Simán lehetne Magyarország is horrornagyhatalom

Simán lehetne Magyarország is horrornagyhatalom

Nemlélegzők és beszélő holtak, embergólya és fanyűvő, mélytengeri hal egy kisfiúban,  áldozatra váró falak és éhes folyondárok. A Gabo Kiadó Légszomj című antológiájában 15 horror és weird történet mutatja be, hogy itthon is lehet hátborzongató novellákat írni, és hogy a rémirodalom sokfélesége messze túlmutat a megszokott sablonokon.

Sándor Anna | 2021. július 01. |
szerk.: Roboz Gábor
Légszomj - Kortárs magyar horror- és weirdnovellák
Gabo, 2021, 320 oldal
-

Egy vend barátom mesélte, hogy odahaza náluk az öregasszonyok még hisznek a boszorkányokban. A nagymamája minden évben megcsinálta a rituális-védő takarítást, és a falubeli asszonyokkal azt is tudni vélték, ki a környéken a boszorkány. Ez milyen érdekes, megírnivaló téma, gondoltam, és eszembe is jutott, mikor később egy másik ismerőssel azon vitatkoztunk, van-e a magyar hagyományban “rendes” rém a lúdvércen kívül.

Mindennek az apropója most az, hogy hiánypótoló kötet jelent meg a Gabo Kiadónál. Légszomj címmel kortárs magyar horror- és weirdnovellákat gyűjtött csokorba Roboz Gábor szerkesztő, aki a kötet előszavában meg is jegyezte, hogy mivel a népi rítusokon és hagyományokon túl a horror rengeteget merít az egyéni és társadalmi feszültségekből is, nem világos, miért nem vagyunk már rég horrornagyhatalom.

A felvetés jogos, a nemzetközi mezőnyben igazából egyedül az Odakint sötétebb és az Éjféli iskolák szerzőjét, Veres Attilát tudjuk felmutatni, akinek jövőre novelláskötete jelenik meg az Egyesült Államokban. Itthon pedig árulkodó, hogy 

miközben a sci-fi vagy fantasy megjelenésének már a kilencvenes években kialakult a kiadói háttere, a horror inkább amolyan színesítő elem maradt a kiadók kínálatában,

ami nem nagyon mer túllépni a garantáltan népszerű kötelezőkön (mint például Stephen King) vagy az olyan gótikus klasszikusokon, mint a Drakula vagy a Frankenstein. Önállóan megerősödni tehát a horror nem tudott Magyarországon, sem kiadói, sem szerzői oldalról (a műfajt felkaroló, eddig megvalósult hazai kezdeményezésekről is olvashatunk Roboz áttekintő igénnyel megírt bevezetőjében).

Áttételesen, de a kötet címe utalhat erre a hiányra. Hiszen bár a Légszomj nem érkezik teljesen légüres térbe - antológiákban felbukkannak horrornovellák, Veres Attila pedig a weird képviselője -, azért határozottan ritkás itt a levegő. Az eddigi egyetlen, 2006-os Rémségek könyve óta pedig nem is jelent meg magyar szerzőktől ilyen gyűjtemény. A mostani megjelenés ötletét ezen túl részben az a tapasztalat is adta, hogy a Gabo éves magyar science fiction és fantasynovellái nyílt pályázataira mindig érkeztek olyan szövegek is, amik inkább a rémirodalomhoz kötethőek.

Mi a weird?

A fantasztikus (spekulatív) irodalom nehezen megragadható alműfaja, mert nincs csak rá jellemző dramaturgiai sajátossága vagy hatásmechanizmusa. Felismerhető viszont a meghökkentő, bizarr ötletekről és fordulatokról, illetve hogy felrúgja az ismert műfaji játékszabályokat és megtagadja a sablonokat. Szorosan kapcsolódik a horrorhoz, de szabadon átemelhet elemeket a fantasyből és a sci-fiből is. Roboz idézi a The Weird című antológia bevezetőjét is: a “szerzők nemcsak szórakoztatni akarják az olvasókat, hanem emlékeztetni is őket a világ furcsaságára és arra, hogy ezt a világot csak korlátozottan vagyunk képesek megérteni.”

A légszomj ezen túl motívumként is vissza-visszatér a kötetben. Lehet gyilkosság okozta fulladás, de gyakrabban a lelki teher, sokk metaforikus vagy nagyon is valóságos, pszichoszomatikus jele. Utóbbi persze nem csoda, hiszen a horror rengeteget merített a freudi pszichoanalízisből, és a tudattalanban vagy a tudatunk határán épphogy megragadható félelmekből, szorongásokból teremt rémeket. A Légszomj novellái így például olyan témákat feszegetnek, mint a magány és elhagyatottság, a feldolgozatlan traumák, romló kapcsolatok, vagy annak a fundamentális krízise, amikor megkérdőjeleződik a jogos helyünk és értékünk a világban. Mindezt persze azzal a műfaji megkötéssel, ami 

főszereplővé emeli a létezésünk abszurdjában, elemi igazságtalanságaiban és kiszolgáltatottságaiban megmutatkozó borzalmat.

Számomra most egyértelműen azok a történetek voltak érdekesek, amik bátran fel merik szakítani a magyar mindennapok, tájak és kultúra ismerős szövetét. Szívszorító a Túlélők (Kiss Gabriella), ami látszólag egy állami gyermekotthonban játszódó kísértetsztoriként indít, hogy aztán egy sokkal mélyebb, a szikár szakszövegekben nehezen visszaadható pszichés jelenséget ragadjon meg érzékenyen. A Porszemek (S. Kolozsvári Zsófia), A lámpáshal (Harmath Dávid) vagy a Folyondár (Jónás Zsolt) világában a rettenet a családi traumákhoz kötődik, a Szárnya alatt a meleg (Kleinheincz Csilla) alapja egy bántalmazó kapcsolat - csak itt éppen barátság. A Bevezetés a sokváltozós viszonyrendszerekbe (Moskát Anita) a testhorror eszközeivel mutatja be, hogyan formál át bennünket a tudás megszerzése. Az embergólya (Komor Zoltán) és A jegenyésdi beszélő halottak (Papp-Zakor Ilka) a néphit és a babonák baljós valóságába terel, a Bróda Szálló (Farkas Balázs) és A dolgok rendje (Sereg Gitta) azt illusztrálja, mennyi potenciál rejtőzik az olyan szép, de banális helyszínekben, mint a Balaton vagy egy régi budapesti társasház. A Nemlélegzők (Szabó Róbert Csaba) a gyógyvizeiről híres, erdélyi Borszéken játszódik, ami teljesen felvillanyozott. Nemcsak azért, mert elszakadt a Drakula-sablontól, hanem mert 

magától értetődő könnyedséggel mutat rá, hogy bőven vannak ebben a régióban is olyan erős hangulatú helyszínek, amik szinte tálcán kínálják a sötéten misztikus vagy nyomasztó, bizarr fantasztikum lehetőségét

- ilyen Erdély, de ha belegondolunk, ilyen az Alföld löszös pusztasága és tanyavilága, és állítom, hogy a már említett boszorkányos Vendvidék is. A sor szabadon folytatható.

Az előképek, hatások azért rajta hagyják a nyomukat több történeten, ami nem felróható, inkább egy tény. A Hasad (Gaura Ágnes) szinte főhajtás a lovecrafti örökség előtt, A Bach-tenger megszelídítésében (Körmendi Ágnes) a Solaris is ott hullámzik. Az Ajka fehér, mint a hó (Szarvas Szilvia) a Hófehérke újragondolása, A második fanyűvős sztori (Benedek Szabolcs) a slasher (“darabolós”) filmek felé kacsint, míg a Nemlélegzők a szektás horrorokat idézi meg.

Hírlevél feliratkozás

A kötet 15 novellája 15 önálló világra nyílik. Vannak köztük jól és kicsit esetlenebbül megírt darabok is, de azt biztosan tudják, amit a szerkesztő is kiemel bevezetőjében: megmutatni, hányféle lehet a rémirodalom, ha túl akarunk pillantani az unalomig ismert karaktereken, helyszíneken és konfliktusokon. 

(Kiemelt kép: Pixabay)

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Üdvözlünk Rocavarancoliában, a csoda, a horror, a szörnyek és a rémálmok birodalmában!

Olvass bele José Antonio Cotrina Vörös Hold ciklus sorozatának első részébe!

...
Kritika

A varázslat és a horror keveredik Zafón első regényében

Carlos Ruiz Zafón legelső regényében megvan minden, ami egy jó thrillerhez kell: pörgős, titokzatos, különleges atmoszférája van és kísértetiesebbnél kísértetiesebb események sora követi benne egymást. Ha meg kéne fogalmazni, milyen könyv A Köd Hercege leginkább azt lehetne mondani, hogy egy olyan ifjúsági regényhez hasonlít, amelyhez Stephen King adott ötleteket. A horror mellett tele van varázslattal, és mesél arról is, hogyan fordul meg az emberrel a világ a felnövés pillanatában. A Köd Hercege a hét könyve.

...
Kritika

A Lovecraft földjén a horror és a rasszizmus határait mossa össze

A Lovecraft földjén címének többszörös áthallása egyszerre utal a népszerű horroríró, H. P. Lovecraft szülőföldjére, rasszizmusára és műveinek mítoszteremtő szörnyuniverzumára. Matt Ruff e két utóbbit mosta össze, megadva történetének sava-borsát.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

...
Szórakozás

Három nő és a 90-es évek legbrutálisabb maffiája

Három nő, három megrázó monológ, amik egymás váltva mesélnek arról a dunaszerdahelyi időszakról a kilencvenes években, amikor a maffia uralta a várost és a környéket. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

A hét könyve
Kritika
A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat
...
Nagy

Halász Rita kapta a 2021-es Margó-díjat!

Mély levegő című könyvével Halász Rita nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Az elismerést, amelynek célja a legerősebb pályakezdők bemutatása, ma délután adták át a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon. 

...
Nagy

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot. Eric Jager történelmi könyvéből Ridley Scott készített nagyszabású mozifilmet.

Szerzőink

...
Rezek Bori

Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe 

...
Sándor Anna

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

...
Kolozsi Orsolya

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Hírek
...
Nagy

Szántó T. Gábor regényében az áldozatok és az államvédelemben szerepet vállalók is zsidók

...
Nagy

Bödőcs Tibor: Szerzőként barokkosabb, manieristább vagyok

...
Nagy

Danyi Zoltán rózsaformára írta a regényét

...
Nagy

Jennifer Teege: Tanulnunk kell a múltból

...
Nagy

Tóth Krisztina: Bármi lehet versalapanyag

...
Nagy

A Mély levegő a hallgatás és a némaság könyve – Laudáció Halász Rita Margó-díjához

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

...
Hírek

Dragomán György 2040-ből egy klímakempingből üzent

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról