Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában

Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában

Számos hagyományosnak mondható regény után fordult az önéletrajzírás felé a kanadai születésű Rachel Cusk, akinek most elsőként Körvonal című regénye jelenik meg magyarul. Ez már se nem fikciós, se nem önéletrajzi írás, hanem a kettő találkozása. A remélhetőleg magyar fordításban is trilógiává bővülő könyvben egy athéni kreatív írás kurzus kulisszái között bolyongunk és változatos szereplőit hallgatjuk, egyáltalán nem bő lére eresztve, de annál precízebb és élesebb meglátásokkal. A Körvonal a hét könyve. 

Benedek Márton | 2021. április 12. |

A magyar olvasó most találkozik először Rachel Cusk nevével, de az írónak egyáltalán nem ez az első figyelemreméltó teljesítménye. Rögtön első regénye, a huszonhat éves korában, 1993-ban megjelent Saving Agnes díjnyertes mű lett, és az ebben bemutatott témák a továbbiakban is meghatározták a munkásságát. Ezek nagyon egyszerűen és általánosan a társadalmi szatíra és a feminizmus. 

Rachel Cusk
Körvonal
Ford.: Kada Júlia, Park, 2021, 251 oldal
-

Több hagyományos, fikciós regény után azonban Cusk úgy érezte, hogy a narratíva kötöttségei meggátolják abban, hogy igazán pontosan és teljesen ábrázolja a nőiséget és az ezzel kapcsolatosan felmerülő problémákat, és ezért az önéletrajzírás felé fordult.

Megírta a válása történetét is, és a gyereke megszületésének sokszor fárasztó és kimerítő tapasztalatait is.

Utóbbi, A Life's Work: On Becoming a Mother címe könyve miatt számos támadást is kapott, mondván, hogy nem jó anya. A tapasztalatairól a Guardianban írt hosszabban.

A válását feldolgozó Aftermath: On Marriage and Separation című könyve után Cusk több éven keresztül nem tudott írni, és ez alatt az idő alatt még erősebbé vált a meggyőződése, ami szerint a hagyományos regény álságos és kínos. Ebből lett aztán az Outline, azaz Körvonal-trilógia, aminek most magyarul is megjelent az első, címadó része. 

A Körvonal olvasása közben nem tudtam nem David Szalayra és a Minden, ami férfire gondolni (olvasd el interjúnkat a szerzővel itt), és nem azért, mert mindketten olyan írók, akik Kanadában születtek, de Angliában nőttek fel, hanem azért, mert mindkét könyvben 

kultúrák, nyelvek, országok, földrészek keverednek, és nincs hagyományos cselekmény, inkább epizódok sora követi egymást; és persze a szereplők sem testileg, sem lelkileg nincsenek igazán otthon.

Amíg viszont Szalaynál élesebben különválnak ezek az epizódok, mert mindig új és új szereplőkkel és helyszínekkel találkozunk, addig Cusknál ugyanaz marad az elbeszélő és a helyszín, és vannak visszatérő figurák is. Cusk továbbá, ahogy említettük, sokkal önéletrajzibb is, bár ebből a Körvonalban nem olyan sokat érzékelünk, hiszen alig tudunk meg valamit az elbeszélőről, de annyit azért igen, hogy ugyanúgy Angliában él, gyerekei vannak és elvált, mint maga a szerző.

A Körvonal helyszíne Athén, ide érkezik Faye, az elbeszélő egy kreatív írás kurzusra oktatóként. Így természetesen elég sok szó esik írókról, írásról, irodalmi életről, különböző történetcsírákról, és a Cusk által nagyra tartott D.H. Lawrence-ről is.

Felvonul többek között Faye repülőgépen megismert alkalmi udvarlója, aki háromszor házasodott már, és fiatalsága és gazdagsága pompája már a múlté; egy görög könyvkiadó, aki hiába próbálkozott kedvenc angol írói publikálásával; és egy karikatúraszerű feminista alkotó, aki rövid idő alatt tisztelhető karakterré válik és érdekes megfigyeléseket tesz a „széles, lapos, hűvös” arcú lengyel, illetve az elképesztően ápolt, elfoglalt, de csúnya cipőket hordó német nőkről.

Az alig 250 oldalas könyvben nincs helye hosszú karakterleírásoknak, de mégsem felszínesen ábrázoltak a szereplők, mert az apró, finom megfigyelések és a párbeszédrészletek pont annyit adnak, amennyi kell. 

Történeteket hallunk a házasságról, a gyereknevelésről, a magányról, az intimitásról, és ahogy Faye egyik hallgatója mondja, “az undorról, ami kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában”.

(Ez a megfigyelés amúgy egy olyan álom elmesélése után hangzik el, amiben egy csapat nő egyszerre menstruál és emiatt nem mehetnek be az operába.)

Miközben nem történik semmi különös, unalmasnak egyáltalán nem nevezhető a Körvonal, sőt helyenként egy krimi izgalmával is bír. Ezt az atmoszférát írta le a a New York Times kritikusa úgy, hogy olyan a könyvet olvasni, mintha a víz alatt lennénk, és a többi embertől egy levegőnél sűrűbb anyag választana el. Az a trükk, hogy a könyvben viszont egyáltalán nem elmosódott vagy elnémított a többi ember.

Ha most csinálna a Könyves Magazin egy „2021 legjobb regényei” listát, nem vagyok biztos benne, hogy a Körvonal a 34-ik lenne rajta, mint a Guardian hasonló listáján, de abban igen, hogy nagyon érdekes lesz majd, hogy hova fut ki ez a trilógia. 

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Gyönyörű regény a lányról, akinek két anyja volt

A visszaadott lány lírai szépségű, mégis kegyetlenül őszinte szembesítés elhagyásról és elhagyatottságról, érzelmi hullámvasutakról és ellentmondásokról, a sokszor egekbe emelt, ugyanakkor megkérdőjelezett sisterhoodról. Ez a hét könyve.

...
Kritika

A rinocérosz szédítően idegen, viszont szórakoztató

Azt eddig nem tudtuk, hogy Schein Gábor rinocérosz, de új kötete, az Ó, rinocérosz ezt bizonyította, és ez alapján a rinocérosz egy olyan kihalásra ítélt állat, aminek mitológiája nincs, mégis nagyon erős, aminek fikcióját továbberősítette, hogy Dürer nem látta, de lerajzolta, és hogy békés, passzív állat, amit mások félelmei, gyűlölete vagy erőszaka hoz létre, alakít. És egyébként az Ó, rinocérosz azért is a hét könyve, mert az irodalom és az olvasás segíthet életben tartani mindenféle rinocéroszt, felismerni, hogy az idegenség mindannyiunkban jelen van.

...
Kritika

Az élet fojtogatóan szűkös és közben maga a végtelenség

Jón Kalman Stefánsson 2017-es könyvében egy élettörténet bemutatásával próbálja megragadni az emberi létezés lényegét, igyekszik érthetővé és átélhetővé tenni, mi a szerelem, a fájdalom, a veszteség , a temetetlen düh lényege, vagy a szabadság és a függetlenség ára. Az Ásta A hét könyve . 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

Olvass!
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok