Orosz István: Páternoszter
Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter alapvetően két szálon játszódik, bár az elbeszélésbe jó pár csavar is került. Az egyik 1953-ba visz vissza és egy kihallgatási jegyzőkönyv révén fed fel egy szövevényes, rejtélyekkel teli történetet. Egy ávós kihallgató tiszt annak próbál utánajárni, hogy miért lassítottak le egy bizonyos örökmozgót, és miféle akcióra készültek azok a fiatal képzőművészek, akik Rákosi 61. születésnapjára egy nagyszabású, páternoszter-performanszot álmodtak meg. A cselekmény másik szála a rendszerváltás után Magyarországon játszódik. Egy újságíró, Mária véletlenül összeakad egy művésszel, Emillel, akinek történetesen egy nagyon izgalmas kézirat van a birtokában, mégpedig az a bizonyos 50-es évekből származó kihallgatási jegyzőkönyv. Mária és Emil együtt kezdik el feldolgozni a páternoszter ügyét, és közben nemcsak családi titkokat sikerül megfejteniük, de a Rákosi-korszakkal és magával Rákosi Mátyással kapcsolatban is egészen megdöbbentő felfedezéseket tesznek.
Kritikánk a könyvről ITT.
Maya Lunde: A méhek története
Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? Ez a felvetés sajnos ma már nemcsak gondolatkísérlet, hanem nagyon is valós probléma, hiszen folyamatosan pusztul a Föld méhállománya, aminek számos nagyon rossz következménye lehet, például előfordulhat, hogy nekünk kell majd beporozni a virágokat. A méhek története három síkon fut, három főszereplővel: az első a modern méhkaptár kifejlesztésének, a második az elnéptelenedés szindróma felbukkanásának idején játszódik, a harmadik pedig a jövő disztópikusnak látszó Kínájába kalauzol, az Összeomlás utáni évtizedekbe. Maja Lundével interjúztuk a könyv megjelenésekor, akkor ezt mondta: „A méhekben az nyűgöz le a leginkább, hogy megmutatják, a klímaváltozás nem valami elvont dolog, ami a légkörben, tőlünk távol történik. A saját kertünkben zajlik, és mindannyian tehetünk valamit a változásért."
Ali Smith: Hogy lehetnél mindkettő
A Hogy lehetnél mindkettő két idősíkon játszódó cselekményszálat sodor szorosan egybe. Adott egy reneszánsz festő, aki hamar félárvaságra jut, művészi ambícióiban viszont szerencsére apja már igen korán támogatja. És aztán adott egy kamasz napjaink Angliájában, akinek meggyőződése, hogy néhai édesanyja a titkosszolgálatok célkeresztjébe került. Ez a két személy térben és időben sem lehetne távolabb egymástól, sorsuk valahogyan mégis összegubancolódik. A Hogy lehetnél mindkettő az alkotás, a kiteljesedés, az identitás és az elengedés regénye, amelynek egyes elemeit Ali Smith egy kivitelezésében is trükkös könyvben pakolja egymásra. Nyelvezete egyszerre játékos és súlyos, a skót szerző pedig remekül ért hozzá, hogy elmossa a határokat a műfajokon túl a fiktív és művészi valóságok között is.
Kritikánk a könyvről ITT.
Láng Zsolt: Bolyai
Láng Zsolt a saját nyomozásain és kutatásain keresztül igyekezett megérteni Bolyai János matematikus alakját. A Bolyai című regényének egyik szála éppen ezért a jelenben játszódik, egy elvált férfi történetét meséli el, aki miközben Svájcban kutatja Bolyai életét és munkásságát, saját elvarratlan történeteivel is szembe kell nézzen. A Bolyaiban így az is benne van, hogyan jön létre a könyv maga, milyen fontos egy történet elbeszélésénél az elbeszélő maga, aki elválik, szerelmes lesz, utazik, felfedez, öregszik, de pont Bolyai miatt újra értelmet talál az életében. Láng Zsolt és Bolyai is Marosvásárhelyről indultak, így egymásra hatásuk nem meglepő: "A svájci környezet megerősítette bennem a világ megismerhetőségében bízó Bolyai alakját. Azt a hitét, hogy a világ működhet jól is. A reményt, hogy valami kis részt bele tudunk írni ebbe a világba. Hogy valami létezni kezd, mert valaki felfedezte."
Kritikánk ITT olvasható.
A szerzővel készült interjúnkért pedig IDE kattintsatok!
Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem
Az év letehetetlen regényének neveztük kritikánkban Krusovszky Dénes nagyregényét, amely 2018-ban a top50-es listánk második helyéig jutott. Az Akik már nem leszünk sosem több idősíkon játszódik: nagyrészt a harmincas Lente Bálint története, akit kidob a barátnője, majd gyerekkora helyszínére menekül másnaposan, de az öt fejezetben megfordulunk az Amerikai Egyesült Államokban, a nyolcvanas években, Budapesten, Bécsben és a fiktív Hajdúvágáson, az emlékek feltörnek, az elnémított múlt hallhatóvá válik és még 1956 emlékezete is megjelenik a regényben.
Interjúnk Krusovszky Dénessel itt olvasható.
