A könyv, ami után úgy fogod érezni, mától csak verseket akarsz olvasni!

A könyv, ami után úgy fogod érezni, mától csak verseket akarsz olvasni!

Fenyő D. György könyve, az Útikalauz a vershez 25 kortárs és klasszikus magyar szerző művén keresztül megmutatja, hogy a költészetről lehet és érdemes beszélgetni, és rávezet, hogy a költészet igenis mindenkihez és mindenkiről szól. A szerzővel pár hete beszélgettünk új kötetéről (ITT), most pedig mutatunk belőle egy részletet is.

Könyves Magazin |

„Ne mondd, hogy nincs időd verset olvasni, egy vers, az két perc, három perc, ennyi ideje mindenkinek kell, hogy legyen, és amúgy semmi a világon úgy meg nem éri a ráfordított időt, mint a vers, mert ez alatt a két perc alatt megváltozhat az életed, ha hagyod, hogy a szöveg megérintsen, ha megfelelő pillanatban és lelkiállapotban talál el, valósággal átprogramozza az agyad, jobban mint bármilyen drog vagy bármilyen gyógyszer, kiránt a valóságból, felráz, magadhoz térít, egy pillanatra átröppent valaki másnak az agyába, egy villanásnyira másként fogsz gondolkozni, olyat látsz és érzel, amit egyébként sose láttál és éreztél volna, és utána ez az élmény is veled marad, úgy fogsz emlékezni a pillanatra, ahogy egyébként nem emlékeztél volna rá. Ne mondd, hogy nem érted, elég ha elolvasod, nem elemezni kell, elég odafigyelni rá, hagyni, hogy működjön, hogy hasson – Fenyő D. György nagyszerű könyve pontosan erre való. Megmutatja, hogy működnek a versek és hogyan lehet használni őket, ezzel segít megőrizni a józan eszünket, és segít élni.” Dragomán György

Fenyő d. györgy
Útikalauz a vershez
Illusztrátor: Gráf Dóra, Pagony Kiadó,  2021,  200 oldal
-

Fenyő D. György mögött hosszú évek tanári tapasztalata áll, éppen ezért pontosan tudja, hogyan lehet jól szólni a fiatalokhoz. Közös gondolkodásra sarkall, és nem életrajzi információkkal tömi az olvasó fejét. Érezni és érteni segít a költészetet, nem feleltet belőle. És ha ez nem lenne elég, Gráf Dóra csodás illusztrációi biztosan felkeltik a fiatalok érdeklődését. Miután pedig kezükbe vették a könyvet, már egyenes út vezet a versek megszeretéséhez.

...

Fenyő D. György: Útikalauz a vershez (részlet)

...

PETRI GYÖRGY

Katonai tiszteletadás

 

A Vereség Napján

kardélre hánytam

 

Gondolatok és magyarázatok Petri György Katonai tiszteletadás című verséről

Olvassuk ezúttal fordított sorrendben a verset: először a második sorát, utána az elsőt, majd a legvégén a címet!

Bizonyára mindannyian ismerjük a szólást: egy vitéz kardélre hányja az ellenséget/a törököket/mindenkit/az összes várvédőt/férfiakat, nőket, gyerekeket. A katonai dicsőség és erő kifejezése, lehet fenyegetés vagy éppen dicsekvés. Csakhogy minden ilyen kifejezésben szerepel a tárgy. Az, hogy kiket hánynak kardélre az ezzel fenyegetőző vagy dicsekvő katonák. Mindenkit. Aki ellenáll. A fasisztákat. A mondat végén pontnak kellene állnia, a mondat nagy kezdőbetűvel kezdődött. Ám itt nincs semmiféle írásjel, nem fejeződik be a mondat. Nincs tárgy, ha pedig tárgyatlan módon használják az igét, akkor már egészen mást jelent. Hányást, okádást, átvitt értelemben pedig undorodást, megvetést, ellenséges dühöt és lenézést. Rosszul vagyok, mondja a záró mondat, a katonai dicsőségtől, attól, hogy valaki mások legyőzésével, felkoncolásával dicsekszik.

A Vereség Napján? Nagy paradoxon, hiszen soha nem szoktuk megünnepelni a vereségeket. Március 15-e nemzeti ünnepünk, október 6-a csak csöndes gyásznap.

Mi ez a Vereség Napja?

Volt a szocializmus korszakában egy ünnep, jelentős ünnep volt, A Győzelem Napja. Május 8-án azt ünnepelték/ünnepeltük, hogy a Szovjetunió legyőzte a náci Németországot. Nem volt indokolatlan ennek megünneplése, a fasizmus olyan népirtást vitt végbe Európában, amilyen soha máskor a történelemben nem volt. Ám a moszkvai ünneplés nem erről, és főleg nem csak erről szólt. Hanem felvonultatták a Szovjetunió hadseregét, olyan erődemonstrációt tartottak, amelynek az volt a célja, hogy az egész világnak megmutassák: kardélre tudnak hányni bárkit.

A Katonai tiszteletadás cím pontos szakkifejezés: tisztelgéssel fejezik ki a katonák tiszteletüket a feljebbvalójuknak, egy vezetőnek, egy zászlónak, egy dicsőséges esemény emlékének. De ez előtt a szöveg előtt ez a szakkifejezés ironikus. Hiszen milyen tiszteletet fejez ki az, hogy a vereség napját megünneplik, és hogy a katonai dicsőségtől hánynia kell valakinek?

Mondhatjuk ma már, hogy elmúlt az a korszak, amelyben Petri György kíméletlen szókimondással kifejezte, hogy nem kér a szovjet tankok által biztosított békéből, elutasítja a hazugságok és elhallgatások nyelvét, hogy hánynia kell attól az egész rendszertől. De mégsem múlt el minden. Diktátorok azóta is uralkodnak szerte a Föld sok országában; a katonai fenyegetés és a katonai dicsőség hirdetése továbbra is sok politikai rezsim elsődleges eszköze és mondanivalója. Márpedig attól, hogy az számít győzelemnek, ha embereket kardélre hánynak, attól bizony hányni kell. Így válik egy aktuálpolitikai vers minden katonai erő és fenyegetés elleni, azóta is érvényes tiltakozássá.

 -

Szilágyi Lenke felvétele Petri Györgyről

...

...

RADNÓTI MIKLÓS

Gyerekkor

 

Már mozdulatlanul lapult az indián,

de izgalom szaladt még sziszegve fönt a fán

s a szél forgatta még a puskaporszagot.

Egy megrémült levélen két vércsöpp csillogott,

s a törzsön szédelegve tornázott egy bogár.

Rézbőrü volt az alkony. És hősi a halál.

 

Gondolatok és magyarázatok Radnóti Miklós Gyerekkor című verséről

Hogy lehet megragadni, kinek mit jelentett a gyerekkor? Egyáltalán: mit jelent gyereknek lenni?

Az indiánok világa a hősiesség világa. Még ma is sokszor emlegetjük az indiánokat, de az indiánregényeket már nagyon kevesen olvassák. A huszadik század végéig azonban az indiánregények a gyerekek, kiváltképp a fiúk fontos olvasmányai voltak. Karl May és Cooper, a Winnetou, Az Ezüst-tó kincse, az Old Shatterhand, A Medveölő fia, aztán a Nagy indiánkönyv, Vadölő, Az utolsó mohikán, a Nyomkereső, a Bőrharisnya, A préri. Mindenki tudta, kik harcolnak a jó, és kik a rossz oldalon. Mit jelent indiánnak lenni és mit sápadtarcúnak. Mit jelent a tomahawk, a skalpolás, az adott szó, a békepipa és a hősi halál. Voltak apacsok, navahók, sziúk és irokézek, meg persze mohikánok. Indiánosdit játszani a legizgalmasabb játékok egyike volt, megvédeni a földünket, a hazánkat, a családunkat, az őseink földjét.

A vers első öt sora részletezi azt az élményt, amikor egy gyerek játszik.

Elrejtőzik, lapul, izgalomban várakozik. Egyszerre érzékeli azt, amit lát maga körül, a fát, a szelet, a faleveleket, a bogarakat, de mindez egyúttal az indián világ része: a fán elrejtőzni izgalmat és kalandokat jelent, a szélből a támadó fegyverek puskaporszagát lehet kiérezni, a levélen guruló vízcsepp az ellenség vére. A játékban a gyerekek úgy tudnak azonosulni azzal a helyzettel, amibe belehelyezkednek, hogy minden átlényegül, és a képzeletbeli világ része lesz.

Az utolsó sor két kijelentő módú, rövid mondatból áll. A rézbőrű alkony gyönyörű kép: az alkonyi nap befesti sárgára, aranyra a fákat és a tájat, de ez itt, az indián játékról szóló versben mint rézbőrű alkony jelenik meg (metaforának hívjuk ezt a képet).

A világ, a táj részt vesz abban a játékban, amelyben a gyerek, s az alkony is a hősies és tisztességes indiánok színeiben pompázik.

A hősi halál pedig arról szól, hogy a gyerek világában létezik abszolút jó és abszolút rossz. A gyerekek világa morális világ, ahol nem szurkolhatunk másnak, mint annak, akinek igaza van. De ez a Gyerekkor című versben szereplő kijelentés nemcsak önmagáról szól, hanem arról is, hogy a felnőttek világában ez nem így van. Ezt talán a szórend sugallja: nem azt mondja, hogy a halál hősi volt, hanem, fordított szórenddel, azt, hogy akkor (még) hősi volt a halál. Szembeállítva azzal, hogy a felnőttek világában (most) a halált egyáltalán nem találjuk hősiesnek.

Ha ehhez gyorsan hozzáolvassuk a vers alatt feltüntetett dátumot, 1944. január 25., és azt a tudást hozzátesszük, amit nem a vers szövege mond, de amivel kiegészítjük a vers olvasását, akkor azt kell mondani, hogy a világtörténelem legkegyetlenebb, emberhez nem méltó célokért indított háborújának hatodik évében rendkívül keserű ez a kijelentés. Nemtelen, értelmetlen és nyomorúságos halált halnak emberek milliói. Mennyivel tisztább ennél a gyerekkor világa, a tiszta és nemes célok, a hősies küzdelmek és a gazdag képzelet világa.

-

Beck Judit felvétele Radnóti Miklósról (1941) - forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum, HUNGART

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

A Tojáséjtől indul az utazás a versek világába

Legújabb könyvében huszonöt magyar költő versét hívta segítségül Fenyő D. György, és útikalauzba rendezve őket a líra birodalmába invitálja az olvasót. A válogatás nehézségeiről, a versolvasás ciklikusságáról, és a versek egymás közötti viszonyáról is beszélgettünk a szerzővel.

...
Könyves Advent

Archetipikus szereplők, modern családi dinamikák és identitáskeresés Tasnádi István Héraklész regényében

Tasnádi István  Helló, Héraklész! című kötete egy képes regény az ógörög szuperhősről: friss, olvasmányos gyerekkönyv, ami nem csak szemelvényeket mutat be a görög mitológiából, hanem teljes történetet mond el. Mutatunk belőle egy részletet!

...
Gyerekirodalom

Könyvesblokk: Balázsy, Marék, Zágoni

Legfrissebb Könyvesblokkunkba a frissen megjelent gyerekkönyvek közül válogattunk

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalomból olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok

Olvass!
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

Polc

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

...

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

...

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

...
Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Orczy Mimi ezúttal Párizsban nyomoz egy eltűnt műkincs után – Olvass bele!

Folytatódik Ruff Orsolya kalandregénye, melyben a tűzrőlpattant báró Orczy Miminek egy francia bűntényt és eltűnést kell felderítenie.

...
Gyerekirodalom

Elhunyt a Babar könyvek szerzője

Laurent de Brunhoff festő és mesemondó, aki Babarról, az elefántkirályról szóló képeskönyvsorozattal lett híres, 98 éves volt.

...
Gyerekirodalom

10 nyuszis mesekönyv húsvétra és azon túl

Az édes tapsifülesek kiskorú rajongóinak és szüleiknek élő nyuszi helyett inkább gyönyörű gyerekkönyveket ajánlunk.