtunk benne még két tetűt, átmegyünk a fürdőszobába. Leveszi a pulóverét, a vállára teszek egy törölközőt, a tenyerembe nyomok egy adag tetűirtó szert, és a hajába és a fejbőrébe masszírozom. Negyedóra múlva a fürdőkád fölé hajol, a feje fölé tartom a zuhanyfejet a zubogó vízzel, a tetűirtó szer fehér habját apró folyam viszi lassan a lefolyó felé. Aztán megismételjük a procedúrát a másik két gyereken is, végül magamon végzem el a tetűirtást. Sok hűhó egy pici rovar miatt, a tetű mindössze néhány milliméter hosszú, és nem tesz jelentősebb kárt, csak kiszív egy kis vért, és lerak pár tojást. Nagyjából egy hónapot él, aztán elpusztul, és kiszáradva esik ki a hajból, miközben az utódai enyhe viszketést okoznak a fejbőrön.

Egy nemzedékkel ezelőtt elég volt egy enyhe viszketés, hogy eget-földet megmozgassanak:

minden ágyneműt kimostak kilencven fokon, a fésűket és a hajkeféket kifőzték vagy berakták a fagyasztóba, a sapkákat és a sálakat ugyanennek az eljárásnak vetették alá. Tetvesnek lenni szégyent jelentett, és nem nagyon beszéltek róla. A szégyenérzet abból az időből maradt ránk, amikor a tetű a tisztátlanságról és szegénységről árulkodott, és volt benne valami állatias: a kutyák bundája volt teli tetűvel, és a majmok vakaróztak folyamatosan. Amikor három éve tetű került a házunkba, nem szégyenkeztünk, modern emberek lévén tudtuk, hogy a tetű az iskolában és óvodában terjedő lény, frissen mosott hajban és piszkos hajban egyaránt. Az interneten olvastuk, hogy a tetű a hajjal való érintkezés útján terjed, ezért fölösleges mosni vagy fagyasztani az ágyneműt. Inkább szimbolikus aktusnak kell felfogni, valamiféle tisztálkodási rítusnak. De most, ahogy reggelinél az asztal körül ülünk, és vakarózunk, mint a majmok, és az őszi tetű megérkezett hozzánk, és a tetűkezelés után néhány héttel ismét visszajött, már nem vagyok modern, hanem

a régi szégyen fog el:

szégyellem, hogy tetves a családom.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

Havonta 10 percben szóban is összefoglaljuk, mi volt a hónap legfontosabb irodalmi vagy könyves témája, mit választottunk a hónap könyvének és még egy adaptációt is ajánlunk. 

...

Hitler, a Harcom, Knausgård és a fordítás (Beszélgetés Patat Bence fordítóval)

Végéhez ért az utóbbi évek izgalmas irodalmi kísérlete, megjelent a Harcom hatodik kötete, a Harcok. A nagy irodalmi projektről, a fordításról és persze Hitlerről is kérdeztük Patat Bence műfordítót.

...

Elkészült a lejátszási lista Knausgard Harcom-sorozatának utolsó kötetéhez!

Németh Róbert zenész-újságíró Karl Ove Knausgard Harcom-sorozatának utolsó kötetéhez, a Harcokhoz is összegyűjtötte a zenéket, amelyekkel együtt lehet olvasni a regényt. Mutatjuk!

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

Kiemeltek
...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!

...

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

A Könyves Magazin podcastjének vendége iamyank, akivel STNTLN című albumáról beszélgettünk.

...

A depresszió bárkit magával ránthat – megnéztük a Bruce Springsteen-filmet

A Szabadíts meg az ismeretlentől életrajzi film nem karaokeparti, hanem megrázó vallomás az összeomlásról.

Hírek
...

Nobel-díjas magyar fizikusról szóló film nyerte a legjobb dokumentumfilm díját Krakkóban

...

Betiltaná Krasznahorkai könyveit egy orosz szervezet

...

Geszti Péter kezet fogna Molnár Ferenccel: megvolt A Pál utcai fiúk 500. előadása

...

Meghalt Björn Andrésen, a Halál Velencében sztárja

...

Dokumentumfilm készül a megható történetnek induló botránykönyvről

...

Dr. Zacher Gábor memoárral búcsúzik a mentőorvosi hivatástól