Simán lehetne Magyarország is horrornagyhatalom

Simán lehetne Magyarország is horrornagyhatalom

Nemlélegzők és beszélő holtak, embergólya és fanyűvő, mélytengeri hal egy kisfiúban,  áldozatra váró falak és éhes folyondárok. A Gabo Kiadó Légszomj című antológiájában 15 horror és weird történet mutatja be, hogy itthon is lehet hátborzongató novellákat írni, és hogy a rémirodalom sokfélesége messze túlmutat a megszokott sablonokon.

Sándor Anna | 2021. július 01. |
szerk.: Roboz Gábor
Légszomj - Kortárs magyar horror- és weirdnovellák
Gabo, 2021, 320 oldal
-

Egy vend barátom mesélte, hogy odahaza náluk az öregasszonyok még hisznek a boszorkányokban. A nagymamája minden évben megcsinálta a rituális-védő takarítást, és a falubeli asszonyokkal azt is tudni vélték, ki a környéken a boszorkány. Ez milyen érdekes, megírnivaló téma, gondoltam, és eszembe is jutott, mikor később egy másik ismerőssel azon vitatkoztunk, van-e a magyar hagyományban “rendes” rém a lúdvércen kívül.

Mindennek az apropója most az, hogy hiánypótoló kötet jelent meg a Gabo Kiadónál. Légszomj címmel kortárs magyar horror- és weirdnovellákat gyűjtött csokorba Roboz Gábor szerkesztő, aki a kötet előszavában meg is jegyezte, hogy mivel a népi rítusokon és hagyományokon túl a horror rengeteget merít az egyéni és társadalmi feszültségekből is, nem világos, miért nem vagyunk már rég horrornagyhatalom.

A felvetés jogos, a nemzetközi mezőnyben igazából egyedül az Odakint sötétebb és az Éjféli iskolák szerzőjét, Veres Attilát tudjuk felmutatni, akinek jövőre novelláskötete jelenik meg az Egyesült Államokban. Itthon pedig árulkodó, hogy 

miközben a sci-fi vagy fantasy megjelenésének már a kilencvenes években kialakult a kiadói háttere, a horror inkább amolyan színesítő elem maradt a kiadók kínálatában,

ami nem nagyon mer túllépni a garantáltan népszerű kötelezőkön (mint például Stephen King) vagy az olyan gótikus klasszikusokon, mint a Drakula vagy a Frankenstein. Önállóan megerősödni tehát a horror nem tudott Magyarországon, sem kiadói, sem szerzői oldalról (a műfajt felkaroló, eddig megvalósult hazai kezdeményezésekről is olvashatunk Roboz áttekintő igénnyel megírt bevezetőjében).

Áttételesen, de a kötet címe utalhat erre a hiányra. Hiszen bár a Légszomj nem érkezik teljesen légüres térbe - antológiákban felbukkannak horrornovellák, Veres Attila pedig a weird képviselője -, azért határozottan ritkás itt a levegő. Az eddigi egyetlen, 2006-os Rémségek könyve óta pedig nem is jelent meg magyar szerzőktől ilyen gyűjtemény. A mostani megjelenés ötletét ezen túl részben az a tapasztalat is adta, hogy a Gabo éves magyar science fiction és fantasynovellái nyílt pályázataira mindig érkeztek olyan szövegek is, amik inkább a rémirodalomhoz kötethőek.

Mi a weird?

A fantasztikus (spekulatív) irodalom nehezen megragadható alműfaja, mert nincs csak rá jellemző dramaturgiai sajátossága vagy hatásmechanizmusa. Felismerhető viszont a meghökkentő, bizarr ötletekről és fordulatokról, illetve hogy felrúgja az ismert műfaji játékszabályokat és megtagadja a sablonokat. Szorosan kapcsolódik a horrorhoz, de szabadon átemelhet elemeket a fantasyből és a sci-fiből is. Roboz idézi a The Weird című antológia bevezetőjét is: a “szerzők nemcsak szórakoztatni akarják az olvasókat, hanem emlékeztetni is őket a világ furcsaságára és arra, hogy ezt a világot csak korlátozottan vagyunk képesek megérteni.”

A légszomj ezen túl motívumként is vissza-visszatér a kötetben. Lehet gyilkosság okozta fulladás, de gyakrabban a lelki teher, sokk metaforikus vagy nagyon is valóságos, pszichoszomatikus jele. Utóbbi persze nem csoda, hiszen a horror rengeteget merített a freudi pszichoanalízisből, és a tudattalanban vagy a tudatunk határán épphogy megragadható félelmekből, szorongásokból teremt rémeket. A Légszomj novellái így például olyan témákat feszegetnek, mint a magány és elhagyatottság, a feldolgozatlan traumák, romló kapcsolatok, vagy annak a fundamentális krízise, amikor megkérdőjeleződik a jogos helyünk és értékünk a világban. Mindezt persze azzal a műfaji megkötéssel, ami 

főszereplővé emeli a létezésünk abszurdjában, elemi igazságtalanságaiban és kiszolgáltatottságaiban megmutatkozó borzalmat.

Számomra most egyértelműen azok a történetek voltak érdekesek, amik bátran fel merik szakítani a magyar mindennapok, tájak és kultúra ismerős szövetét. Szívszorító a Túlélők (Kiss Gabriella), ami látszólag egy állami gyermekotthonban játszódó kísértetsztoriként indít, hogy aztán egy sokkal mélyebb, a szikár szakszövegekben nehezen visszaadható pszichés jelenséget ragadjon meg érzékenyen. A Porszemek (S. Kolozsvári Zsófia), A lámpáshal (Harmath Dávid) vagy a Folyondár (Jónás Zsolt) világában a rettenet a családi traumákhoz kötődik, a Szárnya alatt a meleg (Kleinheincz Csilla) alapja egy bántalmazó kapcsolat - csak itt éppen barátság. A Bevezetés a sokváltozós viszonyrendszerekbe (Moskát Anita) a testhorror eszközeivel mutatja be, hogyan formál át bennünket a tudás megszerzése. Az embergólya (Komor Zoltán) és A jegenyésdi beszélő halottak (Papp-Zakor Ilka) a néphit és a babonák baljós valóságába terel, a Bróda Szálló (Farkas Balázs) és A dolgok rendje (Sereg Gitta) azt illusztrálja, mennyi potenciál rejtőzik az olyan szép, de banális helyszínekben, mint a Balaton vagy egy régi budapesti társasház. A Nemlélegzők (Szabó Róbert Csaba) a gyógyvizeiről híres, erdélyi Borszéken játszódik, ami teljesen felvillanyozott. Nemcsak azért, mert elszakadt a Drakula-sablontól, hanem mert 

magától értetődő könnyedséggel mutat rá, hogy bőven vannak ebben a régióban is olyan erős hangulatú helyszínek, amik szinte tálcán kínálják a sötéten misztikus vagy nyomasztó, bizarr fantasztikum lehetőségét

- ilyen Erdély, de ha belegondolunk, ilyen az Alföld löszös pusztasága és tanyavilága, és állítom, hogy a már említett boszorkányos Vendvidék is. A sor szabadon folytatható.

Az előképek, hatások azért rajta hagyják a nyomukat több történeten, ami nem felróható, inkább egy tény. A Hasad (Gaura Ágnes) szinte főhajtás a lovecrafti örökség előtt, A Bach-tenger megszelídítésében (Körmendi Ágnes) a Solaris is ott hullámzik. Az Ajka fehér, mint a hó (Szarvas Szilvia) a Hófehérke újragondolása, A második fanyűvős sztori (Benedek Szabolcs) a slasher (“darabolós”) filmek felé kacsint, míg a Nemlélegzők a szektás horrorokat idézi meg.

Hírlevél feliratkozás

A kötet 15 novellája 15 önálló világra nyílik. Vannak köztük jól és kicsit esetlenebbül megírt darabok is, de azt biztosan tudják, amit a szerkesztő is kiemel bevezetőjében: megmutatni, hányféle lehet a rémirodalom, ha túl akarunk pillantani az unalomig ismert karaktereken, helyszíneken és konfliktusokon. 

(Kiemelt kép: Pixabay)

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Üdvözlünk Rocavarancoliában, a csoda, a horror, a szörnyek és a rémálmok birodalmában!

Olvass bele José Antonio Cotrina Vörös Hold ciklus sorozatának első részébe!

...
Kritika

A varázslat és a horror keveredik Zafón első regényében

Carlos Ruiz Zafón legelső regényében megvan minden, ami egy jó thrillerhez kell: pörgős, titokzatos, különleges atmoszférája van és kísértetiesebbnél kísértetiesebb események sora követi benne egymást. Ha meg kéne fogalmazni, milyen könyv A Köd Hercege leginkább azt lehetne mondani, hogy egy olyan ifjúsági regényhez hasonlít, amelyhez Stephen King adott ötleteket. A horror mellett tele van varázslattal, és mesél arról is, hogyan fordul meg az emberrel a világ a felnövés pillanatában. A Köd Hercege a hét könyve.

...
Kritika

A Lovecraft földjén a horror és a rasszizmus határait mossa össze

A Lovecraft földjén címének többszörös áthallása egyszerre utal a népszerű horroríró, H. P. Lovecraft szülőföldjére, rasszizmusára és műveinek mítoszteremtő szörnyuniverzumára. Matt Ruff e két utóbbit mosta össze, megadva történetének sava-borsát.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

6 érdekesség, amit nem tudsz a Netflix Ripley-sorozatáról

Huszonöt évvel azután, hogy Matt Damon, Jude Law és Gwyneth Paltrow főszereplésével filmre vitték Patricia Highsmith thrillerét, Mr. Ripley ismét hódít, ezúttal fekete-fehérben. Összegyűjtöttünk hat érdekességet a vadonatúj Netflix-sorozatról.

...
Szórakozás

7 Oscar-díjas adaptáció, amit most láthatsz a Netflixen

Tuti befutókat néznél az este? Összeszedtük, milyen Oscar-díjas adaptációkat találsz most a Netflixen: lesz közte hard boiled krimi, izgalmas animáció, szórakoztató kaland és egy kakukktojás dráma is.

...
Szórakozás

„Ivy a kedvencem” – A Csengetett, Mylord?-enciklopédia szerzőjével beszélgettünk

Mi lehet a Csengetett, Mylord? titka, amivel ennyire betalált a magyar nézőknél? A sorozatról készült enciklopédia szerzőjét, Boromisza Istvánt kérdeztük.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

...
Kritika

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – Zsigó Jenő a Tények és tanúk sorozatban

Zsigó Jenő a magyarországi cigány mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjaként évtizedeken át dolgozott a hazai közéletben. Életinterjú-kötetén keresztül egy elkötelezett, soha meg nem alkuvó ember munkásságát ismerjük meg.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

...
Vass Norbert

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

...
Vass Norbert

Milyen apa volt Hemingway?

Hírek
...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Hírek

Sophie Kinsella a rák egyik legagresszívabb formájával küzd

...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

...
Nagy

5 dolog, amit nem tudtál a Száz év magányról

...
Szórakozás

Neil Gaiman: Vége a sorozatok aranykorának