Idén tizenkettedik alkalommal adják át a Margó-díjat és a Margó x Erste HIGGY MAGADBAN különdíjat a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében megrendezésre kerülő Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon október 15-én 16 órakor a Nemzeti Táncszínházban.
A Margó-díj célja a kezdetektől változatlan: felfedezni és bemutatni azokat az új szerzőket, akik első könyvükkel új hangot és új történeteket hoznak a kortárs magyar irodalomba.
Az elmúlt hónapokban Bakó Sára, Dobos Barna, Gáspár Sára, Vas Máté és Zsembery Borbála előzsűriként olvasta és értékelte a beérkezett pályaműveket. Az előzsűri munkája lezárult, döntésük alapján pedig összeállt az idei tízes shortlist.
Íme a 2026-os Margó-díj shortlistje az előzsűri ajánlóival:
Adorjáni Panna: Körbe
Első mondat: Mirjam a céges partira Hildával, a legjobb barátnőjével és egyben munkatársával érkezik.
Adorjáni Panna első regénye (olvass bele!) a húszas-harmincas generáció szorongással, kisebb-nagyobb küzdelmekkel és jó adag bizonytalansággal teli útkeresését tárja az olvasó elé, miközben olyan, sokszor kellemetlenül ismerős érzésekkel szembesít, mint a magány vagy az elveszettség. Miért érezzük egyre inkább egyedül magunkat, ha minden korábbinál jobban összeköt minket az online tér?
És mihez kezdünk, ha egyszer csak rádöbbenünk, hogy a szüleinktől hozott értékek és minták számunkra nem működnek többé?
Ezekkel a kérdésekkel vet számot ez a történet, ide-oda zoomolva a karakterek között, akik mindannyian kapcsolódni vágynak, mégis újra és újra kudarcot vallanak. A szerző ugyanakkor nemcsak a krízisekről ad pontos látleletet, hanem hőseivel együtt az olvasót is légüres térbe állítja, és megmutatja, hogy igenis van fény az alagút végén, és a legmélyebb pontokon is lehet az életet választani. (Bakó Sára)
Olvasd el kritikánkat, és hallgasd meg a beszélgetésünket a szerzővel a Flair podcastben!
Horváth Adél: Sok ördögök
Első mondat: Vida Sándor a lábtartóval kaparta le a csizmájára száradt disznószart.
Horváth Adél első regénye (olvass bele!) egy partiumi falu közösségén keresztül vizsgálja, mit tesz velünk, amiben hiszünk. Grécelen mindenki tud mindenkiről mindent – legfeljebb a mindennek nem ugyanazt a verzióját.
Egy farkastetemről hamarosan már gyilkosságként beszélnek, egy eltűnt gyerekből legenda születik, a régi babonák pedig jelen idejű félelemmé válnak.
A regény nem kínál egységes magyarázatot a természetfeletti eseményekre: ugyanaz a történet lehet babona, összeesküvés-elmélet vagy egyszerű szóbeszéd, és talán éppen ezért válik fontossá, hogy mit tesz egy közösséggel az, amit elhisz. Faluregény felvillanó folkhorror-elemekkel, amiben mire eldöntenénk, hiszünk-e az ördögökben, már rég kiderült, hogy van belőlük elég a közösségen belül is. (Gáspár Sára)
Olvasd el kritikánkat, és hallgasd meg a beszélgetésünket a szerzővel a Flair podcastben!
Fábián Tamás: Bravúros mutatványok, amiket senki se látott
Első mondat: – Ha kitörne a forradalom, te melyik oldalra állnál? – kérdezi egy enyhén illuminált fiú a mellette álló lánytól, de a választ elnyeli a késő esti kakofónia.
A generációs regényként előlépő alkotások csak a célközönségként megszólított generáció tagjainak szólnak, esetleg a befogadói horizont bátran tágabbra vonható? Fábián Tamás debütáló regénye (olvass bele!) úgy tud érvényes választ adni a generációs státusz szülte kérdésre, tömör foglalatát adva mindannak a nagyon is jól körvonalazható, s emiatt „generációsnak” tekinthető hangulatnak és életérzésnek, hogy eközben képes e tematikus önmegszorításból kitekinteni és olyan, egyetemes kérdéseket követve szervezni mondanivalóját, mint az emberi kapcsolatok összetett dinamikája, a művészeti alkotásmód rejtett oldala, a műalkotás sikere, valamint végső soron a másik és önmagunk megértésének lehetetlensége.
Fábián Tamás debütáló regénye egyedi hangon képes tehát a jelenre reflektálni.
Nem idegen tőle sem a szatirikus szembesítés, sem az ironikus félmosoly, ezért is válhat sokak számára valóban szerethető szöveggé. (Dobos Barna)
Hallgasd meg a beszélgetésünket a szerzővel a Könyves podcastben!
Fehér Gáspár: Fillenbaum néni hosszú árnyéka
Első mondat: A hosszú pultnál a szokásos sor helyett egy-két ember ácsorgott, és az étlapot tanulmányozta.
Fehér Gáspár első regényét (itt mutattunk részletet) olvasni olyan, mintha egy sziporkázóan szórakoztató vígjátékot néznénk – nem véletlen, hiszen forgatókönyvíróként is dolgozik a szerző. A teljesen elrugaszkodott, humoros jeleneteken túl azonban akadnak olyan pillanatok is, amikor könnyűszerrel magunkra ismerhetünk a felvonultatott (anti)hősökben, még ha ez a felismerés nem is kellemes.
Mit tehet az ember, ha szinte elviselhetetlenül irigyelni kezdi a szomszéd néni tágas lakását?
Ebből a dilemmából született meg a Fillenbaum néni hosszú árnyéka, amelyben egy fiatal pár, Lili és Csaba végül arra az elhatározásra jut, hogy a legjobb, ha elteszik láb alól a már amúgy is idős lakót. Nemcsak az ő – igencsak problémás – „kalandjukról” olvashatunk: van itt feltalálói ambíciókat dédelgető taxisofőr vagy éppen kétszemélyes gyerekzenekar is. És a legjobb az egészben, hogy végül persze mindannyiuk története összefonódik. (Bakó Sára)
Itt elolvashatod a könyvről születetett kritikánkat, itt az interjúnkat, itt pedig podcastben beszélgettünk a szerzővel.
Fehér Renátó: A merénylők fénykora
Első mondat: Amíg ezt írom, senkinek nem esik bántódása.
Fehér Renátó első regényében (olvass bele!) valaki merényletet tervez, és a tett előtt kiáltványt ír, vagy regényt, vagy valami egész mást. És itt a szó azé, aki ír. Szerinte „nincs történet, nincs cselekmény, nincs meglepetés, nincs csattanó, nincs jellemfejlődés, nincs az események logikus rendje, nincs dramaturgiai ív, nincs nagyforma, nincs nagyformátum, csak újra és újra a nekiveselkedés, hátha ezúttal messzebb jutok.”
Nekiveselkedek én is, leltárazom a messzeséget.
Arrafelé van monológ, van szégyen és megvetés, ami nemzé a monológot, amiben van vádaskodás, főképp a korszakkal szemben, mert minduntalan megalázzuk egymást. De aki vádaskodik, perbe fogott módon él, mert nemcsak a világgal, hanem önmagával is vitában áll. Közben a regényben megannyi utalás vonulgat, de a vonulás nem a múlt századi értelemben hordozója a bajoknak, mert az utalások egy része egyszercsak ámokfutó lesz. Közben hosszan készül, mint egy jó leves, maga az ámokfutás. Végül is aki ír, mindössze vigaszra vágyik. Aki olvas, az is. Csakhogy a vigaszt egyikük sem kaphatja meg, amíg megvetik egymást. Sajnos, nem sajnos. (Vas Máté)
Olvasd el kritikánkat a regényről!
Mohácsi Balázs: Újabb narancsok gurulnak el
Első mondat: az r600a hűtőközeg elszökött lassacskán
Mohácsi Balázs első prózakötete (olvass bele!) a hiány, a hiátus megszövegezésére tett nagyszabású kísérlet. Az apa halála elveszi a fiútól a nyelvet, felülírja a megkezdett sorokat, érvénytelenné teszi az eddig ismert megszólalásmódokat, de egyúttal életre hív egy új, törlésekből és átírásokból építkező műfaji hibridet.
A kötet szövegvilágának középpontjában egy verseskötet kézirata áll.
Ezt a korpuszt írja át és szét az elbeszélő Mohácsi Balázs önreflexív narrációja. Az Újabb narancsok gurulnak el lapjain avantgarde eleganciával keverednek próza, vers, esszé és a lexikonregények sűrű felsorolásai, képversekkel és grafikákkal. Mohácsi egyszerre kutatja a jövő felé mutató utat és a hagyományt, amelyben individuumként és íróként is megtalálhatja a kapaszkodókat, így végül a kötet formai kísérletezései az origóját vesztett világ és ezáltal az én szükségszerű újraalkotásában érnek össze. (Zsembery Borbála)
Pion István: A Búbánat-völgyön át
Első mondat: Kiléptem az utcára, és teljesen elvakított a fény.
Kibírhatatlan, elviselhetetlen, feldolgozhatatlan – ha egy történetet ennyi fosztóképzős szerkezettel lehet leírni, abból logikusan következhetne, hogy megírhatatlan is. Pion István első regénye (olvass bele!) rövid, elliptikus fejezetekből építi fel egy kamaszkor történetét, amelyben a főhős sokáig maga sem tudja megnevezni, mi történik vele.
Egy szivacs, a zuhany hangja, egy bazsarózsaágyás viszont emlékeznek helyette.
A testi reakciók, visszatérő motívumok, groteszk túlzások és szürreális elcsúszások rámutatnak az emlékezet legnagyobb ellentmondására: hogy képes megőrizni azt, amit közben el is rejt. Mire az iskolai fegyelmezés, a vallás és a bántalmazás nyelve összecsúsznak, a töredékekből vallomás, majd tanúság lesz. Kegyetlen felnövéstörténet az emlékezet kerülőútjairól. (Gáspár Sára)
Hallgasd meg a szerzővel készült beszélgetésünket a Könyves podcastben.
Szepesi Kornél: Betolakodók
Első mondat: Fényképet anélkül is készíthetünk, hogy különösebb figyelmet fordítanánk arra.
Mit jelent jó apának lenni? Elkerülhető-e a rossz minták ismétlődése? Tartozik-e egy gyerek a szüleinek? Lehet-e vér szerinti kötelék két, szinte teljesen idegen ember között?
Szepesi Kornél debütáló regénye a családok működésmódját vizsgálja.
Múlt, jelen és jövő feszül egymásnak felmenők és leszármazottak között, miközben minden szereplő saját életre vágyik. Az egymástól távolinak tűnő sorsokat az ismétlődés kényszere köti össze, így a több szálon futó cselekmény képes egységes világot alkotni. Szepesi prózáját sűrű, nehéz atmoszférájú nyelvezet jellemzi, ami érzékletesen hangsúlyozza a karakterek sokszor beszűkült tudatállapotát, fojtogató szorongását. Annak ellenére, hogy ebben a világban mindenki betolakodó valaki másnak az életében, az újrakezdés lehetősége mindvégig ott lebeg a távoli horizonton. (Zsembery Borbála)
Vajna Ádám: Ami valójában Fancsikán történt
Első mondat: Dósarákosa felől jött, de azt mondta, nem dósarákosai.
Hány miatyánk, amíg a rend elviselhető lesz? Rövidre zárhatnám azzal, hogy Vajna Ádám első regényéből (olvass bele!) nem derül ki. De a lényeg inkább, hogy ez a kérdés igencsak igénytelen, hiszen bárhol megterem, ahol emberek élnek együtt, mármint egymás felett meg alatt.
A regény mindenképp elvezet eddig a kérdésig, a műfajmegjelölése lehetne sétaszimulátor.
Először besétál a történetbe egy hóhér, Fancsikára kísérjük el.De nem ő itt a lényeg, hanem ahogy járunk-kelünk vele, esetleg nélküle, úgy porzik fel a középkori Magyar Királyság körülöttünk, és ez a sok járkálás az oka annak, hogy megszületik egy mozaik – szinte felsír, de azért sokat nevet is. És a gyaloglás közben ennek a régi világnak a történeteivel kvaterkázhatunk, a történetek pedig piacoznak, zarándokolnak, káromkodnak, imádkoznak, szeretnek, felkelnek, elbuknak, felkelnek, elbuknak. És megint, mármint akkor is, azóta is. Az igazság pedig olyan, mint egy kivégzés, de ahhoz gyaloglónak kell lenni, hogy kiderüljön, miért olyan. (Vas Máté)
Olvasd el kritikánkat a regényről, és hallgasd meg a szerzővel készült Flair podcastünket!
Várkonyi Benedek: Larza hazamegy
Első mondat: Martha Bährmann fiatal volt még, úgy húsz-harminc között, vagyis nagyjából azon a ponton, ahol az ember a legsűrűbb életét kezdi el.
Többszörösen összetett mondataival Várkonyi Benedek az igazság keresésének szó- és gondolatlabirintusába vezeti be olvasóit. Ariadné fonala azonban ebben az esetben jóval kacskaringósabb utat jelöl ki; a regény, valljuk be, feladja a leckét a könnyedebb szövegeken edzett befogadóknak.
De van egy jó hírünk!
Noha Várkonyi Benedek prózavilága és sajátos hangulatot árasztó nyelvi megoldásai jelenthetnek kihívást, az erőfeszítéseink végül kifizetődnek, ha sikerül idejekorán hozzálassulni a szerző kontemplatív, filozófiai traktátusokat és az esszé klasszikusait idéző stílusához. Várkonyi regénye (olvass bele!), e talán valamikor a 20. század első harmadában játszódó várostabló különleges egyéneket, izgalmas sorsokat, s rajtuk keresztül az emberi létezés antropológiai és transzcendens kérdéseit állítja a középpontba. Larza, az elbeszélés egyik központi alakja fénnyel gyógyít, élete végén mégis azok a pillanatok világlanak fel, amikor szinte teljesen kiürült tudattal át tudta magát adni érzéki benyomásainak. Várkonyi a gondolkodó, kereső embernek állít maradandó emlékművet szavakból megformázva. (Dobos Barna)
Október 15-én kiderül, ki lesz a győztes
A tíz döntős könyv a Margó-díj megújult zsűrijéhez került. Idén Halász Rita Margó-díjas író, Horváth János Antal rendező és író, Károlyi Csaba irodalomkritikus, Oltai Kata művészettörténész és kurátor, valamint Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál alapítója dönt arról, ki kapja 2026 legjobb első prózakötetének járó Margó-díjat. Az Erste támogatásának köszönhetően a döntősök egyike idén is átveheti a Margó x Erste HIGGY MAGADBAN különdíjat.
A nyertes a díjjal 1 000 000 forintot, valamint 15 000 000 forint értékű kereskedelmi és médiatámogatást kap a Bookline révén, aki a Margó-díj kiemelt támogatója, így segítve a kiválasztott könyv népszerűsítését, valamint publikációs lehetőséget a Könyves Magazinon egy éves tárcasorozat formájában.
A Margó x Erste HIGGY MAGADBAN különdíj félmillió forinttal jutalmazza a legjobb tíz első prózakötetes szerző közül azt, aki témaválasztásával vagy saját írói útjával leginkább inspirálja olvasóit álmaik megvalósítására.
Fotó: Valuska Gábor
