Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában

Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában

Számos hagyományosnak mondható regény után fordult az önéletrajzírás felé a kanadai születésű Rachel Cusk, akinek most elsőként Körvonal című regénye jelenik meg magyarul. Ez már se nem fikciós, se nem önéletrajzi írás, hanem a kettő találkozása. A remélhetőleg magyar fordításban is trilógiává bővülő könyvben egy athéni kreatív írás kurzus kulisszái között bolyongunk és változatos szereplőit hallgatjuk, egyáltalán nem bő lére eresztve, de annál precízebb és élesebb meglátásokkal. A Körvonal a hét könyve. 

Benedek Márton | 2021. április 12. |

A magyar olvasó most találkozik először Rachel Cusk nevével, de az írónak egyáltalán nem ez az első figyelemreméltó teljesítménye. Rögtön első regénye, a huszonhat éves korában, 1993-ban megjelent Saving Agnes díjnyertes mű lett, és az ebben bemutatott témák a továbbiakban is meghatározták a munkásságát. Ezek nagyon egyszerűen és általánosan a társadalmi szatíra és a feminizmus. 

Rachel Cusk
Körvonal
Ford.: Kada Júlia, Park, 2021, 251 oldal
-

Több hagyományos, fikciós regény után azonban Cusk úgy érezte, hogy a narratíva kötöttségei meggátolják abban, hogy igazán pontosan és teljesen ábrázolja a nőiséget és az ezzel kapcsolatosan felmerülő problémákat, és ezért az önéletrajzírás felé fordult.

Megírta a válása történetét is, és a gyereke megszületésének sokszor fárasztó és kimerítő tapasztalatait is.

Utóbbi, A Life's Work: On Becoming a Mother címe könyve miatt számos támadást is kapott, mondván, hogy nem jó anya. A tapasztalatairól a Guardianban írt hosszabban.

A válását feldolgozó Aftermath: On Marriage and Separation című könyve után Cusk több éven keresztül nem tudott írni, és ez alatt az idő alatt még erősebbé vált a meggyőződése, ami szerint a hagyományos regény álságos és kínos. Ebből lett aztán az Outline, azaz Körvonal-trilógia, aminek most magyarul is megjelent az első, címadó része. 

A Körvonal olvasása közben nem tudtam nem David Szalayra és a Minden, ami férfire gondolni (olvasd el interjúnkat a szerzővel itt), és nem azért, mert mindketten olyan írók, akik Kanadában születtek, de Angliában nőttek fel, hanem azért, mert mindkét könyvben 

kultúrák, nyelvek, országok, földrészek keverednek, és nincs hagyományos cselekmény, inkább epizódok sora követi egymást; és persze a szereplők sem testileg, sem lelkileg nincsenek igazán otthon.

Amíg viszont Szalaynál élesebben különválnak ezek az epizódok, mert mindig új és új szereplőkkel és helyszínekkel találkozunk, addig Cusknál ugyanaz marad az elbeszélő és a helyszín, és vannak visszatérő figurák is. Cusk továbbá, ahogy említettük, sokkal önéletrajzibb is, bár ebből a Körvonalban nem olyan sokat érzékelünk, hiszen alig tudunk meg valamit az elbeszélőről, de annyit azért igen, hogy ugyanúgy Angliában él, gyerekei vannak és elvált, mint maga a szerző.

A Körvonal helyszíne Athén, ide érkezik Faye, az elbeszélő egy kreatív írás kurzusra oktatóként. Így természetesen elég sok szó esik írókról, írásról, irodalmi életről, különböző történetcsírákról, és a Cusk által nagyra tartott D.H. Lawrence-ről is.

Felvonul többek között Faye repülőgépen megismert alkalmi udvarlója, aki háromszor házasodott már, és fiatalsága és gazdagsága pompája már a múlté; egy görög könyvkiadó, aki hiába próbálkozott kedvenc angol írói publikálásával; és egy karikatúraszerű feminista alkotó, aki rövid idő alatt tisztelhető karakterré válik és érdekes megfigyeléseket tesz a „széles, lapos, hűvös” arcú lengyel, illetve az elképesztően ápolt, elfoglalt, de csúnya cipőket hordó német nőkről.

Az alig 250 oldalas könyvben nincs helye hosszú karakterleírásoknak, de mégsem felszínesen ábrázoltak a szereplők, mert az apró, finom megfigyelések és a párbeszédrészletek pont annyit adnak, amennyi kell. 

Történeteket hallunk a házasságról, a gyereknevelésről, a magányról, az intimitásról, és ahogy Faye egyik hallgatója mondja, “az undorról, ami kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában”.

(Ez a megfigyelés amúgy egy olyan álom elmesélése után hangzik el, amiben egy csapat nő egyszerre menstruál és emiatt nem mehetnek be az operába.)

Miközben nem történik semmi különös, unalmasnak egyáltalán nem nevezhető a Körvonal, sőt helyenként egy krimi izgalmával is bír. Ezt az atmoszférát írta le a a New York Times kritikusa úgy, hogy olyan a könyvet olvasni, mintha a víz alatt lennénk, és a többi embertől egy levegőnél sűrűbb anyag választana el. Az a trükk, hogy a könyvben viszont egyáltalán nem elmosódott vagy elnémított a többi ember.

Ha most csinálna a Könyves Magazin egy „2021 legjobb regényei” listát, nem vagyok biztos benne, hogy a Körvonal a 34-ik lenne rajta, mint a Guardian hasonló listáján, de abban igen, hogy nagyon érdekes lesz majd, hogy hova fut ki ez a trilógia. 

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Gyönyörű regény a lányról, akinek két anyja volt

A visszaadott lány lírai szépségű, mégis kegyetlenül őszinte szembesítés elhagyásról és elhagyatottságról, érzelmi hullámvasutakról és ellentmondásokról, a sokszor egekbe emelt, ugyanakkor megkérdőjelezett sisterhoodról. Ez a hét könyve.

...
Kritika

A rinocérosz szédítően idegen, viszont szórakoztató

Azt eddig nem tudtuk, hogy Schein Gábor rinocérosz, de új kötete, az Ó, rinocérosz ezt bizonyította, és ez alapján a rinocérosz egy olyan kihalásra ítélt állat, aminek mitológiája nincs, mégis nagyon erős, aminek fikcióját továbberősítette, hogy Dürer nem látta, de lerajzolta, és hogy békés, passzív állat, amit mások félelmei, gyűlölete vagy erőszaka hoz létre, alakít. És egyébként az Ó, rinocérosz azért is a hét könyve, mert az irodalom és az olvasás segíthet életben tartani mindenféle rinocéroszt, felismerni, hogy az idegenség mindannyiunkban jelen van.

...
Kritika

Az élet fojtogatóan szűkös és közben maga a végtelenség

Jón Kalman Stefánsson 2017-es könyvében egy élettörténet bemutatásával próbálja megragadni az emberi létezés lényegét, igyekszik érthetővé és átélhetővé tenni, mi a szerelem, a fájdalom, a veszteség , a temetetlen düh lényege, vagy a szabadság és a függetlenség ára. Az Ásta A hét könyve . 

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

...
Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

...
Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.

Olvass!
...
Beleolvasó

Szabó Magda a Régimódi történetben egyetlen arcképet akart kirakni: az édesanyjáét

A Szabó Magda-titok című podcastsorozatunkban négy olvasmányon keresztül kutatjuk, mitől működnek még ma is Szabó Magda könyvei. A következő adásban a Régimódi történetet tárgyaljuk ki, amelyben az író édesanyjának, Jablonczay Lenkének állít emléket. Addig is olvass bele a könyvbe!

...
Beleolvasó

Ki volt Mary Shelley? Frankenstein "anyjának" története elevenedik meg egy gótikus regény lapjain

A romantika irodalmának egyik legkülönlegesebb könyve a Frankenstein, a horror egyik megalapozója, amit egy tizenkilenc éves lány írt. A holland Anne Eekhout Mary című regénye ennek a különleges, érzékeny és merész nőnek állít emléket. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az amerikaiak a focit akarták propagandaeszközként használni Afganisztánban, de csúnyán elrontották

Craig Whitlock könyve döbbenetes tényfeltáró munka, új megvilágításba helyezi mindazt, amit eddig az afganisztáni háborúról tudtunk és gondoltunk. Olvass bele!

...

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...

Garaczi László: A feltorlódó krízisek meggátolják, hogy értelmesen feldolgozzuk őket

...

Pécsi Ildikó nem „szexibombi”, hanem drámai színésznő akart lenni

...

Vajna Ádám: Ha rapper lennék, olyan szeretnék lenni, mint Gege [Alkotótárs]