Németh Róbert és Szarka Károly regényei akár egymás folytatásai is lehetnének 

Németh Róbert és Szarka Károly regényei akár egymás folytatásai is lehetnének 

Németh Róbert Nem vagyok itt és Szarka Károly Az én hibám című regényéről beszélgetett Nemes Anna a szerzőkkel az őszi Margó Fesztiválon. Szó esett a két könyv hőseinek hasonlóságáról, a generációs különbségekről, de a kívülállóság érzését is körüljárták. A teljes podcastot most meghallgathatod, cikkünkben pedig a beszélgetés során elhangzott érdekességekből szemezgettünk. 

Simon Eszter | 2022. március 04. |

  • Nemes Anna először arról kérdezte a szerzőket, hogy a két regény főszereplője, Fecske és Péter lehetnének-e barátok. A szerzők egyetértően igennel válaszoltak és hozzátették, hogy a két történet akár egymás folytatása is lehetne. Mindkét karakter távolról szemléli az őket körülvevő eseményeket, és mintegy kívülállóként vannak jelen a saját történetükben. 

Iggy Pop, Thom Yorke, Szájer, Torgyán, Orbán és egy holland sírásó váltják egymást a színen - zenék Németh Róbert könyvéhez

A nyár végén jelent meg Németh Róbert zenész-újságíró regénye, a Nem vagyok itt, amely révén olyan helyekre leshetünk be, mint a Parlament, egy prágai stadion, Amszterdam hátsó utcái, Budapest kültelki futballpályái, egy online lap szerkesztősége, a Tilos az Á vagy egy késő Kádár-kori lakótelep. A könyvnek fontos eleme a zene, éppen ezért egy szuper lejátszási lista is készült hozzá, hallgass bele!

Tovább olvasok

  • A karakterek összehasonlítása során szóba került az is, hogy a kötetekre könnyen ráhúzható a generációs regény címke. Itt Szarka kiemelte, hogy fontos szem előtt tartani azt, hogy amíg Fecske egy vidéki első generációs értelmiségi, Németh főszereplője, Péter a nyolcvanas évekbeli budapesti fiatalok életét éli, koncertekre jár, más közegben mozog. A szerzők hangsúlyozták, hogy főhőseik teljesen más olvasmányélményekkel, különböző kulturális élettel rendelkeznek. Németh azt is hozzátette, hogy egyetlen generációt sem lehet egyféleképpen definiálni, hiszen különböző szegmensei vannak minden korosztálynak, a regényeikben pedig egy-egy mikroközösség történetén keresztül alkotnak hiteles korképet. 
NÉMETH RÓBERT
Nem vagyok itt
Noran Libro, 2021, 195 oldal
-
  • Nemes Anna megjegyezte, hogy Németh kötete mozaikos és kissé dokumentarista jellegű, míg Szarka regényében folyik a történet és erős önéletrajzi utalások is észrevehetőek benne. Németh szerint ez az újságírói szakmában eltöltött éveinek köszönhető. 
  • Mindketten elsőkötetes szerzők, amivel kapcsolatban Szarka azt mondta, hogy “legalább harmincévesnek kell lennie valakinek ahhoz, hogy regényt írjon és lehetséges, hogy neki még ez is korai volt”. Szarka hozzátette, hogy korai írásai kapcsán többször is úgy érezte, még nem találta meg az írói hangját, és hosszú időbe telt, mire nem szégyellte a szövegeit. Németh elmesélte, hogy mindig megvolt benne a vágy, hogy szépirodalmat írjon, hiszen már kamaszkorában is írt, de korábban úgy érezte még nem jött el az ideje, hogy regényben gondolkodjon.

Szarka Károly: Egy ideig olyan munkáim voltak, mint a regényem főszereplőjének
Szarka Károly: Egy ideig olyan munkáim voltak, mint a regényem főszereplőjének

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Szarka Károly az írást segítő és hátráltató körülményekről, az Y-generáció alapélményéről és az apja reakciójáról is mesélt. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést októberben az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át.

(A tízes listáról Gurubi Ágnes válaszait ITT, Szűcs Péterét ITT, Puskás Panniét ITT, Balássy Fanniét ITT, Gazda Albert  interjúját pedig ITT olvashatjátok.)

Tovább olvasok

  • Nemes Anna ezután arról kérdezte Némethet, hogy mennyiben más íróként kiállni a színpadra, mint zenészként. Németh erre úgy válaszolt, hogy nehezebb, mivel zenészként könnyebb elbújnia a gitár mögé, íróként pedig meg kell mutatnia önmagát. 
SZARKA KÁROLY
Az én hibám
Noran Libro, 2021, 318 oldal
-
  • Szóba került a regények elengedése is, amivel kapcsolatban Németh úgy fogalmazott: “Volt egy pont, ami után már nem tudtam ránézni a szövegre és úgy éreztem, hogy a könyv már nem tartozik hozzám. A műveknek van egy önálló élete, amikor az alkotó már nem tud vele mit csinálni és el kell engednie. Most már talán tudok vele mit kezdeni”.
  • Nemes Anna Szarkát arról kérdezte, hogy milyen hasonlóságok vannak közte és a főszereplője, Fecske között. A szerző elmondta, hogy vannak párhuzamok, hiszen ő maga is dolgozott call centeresként egy rövid ideig. Viszont hagyott egy kis játékteret az olvasóknak a gondolkodásra azzal kapcsolatban, hogy hol húzódik a határ a valóság és a fikció között. 
  • Nemes Anna végül a kritikákról és a regények utóéletéről kérdezte a szerzőket. Mindketten azt válaszolták, hogy számukra az a legfontosabb, hogy az olvasók tudjanak kapcsolódni a köteteikhez. Németh azt mondta, egyelőre nem tudta elengedni a könyvet, majd hozzátette, szerinte nincs olyan alkotó ember, aki elégedett azzal, amit csinált. Szarka pedig azt válaszolta, hogy nem elégedett maradéktalanul a könyvvel, de el tudta engedni és szereti a regényt.



Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Bodor Ádám: Ha az író túl sokat árul el önmagáról, az utólag is átminősítheti a műveit [PODCAST]

Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval beszélgetett új kötetéről Szegő János az őszi Margó Fesztiválon. Az értelmezés útvesztőiben a szerző a vele készült interjúkon keresztül engedi magához közelebb az olvasót. 

...
Podcast

Al Ghaoui Hesna: Sokszor fel sem ismerjük, hogy amit érzünk, az maga a félelem

Az egykori haditudósító Al Ghaoui Hesna ma a félelem és a rugalmas lelki alkalmazkodóképesség kutatásával foglalkozik. A podcastet az ukrán háború kirobbanása előtt vettük fel, a tartalma ma sajnos még aktuálisabb. 

...
Podcast

Forró Bence: A döntés azt hozza magával, hogy kizárunk egy másik utat [PODCAST]

Forró Bence Variációk boldogtalanságra című novelláskötetét a tavalyi Margó Fesztiválon mutatta be, ahol mesélt az írás folyamatáról, az életünket meghatározó apró döntések súlyáról, és arra is kitért, hogy miként definiálhatjuk a boldogságot vagy a szomorúságot. 

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Thomas Erikson: Aki engem fáraszt, lehet, hogy másnak szimpatikus

...
Zöld

Litkai Gergely: Mennyire vagyunk felelőtlenek a nukleáris anyagokkal? / A katasztrófa küszöbén

...
Zöld

Jane Goodall: A családomban női ágon öröklődik a bátorság

...

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

...

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

Hírek
...
Hírek

Melyik lesz 2023 legjobb első könyve? Már lehet nevezni a Margó-díjra

...
Nagy

Bipoláris depresszió, tatárjárás és a gulyáskommunizmus utolsó évei - magyar próza a Könyvhéten

...
Podcast

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

...
Zöld

Megtalálták a német Atlantiszt?

...
Könyvtavasz

A családi pokolból Petőfi verse mutatja meg a kiutat

...
Hírek

III. Károly a Dame lovagi előnevet adományozta Jacinda Ardernnek

...
Nagy

Az okos csajok meg a Kádár-kor „márciusi ifjai” – kilenc történelmi non-fiction a Könyvhéten 

...
Hírek

Tom Hanks szerint regényt írni nem nehéz

...
Hírek

Betiltották a Bibliát erőszak és vulgaritás miatt utahi iskolákban

...
Nagy

Petri György rögeszmésen különbözni akart, radikálisan autonóm személyiség volt

A Kertész Imre Intézetben mutatták be hétfő délután a Petri György különbözése című interjúkötetet, mely egy harminc évvel ezelőtt készült beszélgetéssorozat szerkesztett változata. A teljes terjedelmében eddig még nem publikált sorozatban a beszélgetőtárs Tasi József irodalomtörténész volt, aki 1993 novembere és 1994 februárja között kérdezte a költőt gyerekkorról, szerelemről, költészetről, filozófiáról és politikáról. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat

...
Sándor Anna

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.