Az elveszített pénisztől a szövetkezetbe tömörülő táltosokig - 2021 magyar SFF novellái

Az elveszített pénisztől a szövetkezetbe tömörülő táltosokig - 2021 magyar SFF novellái

“Ne akard leírni még egyszer azt, ami már úgyis le van írva” - Farkas Balázs a borgesi örökség mentén játszik az írásra és a nyelvre reflektáló fantasztikummal a Gabo Kiadó 2021-es antológiájában, és az Orcz bástyáiból idézett mondatával tulajdonképpen kijelöli a mostanra menetrendszerűen érkező kötet tétjét is. Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor szerkesztők 2018-ban indították útnak sorozatukat, és azóta minden évben a nyílt novellapályázatukon, illetve meghívással beérkező novellákból válogatják össze a kortárs magyar science fiction és fantasy antológiát. Ebbe jut némi weird, horror, akár bizarro, valamint a spekulatív irodalmi műfajokat izgalmasan keverő kispróza is.

Sándor Anna | 2022. január 14. |
Kleinheincz Csilla Roboz Gábor
Az év magyar science fiction és fantasy novellái 2021
Gabo, 2021, 336 oldal
-

A negyedik gabós antológia lelkesítően erős lett, egyértelmű többségben vannak benne az érdekes ötleteket jól feldolgozó novellák. A sorozat tehát a megfáradás jelét nem mutatja, inkább arról tudósít, hogy a magyar fantasztikus irodalom sokszínűen virul, köszönhetően nemcsak a már ismert szerzőknek, hanem az elismerésre méltóan jól indító újoncoknak is.

A kötet két legerősebb dobását veterán szerzők követték el. Erdei Lilla Vadhúsa zavarbaejtő weird egy férfiról, aki fokozatosan belezavarodik abba, hogy egy balesetben elvesztette a péniszét. A látszólagos megoldás persze kellően szürreális, rettenetes és a műfajra jellemzően nehezen vagy nem megismerhető, ami a szorongásmérőnket is feltekeri. Erdei novellája a szexben, a szexualitásunk és az önértékelésünk viszonyában rejlő iszonyattal foglalkozik, és így kiváló példa arra, hogyan lehet jól expliciten ábrázolni és használni a szexet úgy, hogy az nem merül ki a primér zsigeri hatásvadászatban. 

Veres Attila: A célom az volt, hogy a novellák a saját jogukon működjenek angol nyelven
Veres Attila: A célom az volt, hogy a novellák a saját jogukon működjenek angol nyelven

Ahogy arról mi is hírt adtunk, 2022-ben jelenik meg Veres Attila angol nyelvű debütáló kötete a Valancourt Booksnál. A novelláskötet munkacíme The Black Maybe, a gyűjtemény történeteiről a kiadó elöljáróban annyit közölt, hogy azok vadak, félelmetesek és riasztóan eredetiek. Az Éjféli iskolák és az Odakint sötétebb írója ezzel az első magyar SFF szerző lesz, aki teljes kötettel jelenik meg az USA-ban. Veres Attilát emailben kérdeztük arról, milyen út vezetett az amerikai kiadásig, hogyan zajlottak a fordítói munkálatok, és mely történetek kerültek be a kötetbe. Az író elárult néhány részletet hamarosan megjelenő Volt idő című regényéről is.

Tovább olvasok

Juhász Viktor fordításában olvashattunk magyarul például China Miéville-t vagy Neil Gaimantől az Amerikai isteneket, ebben az antológiában pedig azt bizonyítja, mennyire veszettül jó arány- és stílusérzéke van íróként. Az Eigengrau a világ peremére kalauzol, ahol egy hajdani háború elveszett fegyvere nyomába erednek. A szöveg szinte szétfeszíti az elbeszélés kereteit, a mondatok határain túl ott épül egy komplex világ és egy, a cselekménynél jóval nagyobb történet, de ez nem jelenti azt, hogy hiányérzetünk támadna, sőt. A társadalom és a táj leírása, a központi probléma és a záró csavar pedig pont annyira fűszerezi meg egy kis filozofikus olvasattal az egészet, hogy még ne nehezedjen el, hanem bizsergető maradjon.

A kötet visszatérő témáiban, az ábrázolt jövőképekben tükröződik a napjainkban eluralkodó klímaszorongás,

így több cli-fi (climate fiction), azaz klímafikciós szöveg is gondolkodik az emberiség jövőjén. A kötetet Nagy Viktória Katicabogara indítja - ez egyben a szerző első megjelenése is, amihez képest erős hangulatú szöveget tett le az asztalra. Itt a földi életet gyakorlatilag már ellehetetlenítette a fajunk számára (is) egy invazív növény túlburjánzása, a novella pedig az utolsó előtti pillanat elkeseredett erőfeszítéseit mutatja be egy anya-lánya konfliktuson keresztül. Szintén az első novellapublikációt olvashatjuk Füzesi Dórától, akinek Amőbásza a kötet élvonalához tartozik. Nála az utolsó utáni pillanatban vagyunk, az univerzum valamennyi lakott bolygóján elbukott a civilizáció, és ahogy a bolygókat végigkutató humanoid tudósok számára már a novella indulásakor ismert, a fejlődés, a prosperálás, majd a pusztulás mindenhol nyomasztóan hasonló evolúciós lépcsőfokokat járt be. A tudósok a rezignált lemondás, a programszerű, monoton kötelességteljesítés vagy éppen a megszállottság különböző állapotaiban teszik a dolgukat, a novella pedig ezeket a lelkiállapotokat vizsgálja.

Simán lehetne Magyarország is horrornagyhatalom
Simán lehetne Magyarország is horrornagyhatalom

Nemlélegzők és beszélő holtak, embergólya és fanyűvő, mélytengeri hal egy kisfiúban,  áldozatra váró falak és éhes folyondárok. A Gabo Kiadó Légszomj című antológiájában 15 horror és weird történet mutatja be, hogy itthon is lehet hátborzongató novellákat írni, és hogy a rémirodalom sokfélesége messze túlmutat a megszokott sablonokon.

Tovább olvasok

Az emberi faj bukása utáni időkről szól Vincze Dorottyától a Bennem rügyet bont a lét, amiben egy android új életre kelti teremtőjét, hogy tájékoztassa a nagy túlélőterv aktuális állásáról. Ez a novella érdekesen, líraian indul, de a végére sajnos kifullad kicsit. Hasonlóan jól építi egy ideig Kispál Márton az Én és a fájdalom cselekményét, amiben a valóságshow-k világa durvul el, mikor elérhető orvosi lehetőséggé válik az új testek növesztése és a tudat transzportálása, a befejezés viszont már elnyűtt és jó előre kitalálható.

A magyar néphagyományból, néphitből táplálkozó szövegek közül ötletességében kiemelkedik Rusvai Mónikától a Nem ereszt gyökeret belé, amiben némi humorral és több drámaisággal arról mesél, 

hogyan boldogultak a táltosok a Rákosi- és Kádár-korszak Magyarországán.

D. Kovács Tünde jól tette, hogy a Fiúról apára családtörténetében a generációs örökségekre és vitákra koncentrált, és nem a sárkányveszedelemre, Palágyi R. Lászlónál viszont inkább a frappáns cselekmény helyetti pótlékká válik a török hódoltság és a határvidék miliőjének bemutatása a Csallóban. Komor Zoltán Májgaluska Mariskájával a bizarro is beköszön a kötetbe. A szekált és bántalmazott lány halálon túli, abszurd bosszújának beszámolója nem kímél a gusztustalan részletektől, a sorok közé rejtve pedig egy elég aktuális hazai társadalomkritikát is megfogalmaz. 

Meseátiratként itt érdemes említeni Körmendi Ágnes novelláját. Kötődöm a népmesékhez, de mostanra azon kapom magam, hogy kezdem unni az átirataikat - a Tükör viszont épp azt mutatja meg, hogy lehet ezt jól is csinálni. A szöveg éppen csak ihletődik a Hófehérkéből, hogy aztán bátran, egy a saját jogán önállóan működő, pszichológiailag több szemszögből is hiteles történetet gyúrjon belőle, ami a horror határán egyensúlyozik.

Miért nincs magyar horrorirodalom?
Miért nincs magyar horrorirodalom?

Júniusban hiánypótló kötettel jelentkezett a Gabo Kiadó: a Légszomj című antológia 15 weird- és horrornovellát tartalmaz magyar szerzőktől. Kritikánkban azt írtuk róla, hogy a Légszomj igazán alkalmas arra, hogy bemutassa a rémirodalom sokféleségét, ami már csak azért is aktuális, mert Magyarországon gyakorlatilag nem létezik horrorirodalom. Ez a hiány felkeltette az érdeklődésünket, ezért írásban megkerestük pár kérdéssel Roboz Gábort, a Légszomj szerkesztőjét, aki az antológia előszavában áttekintő igénnyel mutatta be a műfajt felkaroló eddigi hazai kezdeményezéseket.

Tovább olvasok

A kötet gyengébb darabjai közé tartozik a Hullámsodrok, amiben László Zoltán a klímaváltozás ellen az óceánon küzdő emberről mesél, valamint Láng Annie Elveszett pokol című vámpírnovellája, ami egy nem túl eredeti ötlettel, nem túl jól megírva reflektál a kallódó generációs életérzésre.

Persze a lehúzó kritikával érdemes csínján bánni, legalábbis ezt erősíti meg Nagy László Dávid első megjelenésében. A szórakoztatóan önreflekítv Ex Librisben egy horrorrajongó blogger különös könyvet kap, hogy írjon róla recenziót. Amit viszont nem sejt, az a könyv különös hatalma a valóság formálásában. Nagy novellája az olvasóval összekacsintó játékossággal turmixolja össze a horrorkliséket, és tiszteleg a műfaji hagyományok, valamint név szerint külföldi és hazai fantasztikus szerzők előtt is. 

"Továbbra is igaz lehet, hogy a jelenünk bizonytalanságára - legyen annak alapja bármennyire is kézzelfogható, mint egy vírus okozta járvány vagy egy katonai akció - csak ezek a fajta, az irracionalitást megragadó és az olvasó elé táró novellák képesek valamiféle választ adni. Még akkor is, ha a válasz néha sokkal nehezebben érthető, mint maga a kérdés" - írja Takács Gábor a kötet előszavában, és az antológia valóban értelmezhető 2021 spekulatív lenyomataként is. 2020-ban és 2021-ben a Zsoldos-díjat olyan novellák kapták (Veres Attiláé és Sepsi Lászlóé), amelyek a Gabo antológiáiban jelentek meg, és a mostani válogatást forgatva egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy 2022 díjazottját is olvashatjuk benne. 

(Címlapi kép: Pixabay)

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Veres Attila: A célom az volt, hogy a novellák a saját jogukon működjenek angol nyelven

2022-ben jelenik meg Veres Attila angol nyelvű debütáló kötete,  a The Black Maybe a Valancourt Booksnál. Az Éjféli iskolák és az Odakint sötétebb írója ezzel az első magyar SFF szerző lesz, aki teljes kötettel jelenik meg Amerikában. Interjú. 

...
Nagy

Moskát Anita: Mangó [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hete van, mi pedig ennek alkalmából írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Moskát Anita írását, amelyet Az egér konnektómája című, 2019-es modell inspirált!

...
Kritika

A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

Sepsi László új regényében a drogpiacért folytatott küzdelem mögött olyan erők mozdulnak meg, amik túlmutatnak ez embercentrikus valóságunkon. Sepsi nyomasztó víziójában a horror nagyon is aktuális kérdéseket feszeget. A Termőtestek a hét könyve.

A hét könyve
Kritika
Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól
...
Nagy

Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle

Renner Erika történetét Mérő Vera dolgozta fel a Lúg című kötetében. Interjúnkban a szerző az írás folyamatáról, bátorságról és közönyről mesélt, valamint arról, hogyan válhat valaki bántalmazóvá, és miért nehéz kiszakadni egy bántalmazó kapcsolatból.

Még több olvasnivaló
...
Zöld

Mulder ügynök logikája a sarlatánok korának uralkodó tünete

A Krekó Péter és Falyuna Nóra szerkesztésében megjelent Sarlatánok kora 19 fejezetben, átfogóan és látványos esettanulmányokon keresztül járja körül az áltudományosság gyakran bizarr és hírhedt, de még gyakrabban hétköznapi megjelenési formáit. Ez a hét könyve. 

...
Hírek

5 könyv a balatoni strandoláshoz

Végre kitört a nyári szünet és megérkezett a strandidő is, ennek apropóján olyan könyveket gyűjtöttünk össze, amelyek a Balatonhoz kapcsolódnak. Van köztük romantikus regény, novelláskötet, krimi és gyerekkönyv is. 

...
Zöld

Miért fenyegető a nő sikere a férfi számára?

Chimamanda Ngozi Adichie nigériai-amerikai feminista szerző könyvében és TED Talk videójában a női természet félreértéséről mesélt, és arról, miért is kellene mostantól másként nevelnünk fiainkat és lányainkat.

...

A hazugságtól az önbecsapásig vezetnek Moskát Anita novellái [Ms. Columbo Olvas]

...

Gerőcs Péter: A filmben az a legvarázslatosabb, amit nem látunk

...

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

...

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Titkos szex, Knausgård szelleme és egy pellengérre állított gyerekkönyv - Megnéztük a Szerelem és anarchia második évadát

A Szerelem és anarchia a második évadban is hozza, amit a címben ígér, és talán az eddigieknél is mélyebbre merül a könyvkiadás bugyraiba.

...
Szórakozás

A Baráti beszélgetések introvertált főhősei idegesítően emberiek

Vágy, bűntudat, sebzettség, kommunikációs elakadások – ezekről mesél Sally Rooney első regénye, a Baráti beszélgetések, amelyet most már sorozatként is viszontláthatunk. A történet négy ember elképesztően komplikálttá és fájdalmassá fajuló viszonyrendszeréről szól, a nagy sikerű Normális emberekhez hasonlóan pedig itt is végig a szenvedély és a szenvedés határán billegünk.

...
Gyerekirodalom

„Van a kezemben olyasmi, amivel meg tudom nevettetni az embereket” - 95 éves lenne Dargay Attila

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

...
Kritika

Loki visszaadja egy boszorkány szívét és ezzel elkezdődik a világvége

A skandináv mitológia történeteit meséli újra női szemszögből Genevieve Gornichec regénye, A boszorkány szíve, amely a Ragnarököt övező északi mondák izgalmas újragondolása. A világvége-vízió mesél szerelemről, sorsról, árulásról, hatalomról, bűnhődésről és az önmagunkhoz való visszatalálás erejéről is.

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól

...
Ruff Orsolya

Titkos szex, Knausgård szelleme és egy pellengérre állított gyerekkönyv - Megnéztük a Szerelem és anarchia második évadát

...
Laborczi Dóra

Hová tűnt Fekete István országa?