Németh Róbert: Hagyni kell, hogy beszippantson az alkotómunka

Németh Róbert: Hagyni kell, hogy beszippantson az alkotómunka

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Lichter PéterHaász JánosSzemethy OrsiBorda RékaKonrád JózsefBognár Péter, Vonnák Diána és Nagy Hajnal Csilla után most Németh Róbert mesélt arról, hogy mennyire jó volt átmenni egy másik világba a Nem vagyok itt írásakor, és hogy miként alakította magát a szöveg.

Forgách Kinga | 2022. október 11. |
NÉMETH RÓBERT
Nem vagyok itt
Noran Libro, 2021, 195 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Ezelőtt jellemzően mást és máshogyan írtam. Persze voltak már korábban is olyan szövegeim, amit esetleg nevezhetünk irodalomnak, de azért regényt írni – közhely – teljesen másik menet. Tapasztalat? Leginkább az, hogy mennyire jó átmenni egy másik világba, abba, ami a szöveg, és nem mindig tudni, hogy mi fog történni a következő sorban, bekezdésen, oldalon. Hagyni, hogy a dolgok magukat alakítsák. 

Hagyni, hogy beszippantson az alkotómunka. Nem lenni itt.

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Ezek az előző válaszban már már említett rövidebb szövegeim, tárcanovelláim, novelláim már egyébként is mintha gravitáltak volna valami átfogóbb forma, mondjuk egy olyasfajta regény irányába, ami aztán a Nem vagyok itt lett, de végül egy felkérés volt az, ami beindította a munkát. És onnantól, hogy ez a munka elindult, teljesen világos volt, hogy nem fog abbamaradni.

Németh Róbert: Nyolcvan ablak, vasárnap délután
Németh Róbert: Nyolcvan ablak, vasárnap délután

Tavaly jelent meg Németh Róbert Nem vagyok itt című könyve (a bemutatójáról ITT írtunk, a hozzá készült eljátszási listát ITT találjátok). Most a készülő új regényéből olvashattok részletet. 

Tovább olvasok


Mit vártál az első könyvedtől?

Elsősorban örültem, hogy megszületett –

jó, hogy azt, ami bennem volt, ki tudtam tenni magamból.

Egészen hétköznapi vágyaim voltak (és vannak) ez ügyben: leginkább az, hogy aki elolvassa, örömmel vagy szívesen olvassa, vagy ismerjen akár magára, akár ismerjen rá valami olyanra, amit gondolt, de talán megírtam helyette.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Van egy-két sor, bekezdés, amit ma már másképp írnék meg, vagy kihagynék, de alapvetően semmit. Meg már amúgy is megtörtént – úgy történt, ahogy.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Szarka Károly szerkesztő volt a legfontosabb támaszom végig, aki pontosan értette, hogy mi akar lenni ez a világ, ez a szöveg, és ilyen értő módon is nyúlt hozzá, és amúgy minden felesleges szót, sort, bekezdést szigorúan kihúzott. Azt hiszem, nem is nagyon volt vitánk közben, annyira jól ment az együttműködésünk.

Németh Róbert és Szarka Károly regényei akár egymás folytatásai is lehetnének 
Németh Róbert és Szarka Károly regényei akár egymás folytatásai is lehetnének 

Németh Róbert Nem vagyok itt és Szarka Károly Az én hibám című regényéről beszélgetett Nemes Anna a szerzőkkel az őszi Margó Fesztiválon. Szó esett a két könyv hőseinek hasonlóságáról, a generációs különbségekről, de a kívülállóság érzését is körüljárták. A teljes podcastot most meghallgathatod, cikkünkben pedig a beszélgetés során elhangzott érdekességekből szemezgettünk. 

Tovább olvasok


Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Hirtelen az jut eszembe, hogy egyik volt általános iskolai osztálytársam, akit egyébként is nagyon kedvelek, írt egy hosszú és szívhez szóló, de rohadtul nem nyálas messenger-üzenetet, ami nagyon meghatott.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Az Egri csillagokat még óvodás koromban. Szoktam is mondani, hogy valószínűleg hatéves koromban voltam a legmagasabb ponton intellektuálisan.

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Pár évvel ezelőtt a Könyves Magazinban megjelent novellám, azt hiszem. Írtam korábban dalszövegeket is, ami nyilván nem per definitionem irodalom, vagy hát a fene tudja mi, de nem vers mindenesetre. Voltak korábbi próbálkozásaim is, amik szerencsére az asztalfiókban, illetve számítógépes merevlemezen maradtak.

Iggy Pop, Thom Yorke, Szájer, Torgyán, Orbán és egy holland sírásó váltják egymást a színen - zenék Németh Róbert könyvéhez

A nyár végén jelent meg Németh Róbert zenész-újságíró regénye, a Nem vagyok itt, amely révén olyan helyekre leshetünk be, mint a Parlament, egy prágai stadion, Amszterdam hátsó utcái, Budapest kültelki futballpályái, egy online lap szerkesztősége, a Tilos az Á vagy egy késő Kádár-kori lakótelep. A könyvnek fontos eleme a zene, éppen ezért egy szuper lejátszási lista is készült hozzá, hallgass bele!

Tovább olvasok


Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Szarka Karesszal nyilván elfogult vagyok, szóval Az én hibám legyen az egyik. Aztán itt jöhetne egy iszonyú hosszú felsorolás – ez kábé ugyanúgy megválaszolhatatlan, mint, hogy melyik a kedvenc bemutatkozó nagylemezem. Legyen a Zabhegyező, az nagykamaszként kulcsfontosságú hatással volt rám a saját „felnőtt” ízlését kereső olvasóként.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Németh Róbert: Nyolcvan ablak, vasárnap délután

Tavaly jelent meg Németh Róbert zenész-újságíró Nem vagyok itt című könyve. Most a készülő új regényéből olvashattok el egy részletet, amelyből kiderül, hogy egy költőzés hogyan hívja elő az átmenetiség melankóliáját, és hogy miként rakódnak egymásra az ember titkai. 

...
Podcast

Németh Róbert és Szarka Károly regényei akár egymás folytatásai is lehetnének 

Németh Róbert Nem vagyok itt és Szarka Károly Az én hibám című regényéről beszélgetett Nemes Anna a szerzőkkel az őszi Margó Fesztiválon. Szó esett a két könyv hőseinek hasonlóságáról, a generációs különbségekről, de a kívülállóság érzését is körüljárták. A teljes podcastot most meghallgathatod, cikkünkben pedig a beszélgetés során elhangzott érdekességekből szemezgettünk. 

...
Nagy

Németh Róbert: Elhagyni az inerciarendszert

Este tízkor megengedett a fürdőkádban olvasni. 

A hét könyve
Kritika
Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban
...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

...
Nagy

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Boldizsár Ildikó hatvanéves lett, ez alkalomból köszöntötték őt barátai, pályatársai és olvasói, valamint legújabb kötetét is bemutatták a Puskin moziban rendezett ünnepségen. 

...
Nagy

Jónás Tamás: Nincs időm a mellébeszélésre és a tabura

Hosszú hallgatás után új kötettel jelentkezik Jónás Tamás, akit önéletrajziságról, fájdalomról, szeretetről és Istenről kérdeztünk. 

...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

...
Sándor Anna

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...
Kolozsi Orsolya

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

...

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...

Komplett iparágak dolgoznak azért, hogy az anyák rettenetesen érezzék magukat

...

Hollywood legendagyártó gépezete Lugosi Bélát sem kímélte

...

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története