Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját (ITT bele tudsz olvasni, ITT a borítóról írtunk, ITT pedig bele tudsz hallgatni Németh Róbert playlistjébe), most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

Nyitókép: Valuska Gábor

Könyves Magazin | 2021. november 12. |

„Nagymértékben felszabadított, akkor is, amikor írtam, és utána is. Sokat írtam azóta, nem regényeket, hanem esszéket, cikkeket, könyveket. Amikor elkezdtem a Harcomat, két könyvem volt, mostanra pedig már tizenhét könyvem megjelent. Ez pedig az írás felszabadító hatása miatt történt. De most bajban vagyok, mert valami nagyon máson szeretnék dolgozni, egy egészen más területre szeretnék lépni, ami különbözik ettől az életrajzi világtól. Nem akarnám ugyanazt csinálni, valami teljesen mást szeretnék” - ezt két éve nyilatkozta a Könyvesnek a norvég Karl Ove Knausgard, aki 2019-ben volt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. Akkor jelent meg a Harcom című monstre regénysorozata negyedik része, az Élet, idén nyáron pedig kijött a zárókötet, a Harcok, amelyben KOK nemcsak a saját családjáról, de Hitlerről, Paul Celanról és Leonardo da Vinciről is ír.

Karl Ove Knausgard
Évszakok - Ősz
Ford.: A. Dobos Éva, Magvető, 2021, 272 oldal
-

Az írónak viszont van egy másik sorozata is, magyarul pedig novemberben jelenik meg az Évszakok-széria első kötete, az Ősz. Az Évszakok személyes enciklopédia, amelyben egy apa megmutatja születendő lányának, milyen csodálatos, megismerhetetlen és kiszámíthatatlan hely ez a világ. Az Őszben olyan hétköznapi és mindenki számára ismerős tárgyakat és érzéseket mutat be, mint például az alma, a konzervdoboz vagy a magány, olyan megkerülhetetlen alkotókat, mint Flaubert vagy Van Gogh, és közben tovább bővíti a Harcom-könyvekben megismert családi univerzumot. Knausgard számára semmi sem jelentéktelen vagy épp túl hatalmas, hogy írjon róla. Rövid, érzékeny leírásaiban láthatjuk az apa szerepében, aki a negyedik gyermeke érkezését várja, és a fiúéban, aki felidézi saját gyerekkorát, a fjord vizében látott barna delfineket és a két tárgyat, amit apja holmijából megtartott: a távcsövet és a gumicsizmát. A könyvet Vanessa Baird festményei illusztrálják, amelyeket Knausgard válogatott szövegeihez.

Karl Ove Knausgard: Ősz - Évszakok (részlet)

Fordította: A. Dobos Éva

Tetű

Lehajtott fejjel ül előttem az egyik gyermekem az ebédlőasztalnál a plafonról lógó lámpa fényében. Egy speciális fésűvel fésülöm a haját. A fésű hosszú, sűrű fémfogai minden kis szöszt kifésülnek belőle. Végighúzom a hajában a fésűt, aztán az asztalon egy fehér papírra koppantom. Néha fekete kis pontok potyognak a papírra. Nem tudjuk biztosan, mi az, de tetűtojásra tippelünk. A nagyobb pontokat hosszabban vizsgáljuk, hogy lássuk, mozognak-e. Au!, szisszen fel a lányom, amikor beakad a fésű, és én megrántom, hogy húzhassam tovább. Bocsánat, mondom.

De meg kell csinálni.

Tudom, mondja. De azért nem kell cibálnod a hajam. Nem, mondom, és az asztalhoz koppantom a fésűt. Egy piciny ezüst lényt látok a papíron, kissé összezavarodva. Tesz néhány lépést a könyörtelen fehér papírlapon. Apa, mondja a lányom, tetű! Látom, mondom. Akkor öld meg, mondja. A fésű szélső fogát a kis állat fölé tartom és a papírhoz nyomom. Miután végigfésültük a lányom haját, és találtunk benne még két tetűt, átmegyünk a fürdőszobába. Leveszi a pulóverét, a vállára teszek egy törölközőt, a tenyerembe nyomok egy adag tetűirtó szert, és a hajába és a fejbőrébe masszírozom. Negyedóra múlva a fürdőkád fölé hajol, a feje fölé tartom a zuhanyfejet a zubogó vízzel, a tetűirtó szer fehér habját apró folyam viszi lassan a lefolyó felé. Aztán megismételjük a procedúrát a másik két gyereken is, végül magamon végzem el a tetűirtást. Sok hűhó egy pici rovar miatt, a tetű mindössze néhány milliméter hosszú, és nem tesz jelentősebb kárt, csak kiszív egy kis vért, és lerak pár tojást. Nagyjából egy hónapot él, aztán elpusztul, és kiszáradva esik ki a hajból, miközben az utódai enyhe viszketést okoznak a fejbőrön.

Egy nemzedékkel ezelőtt elég volt egy enyhe viszketés, hogy eget-földet megmozgassanak:

minden ágyneműt kimostak kilencven fokon, a fésűket és a hajkeféket kifőzték vagy berakták a fagyasztóba, a sapkákat és a sálakat ugyanennek az eljárásnak vetették alá. Tetvesnek lenni szégyent jelentett, és nem nagyon beszéltek róla. A szégyenérzet abból az időből maradt ránk, amikor a tetű a tisztátlanságról és szegénységről árulkodott, és volt benne valami állatias: a kutyák bundája volt teli tetűvel, és a majmok vakaróztak folyamatosan. Amikor három éve tetű került a házunkba, nem szégyenkeztünk, modern emberek lévén tudtuk, hogy a tetű az iskolában és óvodában terjedő lény, frissen mosott hajban és piszkos hajban egyaránt. Az interneten olvastuk, hogy a tetű a hajjal való érintkezés útján terjed, ezért fölösleges mosni vagy fagyasztani az ágyneműt. Inkább szimbolikus aktusnak kell felfogni, valamiféle tisztálkodási rítusnak. De most, ahogy reggelinél az asztal körül ülünk, és vakarózunk, mint a majmok, és az őszi tetű megérkezett hozzánk, és a tetűkezelés után néhány héttel ismét visszajött, már nem vagyok modern, hanem

a régi szégyen fog el:

szégyellem, hogy tetves a családom.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

Havonta 10 percben szóban is összefoglaljuk, mi volt a hónap legfontosabb irodalmi vagy könyves témája, mit választottunk a hónap könyvének és még egy adaptációt is ajánlunk. 

...
Podcast

Hitler, a Harcom, Knausgård és a fordítás (Beszélgetés Patat Bence fordítóval)

Végéhez ért az utóbbi évek izgalmas irodalmi kísérlete, megjelent a Harcom hatodik kötete, a Harcok. A nagy irodalmi projektről, a fordításról és persze Hitlerről is kérdeztük Patat Bence műfordítót.

...
Hírek

Elkészült a lejátszási lista Knausgard Harcom-sorozatának utolsó kötetéhez!

Németh Róbert zenész-újságíró Karl Ove Knausgard Harcom-sorozatának utolsó kötetéhez, a Harcokhoz is összegyűjtötte a zenéket, amelyekkel együtt lehet olvasni a regényt. Mutatjuk!

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

Hírek
...
Könyvtavasz

Kairó iránt nem maradsz közömbös: vagy megszereted, vagy megutálod

...
Hírek

Bill Gates a siker emberformáló erejéről és Afrikáról ajánl nyárra olvasnivalót

...
Hírek

Itt a Szép Magyar Könyvek listája!

...
Nagy

Diktátorok, Paul Lendvai, dinamikus Föld és zártkerti Magyarország - Non-fiction a Könyvhéten

...
Zöld

Egy csapat újságíró befejezi a meggyilkolt riporter könyvét Amazónia megmentéséről

...
Hírek

Az ifjúsági polcról az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt kerültek le könyvek

...
Szórakozás

Tóth Krisztina-bemutató, Kártyajáték, Irodalom Éjszakája, Könyvhét [Programajánló]

...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

...
Hírek

Találkozz a Budapest Nagyregény szerzőivel a Vörösmarty téren!