- Nemes Anna először arról kérdezte a szerzőket, hogy a két regény főszereplője, Fecske és Péter lehetnének-e barátok. A szerzők egyetértően igennel válaszoltak és hozzátették, hogy a két történet akár egymás folytatása is lehetne. Mindkét karakter távolról szemléli az őket körülvevő eseményeket, és mintegy kívülállóként vannak jelen a saját történetükben.
A nyár végén jelent meg Németh Róbert zenész-újságíró regénye, a Nem vagyok itt. A könyvnek fontos alkotóeleme a zene, éppen ezért egy szuper lejátszási lista is készült hozzá, hallgass bele!
Iggy Pop, Thom Yorke, Szájer, Torgyán, Orbán és egy holland sírásó váltják egymást a színen - zenék Németh Róbert könyvéhez
- A karakterek összehasonlítása során szóba került az is, hogy a kötetekre könnyen ráhúzható a generációs regény címke. Itt Szarka kiemelte, hogy fontos szem előtt tartani azt, hogy amíg Fecske egy vidéki első generációs értelmiségi, Németh főszereplője, Péter a nyolcvanas évekbeli budapesti fiatalok életét éli, koncertekre jár, más közegben mozog. A szerzők hangsúlyozták, hogy főhőseik teljesen más olvasmányélményekkel, különböző kulturális élettel rendelkeznek. Németh azt is hozzátette, hogy egyetlen generációt sem lehet egyféleképpen definiálni, hiszen különböző szegmensei vannak minden korosztálynak, a regényeikben pedig egy-egy mikroközösség történetén keresztül alkotnak hiteles korképet.
- Nemes Anna megjegyezte, hogy Németh kötete mozaikos és kissé dokumentarista jellegű, míg Szarka regényében folyik a történet és erős önéletrajzi utalások is észrevehetőek benne. Németh szerint ez az újságírói szakmában eltöltött éveinek köszönhető.
- Mindketten elsőkötetes szerzők, amivel kapcsolatban Szarka azt mondta, hogy “legalább harmincévesnek kell lennie valakinek ahhoz, hogy regényt írjon és lehetséges, hogy neki még ez is korai volt”. Szarka hozzátette, hogy korai írásai kapcsán többször is úgy érezte, még nem találta meg az írói hangját, és hosszú időbe telt, mire nem szégyellte a szövegeit. Németh elmesélte, hogy mindig megvolt benne a vágy, hogy szépirodalmat írjon, hiszen már kamaszkorában is írt, de korábban úgy érezte még nem jött el az ideje, hogy regényben gondolkodjon.
Szarka Károly: Egy ideig olyan munkáim voltak, mint a regényem főszereplőjének
Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Szarka Károly az írást segítő és hátráltató körülményekről, az Y-generáció alapélményéről és az apja reakciójáról is mesélt.
Tovább olvasok- Nemes Anna ezután arról kérdezte Némethet, hogy mennyiben más íróként kiállni a színpadra, mint zenészként. Németh erre úgy válaszolt, hogy nehezebb, mivel zenészként könnyebb elbújnia a gitár mögé, íróként pedig meg kell mutatnia önmagát.
- Szóba került a regények elengedése is, amivel kapcsolatban Németh úgy fogalmazott: “Volt egy pont, ami után már nem tudtam ránézni a szövegre és úgy éreztem, hogy a könyv már nem tartozik hozzám. A műveknek van egy önálló élete, amikor az alkotó már nem tud vele mit csinálni és el kell engednie. Most már talán tudok vele mit kezdeni”.
- Nemes Anna Szarkát arról kérdezte, hogy milyen hasonlóságok vannak közte és a főszereplője, Fecske között. A szerző elmondta, hogy vannak párhuzamok, hiszen ő maga is dolgozott call centeresként egy rövid ideig. Viszont hagyott egy kis játékteret az olvasóknak a gondolkodásra azzal kapcsolatban, hogy hol húzódik a határ a valóság és a fikció között.
- Nemes Anna végül a kritikákról és a regények utóéletéről kérdezte a szerzőket. Mindketten azt válaszolták, hogy számukra az a legfontosabb, hogy az olvasók tudjanak kapcsolódni a köteteikhez. Németh azt mondta, egyelőre nem tudta elengedni a könyvet, majd hozzátette, szerinte nincs olyan alkotó ember, aki elégedett azzal, amit csinált. Szarka pedig azt válaszolta, hogy nem elégedett maradéktalanul a könyvvel, de el tudta engedni és szereti a regényt.
![A Manderley-ház asszonya modern gótikus regény és tökéletes Hitchcock-alapanyag [A nő hétszer]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/4/45339/fe_580_320_a_no_hetszer_manderley.png)
