5 könyv, amelynek szerzője eredeti szakmája szerint nem író

5 könyv, amelynek szerzője eredeti szakmája szerint nem író

Szabados Ágnes, az RTL Klub Híradójának műsorvezetője pár éve elindította a Nincs időm olvasni kihívást, amely során 12 hónap alatt 12 könyvet kell elolvasnia a résztvevőknek. A játék idén is folytatódik és bárki bármikor csatlakozhat hozzá, hiszen Ágnes minden hónapban ad egy új témát, amit aztán a harmincezer fős közösség közösen dolgoz fel. Szeptemberben egy olyan könyvet kell elolvasni, amelynek szerzője eredeti szakmája szerint nem író. A témához minden hónapban egy közös könyv is tartozik, ez most Forró Bencétől a Variációk boldogtalanságra. A kihíváshoz csatlakozva mi is ajánlunk öt könyvet.

Forgách Kinga | 2021. szeptember 02. |

Ljudmila Ulickaja: Csak egy pestis

Ljudmila Ulickaja
Csak egy pestis
Ford.: Morcsányi Géza, Magvető, 2020, 92 oldal
Ljudmila Ulickaja: Csak egy pestis

Ljudmila Ulickaja édesanyja biokémikus volt és ő maga is ebbe az irányba tanult tovább, a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemen szerzett diplomát. Aztán két évig dolgozott genetikusként. Pályájának az vetett véget, hogy szamizdat anyagok másolása és terjesztése miatt a munkahelyét megszüntették, őt és kollégáit pedig elbocsájtották. Genetikus múltjának élményeit később a Kukockij esetei című regényében írta meg, de érdeklődése visszaköszön a Csak egy pestis című munkájában is, amelyet 35 éves korában írt, de csak tavaly, a járvány kitörése után döntött úgy, hogy kiadja. Ezt írtuk róla:

„A 2020-as év vége felé olvasni ezt a történetet egészen hidegrázós élmény, hiszen kívülről követjük egy járvány kitörését egy kémcső eltörésétől és egy félrecsúszó maszktól kezdve, majd megyünk a kórokozóval együtt a vonaton, megérkezünk egy szállodába, a borbélyhoz, és a konferenciára, ahol éppen a pestis elleni vakcina kifejlesztéséről van szó. Közben pedig pontosan értjük és érzékeljük, mindez mennyi kontaktust jelent, hogy a veszély és a kockázat hogyan nő egyre inkább, ahogy a főszereplő, Rudolf Ivanovics Majer közlekedik a világban.”

Olvass bele ITT!

Barnás Ferenc: Életünk végéig

Barnás Ferenc
Életünk végéig
Kalligram, 2020, 456 oldal
Barnás Ferenc: Életünk végéig

Barnás Ferenc dolgozott szénbányáknál fizikai munkásként, fuvolázott utcazenészként Németországban, tanított középiskolában és egyetemen, de volt múzeumi teremőr is. Életünk végéig című regényét, amely autofikciónak is tekinthető, megjelenésekor Aegon Irodalmi Díjra és Libri irodalmi díjra is jelölték. A könyv főszereplője a biztonsági őrként dolgozó, középkorú író és esztéta, Sepi, az ő életét és hatalmas, negyvennyolc fős családját ismerjük meg. Barnás Ferenc az Összekötve adásában mesélt a regényről. Ott Anna pedig ezt írta a kötetről:

„Az elejétől érdekelt és szimpatizáltam a főhőssel, Sepivel, a szótlan, olykor mogorvaságba fordulóan zárkózott, körülményes férfival, aki az élete minden területén kívülálló. Azzal rántott be a történetbe, hogy megmutatta esendőségét. Sepivel az urológián találkozunk először, ahol végtelenül kiszolgáltatott, a prosztatadaganata és vizeletelakadása miatt olyan fájdalmai vannak, hogy azt tervezi, megszökik a kórteremből, felmászik a szomszédos panel tetejére, hogy onnan a mélybe vesse magát.”

Ronin Cook: Sarlatánok

Robin Cook
Sarlatánok
Ford.: Babits Péter, Geopen, 2018, 438 oldal
Robin Cook: Sarlatánok

Robin Cookról, a Kóma világhírű szerzőjéről sokan tudják, hogy eredeti szakmája szerint orvos (szemész), azt talán kevesebben, hogy a haditengerészetnél mélytengeri búvárnak is kiképezték, és hogy az első regényét egy tengeralattjárón írta.  Cook utoljára három éve járt Magyarországon, akkor a Sarlatánok című könyvéről beszélgettünk vele, amely az internet orvostudományra gyakorolt hatásáról szól és egy olyan nő történetét meséli el, aki orvosnak adja ki magát, holott nincs képzettsége. A Sarlatánokról ezt mondta interjúnkban:

„Rengeteg történet kering igazi sarlatánokról, akik orvosnak adják ki magukat, miközben nem azok. Ez a könyv viszont nem róluk szól. A különbség az, hogy az én sarlatánom valóban jó aneszteziológus. A történetével azt szerettem volna elérni, hogy ráébredjünk, bár nem végezte el az orvosi egyetemet, örülnénk neki, ha olyan szakértelemmel bírna az altatóorvosunk, mint ő. Ezzel kicsit arra is fel akartam hívni a figyelmet, hogy az orvosi képzés nagyon régóta le van maradva az orvostudomány fejlettségéhez képest. Az utóbbi száz évben alig változott az egyetemi tananyag koncepciója. Ezen sürgősen változtatni kell mindannyiunk érdekében.”

Molnár T. Eszter: Teréz, avagy a test emlékezete

Molnár T. Eszter
Teréz, avagy a test emlékezete
Prae, 2019, 202 oldal
Molnár T. Eszter: Teréz, vagy a test emlékezete

Molnár T. Eszter az ELTE biológia szakán végzett, immunológiából doktorált, és a freiburgi Max Planck Intézetben volt posztdoktor. Teréz, avagy a test emlékezete című könyvének főszereplője Teréz, az idősgondozóként dolgozó egyedülálló anya, a falusi idillben élő kisgyerekes orvosnő és az egyetemi város magányos patológusa. Ő az, aki elhagyta az országot, ahol mindent jól ismert, hogy idegenek között keresse a szabadság és a felejtés lehetőségét. Három nyelven gondolkodik és hallgatja el a gyerekkor emlékeit. Teréz története töredékes és mégis univerzális elbeszélése egy trauma utóéletének.

Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek

Delia Owens
Ahol a folyami rákok énekelnek 
Ford.: Csonka Ágnes, Libri, 2021, 460 oldal
Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek

Delia Owens eredeti szakmáját tekintve zoológus és az afrikai élővilág kutatója, mindennek pedig ott van a nyoma Ahol a folyami rákok énekelnek című könyvében is, amely hatalmas siker lett. A regény főhőse, Kya, akinek életét 1952 és 1970 között követhetjük nyomon, nagyjából hattól huszonöt esztendős koráig. Kislányként hagyja magára az anyja, aki egy átlagosnak induló reggelen felhúzza krokodilbőr mintás magassarkúját, és búcsú nélkül maga mögött hagyja népes családját. Az anya nélkül maradt gyerekek aztán sorra útra kelnek, csak a kicsi Kya és részeges apja marad a fűrészpálmák alatt álló kis viskóban, de egy nap a férfi is eltűnik, így a lánynak egyedül kell megtanulnia túlélnie ebben a cseppet sem veszélytelen környezetben. 

Ezt írtuk kritikánkban

„Egy kis létszámú, zárt közösség felszínes és fojtogató előítéleteit, és előítéleteinek következményeit is kiválóan megvilágítja az Ahol a folyami rákok énekelnek. Sok szálat fűz egybe, hiszen krimi, váratlan fordulattal a végén, társadalomkritika, és a természethez címzett óda is egyben, de felbukkan benne a feketék és fehérek társadalmi konfliktusa, és a szerelem különböző arcainak bemutatása is. A legerősebb, legsikerültebb összetevője ezek közül a természet és a benne élő magányos ember összefonódásának bemutatása.”

A népszerű regényből Reese Witherspoon produkciós cége fog adaptációt készíteni, idén februárban pedig azt is bejelentették, hogy ki játssza a főszereplőt: a Normális emberek című minisorozatból ismert Daisy Edgar Jones alakítja majd Kyát.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

5 könyv, amely több idősíkon játszódik

Itt az augusztus, folytatódik a Nincs időm olvasni kihívás. Ezútal egy olyan könyvet kell elolvasni, amely több idősíkon játszódik. A havi témáhhoz adunk néhány ötletet. 

...
Nagy

5 könyv, amiben idős embereké a főszerep

A júniusi Nincs időm olvasni kihívásban egy olyan könyvet kell elolvasni, amiben idős emberé/embereké a főszerep. A témához minden hónapban egy közös könyv is tartozik, ez most Richard Osmantól A csütörtöki nyomozóklub. Mi is ajánlunk öt könyvet.

...
Nagy

5 könyv, amelynek borítóján egy női arckép szerepel

Itt a május, itt az újabb Nincs időm olvasni kihívás. Ebben a hónapban egy olyan könyvet kell elolvasni, amelynek borítóján egy női arckép van. 

...

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...

Komplett iparágak dolgoznak azért, hogy az anyák rettenetesen érezzék magukat

...

Hollywood legendagyártó gépezete Lugosi Bélát sem kímélte

...

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

...
vl

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

...
Sándor Anna

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

Polc

Bevezetés a városi magány mesterségébe

...

A totális diktatúra receptje: a biztonságra hivatkozva építsd le a szabadságot

...

Ukrajnában a költészet ott kezdődik, ahol a szókincs véget ér

...

A korlátlan hatalom torzít és legyalulja a lelkeket

...
SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

...
Szórakozás

Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is

„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.

...
Szórakozás

Kíváncsiak az életre – HIÚZ: Ez ennyi volt

Az a.dal.szöveg rovatban ezúttal a HIÚZ zenekar Ez ennyi volt című dalával foglalkozunk.