Nagy Hajnal Csilla: Hagynom kellett, hogy a szöveg és én egymást vezessük

Nagy Hajnal Csilla: Hagynom kellett, hogy a szöveg és én egymást vezessük

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteketLichter Péter, Haász JánosSzemethy OrsiBorda RékaKonrád József és Bognár Péter után ezúttal Nagy Hajnal Csilla mesélt az írás közben szerzett legfontosabb tapasztalatról és a Hét című kötetének alapötletéről, közben szóba került az idegenség, a periodikusan egymáshoz kapcsolódó életek és, hogy milyen távolság alakul ki a szerző és a könyvtárgy között.

Forgách Kinga | 2022. október 10. |
NAGY HAJNAL CSILLA
Hét
Scolar, 2021, 184 oldal
Nagy Hajnal Csilla: Hét

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Leginkább az, hogy bizonyos elképzeléseim csupán egy olyan vázat adtak írás közben, melynek még az anyagát is módszeresen átformálta a folyamat. Hogy hagynom kellett, hogy egymást vezessük, a szöveg és én,

 fokozatosan ismerjük ki egymás motivációit és világát, kíváncsisággal és belenyugvással egyaránt.

Hogy egyszerre nézzem mindezt belülről és kívülről, és semelyiknek a megértéséhez ne ragaszkodjak úgy, hogy az ne adjon teret a felülírásra.

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Évekkel ezelőtt kezdtem el írni a Hetet, akkor először novellaként írtam meg az első fejezetet, Anna hetét, majd elkezdtek foglalkoztatni az ő életét átszövő különböző karakterek, az, hogy hogyan tudnak közelíteni különböző emberek perspektívái egymáshoz úgy, hogy közben tulajdonképpen végig idegenek maradnak egymás számára, mert mindenki csak saját magán keresztül tud látni bárki mást. 

Ez az idegenség, a periodikusan egymáshoz kapcsolódó, egymást mégis soha el nem érő életek voltak azok, amiket meg akartam ragadni a regényben.

Mit vártál az első könyvedtől?

Nem érzem úgy, hogy bármit is a szó szoros értelmében vártam volna a könyvtől. Fontos volt számomra, hogy megírjam, valamiféle megértést mindig várok egy alkotói folyamattól, és talán ez a legfontosabb számomra, hogy hová visz az az út, amelyen végigmegyek egy a történettel. Ezen túl izgalommal vártam persze azt is, hogy ezt megoszthassam másokkal.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Nagyon nehéz válaszolnom erre a kérdésre, mert amikor elkészül egy könyv, akkor miközben magaménak érzem teljes mértékben, 

van egy távolság köztem és maga a könyvtárgy között, saját létezőnek látom,

szóval valójában semmit nem szeretnék változtatni rajta. De egy következő kiadáshoz, és erre egy interjú vezetett rá, csatolnám a térképet, valamilyen formában, amelyet írás közben a karakterek egymáshoz fűződő viszonyáról rajzoltam fel.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Hosszú volt az alkotói folyamat, sokak véleményét kértem ki közben, nagyon fontos volt mindannyiuké. A kész kötetet is több embernek mutattam meg, először kedvenc olvasómnak, Szőllőssy Balázsnak. Voltak olyan visszajelzéseim emberektől, melyek alapján lényeges változásokat vittem végbe a szövegen. 

Egy ponton túl, amikor régóta csak belülről látom a szöveget, rengeteget számít egy külső, értő nézőpont.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Születtek a könyvről olyan kritikák, amelyek olyan dolgokra mutattak rá, amitől nagyon izgalmas volt számomra újragondolni a könyvben megjelenő összefüggéseket. Legutóbb a szeptemberi Kalligramban Burján Ágnes mutatott rá a kritikájában többek között egy nagyon meglepő szerkezeti, lényegében matematikai összefüggésre.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Nem mernék megesküdni rá, hogy a legelső volt, de az egyik legemlékezetesebb regény, amit gyerekkoromban olvastam, az Louis Sachar Bradley, az osztály réme című könyve volt. Nemrég újraolvastam, és még mindig gyönyörűnek látom a történetet, ahol egy problémás kisiskolás barátkozik össze egy iskolai pszichológussal, és mindenféle listákat ír, például arról, miről szeretne beszélgetni.

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Gimnáziumi éveim alatt írtam az első olyan novelláimat, vagyis inkább egyperceseimet, amiket már elküldtem pályázatokra, de amik végül kötetbe kerültek, azok először versek voltak, amiket egyetemen kezdtem el írni. Ebben jelentős része volt Déri Balázs írói szemináriumának, ahol rengeteget tanultam az időmértékes verselésről, majd a verslábakról, és bár szabadverseket írtam ezután is, de ezek nélkül az ismeretek nélkül erre nem lettem volna így képes.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Személyesen és szakmailag is nagyra tartom Gyurázs Marianna Már nem a mi völgyünk című, idén megjelent debütáló verseskötetét, gyönyörű hullámvasút, a precizitás és a szárnyalás magától értetődő ötvözete. Prózában pedig Csillag Lajos pár évvel ezelőtt megjelent regényét, a Túlsó partot az utóbbi évek egyik legizgalmasabb első kötetének látom, gondosan megmunkált, a szürrealitást és abszurditást termékenyen mozgató történetet mesél el.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Vonnák Diána: Azt szerettem volna, hogy lélektani határhelyzetek jelenjenek meg ebben a könyvben

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Lichter Péter, Haász János, Szemethy Orsi, Borda Réka, Konrád József és Bognár Péter után Vonnák Diána mesél saját magának adott ultimátumról, első és egyben utolsó istenes verséről és arról, milyen volt megélnie első olvasmányélményeiben a lányoknak szóló „ őrjítően édelgős és unalmas ” kulturális ajánlatot.

...
Nagy

Bognár Péter: Sötétben tapogatózva, előzetes megfontolások nélkül dolgoztam ezen a regényen

A Margó-díjra jelölteket bemutató sorozatunkban ezúttal Bognár Péter mesélt az írás közben szerzett legfontosabb tapasztalatról és a kötet alapötletéről, közben szóba került Zalatnay Sarolta, és kiderül az is, miért büszke az olvasókra.

...
Nagy

Konrád József: Az egyszerre megnyíló és lezáruló időszak hozta az alapötletet

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Ezúttal Konrád József mesélt mélypontokról és biztatásokról, valamint arról, mi indította be A behajtót.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

...
Zöld

A dohányzás veszélyeit komolyan vettük, a közösségi média veszélyeit miért nem?

A fiatalok mentális egészsége érdekében figyelmeztető feliratokkal kéne ellátni a közösségi média platformokat – írja az amerikai tiszti főorvos. A hírhez négy könyvet is ajánlunk.

Szerzőink

...
hhz

Kiss Noémi: Tegnap még a neveden szólítottak, másnap már csak anya [Podcast]

...
Sándor Anna

Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír

...
vl

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?

Olvass!
...
Beleolvasó

Nick Hornby a futball miatt maradt vissza a fejlődésben – Olvass bele a Focilázba!

Az angol író, Nick Hornby gyerekkora óta az Arsenal szurkolója, és a döntő pillanat még azt is felülírja, ha mellette elájul valaki a focimeccsen. Most elolvashatsz egy részletet a könyvből.

...
Beleolvasó

Marco Rossi egy mániákus őrülttől tanulta az edzősködést

Rossi elmondja, milyen edzői habitusok, gondolkodások határozták meg saját kapitányi koncepcióját, illetve kiderült, mit lesett el a legendás Marcelo Bielsától és a vízilabdás Farago Tamás olimpiai bajnoktól?  

...
Beleolvasó

Jó volt a szex, de mégsem akkora buli a szívtiprónál ébredni - Olvass bele Kollár Betti új könyvébe!

Két laza ismerős: az egyik épp szakított, a másik nem tud elköteleződni. Hirtelen ötlettől vezérelve összeköltöznek, amikor szembesülniük kell az elkerülhetetlennel. Olvass bele Kollár Betti új könyvébe!