A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel

A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel

Egy kiskamasz gyermekekből álló csoport dúlja fel egy trópusi város nyugalmát. A vadnak tűnő, különös és érthetetlen nyelven kommunikáló gyerekek egyre erőszakosabbá válnak, míg végül egy bevásárlóközpont megtámadásakor végleg elszabadulnak az indulatok. Mit tudunk a gyerekekről, a gyerekkorról? Hogyan és miért válhatnak gyilkossá gyerekek, akikhez alapvetően az ártatlanság, a tisztaság képzeteit kapcsoljuk? Ki a felelős akkor, ha ezek a szörnyűségek megtörténnek? A hét könyve a spanyol Andrés Barba Fényes Köztársaság című kisregénye, melyet gyakran hasonlítanak A Legyek Urához, s melynek bizarr és meghökkentő alaptörténete a fenti kérdések mindegyikét felveti. 

Kolozsi Orsolya | 2022. május 16. |
Andrés Barba
Fényes köztársaság
Ford. Kutasy Mercédesz, Jelenkor, 2022, 218 oldal
-

„Mindössze két dolog nem nevetséges sosem: a vademberek és a gyerekek.” Ezt a Paul Gauguintől vett mondatot választja mottóul az író, és már ennek olvasásakor egyértelmű, hogy a gyerekkornak nem a szokásos megközelítésével találkozunk majd. A gyermekek világa gyakori és hálás témája az irodalomnak, a gyermek megjelenítése pedig általában pozitív asszociációkkal társul: a gyermek egyszerre az öröm, az ártatlanság, a remény, az utánunk maradó nyom szimbóluma. De a gyermekkorhoz, és főleg a kamaszodáshoz negatív és sötét képzetek is társulhatnak, még ha legtöbbször nem is annyira nyomasztóak, mint ebben a szövegben. Maga a történet nem túl bonyolult, egy fiktív latin-amerikai város, San Cristóbal az események helyszíne, ahol egy nap (a szerző történetét a kilencvenes évekbe helyezi) furcsa gyermekek jelennek meg, akik a helyi őslakosokhoz hasonlóan utcagyerekként, koldulásból élnek. Kezdetben a lakosság nem is foglalkozik velük, noha különös, hogy nem tudni, honnan kerülnek elő, hol élnek, és milyen nyelven beszélnek. A gyerekekben közös, hogy mindannyian 9-13 év közöttiek, és kis csoportokba gyülekezve egyre agresszívabbá válnak, idővel a város lakóira is veszélyt jelentenek. 

A narrátor egy névtelen tisztviselő, aki az események időpontjában szociális munkás a kétszázezer lakosú városban. A férfi visszaemlékezése maga az elbeszélés, melyben mozaikról mozaikra akarja összerakni és ezzel együtt megérteni a két évtizeddel korábban történt rejtélyes eseménysort. Az elszánt megértési kísérlet a krimi műfajához közelíti a szöveget, annak ellenére, hogy a végkimenetel az első mondattól fogva ismert: 

„Amikor arról a harminckét gyerekről kérdeznek, aki San Cristóbalban vesztette életét, a válaszom mindig beszélgetőtársam korától függ.”

Az olvasó kíváncsisága mégsem hagy alább, mert meg szeretné érteni az események belső logikáját, a miértekre keresi a választ – az elbeszélővel együtt eredménytelenül. Ennek egyik oka, hogy a narrátor maga is bizonytalan, ahogy azt a legelejétől hangsúlyozza is: „…elmesélem a saját változatomat a történtekről, mert ez az egyetlen, amit tudok…” És bár lépésről lépésre, az időrendet megtartva, az esettel kapcsolatos dokumentumokat (interjúkat, újságcikkeket, városi gyerekek naplóit, visszaemlékezéseit) is felhasználva halad, a várt katarzis elmarad, nem sikerül megértenie, kik voltak ezek a gyerekek, hogyan éltek, és miért tették, amit tettek. 

A város érthetetlen botrányát nem lehet a racionalitás mozgósításával megmagyarázni és megérteni, talán ezt is hangsúlyozza a mágikus realista elemek jelenléte a szövegben. Az elbeszélő városba érkezésekor feltűnő kutya (aki a Moira nevet kapja, utalva ezzel a végzetre és a sorsszerűségre) mint rossz előjel, a vér megjelenése, a várost övező hatalmas dzsungel („zöld, áthatolhatatlan szörnyeteg”) és monumentális folyó élőlényként való feltüntetése mind ehhez a hagyományhoz kötik a szöveget, még ha ezek az elemek nem is válnak olyan észrevehetetlenül szerves részévé a szövegnek, mint például García Márquez regényeiben. Az esőerdő úgy fogja körül a fülledt várost, mint ahogyan a gyerekek is szépen lassan uralmuk alá vonják azt. A gyerekek mintha a hatalmas víztömegű folyóból „sarjadnának”, és mintha a madarak nyelvét beszélnék. Az ember és a természet sokszor egybeolvad, felcserélhetővé válik, egyes leírásokban csodás, nem evilági, nem is emberi, hanem már-már fiktív lényekként látjuk a gyerekeket, máskor azonban egészen hétköznapi kölykök, akik maszatosan játszanak a város utcáin. 

A különös jelenség, az egyre harciasabbá váló „harminckettek” nemcsak a gyermeki ártatlanság mítoszát számolják fel,

hanem megoldhatatlan feladat elé állítják a városlakókat és a hatóságokat is, hiszen a bűntettek elkövetői mégiscsak kiskorúak, akikért felelősséggel kizárólag a felnőttek tartoznak. Hogyan lehet akkor hajtóvadászatot indítani ellenük vagy esetleg megbüntetni őket? Mindezek a dilemmák, csakúgy, ahogy a történések is, kizárólag a felnőtt perspektívájából jelennek meg, semmit nem tudunk meg a harminckét tagú gyermekcsoport értelmezéséből, arról, hogy ők hogyan látják a világot, az általuk megzavart várost és a benne élő felnőtteket. Az a kevés, ami kiderül a gyerekekről (például, hogy egy idő után a tágas csatornarendszerben éltek és fényes üvegdarabokkal dekorálták ki a tereket), az is csak ahhoz elég, hogy az értetlenséget és a tanácstalanságot fokozza. Talán épp ezért, a kizárólagos felnőtt nézőpont jelenléte miatt mondja azt a regényről a kolumbiai író, Juan Gabriel Vásquez, hogy olyan, mintha „A Legyek Urát látnánk a másik oldalról.”

A gyerekek tetteinek megértését, az eset felgöngyölítését ugyan nem segíti, de a szöveget egy bölcseleti réteggel erősíti a sok közbevetett elmélkedés, mellyel a narrátor az eset számbavétele során szembesül, s melyeket a rekonstrukció mozaikdarabjai közé ékel. Ezek nem minden esetben tartoznak a gyerekek ügyéhez, hiszen van, hogy saját házasságán, a szerelem természetén mereng, vagy éppen a zenéről, a halálról gondolkodik. Ezek a beékelések megakasztják, de egyszerre hitelesebbé is teszik a szöveget, hiszen valódi kiterjedést adnak az elbeszélőnek, aki nemcsak egy megfigyelő, egy arc nélküli hang, hanem nagyon is komplikált, különös gondolatokkal megáldott figura. Ezek a kitérők nem mindig illeszkednek tökéletesen a szövegtestbe, mégis jóleső elkalandozást jelentenek az alapvetően nyomasztó témájú történetben. A filozofikus, sokszor pszichologizáló bekezdések rendszerint rövidek, velősek, és sokszor aforizmaszerűek:

„…nem az a legnagyobb büntetés, hogy bizonyítanunk kell, kik vagyunk, hanem hogy újra meg újra be kell bizonyítanunk.”

A kortárs spanyol irodalom sokszínűségének ékes bizonyítéka a Fényes Köztársaság, mely hazájában a rangos Premio Herralde-díjat is elnyerte és képtelen, ugyanakkor rendkívül izgalmas történetével várhatóan a magyar olvasókat is meghódítja majd. Olyan különleges és eredeti szempontból vizsgálja a gyerekkort (és főként a felnőttek gyermekkorhoz és gyermekekhez való viszonyát), hogy nyilvánvalóvá teszi a sokszor elfeledett alapigazságot, mely szerint a gyerekkor nem mennyiségileg, hanem minőségileg más, mint a felnőttkor. A gyermek nem kicsi, még „kifejletlen” felnőtt, hanem egészen más értékrendszerű és más minőségű entitás, kinek az élete a felnőttétől eltérő logika alapján épül fel, épp ezért nehéz megérteni még akkor is, ha valaha minden felnőtt volt gyerek. „A gyerekkor hatalmasabb a fikciónál” – olyan territórium, ahonnan a felnőtt már örökre kiűzetett, belső szabályait, törvényszerűségeit legfeljebb saját nézőpontjából értelmezheti, a gyermekekéből soha.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ilyen volt A Legyek Ura a valóságban

1965-ben egy csapat kisiskolás magára maradt egy lakatlan szigeten, a külvilágtól elvágva. De valami egészen más történt velük, mint amiről William Golding regényében olvashattunk.

...
Hírek

Patrick Ness írja vászonra A Legyek Urát

Patrick Ness író egyre több filmes projektben dolgozik, a legújabb hírek szerint pedig ő írja A Legyek Ura legújabb filmváltozatának forgatókönyvét.

...
Nagy

Márquez világában az a legjobb, hogy el lehet veszni benne

95 éve született a kolumbiai Gabriel García Márquez Nobel-díjas író, újságíró, politikai aktivista. Mindenkinek mást kínálnak könyvei, az évforduló pedig jó alkalmat adott arra, hogy felelevenítsük saját irodalmi Márquez-élményeinket.

Hírek
...
Hírek

Június 30-ig nevezhettek a Margó-díjra!

...
Nagy

Vonnák Diána: Meg akartam hekkelni ezt a felnőtt életet [E/3]

...
Hírek

75 éve jelent meg először Anne Frank naplója

...
Könyvtavasz

Zseniális állatok: van, amelyik popcorn-szagot áraszt

...
Zöld

Ne etesd a vízimadarakat – inkább figyeld meg vagy rajzold le őket!

...
Gyerekirodalom

Borzongató szellemhistória tíz éven felülieknek

...
Könyvtavasz

Az életközépi válság nem tart örökké

...
Szórakozás

A Semmi kezdetben botrányt okozott, most film készült belőle

...
Hírek

Ne dobd ki a megunt könyveket!

...
Hírek

Amber Heard könyvben írná meg a Johnny Depp-pel való kapcsolatát

...
Promóció

Hogyan fokozhatod igazán az olvasás élményét?

...
Promóció

Melyik az az ital, ami írók és költők ezreinél a múzsa csókja?

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

Még több olvasnivaló
...
Hírek

5 könyv a balatoni strandoláshoz

Végre kitört a nyári szünet és megérkezett a strandidő is, ennek apropóján olyan könyveket gyűjtöttünk össze, amelyek a Balatonhoz kapcsolódnak. Van köztük romantikus regény, novelláskötet, krimi és gyerekkönyv is. 

...
Zöld

Miért fenyegető a nő sikere a férfi számára?

Chimamanda Ngozi Adichie nigériai-amerikai feminista szerző könyvében és TED Talk videójában a női természet félreértéséről mesélt, és arról, miért is kellene mostantól másként nevelnünk fiainkat és lányainkat.

...
Nagy

Nixon nem úszta meg a lehallgatási botrányt - 50 éves a Watergate

1972. június 17-ére virradó éjjel pattant ki az Egyesült Államokban a Watergate-ügy, amelynek nyomán Richard Nixon - az amerikai elnökök közül egyedüliként - kénytelen volt lemondani tisztségéről. Az ügyről két könyvet is írt a botrányt kirobbantó két újságíró, Bob Woodward és Carl Bernstein - utóbbival volt szerencsénk már interjúzni is.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Baráti beszélgetések introvertált főhősei idegesítően emberiek

Vágy, bűntudat, sebzettség, kommunikációs elakadások – ezekről mesél Sally Rooney első regénye, a Baráti beszélgetések, amelyet most már sorozatként is viszontláthatunk. A történet négy ember elképesztően komplikálttá és fájdalmassá fajuló viszonyrendszeréről szól, a nagy sikerű Normális emberekhez hasonlóan pedig itt is végig a szenvedély és a szenvedés határán billegünk.

...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...

A hazugságtól az önbecsapásig vezetnek Moskát Anita novellái [Ms. Columbo Olvas]

...

Gerőcs Péter: A filmben az a legvarázslatosabb, amit nem látunk

...

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

...

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja