Mit csinált Pénelopé, Odüsszeusz felesége a férje nélkül 20 évig? Kavart-e még Kirké valakivel a szigetén Odösszeuszon kívül? És mi vette rá Klütaimnésztrát, hogy megölje hős férjét, Agamemnónt? Reneszánszukat élik az ősi mítoszokat újraértelmező és feldolgozó kötetek. Egy részük az ezerszer megénekelt harcosok helyett az eposzokban szereplő nőkre fókuszál.
A hősiességről szóló férfitörténetekben többnyire egysíkúan ábrázolt mellékszereplőkből olyan hősnőket formál, akiknek indítékait, gyerekkorát, szenvedéseit és kudarcait is megismerhetjük.
Akik a patriarchátus törvényei miatt alapvetően nem dönthetnek a sorsukról, de egy ponton mégis a kezükbe veszik azt.
Mások izgalmas fantasy és coming of age történeteket hoznak létre a szinte kimeríthetetlen mitológiai alapanyagokból, amelyek témái – a szerelem, a bosszú, az önfeláldozás – ma is érvényesek.
Margaret Atwood: Pénelopeia
Margaret Atwood, A szolgálólány meséjének írója az Odüsszeiát gondolja újra ebben a regényben, és azon már meg sem lepődünk, hogy a hős felesége, Pénelopé nézőpontjából ismerjük meg a történetet. Pontosabban egy másik történetet, ugyanis Pénelopé közel 20 évig élt és állt helyt férje nélkül egyedül, kérők és kétségek között.
Az írónőt az foglalkoztatta, hogy egy alapvetően férfitörténetnek, ami a kitartásról, hősiességről és (természetesen) rengeteg női partnerről szól, hogyan lehetne megmutatni a teljes ellentétét, és elmondani az irodalom kezdetének női oldalát.
Atwood azonban nem a múltról mesél, hanem egy mindennapi női alakot állít elénk, aki a másvilágról meséli el az eposz másik felét, és csodálkozik rá a történelemre.
Kétségek közt őrlődik, vágyakozik és hiányolja a szerelmét, gyarló és büszke, egyszerre a görög női alakok ideálja és egyszerre a mai társadalom résztvevője.
Constanza Casati: Klütaimnésztra
A spártai királylánnyal kapcsolatban szinte mindenkinek az ugrik be, hogy meggyilkolta a férjét, Agamemnónt. A történethez tartozik az is, hogy a trójai hős megölte Klütaimnésztra szeretteit, és csak azért vette feleségül, hogy uralkodjon felette. Arra azonban talán nem számított, hogy a felesége bosszúvágya a sok éves megaláztatás után is megmarad.
Klütaimnésztra újramesélt történetében az isteneknek már nem sok szerep jut.
A regényben az emberiség, az anyaság, a testvériség, a gyász, a veszteség és a bosszú kerülnek fókuszba.
Madeline Miller: Kirké
Madeline Millernek már ötéves korában az Íliászból olvasott fel az anyukája, és a leendő írónő már 11 évesen latint tanult. A görög mitológiai iránti szenvedélye azóta is megvan: latint és görögöt tanít, Akhilleusz dala című regénye pedig 2012-ben elnyerte az Egyesült Királyság egyik legrangosabb irodalmi elismerését, a Women’s Prize for Fiction-díjat.
A Kirké című kötet az Odüsszeiából ismert hatalmas varázslónőről szól, a mítoszok újraértelmezésével. A leghatalmasabb titán, a Napisten lánya szörnyekké tudja változtatni a riválisait, és még az istenekre is veszélyt jelenthet, ezért Zeusz száműzi őt egy lakatlan szigetre. Itt Kirké tökéletesíti a varázstudományát, vadállatokat szelídít, és közben nem tölti teljes magányban a napjait. Találkozik a Minótaurosszal, Daidalosszal, Médeiával és persze Odüsszeusszal is.
Aztán eljön az a pont, amikor Kirké akaratlanul is magára vonja az emberek és az istenek haragját, és választania kell az istenek és a halandók világa között.
Zalka Csenge Virág: A néma istennő – Elfeledett görög-római mítoszok
Zalka Csenge Virág régész és mesemondó első, kifejezetten felnőtteknek szóló gyűjteményében a görög-római mitológia ismeretlen ösvényeire invitálja az olvasót eredeti ókori forrásokból újramesélt történetekkel (itt elolvashatsz egy részletet belőle). Ebben a kötetben olyan történetek szerepelnek, amelyek ritkán kapnak helyet népszerű, olvasmányos könyvekben – az évszázadok során elkallódott izgalmas mítosztöredékek vagy ismert mítoszok meglepő, háttérbe szorult változatai.
Bekerült például egy alternatív magyarázat arra, hogyan vált Akhilleusz sarka sebezhetővé egy csontátültetésnek köszönhetően, és találkozhatunk egy istennővel, aki sikeresen visszaverte Zeusz erőszakos udvarlását.
Fény derül a trójai háború titkos eredetére, Párisz első feleségének és Szép Helénének vetélkedésére, és egy hősre, akit Odüsszeusz kiíratott az Íliászból.
Rick Riordan: Percy Jackson és az olimposziak-sorozat
Rick Riordannak köszönhetőan azok a gyerekek is imádják a görög mitológiát, akiket korábban egyáltalán nem érdekelt ez a téma. A fantasy műfajú ifjúsági regénysorozat főszereplője, Percy Jackson egy kirekesztett, osztálytársai által állandóan csúfolt tizenegy éves fiú, aki diszlexiás és ADHD-s. Viselkedése és napközben támadt furcsa, megmagyarázhatatlan látomásai miatt (amelyeket meg is oszt a környezetével) iskoláról iskolára jár, de sehol sem tudja megvetni a lábát.
Egy nap váratlanul felfedezi, hogy valójában egy görög isten leszármazottja, tehát félisten.
Barátja Grover, a szatír, elkíséri a Félvér Táborba, ahol hozzá hasonló gyerekek laknak. Nincs azonban sokáig nyugalma, ugyanis küldetés vár rá: mint kiderül, valaki ellopta Zeusz, az ég istenének villámát – és ő a gyanúsított. Szörnyekkel harcol, istenekkel találkozik és még az Alvilágba is bekopogtat.
A sorozatból a szerző Jonathan E. Steinberg rendezővel közösen készített a regényfolyamhoz hű sorozatot Percy Jackson és az olimposziak címmel a Disney+ számára.
Riordan számos mitológián alapuló sorozatot írt, van könyve Apollónról és a skandináv mitológiából is merített ihletet.
Nyitókép részlete: Caravaggio: Medúza, 1597 körül, Wikimedia Commons
