Lehet uralni a sakklépéseket, az emlékeket és a halált is?

A 40 éves Bartók Imrének a nyolcadik regénye jelent meg, korszakolható a pályája, és a Damien című új könyve sok elemében újszerű a szerző életében, főleg, ha az utolsó két regényére, a Jerikó épülre vagy a Lovak a folyóbanra gondolunk, amelyek az autofikció és személyesség kérdéseit közelítette.

A Damien egy karaktervezérelt regény, ami a sakk világában játszódik és a sportzsánerrel dolgozik (olvass bele!). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy könnyű kapcsolódni az elbeszéléshez, ami onnantól már bent tart, és úgy képes kifejezetten nehéz témákról is beszélni.

Bartók Imre
Damien
Jelenkor Kiadó, 2025, 388 oldal
-

Tyler Durden, a sakkozó

Van egy tehetséges főszereplőnk, a sakkszempontból rendkívül későn berobbanó Damien Lazard, aki maga sem érti, miért lépdel fel a ranglistán.

A francia sakkozó tudja, hogy későn kezdte, ahogy azt is látja, hogy egyre jobb eredményeket ér el. Vajon a tehetsége vagy egy fausti alku miatt? Minden titokzatos, mert Damien Lazardnak nincs háttértörténete  szerencsére!

A négy nagy fejezet egyben versenyeket is jelent, Angliában, Olaszországban, Amerikában, de Indiában is feltűnik a főszereplő. Minden versenynek ugyanaz a dramaturgiája: felkészülés, utazás, kisebb-nagyobb győzelmek és a vereségek, majd vége, elfáradás, kiégés, regenerálódás. 

Az elbeszélés folyamatosan pulzál, mert dramaturgiai szempontból olyan ez, sportanalógiánál maradva, mint a Tour de France, egyik csúcstámadást követi a másik, nincs pihenés.

Erre a lüktetésre épülnek rá a belső monológok, gondolatfolyamok. Lépések, híres játszmák, értelmezések, stratégiai építkezés, Napóleon a sakktáblán.

Bartók talán először választ olyan karaktert, aki vezeti a történetet, sőt kapcsolódni lehet hozzá. Az E/3-as elbeszélés pont annyira tart távolságot, mint a mostanában sokat hivatkozott Harcosok klubjában Chuck Palahniuk két hőse, vagyis Edward Norton és Brad Pitt karaktere. Utóbbi alakítja David Fincher filmjében Tyler Durdent, a regénybeli narrátort.

Képzeljük el a pszichotikus, megbízhatatlannak tűnő narrátort, aki annyira belelát mindenbe, mintha csak magáról mesélne egy feszült, pörgős sporttörténetben. Ez a Damien.

A versenyzés

A sportverseny minden esetben harc, de elsősorban nem egymás ellen, hanem önmagunkkal, feszült, vibráló, nyomasztó munka, leginkább önismereti, ami versenyzőként addikciót okoz, nézőként meg a legszélsőségesebb érzelmeket váltja ki. 

A sakk egyszerre a tudás, a stratégia, a történelem, az elemzés, az adatok, a politika és a megismerés játéka, ami ráadásul szuperterhelt sport is:

ez a játék az, amiben a humán és a technológia rendre megmérkőzött egymással.

Vagyis: az emberiség és a szuperszámítógép egymás elleni játszmáinak mégis valami nagyobb tétje van. 

A sakk rebrandingje 2020-ban váratlanul megtörtént, amikor a Covid miatt a világ legnépszerűbb sakkapplikációjának (Chess.com) felrobbant a népszerűsége, amire ráemelt a Netflix a Vezércsel (Queen’s Gambit) című sorozatával.  

Sakk és tudat

Bartók már A patkány éve című brutáltrilógiájában bizonyította, hogy izgalmasan képes világot teremteni, nagyban és szélsőségesben gondolkodni, és ez a Damienben sincsen máshogy, csak most a sakkvilág lett aprólékosan felépítve. 

Ritkán érződik ennyire zárt világok esetében, hogy a szerző beinvitálja az olvasót, vagyis érti az árnyalatokat, a versenyre felkészüléseket, a lépések logikáját és terhét. Nemcsak meg akarja mutatni a sakkot, hanem néha ismert szereplőkkel, néha kitaláltakkal elmagyarázza az olvasónak a játék lényegét.

Például azt, hogy ez nemcsak sport, hanem filozófia, művészet és szellemtörténet egyszerre, mert minden lépés mögött könyvek, partik, elemzések, kritikák, győztes és vesztes meccsek, statisztikai adatok sorakoznak. És a sakk az elbeszélés nyelve. 

Ez pedig elvezet minket a műfajtipológiához: a Damien a sporttörténetek nagy családjába tartozik, a sakkelbeszélések csoportjába, azon belül pedig azokhoz, amik a tudat legszélét próbálják letapogatni. 

A szerző nem egyszerűen sakkregényt írt, hanem a sport, a verseny belső dinamikájára húzta fel az elbeszélést. Megkockáztatom, emiatt a Bartók-regények közül ehhez lehet érzelmileg a legjobban kapcsolódni: drámák, felkészülések, játszmák, vereségek, győzelmek, szóval érzelmi hullámvasút a sport.

Az út

A dramaturgia, akár a Karate kölyökben, a Kung-Fu Pandában vagy a Mátrixban, klasszikus Hero’s Journey: a főszereplőnek előbb saját magát kell legyőznie, hogy a végén lehetősége legyen megküzdenie a Gonosszal, ehhez hosszú és nehéz út vezet, különböző feladatok teljesítésén vagy bukásokon át, mert az út maga a cél (tanulás!), és persze mindebben egy idős mester segíti a kiválasztottat. 

Konkrétan egy vak sakkmester.

Mielőtt az olvasó félreértené, a műfaji elemek jók és fontosak, hiszen egy biztos, az olvasó számára ismerős struktúrát ad, amivel a szerző bátran játszik. 

Bartók a maga képére formálja a zsáner elemeit,  hogy szerelemről, szakításról, önrendelkezésről, elmúlásról, a halálról beszéljen.

A francia Damien Lazard Budapesten él, a fejében egy Chiléne nevű nő emléke írja önmagát, mintha gyarmatosította volna a sakkversenyző agyát. Amikor sakkozik, akkor ezen a kapcsolaton pörög, amikor nem sakkozik, akkor meg a lépéseken jár az esze, hiszen a lényeg minden nehézség ellenére az előrelépés, eljutni a saját határáig, mintha az elérhető tudást és önmagunk felszámolását csak egy vékony vonal választaná el. 

Ez a feszültség is vibrál a regényben, nem csak az egyes játszmák vagy versenyek.

Meg az is, hogy Lazard néha üzeneteket kap a Tashmitum nevű appjára, és ilyenkor el kell végeznie egy feladatot, amit talán nem túlzás küldetésnek hívni. Minden esetben valakit önrendelkezésében segítenie kell élete legutolsó óráiban. Bartók a halálhoz való viszonyról beszél, ami erős, ám érthető ellenpárja a túlpörgetett versenyzésnek: mégsem az élet és a halál áll ellentétben egymással, hanem az ember szabadságát beszéli el a kontrollon keresztül. A bábukat, a lépéseket, a stratégiákat, a szerelmeket, az emlékeket, a narratívákat is uralni akarjuk úgy a közéletben, mint a magánéletünkben, míg a halálunkat, ahogy Karsai Dániel példája is mutatja, nem tudjuk. 

Intermezzo vs. Damien

Az idei évet Sally Rooney regényével, az Intermezzóval indítottuk, és semmi közük egymáshoz, csak mindkét történet behozza a sakkot. Rooney alapvetően a felnövéstörténetben szán szerepet a játéknak, míg Bartók nemcsak a világot, hanem az elbeszélést is a sakkból indulva teremti meg (ha már: David Foster Wallace Végtelen tréfája a sporthoz fűződő viszony miatt többször beugrott).

Ami miatt mégis szóba hoztam: Sally Rooney a bombasztikus sikerei után, az elvárásokkal szembemenve nem a Normális emberek újabb verzióját írta meg, hanem nehezebbet, sötétebbet. A londoni Faber kiadó fontosnak tartotta ezt a változást már a borítóval jelezni, így találták meg azt a fantasztikus kéket.  

Ilyen mértékű változás lehet Bartók esetében az új regénye, ezért hiába csodálatos Juan Gris kubista festménye, egyáltalán nem adja vissza a könyv hangulatát. 

A Damien az 1917-ben készült képpel szemben irtó friss, borzasztó feszült, lendületes regény, amiben finoman mosódnak el a határok valóság és fikció, játék és emlékezés között, miközben képes a feszes dramaturgia mellett hangszíneket váltani. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

„Idegrendszerük épségét kockáztatva rakosgatják bábuikat” – Olvass bele Bartók Imre sakkregényébe!

Bartók Imre új regénye a sakk világát helyezi középpontba, és egy zseniális, de annál közönyösebb főhőssel utazza végig Francaországot. Egy sakkverseny se volt még olyan izgalmas, mint itt. Olvass bele!

...

Bartók Imre: Mi értelme van annak, amit művészként csinálunk?

Bartók Imre Lovak a folyóban című könyve is felkerült a Libri irodalmi díjak rövidlistájára. Az író egy videóban mesélt arról, hogyan gondolta tovább az autofikciós műfajt.

...

Bartók Imre: Mindannyian önmagunk doppelgängerei vagyunk

Kiemeltek
...

Dalszerzők kulisszatitkai vagy csak egy koncert? – zenei programok a Nyári Margón

Kísérőzene irodalom mellé.

...

Mutatjuk, kik közül kerülnek ki a 2025-ös Mastercard - Alkotótárs ösztöndíj nyertesei (1. rész)

Két cikkben, ábécésorrendben mutatjuk be a jelölteket. Íme az első 27! 

...

Mutatjuk, kik közül kerülnek ki a 2025-ös Mastercard - Alkotótárs ösztöndíj nyertesei (2. rész)

Hamarosan 54 pályázat közül választja ki a zsűri azt a két győztest, akik 3-3 millió forint támogatást kapnak kötettervük megvalósításához. 

Olvass!
...

Hogy illik viselkedni túszejtés esetén? – Olvass bele Fredrik Backman regényébe!

A hisztiző túszok vagy a rendőrkézre kerülés a rosszabb?

...

Mit tennél, ha egy gyilkossal ülnél egy autóban? Olvass bele Alex Pavesi krimijébe!

Egy kocsi nagy sebességgel halad az erdőben. Te inkább kiugranál vagy megküzdenél a sofőrrel az irányításért? Olvass bele Alex Pavesi krimijébe. 

...

Létezhet barátság pingvin és ember között? Olvass bele Sibylle Grimbert Az utolsó egyed című regényébe!

Sibylle Grimbert regénye egy nem mindennapi barátság lebilincselő története. Mutatunk egy részletet.

SZÓRAKOZÁS
...

Parti Nagy Lajos, Röhrig Géza és Spiró György is tiltakozik a Kneecap szigetes fellépése ellen

Több mint 170 művész, köztük számos író írta alá azt a Sziget Fesztivál szerevezőinek szóló petíciót.

...

Szörnyű év és a „kertész típusú író”: ezzel magyarázza George R. R. Martin, hogy nem halad az írással

Összeszedtük, George R. R. Martin mivel indokolta az évek folyamán, hogy késik A tűz és jég dala következő része.

...

A Sárkányok háza 3. évada „totális háborút” ígér

A kiszivárgott fotók alapján nem lesz hiány akciójelenetekből.

Hírek
...

A Sziget hivatalos álláspontja: meg lesz tartva a Kneecap koncert

...

Munkatáborra ítélték az oroszok Borisz Akunyint

...

Látványos csaták szélesvásznon: jön a mozikba a Hunyadi

...

Hogyan dolgozz hatékonyan? Íme Yuval Noah Harari tippjei!