A magyar sci-fi egyik atyjáról, Zsoldos Péterről elnevezett díjjal minden évben a legjobb fantasztikus irodalmi alkotásokat jutalmazzák legjobb regény, novella és műfordítás kategóriában. A győztes művek idén is a Libri könyvesboltok marketingtámogatásában részesülnek.
A hét tagú zsűri - Benczik Vera irodalmár, H. Nagy Péter irodalomtörténész, Keserű József irodalomtudós, Makai Péter Kristóf irodalomtudós, Szép Eszter képregénykutató és fordító, Szilárdi Réka irodalmár, Takács Bogi író – a hazai szakmai közönség javaslatai alapján összeállt shortlistről választotta ki a legjobbakat.
A 2022-es év díjazottjai:
Novella kategória – Juhász Viktor: Az Eigengrau
Fordítás kategória – Farkas Veronika fordítása (William Gibson: Neuromancer)
Regény kategória – Baráth Katalin: Afázia
A shortlistre került regényekre az olvasóközönség is szavazhatott: idén a közönségszavazás győztese a zsűri által is díjazott Afázia lett.
Az Afázia tavaly a Könyves Magazin év könyve ötvenes listáján a 40. lett. A regényről itt írtunk, a kötetbe bele is olvashatsz, a margós beszélgetést itt tudod visszahallgatni, interjúnkat a szerzővel itt találod:
Baráth Katalin a Dávid Veron-krimik és a kortárs thriller után nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel (kritikánk ITT, beleolvasó ITT) . A kezdődő totális űrháborúban a megőrzött nyelv fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek. Az íróval beszélgettünk új kötetéről.
“Baráth Katalin hitet tett amellett, hogy a természettudományok mellett a nyelvtudományt is megilleti, hogy tudományos-fantasztikus mű ihletője legyen, és Pandonhya világán a szintaxis, a pragmatika, vagy a szemantika nem csak a nyelvi jelentés hordozója, hanem a megmaradt moyer népességé is. Űrhajók és hivatalok hirdetik fennen, hogy ha a Földet el is veszítjük, a magyar nyelv örökké a miénk lesz” - írta Makai Péter Kristóf laudációjában.
A Gabo Kiadó 2021-es magyar SFF antológiájának recenziójában dicsértük Juhász Viktor stílus- és arányérzékét, Az Eigengrauról pedig azt írtuk: "A szöveg szinte szétfeszíti az elbeszélés kereteit, a mondatok határain túl ott épül egy komplex világ és egy, a cselekménynél jóval nagyobb történet, de ez nem jelenti azt, hogy hiányérzetünk támadna, sőt. A társadalom és a táj leírása, a központi probléma és a záró csavar pedig pont annyira fűszerezi meg egy kis filozofikus olvasattal az egészet, hogy még ne nehezedjen el, hanem bizsergető maradjon."
A Neuromancerről - és az új fordítás szükségességéről - itt írtunk:
“A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője adásszünet idején” - indul a Neuromancer, ami William Gibson Sprawl-trilógiájának első köteteként erőteljesen formálta a (pop)kultúránkat (a trilógiába itt beleolvashatsz). A Neuromancer honosította meg a ‘kibertér’ kifejezést, és belőle táplálkozott a Wachowski testvérek Mátrixa, de annyira, hogy mátrix a neve annak a regénybeli globális konszenzuális-hallucinációnak, ami a kibertér minden egyes adatbájtját megtestesíti. Emellett el lehet játszani azzal, hogy az 1984-ben megjelent Neuromancer az orwelli rezsimhez képest hogyan körvonalazza nyomasztóan ismerősen az életünket a digitális forradalmon már innen, amikor a technológiai fejlődés és a digitalizáció rohamos előretörése alapjaitól formálja át az emberi létünket fiziológiai és etikai szempontból is. Elolvastuk az új fordítást, így a Neuromancer a hét könyve.
Tovább olvasokA Zsoldos-díj zsűrijének laudációi a Zsoldos Péter-díj honlapján és Facebook-oldalán érhetőek el.
