Simán lehetne Magyarország is horrornagyhatalom

Simán lehetne Magyarország is horrornagyhatalom

Nemlélegzők és beszélő holtak, embergólya és fanyűvő, mélytengeri hal egy kisfiúban,  áldozatra váró falak és éhes folyondárok. A Gabo Kiadó Légszomj című antológiájában 15 horror és weird történet mutatja be, hogy itthon is lehet hátborzongató novellákat írni, és hogy a rémirodalom sokfélesége messze túlmutat a megszokott sablonokon.

Sándor Anna | 2021. július 01. |
szerk.: Roboz Gábor
Légszomj - Kortárs magyar horror- és weirdnovellák
Gabo, 2021, 320 oldal
-

Egy vend barátom mesélte, hogy odahaza náluk az öregasszonyok még hisznek a boszorkányokban. A nagymamája minden évben megcsinálta a rituális-védő takarítást, és a falubeli asszonyokkal azt is tudni vélték, ki a környéken a boszorkány. Ez milyen érdekes, megírnivaló téma, gondoltam, és eszembe is jutott, mikor később egy másik ismerőssel azon vitatkoztunk, van-e a magyar hagyományban “rendes” rém a lúdvércen kívül.

Mindennek az apropója most az, hogy hiánypótoló kötet jelent meg a Gabo Kiadónál. Légszomj címmel kortárs magyar horror- és weirdnovellákat gyűjtött csokorba Roboz Gábor szerkesztő, aki a kötet előszavában meg is jegyezte, hogy mivel a népi rítusokon és hagyományokon túl a horror rengeteget merít az egyéni és társadalmi feszültségekből is, nem világos, miért nem vagyunk már rég horrornagyhatalom.

A felvetés jogos, a nemzetközi mezőnyben igazából egyedül az Odakint sötétebb és az Éjféli iskolák szerzőjét, Veres Attilát tudjuk felmutatni, akinek jövőre novelláskötete jelenik meg az Egyesült Államokban. Itthon pedig árulkodó, hogy 

miközben a sci-fi vagy fantasy megjelenésének már a kilencvenes években kialakult a kiadói háttere, a horror inkább amolyan színesítő elem maradt a kiadók kínálatában,

ami nem nagyon mer túllépni a garantáltan népszerű kötelezőkön (mint például Stephen King) vagy az olyan gótikus klasszikusokon, mint a Drakula vagy a Frankenstein. Önállóan megerősödni tehát a horror nem tudott Magyarországon, sem kiadói, sem szerzői oldalról (a műfajt felkaroló, eddig megvalósult hazai kezdeményezésekről is olvashatunk Roboz áttekintő igénnyel megírt bevezetőjében).

Áttételesen, de a kötet címe utalhat erre a hiányra. Hiszen bár a Légszomj nem érkezik teljesen légüres térbe - antológiákban felbukkannak horrornovellák, Veres Attila pedig a weird képviselője -, azért határozottan ritkás itt a levegő. Az eddigi egyetlen, 2006-os Rémségek könyve óta pedig nem is jelent meg magyar szerzőktől ilyen gyűjtemény. A mostani megjelenés ötletét ezen túl részben az a tapasztalat is adta, hogy a Gabo éves magyar science fiction és fantasynovellái nyílt pályázataira mindig érkeztek olyan szövegek is, amik inkább a rémirodalomhoz kötethőek.

Mi a weird?

A fantasztikus (spekulatív) irodalom nehezen megragadható alműfaja, mert nincs csak rá jellemző dramaturgiai sajátossága vagy hatásmechanizmusa. Felismerhető viszont a meghökkentő, bizarr ötletekről és fordulatokról, illetve hogy felrúgja az ismert műfaji játékszabályokat és megtagadja a sablonokat. Szorosan kapcsolódik a horrorhoz, de szabadon átemelhet elemeket a fantasyből és a sci-fiből is. Roboz idézi a The Weird című antológia bevezetőjét is: a “szerzők nemcsak szórakoztatni akarják az olvasókat, hanem emlékeztetni is őket a világ furcsaságára és arra, hogy ezt a világot csak korlátozottan vagyunk képesek megérteni.”

A légszomj ezen túl motívumként is vissza-visszatér a kötetben. Lehet gyilkosság okozta fulladás, de gyakrabban a lelki teher, sokk metaforikus vagy nagyon is valóságos, pszichoszomatikus jele. Utóbbi persze nem csoda, hiszen a horror rengeteget merített a freudi pszichoanalízisből, és a tudattalanban vagy a tudatunk határán épphogy megragadható félelmekből, szorongásokból teremt rémeket. A Légszomj novellái így például olyan témákat feszegetnek, mint a magány és elhagyatottság, a feldolgozatlan traumák, romló kapcsolatok, vagy annak a fundamentális krízise, amikor megkérdőjeleződik a jogos helyünk és értékünk a világban. Mindezt persze azzal a műfaji megkötéssel, ami 

főszereplővé emeli a létezésünk abszurdjában, elemi igazságtalanságaiban és kiszolgáltatottságaiban megmutatkozó borzalmat.

Számomra most egyértelműen azok a történetek voltak érdekesek, amik bátran fel merik szakítani a magyar mindennapok, tájak és kultúra ismerős szövetét. Szívszorító a Túlélők (Kiss Gabriella), ami látszólag egy állami gyermekotthonban játszódó kísértetsztoriként indít, hogy aztán egy sokkal mélyebb, a szikár szakszövegekben nehezen visszaadható pszichés jelenséget ragadjon meg érzékenyen. A Porszemek (S. Kolozsvári Zsófia), A lámpáshal (Harmath Dávid) vagy a Folyondár (Jónás Zsolt) világában a rettenet a családi traumákhoz kötődik, a Szárnya alatt a meleg (Kleinheincz Csilla) alapja egy bántalmazó kapcsolat - csak itt éppen barátság. A Bevezetés a sokváltozós viszonyrendszerekbe (Moskát Anita) a testhorror eszközeivel mutatja be, hogyan formál át bennünket a tudás megszerzése. Az embergólya (Komor Zoltán) és A jegenyésdi beszélő halottak (Papp-Zakor Ilka) a néphit és a babonák baljós valóságába terel, a Bróda Szálló (Farkas Balázs) és A dolgok rendje (Sereg Gitta) azt illusztrálja, mennyi potenciál rejtőzik az olyan szép, de banális helyszínekben, mint a Balaton vagy egy régi budapesti társasház. A Nemlélegzők (Szabó Róbert Csaba) a gyógyvizeiről híres, erdélyi Borszéken játszódik, ami teljesen felvillanyozott. Nemcsak azért, mert elszakadt a Drakula-sablontól, hanem mert 

magától értetődő könnyedséggel mutat rá, hogy bőven vannak ebben a régióban is olyan erős hangulatú helyszínek, amik szinte tálcán kínálják a sötéten misztikus vagy nyomasztó, bizarr fantasztikum lehetőségét

- ilyen Erdély, de ha belegondolunk, ilyen az Alföld löszös pusztasága és tanyavilága, és állítom, hogy a már említett boszorkányos Vendvidék is. A sor szabadon folytatható.

Az előképek, hatások azért rajta hagyják a nyomukat több történeten, ami nem felróható, inkább egy tény. A Hasad (Gaura Ágnes) szinte főhajtás a lovecrafti örökség előtt, A Bach-tenger megszelídítésében (Körmendi Ágnes) a Solaris is ott hullámzik. Az Ajka fehér, mint a hó (Szarvas Szilvia) a Hófehérke újragondolása, A második fanyűvős sztori (Benedek Szabolcs) a slasher (“darabolós”) filmek felé kacsint, míg a Nemlélegzők a szektás horrorokat idézi meg.

Hírlevél feliratkozás

A kötet 15 novellája 15 önálló világra nyílik. Vannak köztük jól és kicsit esetlenebbül megírt darabok is, de azt biztosan tudják, amit a szerkesztő is kiemel bevezetőjében: megmutatni, hányféle lehet a rémirodalom, ha túl akarunk pillantani az unalomig ismert karaktereken, helyszíneken és konfliktusokon. 

(Kiemelt kép: Pixabay)

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Üdvözlünk Rocavarancoliában, a csoda, a horror, a szörnyek és a rémálmok birodalmában!

Olvass bele José Antonio Cotrina Vörös Hold ciklus sorozatának első részébe!

...
Kritika

A varázslat és a horror keveredik Zafón első regényében

Carlos Ruiz Zafón legelső regényében megvan minden, ami egy jó thrillerhez kell: pörgős, titokzatos, különleges atmoszférája van és kísértetiesebbnél kísértetiesebb események sora követi benne egymást. Ha meg kéne fogalmazni, milyen könyv A Köd Hercege leginkább azt lehetne mondani, hogy egy olyan ifjúsági regényhez hasonlít, amelyhez Stephen King adott ötleteket. A horror mellett tele van varázslattal, és mesél arról is, hogyan fordul meg az emberrel a világ a felnövés pillanatában. A Köd Hercege a hét könyve.

...
Kritika

A Lovecraft földjén a horror és a rasszizmus határait mossa össze

A Lovecraft földjén címének többszörös áthallása egyszerre utal a népszerű horroríró, H. P. Lovecraft szülőföldjére, rasszizmusára és műveinek mítoszteremtő szörnyuniverzumára. Matt Ruff e két utóbbit mosta össze, megadva történetének sava-borsát.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Jake Gyllenhaal nagy formában van a tárgyalótermi dráma főhőseként

A Donnie Darko sztárja, Jake Gyllenhaal alakítja a Scott Turow regényéből készült Ártatlanságra ítélve című sorozat központi karakterét, aki vádlóból egy gyilkossági ügy vádlottjává válik.

...
Szórakozás

Christian Bale félelmetes volt az Amerikai pszichó forgatásán, amikor szerepben maradt

Christian Bale két kollégája beszélgetett a 2000-ben bemutatott filmről, amiben a szélesebb  közönség is megismerte a színészt.

...
Szórakozás

Az amerikai motorosok többet érdemeltek volna egy steril, mozgó képeskönyvnél

Jeff Nichols rendező Danny Lyon fotóriporter híres könyve, a Motorosok alapján készített filmet a '60-as évek bőrdzsekis lázadóiról. Kritika.

Kiemeltek
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Elfordítja a fejét

„Indulás előtt mindig van szex. Olyan, mint érkezés után a közös reggeli, nem fontos, milyen, csak legyen.” Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a negyedik rész.

...
Nagy

Nádasdy Ádám: Úgy írtam a halál küszöbén, mint a gyerek, aki mondogatja magának, nem lesz baj

Bemutatták Nádasdy Ádám tizedik, Billeg a csónak című verseskötetét. A beszélgetésen szóba került a humorizálás és a komolyság, de az emlékek és a halál lehetősége is.

...
Nagy

Görcsi Péter: Szerettem volna, hogy a regényem azoknak a szócsöve legyen, akik elhagyják Magyarországot

Ahol most élek, az az otthonom, Magyarország meg a hazám - mondja Görcsi Péter, akivel íróvá válásról, önéletrajziságról, kivándorlásról és irodalomról is beszélgettünk.

A hét könyve
Kritika
Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír
...
Podcast

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?

Mit kezdhetünk a 160 évvel ezelőtti ételekkel ma? Jókai Mórt és Ács Bori gasztroújságírót a kolozsvári töltött káposzta és a perec is összeköti. A Könyves Magazin podcastjában Ács Borival, a Telex újságírójával beszélgettünk. 

Fotó: Ajpek Orsi / Telex

...
Kritika

Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír

Daniel Kehlmann a német rendezőóriásról, G. W. Pabstról mesél, aki a Harmadik Birodalomban rekedve próbált jó művész maradni. A Mozgóképben a német expresszionista film szivárog be az irodalomba. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
vl

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?

...
Bánhidi Lilla

Bánhidi Lilla: Elfordítja a fejét

...
ko

Romok, zűrzavar és éjsötét mindenütt – a gyerekek nyelvén a háborúról

Hírek
...
Hírek

Ki lesz 2024 legjobb elsőkönyvese, a Margó-díjas? 

...
Gyerekirodalom

Rókazsolt és Petőfi is az Év Gyerekkönyve Díj diákzsűrije által legjobbnak tartott könyvek között

...
Hírek

Sophie Kinsella új kisregényét az agydaganata inspirálta

...
Hírek

Tompa Andrea is az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj 2024-es nyertesei között

...
Szórakozás

5 Coldplay-dal, amik segítenek megérteni a szívdobbanásainkat és az univerzumot

...
Szórakozás

Blake Lively és Colleen Hoover azt ígéri, az It Ends With Us-film hű lesz a könyvhöz