Az elveszített pénisztől a szövetkezetbe tömörülő táltosokig - 2021 magyar SFF novellái

Az elveszített pénisztől a szövetkezetbe tömörülő táltosokig - 2021 magyar SFF novellái

“Ne akard leírni még egyszer azt, ami már úgyis le van írva” - Farkas Balázs a borgesi örökség mentén játszik az írásra és a nyelvre reflektáló fantasztikummal a Gabo Kiadó 2021-es antológiájában, és az Orcz bástyáiból idézett mondatával tulajdonképpen kijelöli a mostanra menetrendszerűen érkező kötet tétjét is. Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor szerkesztők 2018-ban indították útnak sorozatukat, és azóta minden évben a nyílt novellapályázatukon, illetve meghívással beérkező novellákból válogatják össze a kortárs magyar science fiction és fantasy antológiát. Ebbe jut némi weird, horror, akár bizarro, valamint a spekulatív irodalmi műfajokat izgalmasan keverő kispróza is.

Sándor Anna | 2022. január 14. |
Kleinheincz Csilla Roboz Gábor
Az év magyar science fiction és fantasy novellái 2021
Gabo, 2021, 336 oldal
-

A negyedik gabós antológia lelkesítően erős lett, egyértelmű többségben vannak benne az érdekes ötleteket jól feldolgozó novellák. A sorozat tehát a megfáradás jelét nem mutatja, inkább arról tudósít, hogy a magyar fantasztikus irodalom sokszínűen virul, köszönhetően nemcsak a már ismert szerzőknek, hanem az elismerésre méltóan jól indító újoncoknak is.

A kötet két legerősebb dobását veterán szerzők követték el. Erdei Lilla Vadhúsa zavarbaejtő weird egy férfiról, aki fokozatosan belezavarodik abba, hogy egy balesetben elvesztette a péniszét. A látszólagos megoldás persze kellően szürreális, rettenetes és a műfajra jellemzően nehezen vagy nem megismerhető, ami a szorongásmérőnket is feltekeri. Erdei novellája a szexben, a szexualitásunk és az önértékelésünk viszonyában rejlő iszonyattal foglalkozik, és így kiváló példa arra, hogyan lehet jól expliciten ábrázolni és használni a szexet úgy, hogy az nem merül ki a primér zsigeri hatásvadászatban. 

Veres Attila: A célom az volt, hogy a novellák a saját jogukon működjenek angol nyelven
Veres Attila: A célom az volt, hogy a novellák a saját jogukon működjenek angol nyelven

Ahogy arról mi is hírt adtunk, 2022-ben jelenik meg Veres Attila angol nyelvű debütáló kötete a Valancourt Booksnál. A novelláskötet munkacíme The Black Maybe, a gyűjtemény történeteiről a kiadó elöljáróban annyit közölt, hogy azok vadak, félelmetesek és riasztóan eredetiek. Az Éjféli iskolák és az Odakint sötétebb írója ezzel az első magyar SFF szerző lesz, aki teljes kötettel jelenik meg az USA-ban. Veres Attilát emailben kérdeztük arról, milyen út vezetett az amerikai kiadásig, hogyan zajlottak a fordítói munkálatok, és mely történetek kerültek be a kötetbe. Az író elárult néhány részletet hamarosan megjelenő Volt idő című regényéről is.

Tovább olvasok

Juhász Viktor fordításában olvashattunk magyarul például China Miéville-t vagy Neil Gaimantől az Amerikai isteneket, ebben az antológiában pedig azt bizonyítja, mennyire veszettül jó arány- és stílusérzéke van íróként. Az Eigengrau a világ peremére kalauzol, ahol egy hajdani háború elveszett fegyvere nyomába erednek. A szöveg szinte szétfeszíti az elbeszélés kereteit, a mondatok határain túl ott épül egy komplex világ és egy, a cselekménynél jóval nagyobb történet, de ez nem jelenti azt, hogy hiányérzetünk támadna, sőt. A társadalom és a táj leírása, a központi probléma és a záró csavar pedig pont annyira fűszerezi meg egy kis filozofikus olvasattal az egészet, hogy még ne nehezedjen el, hanem bizsergető maradjon.

A kötet visszatérő témáiban, az ábrázolt jövőképekben tükröződik a napjainkban eluralkodó klímaszorongás,

így több cli-fi (climate fiction), azaz klímafikciós szöveg is gondolkodik az emberiség jövőjén. A kötetet Nagy Viktória Katicabogara indítja - ez egyben a szerző első megjelenése is, amihez képest erős hangulatú szöveget tett le az asztalra. Itt a földi életet gyakorlatilag már ellehetetlenítette a fajunk számára (is) egy invazív növény túlburjánzása, a novella pedig az utolsó előtti pillanat elkeseredett erőfeszítéseit mutatja be egy anya-lánya konfliktuson keresztül. Szintén az első novellapublikációt olvashatjuk Füzesi Dórától, akinek Amőbásza a kötet élvonalához tartozik. Nála az utolsó utáni pillanatban vagyunk, az univerzum valamennyi lakott bolygóján elbukott a civilizáció, és ahogy a bolygókat végigkutató humanoid tudósok számára már a novella indulásakor ismert, a fejlődés, a prosperálás, majd a pusztulás mindenhol nyomasztóan hasonló evolúciós lépcsőfokokat járt be. A tudósok a rezignált lemondás, a programszerű, monoton kötelességteljesítés vagy éppen a megszállottság különböző állapotaiban teszik a dolgukat, a novella pedig ezeket a lelkiállapotokat vizsgálja.

Simán lehetne Magyarország is horrornagyhatalom
Simán lehetne Magyarország is horrornagyhatalom

Nemlélegzők és beszélő holtak, embergólya és fanyűvő, mélytengeri hal egy kisfiúban,  áldozatra váró falak és éhes folyondárok. A Gabo Kiadó Légszomj című antológiájában 15 horror és weird történet mutatja be, hogy itthon is lehet hátborzongató novellákat írni, és hogy a rémirodalom sokfélesége messze túlmutat a megszokott sablonokon.

Tovább olvasok

Az emberi faj bukása utáni időkről szól Vincze Dorottyától a Bennem rügyet bont a lét, amiben egy android új életre kelti teremtőjét, hogy tájékoztassa a nagy túlélőterv aktuális állásáról. Ez a novella érdekesen, líraian indul, de a végére sajnos kifullad kicsit. Hasonlóan jól építi egy ideig Kispál Márton az Én és a fájdalom cselekményét, amiben a valóságshow-k világa durvul el, mikor elérhető orvosi lehetőséggé válik az új testek növesztése és a tudat transzportálása, a befejezés viszont már elnyűtt és jó előre kitalálható.

A magyar néphagyományból, néphitből táplálkozó szövegek közül ötletességében kiemelkedik Rusvai Mónikától a Nem ereszt gyökeret belé, amiben némi humorral és több drámaisággal arról mesél, 

hogyan boldogultak a táltosok a Rákosi- és Kádár-korszak Magyarországán.

D. Kovács Tünde jól tette, hogy a Fiúról apára családtörténetében a generációs örökségekre és vitákra koncentrált, és nem a sárkányveszedelemre, Palágyi R. Lászlónál viszont inkább a frappáns cselekmény helyetti pótlékká válik a török hódoltság és a határvidék miliőjének bemutatása a Csallóban. Komor Zoltán Májgaluska Mariskájával a bizarro is beköszön a kötetbe. A szekált és bántalmazott lány halálon túli, abszurd bosszújának beszámolója nem kímél a gusztustalan részletektől, a sorok közé rejtve pedig egy elég aktuális hazai társadalomkritikát is megfogalmaz. 

Meseátiratként itt érdemes említeni Körmendi Ágnes novelláját. Kötődöm a népmesékhez, de mostanra azon kapom magam, hogy kezdem unni az átirataikat - a Tükör viszont épp azt mutatja meg, hogy lehet ezt jól is csinálni. A szöveg éppen csak ihletődik a Hófehérkéből, hogy aztán bátran, egy a saját jogán önállóan működő, pszichológiailag több szemszögből is hiteles történetet gyúrjon belőle, ami a horror határán egyensúlyozik.

Miért nincs magyar horrorirodalom?
Miért nincs magyar horrorirodalom?

Júniusban hiánypótló kötettel jelentkezett a Gabo Kiadó: a Légszomj című antológia 15 weird- és horrornovellát tartalmaz magyar szerzőktől. Kritikánkban azt írtuk róla, hogy a Légszomj igazán alkalmas arra, hogy bemutassa a rémirodalom sokféleségét, ami már csak azért is aktuális, mert Magyarországon gyakorlatilag nem létezik horrorirodalom. Ez a hiány felkeltette az érdeklődésünket, ezért írásban megkerestük pár kérdéssel Roboz Gábort, a Légszomj szerkesztőjét, aki az antológia előszavában áttekintő igénnyel mutatta be a műfajt felkaroló eddigi hazai kezdeményezéseket.

Tovább olvasok

A kötet gyengébb darabjai közé tartozik a Hullámsodrok, amiben László Zoltán a klímaváltozás ellen az óceánon küzdő emberről mesél, valamint Láng Annie Elveszett pokol című vámpírnovellája, ami egy nem túl eredeti ötlettel, nem túl jól megírva reflektál a kallódó generációs életérzésre.

Persze a lehúzó kritikával érdemes csínján bánni, legalábbis ezt erősíti meg Nagy László Dávid első megjelenésében. A szórakoztatóan önreflekítv Ex Librisben egy horrorrajongó blogger különös könyvet kap, hogy írjon róla recenziót. Amit viszont nem sejt, az a könyv különös hatalma a valóság formálásában. Nagy novellája az olvasóval összekacsintó játékossággal turmixolja össze a horrorkliséket, és tiszteleg a műfaji hagyományok, valamint név szerint külföldi és hazai fantasztikus szerzők előtt is. 

"Továbbra is igaz lehet, hogy a jelenünk bizonytalanságára - legyen annak alapja bármennyire is kézzelfogható, mint egy vírus okozta járvány vagy egy katonai akció - csak ezek a fajta, az irracionalitást megragadó és az olvasó elé táró novellák képesek valamiféle választ adni. Még akkor is, ha a válasz néha sokkal nehezebben érthető, mint maga a kérdés" - írja Takács Gábor a kötet előszavában, és az antológia valóban értelmezhető 2021 spekulatív lenyomataként is. 2020-ban és 2021-ben a Zsoldos-díjat olyan novellák kapták (Veres Attiláé és Sepsi Lászlóé), amelyek a Gabo antológiáiban jelentek meg, és a mostani válogatást forgatva egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy 2022 díjazottját is olvashatjuk benne. 

(Címlapi kép: Pixabay)

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Veres Attila: A célom az volt, hogy a novellák a saját jogukon működjenek angol nyelven

2022-ben jelenik meg Veres Attila angol nyelvű debütáló kötete,  a The Black Maybe a Valancourt Booksnál. Az Éjféli iskolák és az Odakint sötétebb írója ezzel az első magyar SFF szerző lesz, aki teljes kötettel jelenik meg Amerikában. Interjú. 

...
Nagy

Moskát Anita: Mangó [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hete van, mi pedig ennek alkalmából írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Moskát Anita írását, amelyet Az egér konnektómája című, 2019-es modell inspirált!

...
Kritika

A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

Sepsi László új regényében a drogpiacért folytatott küzdelem mögött olyan erők mozdulnak meg, amik túlmutatnak ez embercentrikus valóságunkon. Sepsi nyomasztó víziójában a horror nagyon is aktuális kérdéseket feszeget. A Termőtestek a hét könyve.

A hét könyve
Kritika
Gerlóczynál a család elhallgatásokkal teli fikció
...
Kritika

Thomas Cromwell története nem egy poros történelmi história, hanem egy kortárs politikai thriller

A Tudor-trilógia harmadik részében Hilary Mantel egészen mélyre visz a kicsinyes intrikák és nagyhatalmi alkuk világába, így aztán testközelből szemlélhetjük végig egy komplett történelmi korszakot meghatározó férfi felemelkedését és bukását.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Thomas Cromwell története nem egy poros történelmi história, hanem egy kortárs politikai thriller

A Tudor-trilógia harmadik részében Hilary Mantel egészen mélyre visz a kicsinyes intrikák és nagyhatalmi alkuk világába, így aztán testközelből szemlélhetjük végig egy komplett történelmi korszakot meghatározó férfi felemelkedését és bukását.

...
Nagy

10 érdekesség, amit talán nem tudtál Virginia Woolf életéről

140 éve született Virginia Woolf, a 20. századi modern irodalom egyik legfontosabb írója, a Mrs. Dalloway, az OrlandoA világítótorony és a Felvonások között szerzője. Születésének évfordulója alkalmából tíz érdekességet gyűjtöttünk össze az életéről.

...
Nagy

Ezek a non-fiction könyvek érkeznek 2022 első felében! (II. rész)

2022 első félévének kínálatából válogattunk - és mivel annyi izgalmas téma és cím érkezik, tényirodalmi ajánlónkat két részre bontottuk. Íme, a második adag!

...

Tarantino jobban tette volna, ha novellafüzért ír “regény” helyett?

...

Minél kevésbé kompetens valaki egy témában, annál hajlamosabb túlbecsülni a saját tudását

...

Boldizsár Ildikó: Hétmilliárd individuum csap össze ahelyett, hogy közösséget alkotna

...

Alex Schulman: Minden írásomban megbocsátok az anyámnak

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Az elveszett lelkek földje, ahol fiúknak születnek a lányok

Jennifer Clement könyve, az Elveszett lányok országa látlelet egy olyan társadalomról, amelyben a nő gyakran nem több használati tárgynál. Birtokba vehető. Kihasználható. Eldobható. Clement regényéből Imádság az elraboltakért címmel készült adaptáció, ami a Netflixen látható.

...
Szórakozás

Anne Frankra és a holokauszt gyerekáldozataira emlékezik a Párhuzamos történetek

Az Auschwitzba deportált 230 ezer gyerek és kamasz közül mindössze 700-an élték túl a tábort. A holokauszt gyerekáldozataira és túlélőire emlékezik az Anne Frank – Párhuzamos történetek című dokumentumfilm.

...
Szórakozás

Egy Rembrandt még ma is képes felbolygatni a világot

Milyen érzés egy Rembrandtokkal teli házban felnőni, miért vesz valaki öt éven keresztül heti egy festményt – és jut így tíz Rembrandthoz –, és hogyan lehet kiszúrni egy még katalogizálatlan mesterművet? Az én Rembrandtom azokat az embereket mutatja be, akik szenvedélyesen kötődnek egy-egy Rembrandt-képhez. 

Olvass!
...
Beleolvasó

A München a világháború előtti utolsó pillanatba vezet, amikor még hittek a békében

1938: Németország bekebelezte Ausztriát. Most a Szudétavidék következik. Hitler háborúra készül, míg az angolok, Chamberlain miniszterelnök vezetésével, a békéért dolgoznak. A helyzet pattanásig feszült, és úgy tűnik, semmi sem tudja visszatartani Európát egy újabb háborútól. Olvass bele a könyvbe!

...
Beleolvasó

Grecsó hősét villámcsapásszerűen éri a felismerés, hogy már nem szeretik

Grecsó Krisztián Valami népi című új kötetének történetei azokról az otthontalan helyzetekről szólnak, amikor azt érezzük, hogy nem vagyunk a helyünkön. Mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Erdős Virág megmutatja, hogyan hat a biciklis futárkodás a költészetre

Erdős Virág az első karanténidőszakban biciklis futárként dolgozott, új verseskötete ennek a tapasztalatnak a lenyomata. Olvass bele!

...
Podcast

Tarantino jobban tette volna, ha novellafüzért ír “regény” helyett?

Varró Attilával, a Volt egyszer egy Hollywood szaklektorával beszélgettünk Tarantinóról, az íróról, a könyv és a film kapcsolatáról, az 50-60-as évek Hollywoodjáról, és arról is, milyen kihívásokkal szembesül a szaklektor, ha a kaszkadőrők főnökéről van szó?

Szerzőink

...
Bányász Attila

Az elveszett lelkek földje, ahol fiúknak születnek a lányok

...
Sándor Anna

Boldizsár Ildikó: A népmesék nem biztonságot adtak, hanem erőt, hogy megváltoztassam az életem

...
Ruff Orsolya

Thomas Cromwell története nem egy poros történelmi história, hanem egy kortárs politikai thriller