Nagy Hajnal Csilla: Hagynom kellett, hogy a szöveg és én egymást vezessük

Nagy Hajnal Csilla: Hagynom kellett, hogy a szöveg és én egymást vezessük

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteketLichter Péter, Haász JánosSzemethy OrsiBorda RékaKonrád József és Bognár Péter után ezúttal Nagy Hajnal Csilla mesélt az írás közben szerzett legfontosabb tapasztalatról és a Hét című kötetének alapötletéről, közben szóba került az idegenség, a periodikusan egymáshoz kapcsolódó életek és, hogy milyen távolság alakul ki a szerző és a könyvtárgy között.

Forgách Kinga | 2022. október 10. |
NAGY HAJNAL CSILLA
Hét
Scolar, 2021, 184 oldal
Nagy Hajnal Csilla: Hét

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Leginkább az, hogy bizonyos elképzeléseim csupán egy olyan vázat adtak írás közben, melynek még az anyagát is módszeresen átformálta a folyamat. Hogy hagynom kellett, hogy egymást vezessük, a szöveg és én,

 fokozatosan ismerjük ki egymás motivációit és világát, kíváncsisággal és belenyugvással egyaránt.

Hogy egyszerre nézzem mindezt belülről és kívülről, és semelyiknek a megértéséhez ne ragaszkodjak úgy, hogy az ne adjon teret a felülírásra.

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Évekkel ezelőtt kezdtem el írni a Hetet, akkor először novellaként írtam meg az első fejezetet, Anna hetét, majd elkezdtek foglalkoztatni az ő életét átszövő különböző karakterek, az, hogy hogyan tudnak közelíteni különböző emberek perspektívái egymáshoz úgy, hogy közben tulajdonképpen végig idegenek maradnak egymás számára, mert mindenki csak saját magán keresztül tud látni bárki mást. 

Ez az idegenség, a periodikusan egymáshoz kapcsolódó, egymást mégis soha el nem érő életek voltak azok, amiket meg akartam ragadni a regényben.

Mit vártál az első könyvedtől?

Nem érzem úgy, hogy bármit is a szó szoros értelmében vártam volna a könyvtől. Fontos volt számomra, hogy megírjam, valamiféle megértést mindig várok egy alkotói folyamattól, és talán ez a legfontosabb számomra, hogy hová visz az az út, amelyen végigmegyek egy a történettel. Ezen túl izgalommal vártam persze azt is, hogy ezt megoszthassam másokkal.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Nagyon nehéz válaszolnom erre a kérdésre, mert amikor elkészül egy könyv, akkor miközben magaménak érzem teljes mértékben, 

van egy távolság köztem és maga a könyvtárgy között, saját létezőnek látom,

szóval valójában semmit nem szeretnék változtatni rajta. De egy következő kiadáshoz, és erre egy interjú vezetett rá, csatolnám a térképet, valamilyen formában, amelyet írás közben a karakterek egymáshoz fűződő viszonyáról rajzoltam fel.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Hosszú volt az alkotói folyamat, sokak véleményét kértem ki közben, nagyon fontos volt mindannyiuké. A kész kötetet is több embernek mutattam meg, először kedvenc olvasómnak, Szőllőssy Balázsnak. Voltak olyan visszajelzéseim emberektől, melyek alapján lényeges változásokat vittem végbe a szövegen. 

Egy ponton túl, amikor régóta csak belülről látom a szöveget, rengeteget számít egy külső, értő nézőpont.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Születtek a könyvről olyan kritikák, amelyek olyan dolgokra mutattak rá, amitől nagyon izgalmas volt számomra újragondolni a könyvben megjelenő összefüggéseket. Legutóbb a szeptemberi Kalligramban Burján Ágnes mutatott rá a kritikájában többek között egy nagyon meglepő szerkezeti, lényegében matematikai összefüggésre.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Nem mernék megesküdni rá, hogy a legelső volt, de az egyik legemlékezetesebb regény, amit gyerekkoromban olvastam, az Louis Sachar Bradley, az osztály réme című könyve volt. Nemrég újraolvastam, és még mindig gyönyörűnek látom a történetet, ahol egy problémás kisiskolás barátkozik össze egy iskolai pszichológussal, és mindenféle listákat ír, például arról, miről szeretne beszélgetni.

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Gimnáziumi éveim alatt írtam az első olyan novelláimat, vagyis inkább egyperceseimet, amiket már elküldtem pályázatokra, de amik végül kötetbe kerültek, azok először versek voltak, amiket egyetemen kezdtem el írni. Ebben jelentős része volt Déri Balázs írói szemináriumának, ahol rengeteget tanultam az időmértékes verselésről, majd a verslábakról, és bár szabadverseket írtam ezután is, de ezek nélkül az ismeretek nélkül erre nem lettem volna így képes.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Személyesen és szakmailag is nagyra tartom Gyurázs Marianna Már nem a mi völgyünk című, idén megjelent debütáló verseskötetét, gyönyörű hullámvasút, a precizitás és a szárnyalás magától értetődő ötvözete. Prózában pedig Csillag Lajos pár évvel ezelőtt megjelent regényét, a Túlsó partot az utóbbi évek egyik legizgalmasabb első kötetének látom, gondosan megmunkált, a szürrealitást és abszurditást termékenyen mozgató történetet mesél el.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Vonnák Diána: Azt szerettem volna, hogy lélektani határhelyzetek jelenjenek meg ebben a könyvben

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Lichter Péter, Haász János, Szemethy Orsi, Borda Réka, Konrád József és Bognár Péter után Vonnák Diána mesél saját magának adott ultimátumról, első és egyben utolsó istenes verséről és arról, milyen volt megélnie első olvasmányélményeiben a lányoknak szóló „ őrjítően édelgős és unalmas ” kulturális ajánlatot.

...
Nagy

Bognár Péter: Sötétben tapogatózva, előzetes megfontolások nélkül dolgoztam ezen a regényen

A Margó-díjra jelölteket bemutató sorozatunkban ezúttal Bognár Péter mesélt az írás közben szerzett legfontosabb tapasztalatról és a kötet alapötletéről, közben szóba került Zalatnay Sarolta, és kiderül az is, miért büszke az olvasókra.

...
Nagy

Konrád József: Az egyszerre megnyíló és lezáruló időszak hozta az alapötletet

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Ezúttal Konrád József mesélt mélypontokról és biztatásokról, valamint arról, mi indította be A behajtót.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvdesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

Szerzőink

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...
Valuska László

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...
Sándor Anna

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Olvass!
...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

A Helikon Margó Könyvek sorozatában megjelent Özönvíz egy ökológiai katasztrófa küszöbén játszódik és a kíméletlen túlélési kényszerről mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ughy Szabina novelláiból kiderül, hogy milyen áron válhat láthatóvá egy nő

Milyen árat kell fizetni egy nőnek, hogy szépnek, egészségesnek tűnjön? Ughy Szabina elbeszéléseiben a nők számára az önmagukra ismerés, testük és szellemük újrafelfedezése alapélmény. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

Az Évszak-kvartett befejező részében a skót író ismét jelenünk legégetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben a világ lassan karanténba zárul. Olvass bele a Nyárba!