Az elveszített pénisztől a szövetkezetbe tömörülő táltosokig - 2021 magyar SFF novellái

Az elveszített pénisztől a szövetkezetbe tömörülő táltosokig - 2021 magyar SFF novellái

“Ne akard leírni még egyszer azt, ami már úgyis le van írva” - Farkas Balázs a borgesi örökség mentén játszik az írásra és a nyelvre reflektáló fantasztikummal a Gabo Kiadó 2021-es antológiájában, és az Orcz bástyáiból idézett mondatával tulajdonképpen kijelöli a mostanra menetrendszerűen érkező kötet tétjét is. Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor szerkesztők 2018-ban indították útnak sorozatukat, és azóta minden évben a nyílt novellapályázatukon, illetve meghívással beérkező novellákból válogatják össze a kortárs magyar science fiction és fantasy antológiát. Ebbe jut némi weird, horror, akár bizarro, valamint a spekulatív irodalmi műfajokat izgalmasan keverő kispróza is.

Sándor Anna | 2022. január 14. |
Kleinheincz Csilla Roboz Gábor
Az év magyar science fiction és fantasy novellái 2021
Gabo, 2021, 336 oldal
-

A negyedik gabós antológia lelkesítően erős lett, egyértelmű többségben vannak benne az érdekes ötleteket jól feldolgozó novellák. A sorozat tehát a megfáradás jelét nem mutatja, inkább arról tudósít, hogy a magyar fantasztikus irodalom sokszínűen virul, köszönhetően nemcsak a már ismert szerzőknek, hanem az elismerésre méltóan jól indító újoncoknak is.

A kötet két legerősebb dobását veterán szerzők követték el. Erdei Lilla Vadhúsa zavarbaejtő weird egy férfiról, aki fokozatosan belezavarodik abba, hogy egy balesetben elvesztette a péniszét. A látszólagos megoldás persze kellően szürreális, rettenetes és a műfajra jellemzően nehezen vagy nem megismerhető, ami a szorongásmérőnket is feltekeri. Erdei novellája a szexben, a szexualitásunk és az önértékelésünk viszonyában rejlő iszonyattal foglalkozik, és így kiváló példa arra, hogyan lehet jól expliciten ábrázolni és használni a szexet úgy, hogy az nem merül ki a primér zsigeri hatásvadászatban. 

Veres Attila: A célom az volt, hogy a novellák a saját jogukon működjenek angol nyelven
Veres Attila: A célom az volt, hogy a novellák a saját jogukon működjenek angol nyelven

2022-ben jelenik meg Veres Attila angol nyelvű debütáló kötete,  a The Black Maybe a Valancourt Booksnál. Az Éjféli iskolák és az Odakint sötétebb írója ezzel az első magyar SFF szerző lesz, aki teljes kötettel jelenik meg Amerikában. Interjú. 

Tovább olvasok

Juhász Viktor fordításában olvashattunk magyarul például China Miéville-t vagy Neil Gaimantől az Amerikai isteneket, ebben az antológiában pedig azt bizonyítja, mennyire veszettül jó arány- és stílusérzéke van íróként. Az Eigengrau a világ peremére kalauzol, ahol egy hajdani háború elveszett fegyvere nyomába erednek. A szöveg szinte szétfeszíti az elbeszélés kereteit, a mondatok határain túl ott épül egy komplex világ és egy, a cselekménynél jóval nagyobb történet, de ez nem jelenti azt, hogy hiányérzetünk támadna, sőt. A társadalom és a táj leírása, a központi probléma és a záró csavar pedig pont annyira fűszerezi meg egy kis filozofikus olvasattal az egészet, hogy még ne nehezedjen el, hanem bizsergető maradjon.

A kötet visszatérő témáiban, az ábrázolt jövőképekben tükröződik a napjainkban eluralkodó klímaszorongás,

így több cli-fi (climate fiction), azaz klímafikciós szöveg is gondolkodik az emberiség jövőjén. A kötetet Nagy Viktória Katicabogara indítja - ez egyben a szerző első megjelenése is, amihez képest erős hangulatú szöveget tett le az asztalra. Itt a földi életet gyakorlatilag már ellehetetlenítette a fajunk számára (is) egy invazív növény túlburjánzása, a novella pedig az utolsó előtti pillanat elkeseredett erőfeszítéseit mutatja be egy anya-lánya konfliktuson keresztül. Szintén az első novellapublikációt olvashatjuk Füzesi Dórától, akinek Amőbásza a kötet élvonalához tartozik. Nála az utolsó utáni pillanatban vagyunk, az univerzum valamennyi lakott bolygóján elbukott a civilizáció, és ahogy a bolygókat végigkutató humanoid tudósok számára már a novella indulásakor ismert, a fejlődés, a prosperálás, majd a pusztulás mindenhol nyomasztóan hasonló evolúciós lépcsőfokokat járt be. A tudósok a rezignált lemondás, a programszerű, monoton kötelességteljesítés vagy éppen a megszállottság különböző állapotaiban teszik a dolgukat, a novella pedig ezeket a lelkiállapotokat vizsgálja.

Simán lehetne Magyarország is horrornagyhatalom
Simán lehetne Magyarország is horrornagyhatalom

Hiánypótoló kötetben olvashatunk 15 magyar horror- és weirdnovellát, ami bemutatja, hogy a rémirodalom sokfélesége túlmutat a megszokott sablonokon. Ráadásul a magyar közegben is nagyon jól működik.

Tovább olvasok

Az emberi faj bukása utáni időkről szól Vincze Dorottyától a Bennem rügyet bont a lét, amiben egy android új életre kelti teremtőjét, hogy tájékoztassa a nagy túlélőterv aktuális állásáról. Ez a novella érdekesen, líraian indul, de a végére sajnos kifullad kicsit. Hasonlóan jól építi egy ideig Kispál Márton az Én és a fájdalom cselekményét, amiben a valóságshow-k világa durvul el, mikor elérhető orvosi lehetőséggé válik az új testek növesztése és a tudat transzportálása, a befejezés viszont már elnyűtt és jó előre kitalálható.

A magyar néphagyományból, néphitből táplálkozó szövegek közül ötletességében kiemelkedik Rusvai Mónikától a Nem ereszt gyökeret belé, amiben némi humorral és több drámaisággal arról mesél, 

hogyan boldogultak a táltosok a Rákosi- és Kádár-korszak Magyarországán.

D. Kovács Tünde jól tette, hogy a Fiúról apára családtörténetében a generációs örökségekre és vitákra koncentrált, és nem a sárkányveszedelemre, Palágyi R. Lászlónál viszont inkább a frappáns cselekmény helyetti pótlékká válik a török hódoltság és a határvidék miliőjének bemutatása a Csallóban. Komor Zoltán Májgaluska Mariskájával a bizarro is beköszön a kötetbe. A szekált és bántalmazott lány halálon túli, abszurd bosszújának beszámolója nem kímél a gusztustalan részletektől, a sorok közé rejtve pedig egy elég aktuális hazai társadalomkritikát is megfogalmaz. 

Meseátiratként itt érdemes említeni Körmendi Ágnes novelláját. Kötődöm a népmesékhez, de mostanra azon kapom magam, hogy kezdem unni az átirataikat - a Tükör viszont épp azt mutatja meg, hogy lehet ezt jól is csinálni. A szöveg éppen csak ihletődik a Hófehérkéből, hogy aztán bátran, egy a saját jogán önállóan működő, pszichológiailag több szemszögből is hiteles történetet gyúrjon belőle, ami a horror határán egyensúlyozik.

Miért nincs magyar horrorirodalom?
Miért nincs magyar horrorirodalom?

Írásban kérdeztük a Légszomj című magyar horrorantológia szerkesztőjét, vajon miért nincs még magyar horrorirodalom, és mit lát, miből épülnek éppen az alapjai.

Tovább olvasok

A kötet gyengébb darabjai közé tartozik a Hullámsodrok, amiben László Zoltán a klímaváltozás ellen az óceánon küzdő emberről mesél, valamint Láng Annie Elveszett pokol című vámpírnovellája, ami egy nem túl eredeti ötlettel, nem túl jól megírva reflektál a kallódó generációs életérzésre.

Persze a lehúzó kritikával érdemes csínján bánni, legalábbis ezt erősíti meg Nagy László Dávid első megjelenésében. A szórakoztatóan önreflekítv Ex Librisben egy horrorrajongó blogger különös könyvet kap, hogy írjon róla recenziót. Amit viszont nem sejt, az a könyv különös hatalma a valóság formálásában. Nagy novellája az olvasóval összekacsintó játékossággal turmixolja össze a horrorkliséket, és tiszteleg a műfaji hagyományok, valamint név szerint külföldi és hazai fantasztikus szerzők előtt is. 

"Továbbra is igaz lehet, hogy a jelenünk bizonytalanságára - legyen annak alapja bármennyire is kézzelfogható, mint egy vírus okozta járvány vagy egy katonai akció - csak ezek a fajta, az irracionalitást megragadó és az olvasó elé táró novellák képesek valamiféle választ adni. Még akkor is, ha a válasz néha sokkal nehezebben érthető, mint maga a kérdés" - írja Takács Gábor a kötet előszavában, és az antológia valóban értelmezhető 2021 spekulatív lenyomataként is. 2020-ban és 2021-ben a Zsoldos-díjat olyan novellák kapták (Veres Attiláé és Sepsi Lászlóé), amelyek a Gabo antológiáiban jelentek meg, és a mostani válogatást forgatva egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy 2022 díjazottját is olvashatjuk benne. 

(Címlapi kép: Pixabay)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Veres Attila: A célom az volt, hogy a novellák a saját jogukon működjenek angol nyelven

2022-ben jelenik meg Veres Attila angol nyelvű debütáló kötete,  a The Black Maybe a Valancourt Booksnál. Az Éjféli iskolák és az Odakint sötétebb írója ezzel az első magyar SFF szerző lesz, aki teljes kötettel jelenik meg Amerikában. Interjú. 

...

Moskát Anita: Mangó [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hete van, mi pedig ennek alkalmából írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Moskát Anita írását, amelyet Az egér konnektómája című, 2019-es modell inspirált!

...

A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

Sepsi László új regényében a drogpiacért folytatott küzdelem mögött olyan erők mozdulnak meg, amik túlmutatnak ez embercentrikus valóságunkon. Sepsi nyomasztó víziójában a horror nagyon is aktuális kérdéseket feszeget. A Termőtestek a hét könyve.

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Rendhagyó podcastadás. 

Kiemeltek
...

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

...

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

A felújított könyvtár számos hallgatóbarát megoldással bővült. 

...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!

...

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

...

Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

...

Szentesi Éva: Ha nem lenne ez a férfi mellettem, akkor nem lennék ennyire boldog és teljes

SZÓRAKOZÁS
...

A depresszió bárkit magával ránthat – megnéztük a Bruce Springsteen-filmet

A Szabadíts meg az ismeretlentől életrajzi film nem karaokeparti, hanem megrázó vallomás az összeomlásról.

...

Miért születik ennyi Stephen King-adaptáció? Az író szerint egyszerű a magyarázat

A szerző arról elmélkedett, hogy a rengeteg új adaptációt valóban egyetlen karakternek köszönheti. 

...

A hét királyság lovagja pótol egy fontos hiányosságot, ami a Trónok Harcából kimaradt

Az író kihívás elé állította ezzel a sorozat készítőit.

Olvass!
...

A gyötrő emlékek elől egy gondtalan szigetvilág sem nyújthat menedéket – Olvass bele Barnás Ferenc regényébe!

Te képes lennél magad mögött tudni a múltat, ha elutaznál Magyarországról? Olvass bele Barnás Ferenc kötetébe.

...

Ezt a cozy fantasy-t imádja a BookTok-közösség: Olvass bele Sarah Beth Durst regényébe!

Mutatunk egy részletet egy BookTok-kedvencből.

...

Amikor az országgyűlésben szörnyetegeknek nevezték azokat a nőket, akik nem az anyaságot választották

Olvass bele Koniorczyk Borbála Női szörnyetegek című kötetébe!

Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

1952-ben gyökeresen megváltozott Annie Ernaux élete, amikor az apja rátámadott az anyjára. A szégyen ennek állít emléket.

Szerzőink

Simon Eszter
Simon Eszter

Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét