Simán lehetne Magyarország is horrornagyhatalom

Simán lehetne Magyarország is horrornagyhatalom

Nemlélegzők és beszélő holtak, embergólya és fanyűvő, mélytengeri hal egy kisfiúban,  áldozatra váró falak és éhes folyondárok. A Gabo Kiadó Légszomj című antológiájában 15 horror és weird történet mutatja be, hogy itthon is lehet hátborzongató novellákat írni, és hogy a rémirodalom sokfélesége messze túlmutat a megszokott sablonokon.

Sándor Anna | 2021. július 01. |
szerk.: Roboz Gábor
Légszomj - Kortárs magyar horror- és weirdnovellák
Gabo, 2021, 320 oldal
-

Egy vend barátom mesélte, hogy odahaza náluk az öregasszonyok még hisznek a boszorkányokban. A nagymamája minden évben megcsinálta a rituális-védő takarítást, és a falubeli asszonyokkal azt is tudni vélték, ki a környéken a boszorkány. Ez milyen érdekes, megírnivaló téma, gondoltam, és eszembe is jutott, mikor később egy másik ismerőssel azon vitatkoztunk, van-e a magyar hagyományban “rendes” rém a lúdvércen kívül.

Mindennek az apropója most az, hogy hiánypótoló kötet jelent meg a Gabo Kiadónál. Légszomj címmel kortárs magyar horror- és weirdnovellákat gyűjtött csokorba Roboz Gábor szerkesztő, aki a kötet előszavában meg is jegyezte, hogy mivel a népi rítusokon és hagyományokon túl a horror rengeteget merít az egyéni és társadalmi feszültségekből is, nem világos, miért nem vagyunk már rég horrornagyhatalom.

A felvetés jogos, a nemzetközi mezőnyben igazából egyedül az Odakint sötétebb és az Éjféli iskolák szerzőjét, Veres Attilát tudjuk felmutatni, akinek jövőre novelláskötete jelenik meg az Egyesült Államokban. Itthon pedig árulkodó, hogy 

miközben a sci-fi vagy fantasy megjelenésének már a kilencvenes években kialakult a kiadói háttere, a horror inkább amolyan színesítő elem maradt a kiadók kínálatában,

ami nem nagyon mer túllépni a garantáltan népszerű kötelezőkön (mint például Stephen King) vagy az olyan gótikus klasszikusokon, mint a Drakula vagy a Frankenstein. Önállóan megerősödni tehát a horror nem tudott Magyarországon, sem kiadói, sem szerzői oldalról (a műfajt felkaroló, eddig megvalósult hazai kezdeményezésekről is olvashatunk Roboz áttekintő igénnyel megírt bevezetőjében).

Áttételesen, de a kötet címe utalhat erre a hiányra. Hiszen bár a Légszomj nem érkezik teljesen légüres térbe - antológiákban felbukkannak horrornovellák, Veres Attila pedig a weird képviselője -, azért határozottan ritkás itt a levegő. Az eddigi egyetlen, 2006-os Rémségek könyve óta pedig nem is jelent meg magyar szerzőktől ilyen gyűjtemény. A mostani megjelenés ötletét ezen túl részben az a tapasztalat is adta, hogy a Gabo éves magyar science fiction és fantasynovellái nyílt pályázataira mindig érkeztek olyan szövegek is, amik inkább a rémirodalomhoz kötethőek.

Mi a weird?

A fantasztikus (spekulatív) irodalom nehezen megragadható alműfaja, mert nincs csak rá jellemző dramaturgiai sajátossága vagy hatásmechanizmusa. Felismerhető viszont a meghökkentő, bizarr ötletekről és fordulatokról, illetve hogy felrúgja az ismert műfaji játékszabályokat és megtagadja a sablonokat. Szorosan kapcsolódik a horrorhoz, de szabadon átemelhet elemeket a fantasyből és a sci-fiből is. Roboz idézi a The Weird című antológia bevezetőjét is: a “szerzők nemcsak szórakoztatni akarják az olvasókat, hanem emlékeztetni is őket a világ furcsaságára és arra, hogy ezt a világot csak korlátozottan vagyunk képesek megérteni.”

A légszomj ezen túl motívumként is vissza-visszatér a kötetben. Lehet gyilkosság okozta fulladás, de gyakrabban a lelki teher, sokk metaforikus vagy nagyon is valóságos, pszichoszomatikus jele. Utóbbi persze nem csoda, hiszen a horror rengeteget merített a freudi pszichoanalízisből, és a tudattalanban vagy a tudatunk határán épphogy megragadható félelmekből, szorongásokból teremt rémeket. A Légszomj novellái így például olyan témákat feszegetnek, mint a magány és elhagyatottság, a feldolgozatlan traumák, romló kapcsolatok, vagy annak a fundamentális krízise, amikor megkérdőjeleződik a jogos helyünk és értékünk a világban. Mindezt persze azzal a műfaji megkötéssel, ami 

főszereplővé emeli a létezésünk abszurdjában, elemi igazságtalanságaiban és kiszolgáltatottságaiban megmutatkozó borzalmat.

Számomra most egyértelműen azok a történetek voltak érdekesek, amik bátran fel merik szakítani a magyar mindennapok, tájak és kultúra ismerős szövetét. Szívszorító a Túlélők (Kiss Gabriella), ami látszólag egy állami gyermekotthonban játszódó kísértetsztoriként indít, hogy aztán egy sokkal mélyebb, a szikár szakszövegekben nehezen visszaadható pszichés jelenséget ragadjon meg érzékenyen. A Porszemek (S. Kolozsvári Zsófia), A lámpáshal (Harmath Dávid) vagy a Folyondár (Jónás Zsolt) világában a rettenet a családi traumákhoz kötődik, a Szárnya alatt a meleg (Kleinheincz Csilla) alapja egy bántalmazó kapcsolat - csak itt éppen barátság. A Bevezetés a sokváltozós viszonyrendszerekbe (Moskát Anita) a testhorror eszközeivel mutatja be, hogyan formál át bennünket a tudás megszerzése. Az embergólya (Komor Zoltán) és A jegenyésdi beszélő halottak (Papp-Zakor Ilka) a néphit és a babonák baljós valóságába terel, a Bróda Szálló (Farkas Balázs) és A dolgok rendje (Sereg Gitta) azt illusztrálja, mennyi potenciál rejtőzik az olyan szép, de banális helyszínekben, mint a Balaton vagy egy régi budapesti társasház. A Nemlélegzők (Szabó Róbert Csaba) a gyógyvizeiről híres, erdélyi Borszéken játszódik, ami teljesen felvillanyozott. Nemcsak azért, mert elszakadt a Drakula-sablontól, hanem mert 

magától értetődő könnyedséggel mutat rá, hogy bőven vannak ebben a régióban is olyan erős hangulatú helyszínek, amik szinte tálcán kínálják a sötéten misztikus vagy nyomasztó, bizarr fantasztikum lehetőségét

- ilyen Erdély, de ha belegondolunk, ilyen az Alföld löszös pusztasága és tanyavilága, és állítom, hogy a már említett boszorkányos Vendvidék is. A sor szabadon folytatható.

Az előképek, hatások azért rajta hagyják a nyomukat több történeten, ami nem felróható, inkább egy tény. A Hasad (Gaura Ágnes) szinte főhajtás a lovecrafti örökség előtt, A Bach-tenger megszelídítésében (Körmendi Ágnes) a Solaris is ott hullámzik. Az Ajka fehér, mint a hó (Szarvas Szilvia) a Hófehérke újragondolása, A második fanyűvős sztori (Benedek Szabolcs) a slasher (“darabolós”) filmek felé kacsint, míg a Nemlélegzők a szektás horrorokat idézi meg.

Hírlevél feliratkozás

A kötet 15 novellája 15 önálló világra nyílik. Vannak köztük jól és kicsit esetlenebbül megírt darabok is, de azt biztosan tudják, amit a szerkesztő is kiemel bevezetőjében: megmutatni, hányféle lehet a rémirodalom, ha túl akarunk pillantani az unalomig ismert karaktereken, helyszíneken és konfliktusokon. 

(Kiemelt kép: Pixabay)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Üdvözlünk Rocavarancoliában, a csoda, a horror, a szörnyek és a rémálmok birodalmában!

Olvass bele José Antonio Cotrina Vörös Hold ciklus sorozatának első részébe!

...

A varázslat és a horror keveredik Zafón első regényében

Carlos Ruiz Zafón legelső regényében megvan minden, ami egy jó thrillerhez kell: pörgős, titokzatos, különleges atmoszférája van és kísértetiesebbnél kísértetiesebb események sora követi benne egymást. Ha meg kéne fogalmazni, milyen könyv A Köd Hercege leginkább azt lehetne mondani, hogy egy olyan ifjúsági regényhez hasonlít, amelyhez Stephen King adott ötleteket. A horror mellett tele van varázslattal, és mesél arról is, hogyan fordul meg az emberrel a világ a felnövés pillanatában. A Köd Hercege a hét könyve.

...

A Lovecraft földjén a horror és a rasszizmus határait mossa össze

A Lovecraft földjén címének többszörös áthallása egyszerre utal a népszerű horroríró, H. P. Lovecraft szülőföldjére, rasszizmusára és műveinek mítoszteremtő szörnyuniverzumára. Matt Ruff e két utóbbit mosta össze, megadva történetének sava-borsát.

Könyvhét
...

Hamvas Bélától a romantikus könyvekig – könyvheti körkép a Z generáció olvasási szokásairól

Belevetettük magunkat az Ünnepi Könyvhét forgatagába, hogy megtudjuk, mit olvasnak szívesen a Z generációsok. 

...

Varró Dániel elképzelt egy könyv nélküli világot: az íbuk vagina nélküli nő

Mit adnak nekünk a könyvek? 

...

Piroska románca a vérfarkassal: a könyvhéten is tarol a romantikus fantasy

Mágia, sárkányok, sötét románcok a könyvhéten.

...

Mi változott a könyvhéten a kötött árak bevezetésével?

Maximum 10%-os akció lehet az új kiadású könyvekre. De ezzel ki jár jól és ki fizet rá? Kiadókat és vásárlókat kérdeztünk.

...

8 kortárs magyar könyv, amit a Könyvhéten szerintünk be kell szerezni

Összeszedtük azokat a friss megjelenéseket, amiket már olvastunk és nagyon szerettünk.

...

6 világirodalmi regény, amit semmiképp ne hagyj ki az idei Könyvhéten

Nem tudod, hogy mire csapj le idén? Segítünk!

SZÓRAKOZÁS
...

A Mester és Margaritát dolgozza fel Bodó Viktor a Katona József Színházban

Több adaptációt is bemutatnak a Katonában a következő évadban, mutatjuk! 

...

Anime készül Szabó Magda meseregényéből, a Tündér Lalából

Cuki meseének tűnik, de valójában mély mondanivalója van. 

...

Stephen King megírta, amit mindenki gondol Trump és Musk vitájáról

King nem élvezi a cicaharcot.

Kiemeltek
...

Bódis Kriszta: Tüdős Klára a két világháború közötti elit egyfajta sztárja volt

A trilógia befejező része a II. világháborúval és az azt követő évekkel foglalkozik.

...

Szécsi Noémi: Jókai Mór nevelte ki az irodalomrajongó olvasókat

Már a saját korában is ő volt a legnagyobb, legnépszerűbb író, mamutként telepedett az irodalmi szcénára. Hogyan gondolkodott a nőkről? Interjú. 

...

Egyre közelebb a cél: kívül-belül megnéztük Esterházy Péter egykori otthonát

Megdöbbentő élmény Esterházy egykori otthonában állni, főleg egy olyan átfogó kiállítás részeként, mint a Nyitott ház. Hogyan lakott itt Esterházy és a családja? Milyen jövő vár a házra? Mutatjuk.

A hét könyve
Kritika
Van helye szeretetnek és megbocsátásnak az erőszak tájain? Kiss Tibor Noé új könyvéből kiderül!
Van helye szeretetnek és megbocsátásnak az erőszak tájain? Kiss Tibor Noé új könyvéből kiderül!

Van helye szeretetnek és megbocsátásnak az erőszak tájain? Kiss Tibor Noé új könyvéből kiderül!

Hogyan lehet feldolgozni az elfelejthetetlent? És van-e esély az erőszak megbocsátására? Kiss Tibor Noé Olvadása a hét könyve.

Miket szereznek be a BookTok-rajongók a Könyvhéten? Kiderítettük!

Miket szereznek be a BookTok-rajongók a Könyvhéten? Kiderítettük!

Hogyan lesz valaki felkapott a BookTokon? És milyen kötetekre figyel fel ez a közösség a Könyvhéten? Utánajártunk.

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

Van helye szeretetnek és megbocsátásnak az erőszak tájain? Kiss Tibor Noé új könyvéből kiderül!

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Tényleg nem olvasnak már a szülők esti mesét?

Hírek
...

A West-Balkán tragédiáját mutatja be jövőre a Radnóti Színház

...

Film készül a Ludas Matyi írójának életéből

...

Federico García Lorca titkos, homoerotikus versei újra napvilágot látnak

...

Bartók Imre és Totth Benedek is az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj nyertesei között

...

Idén novemberben érkezhet a Hunyadi-könyvek utolsó előtti darabja

...

Bűnösnek vallotta magát Matthew Perry orvosa